Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-26 / 121. szám

4. OLDAL - 2003. MÁJUS 26., HÉTFŐ R I P ŐRT Csak fizetésben maradnak el az eusoktól Tavaly csaknem ötezerszer riasztották a magyar tűzoltókat A Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság Dologház utcai központjá­ba tartva egy rettenetes gyerekkori emlékem ugrik be. Az öt­venes évek elején, hatévesen éltem meg a Gyula—Csaba közti, sióréti tanyavilágban: kétszer (vagy háromszor?) felgyújtot­ták a szomszédos Szabóék tanyáját. Másodszor este tízkor. Hogy kik, máig titok, de a száz méterről is éles recsegéssel együtt zúduló vöröses, lidérces, vakító fény belém ivódott: a tűz minden természeti veszedelem között talán a legször­nyűbb. A tűzoltók messziről jöttek, az istállói vödrök mit sem értek, mindannyiszor csak az üszkös falak maradtak. tudni: az illetékességi terület __________Budapest__________ Né hány perc múlva Salvári György ezredes, a négy belső pes­ti kerület összevont parancsnoka bemutatja „a harmadik évezred technikáját”, a Leiebbher-darut, egy fiatal szőke lány pedig a rom­kutató labradort, Samet. Pék dok­tor 14 kollégájáról beszél, akik nem mentő-, hanem tűzoltóorvo­sok. A diszpécserközpontban ta­lán 25 másodperc telik el, s meg­jelenik a képernyőn a mobiltele­fonom száma, miután próbaként riasztottam a 105-öt. Mára a tűzoltók élete nem csak a főcsővezetőkről és fecskendők­ről szól. Nem csak lánglovagok, bár azoknak is megmaradtak. Szent Flórián katonái korunk gla­diátorai. Fontosságuk Szent István óta egyértelmű: „Vasárnap min­denki menjen templomba (...), ki­véve azokat, akik a tüzet őrzik”. Hogy amikor fellobban a láng, robban a gázpalack, a Lánchíd tete­jén médiára vágyó félbolond hado­nászik, percek alatt a helyszínen legyenek és mentsenek. Életet, mil­liókat, vagy éppen megakadályoz­zák a még nagyobb tragédiát. Egy kis történelem. 1913: egy benzines tisztiautót, három darab 30 méteres mechanikus létrát és két, percenként 1500 liter vizes fecskendőt rendelt meg a főváros Ulmból. Ez volt az első nagy mo­torizáció, amit még egy követett 1914-ben. Az első világháborúban a 451 tűzoltóból 317 katona lett. Az elmúlt 55 évben magasan az 1992. év rontotta legjobban a sta­tisztikát: jóval 4 ezer fölötti tűz­eset történt, a legtöbb augusztus­ban. Tavaly 3461, ennél valamivel több volt a műszaki mentés, és 9810 alkalommal vonultak ki. Hazánkban 7400 készenléti szolgálatot ellátó tűzoltó dolgo­zik, akik tavaly január 1. és 2003. március 1. között 42 404 alkalom­mal vonultak ki tűzhöz, műszaki mentésre. Az országban 39 ön­kéntes köztestületi tűzoltóságot és 800 tűzoltóegyletet is nyilván­tartanak, összesen 40 ezer taggal. Visszatérve a fővárosiakhoz, kétezer vaklárma és téves jelzés teszi teljessé a tatisztikát. A kettő merőben különbözik egymással. Nem kis bosszúság (és több tíz­ezer forint fölösleges kiadás), ha valaki Újpesten lát egy kispesti tü­zet, ráadásul fülkéből „riaszt”. Átlag 58 percenként jeleztek ri­asztást a fővárosból, de érdemes az Péceltől Tatabányáig, Váctól Ecserig, összesen 22 Pest környé­ki településről futhat be hívás a hírközpont 120 vonalára. Ember, technika és újabban még valami: kutyák. A tűzoltóság­nál négyféle munkára képezik a kutyákat: terület-, rom-, hulla- és tűzfészekkutatásra. A szolgálat két vanas években alkalmazták az ilyen kutyákat. Meghatározza a mintavételi helyet, a többi már a tűzvizsgálók, laborosok, rend­őrök dolga, hogy kiderítsék, lehe- tett-e ott tűzkeltő anyag. Sam Szent Flórián! Kihez könyörgünk, szíveinkben ott lakik... Előre hát, Ő közöttünk, E szent ügy el nem bukik! (A szentenciát évente legtöbbször május 4-én, a tűzoltók hagyományos napján emlegetik, amikor országszerte mindenütt ünnepségeket, bemutatókat rendeznek.) rendkívül jó szaglású, nyugodt, ami azért fontos, mert ellenkező esetben esetleg megsemmisíthet bizonyítékokat. A bemutatón, a riasztáskor ez olyan helyeken is, ami eddig fe­hér folt volt a sürgősségi ellátás­ban. Bázishelyük a IX. kerületi pa­rancsnokság, és a riasztáskor au­tomatikusan az ő autójuk is indul a