Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-24 / 120. szám

»RftKfe MELYEI HÍRLAP hétvége. 2003. MÁJUS 24., SZOMBAT - 11. OLDAL Miért ad Jókai Anna a konyhában vizet az egereknek? A legfontosabb: megtalálni a mérleg nyelvét (ró, mostanában mégis versben fe­jezi ki magát. Szépirodalommal foglalkozik, viszont Kodolányi mel­lett két filozófust, Hamvas Bélát és Várkonyi Nándort tekinti szellemi vezérének. Nem politizál, de hatá­rozott képet alakított ki a világról. Jókai Anna összetett személyiség. Életének egyik vezérfonala: megta­lálni a mérleg nyelvét.- Amikor belépett a férje a terembe, ahol beszélgettünk, szólt, hogy a rádió- telefont ne felejtse el betenni a kocsiba. Hozzátartozik az életéhez a készülék?- Nem szeretem a mobiltelefont, se­gédeszköz. Mivel másfél hónapig alig leszek otthon, így jutok hírekhez. Nem tiltakozom a technika ellen, van vide­óm, televízióm, elektromos gépek gar­mada. Számítógépet nem vásároltam, mert kézzel írok.- Amikor ír, mennyit változik a törté­net?- Mindig készítek egy vázlatot, ame­lyet, amint elkezdek alkotni, eldobok. Sokszor változtatok a történeten, néha még a főszereplő neve is módosul. Meg­esik, hogy a történet elején Ildikó néven emlegetem a főhőst, aztán rádöbbenek, hogy a Judit jobban illik rá.- Milyen könyvek sorakoznak otthon a polcán?- Több mint tízezer kötetes a könyv­táram, így nem tudnám felsorolni az összesét. Korábban sokat olvastam, mostanában sajnos csak azokra a mű­vekre marad időm, amiket elküldenek a szerzők. Nincs példaképem, sok íróból, költőből szeretnék magaménak tudni valamit. Irigylem Kosztolányi Dezső tö­mörségét, hiszen a novellái olyanok, mint a versek. Ha kivennénk belőle egyetlen szót is, összeroppanna a mű. A szellemi triász viszont Hamvas Béla, Kodolányi János és Várkonyi Nándor. Kodolányit kivéve nem szépirodalom­mal foglalkoznak, hanem filozófiával. A fikciót meghagyom magamnak, bár én is kevesebb esszét írok. Mostanában apokrifekben . fejezem ki a feltoluló gon- NúVJCgy dolataimat.- A rendszerváltás után azt mondta, az írók kezde­nek háttérbe szorulni, mert a média és a politika átve­szi a szerepüket. Most is így gondolja?- Az elmúlt rendszer­ben erénynek számított, ha valaki olyat fejezett ki, amit a politikában vagy az újság­ban nem engedtek. Mára szerencsére átszakadtak a gátak, nem azon dől el egy mű sorsa, hogy politikailag milyen szóldmondó. Az íróknak vissza kell térniük a maguk szerepéhez, az esztétikai élményszerzés­hez.- Az írók panaszkodnak, hogy egyre nagyobb teret hódít a televízió a könyv­vel szemben. Hogyan ,, csábíthatnák vissza” a nézőket az olvasáshoz?- Vagy én vagyok szerencsés, mert nem veszítettem el az olvasótáboromat, vagy nem olyan sötét a kép, ahogy le­festik, bár tény, hogy egyre nehezebb betömi a piacra. Akik most indulnak, véssék az eszükbe: akkor írnak jól, ha olyat közölnek, amely úgy beleragad a másik leikébe, mint a bogáncs. Ha csak szórakoztató a mű, nincs értelme. Ehhez persze megfelelő esztétikai megfo­galmazás szükséges. Néha a szemünkre hányják, ha írók vagyunk, miért nem kizárólag a tiszta magyar nyelvből merítünk. Egysze­rű: nem mindig lehet. Ha egy leányzárdáról szól a tör­ténet, természetesen eszem­kás feleség képe ugrik be. Akkor döb­bentem rá a nyelvünk árnyaltságára, amikor lengyelre fordították az egyik könyvemet és azt kérdezték táviratban, hogy Nusi néni miért ad a kony­hában vizet az egerek­nek? A „Nusi néni a konyhában itatja az egereket” mondat szó szerint for­dítva más nyelvben va­lóban értel­metlen.- Legen­dásan jó emberábrá­zoló. Az életben is jó emberisme­rő? Nem politizál, de van véleménye a világról Df OTÓ: LEHOCZKY PÉTER be se jut a szleng, de ha egy sarki kocs­máról, nem finomkodhatok. Hihetetlen hogyan lehet játszani a szavakkal. Ha például azt hallom, hogy „Szívi-, júliban Született: Budapest, 1932. november 24. Családi állapota: férjezett, két gyermek édesanyja. Pályája: könyvelő (1951—53), népművelő, művészeti elő­adó (1953—57), főkönyvelő (1957—61), tanár (1961-76), az írószövetség alelnöke (1986—89), elnökségi tagja (1989-), elnöke (1990-92), az írók Szakszervezetének elnöke (1998—), a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke (2000—), a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Alkotókor alapító tagja (1992—). Elismerései: József Attila-díj (1970), SZOT-díj (1974), Pietrzak-díj (Lengyelország, 1980), Kossuth-díj (1994), Magyar Örökség Díj (1998), Az Év Könyve-jutalom (1999), Magyar Művészetért Díj (2000). Főbb művei: 4447 (1968), Tartozik és követel (1970), Na­pok (1972), Mindhalálig (1974), A feladat (1977), Jákob lajtorjája (1982), Az együttlét (1987), Szegény Sudár Anna (1989), Ne féljetek! (1998), Mi ez az álom? (1990), Perc­emberkék dáridója (1996), Mennyből az ember (2000). — Azt hiszem, igen. Szükség is van erre, mert az emberek egyre többször álarcot öltenek, azért harcolnak, hogy minél több pénzt szerezzenek, na­gyobb karriert fussanak be. Ha belegondolunk, a pénz­ember szó sok mindent el­árul. Ha lebontjuk a birto­kos szerkezetet, rádöbbe­nünk, hogy nem az emberé a pénz, hanem a pénzé az ember. Sajnos a pénz na­gyon uralkodik az életünk felett. De ez nem azt jelenti, hogy nem kell pénz, élesen emlékszem arra az időszak­ra, amikor magyar-történe­lem szakos tanárként igen komoly anyagi problémák­kal küszködtem. A baj, hogy nem találják a közép­utat, a mérleg nyelvét. Pél­dául, ha egy drogos fekszik az utcán, nem rúgok bele, nem lépem át közönyösen, de nem is fekszem mellé és nyomok magamba egy adag kábítószert. Nem vallom, hogy a bank­