helyszínre. Egyébként kórhá­zakban vagy ép­pen a mentőszol­gálatnál dolgoz­nak, havi 4—6 kü­lön szolgálatot vállalnak. Dr. Bende Pé­ter fővárosi parancsnok „tűzőr- ségnek” nevezi a közalkalmazot­takkal együtt 154 tagú csapatu­kat, talán nem véletlen a köztes kifejezés, katasztrófavédőket Április 1-je óta új szolgálattal bővült a tűzoltóság munkája: különleges kiképzésben részesült orvosok is vonulnak riasztáskor D-FOTÓi * SZERZŐ FEL* ÉTELE éve alakult. Az elsőnél leginkább a középtermetű németjuhászku­tyák, a retrieverek, terrierek, dobermanok és snauzerek, a ro­mok közt magától értetődően a kis- termetűeké és rövidszőrűeké az előny, ha kell, kötszert, vizet, zseb­hangzik el az utasító mikrofonba: „Vonul roham 1, nyolc egy, nyolc kettő, 21 vegyikonténer, valamint a doktor”. Ki is ez a doktor ? - kérdezzük később dr. Pék László orvoskoordinátort: — Olyan 18 tagú, nem főállású BÉKÉSI ADALÉKOK A leggyakoribb mentési helyszínek (tűz vagy műszaki) Lakás Szabad terület Közút Egyéb Mg-i terület 360 740 283 49 22 Leggyakoribb szabad tüzek Szemét, gaz Avar Egyéb Kazal, boglya Termés 265 185 131 37 25 Ismeretlen Ismeretlen Nyílt Elektromos Ismeretlen nyílt láng dohányzás láng energia elektromos energia 465 130 51 42 33 lámpát visznek a mások számára megközelíthetetlen helyekre. A kilenc négylábú közt vizsla is van, jóllehet most Leczki Sarol­ta zászlós az ötéves labrador retrieverre, Samre a legbüszkébb.- Sam speciális keresőmunkát végez, Amerikában már a nyolc­orvoscsoport kezdte meg munká­ját április 1-jén, akik a tűzoltó­alapkiképzés mellett alpinista ki­képzést kaptak, és eddig védőfel­szerelés hiányában nem tudtak a szó szerinti tűzközelbe bemenni egy füsttel telített házba, vagy a szikláról leengedhetők, vagyis ugyanis senki sem emleget a nap során. Nincs ma téma, amelyet ne hoznánk összefüggésbe az Euró­pai Unióval. Nem slusszpoén­ként, csak a tények kedvéért, egy szó szerinti idézet Danielesz Bé­lától, aki a városrendészeti bizott­ság vezetője: „Technikában, fel- készültségben, elhivatottságban felveszik tűzoltóink a versenyt az eusokkal”. Erre az ország többi, 19 me­gyei parancsnokságán minden bizonnyal rábólintanak. Egy hi­ányérzete lehet a 7500 hivatásos magyar tűzoltónak - akiknek ta­valy 54 816 eseményük volt, tűz­höz 32 ezerszer vonultak ki —, amíg a mieink havi 250, a görö­gök 750 eurót keresnek havonta. Pedig, például a költségvetést Pesten 22,5 százalékkal meg­toldják, a 170 millió forintot egyik évben a túlórákra, a má­sikban a veszélyességi pótlékra fordítható. FÁBIÁN ISTVÁN Megkérdeztük olvasóinkat Szeretnek-e lakóhelyükön élni? dig visszahú­zott. Immáron 30 éve itt lakom, itt él a családom, a gyerekeim, nyolc unokám és 11 dédunokám szíve­sen jön hozzánk. A városban mindent megkapok, nem kíván­kozom máshova. A nyugdíjas­klubba járok, ha szórakozni aka­rok. Büszke vagyok a város intéz­ményeire, főként az iskolára. Bencsik János, 33 éves, szegedi szerkesztő ri­porter:- Komlósi vagyok, de 1984-ben elke­rültem a város­ból. Szegeden tanultam, ott is maradtam. Na­gyon szeretek visszatérni a gyö­kerekhez, jó érzés meglátni Tót­komlós templomtornyát. Ez az a hely számomra, ahol úgy kérde­zik meg tőlem, hogy vagyok, ahogy sehol máshol: szlovákul és magyarul, vagy éppen keverve a két nyelvet. Tuska Roxána, 11 éves, tótkom- lósi diák:- Én Oros­házán szület­tem, de itt la­kom a szüleim­mel Komlóson. Nagy a rokon­ság, azokkal gyakran összejá­runk, a mamámmal szlovákul is lehet beszélgetni. Szeretek tán­colni, a Harmónia csoportban azt is megtehetem, a ligetben játszani lehet, a téren pedig jó­kat beszélgetünk a barátnőim­mel, mert elég csendes hely a mi városunk. Kmetykó Pálné, 35 éves, tótkom- lósi anyuka:- Az egész család tótkom- lósi, valameny- nyien jól érez­zük magunkat a szülőhelyün­kön, nem kívánkozunk máshova. A nagyobbik lányom középiskolás, tőle is azt hallom, ha befejezi a gimnáziumot, itt akar maradni a városban, kicsi gyerekekkel szeret­ne foglalkozni. A férjem Komlóson dolgozik, a megélhetésünk is a vá­roshoz köt bennünket, csete ilona »FOTÓI KOVÁCS ERZSÉBET Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szíve­sen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, eze­ket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberé­nek. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Női tagozat alakul a Fideszben A szervezőmunkára Vígh Ilona képviselőt kénék fel Orbán Viktor, a Fidesz— Magyar Polgári Szövetség el­nöke Vígh Ilonát, a körös­sárréti térség országgyűlési képviselőjét kérte fel a most alakuló női tagozat szervezé­sére. Szeghalom- Megtisztelő volt számomra Or­bán Viktor elnök úr felkérése a női tagozat szervezésére. Ma Ma­gyarországon a választók több mint a fele nő. A társadalmi és gazdasági struktúraváltás követ­keztében a nők egyre fontosabb szerepet játszanak az élet min­den területén. Ugyanakkor ez a fokozott szerepvállalásuk nem kap kellő társadalmi, politikai és gazdasági elismerést. A polgári oldalnak hangsúlyoznia kell mindezt, s ezzel egyidejűleg ki kell emelnie azt a tradicionális szerepet is, amelyet a családon belül töltenek be a nők. Itt emoci­onális befolyásoló szerepükre és szervezőképességükre gondolok elsősorban. A nők azonban nem­csak jó szervezők, hanem jól is szervezhetők. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetségnek éppen ezért kell megszólítania egyértel­műen a család mozgatórugóját, a nőt, az anyát — mondta Vígh Ilo­na. Majd hozzátette: „A női tago­zat fontos szerepet tölthet be a polgári értékrend kialakításában és a polgári gondolkodás megte­remtésében. Egy modern, nyitott európai értékekhez igazodó nép­pártban a legfontosabb célok kö­zött kell szerepelnie, hogy a sajá­tos női értékek, érdekek és életta­pasztalatok megjelenjenek a dön­téshozatalban. A női tagozat programjának alapja a család és a szülői szerepvállalás fontosságá­nak erősítése, melyet mi, nők hi­telesen képviselhetünk.” _______________ ____M.B. A minden igényt kielégítő csarnok több mint 360 millió forintból valósult meg D-FOTÓi VERESS ERZSI Felavatták a mozgás templomát Több százmilliós épülettel gazdagodott a Sárrét fővárosa Több százmilliós beruházásként impozáns épülettel gazdago­dott Szeghalom. A nemzetközi mérkőzések, események meg­rendezésére is alkalmas városi sportcsarnokot ünnepélyes ke­retek között szombaton délután avatták fel. A jelenlévő majd­nem ezer szeghalmi és körös-sárréti érdeklődő örömmel vette használatba a létesítményt. Szeghalom- A sportszeretet jellemzi ezt a vi­déket: Szeghalmon már 1896-ban tartottak sportversenyeket. Tele­pülésünk a sportéletet is mindig felvállalta. Nem­csak a Sárrét fővárosa volt, hanem a sport terén is élen járt. Kiemelkedő sportegyéniségeink em­lékét is méltóan őrzi ez a létesítmény, amelyhez a jelenlegi kormány jelentős támogatással já­rult hozzá - hangoztatta beszédé­ben Macsári József, Szeghalom város polgármestere.- Az elmúlt egy esztendőben rengeteget jártam Szeghalmon és térségében, ezért már úgy érzem, ide haza jövök. Tudom, sok prob­léma van még ebben a hátrányos A sportcsarnok számokban A beruházás teljes költsége: 363 millió forint. A játéktér: hossza 44 méter, szélessége 22 méter. A nézőtér: több mint 500 szurkolót képes befogadni. térségben, de most ezzel a sport­csarnokkal egyet kiváltottunk. Az államnak a sportinfrastruktúra fej­lesztésében jelentős szerepe van, mert a sportban is esélyegyenlősé­get kell biztosítani. Szent István azt mondta: minden tíz falu építsen egy templomot. Én a mai korra ezt úgy fogalmazom át: minden tíz te­lepülésnek legyen egy ilyen sport­csarnoka, amely a mozgás templo­ma - közölte Mesterházy Attila, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisz­térium politikai államtitkára. Medgyessy Péter, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke le­vélben köszöntötte az ünneplő­ket. A sportlétesít­mény jelképes kul­csát Mesterházy Atti­la adta át Macsári Jó­zsefnek. A sportcsarnok Ko­vács Zsolt és Sándor Gyula szeghalmi tervező tervei alapján készült, a kivitelezői mun­kákat a mezőberényi Károlyi és Társa Kft. végezte. MAOYARI BARNA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents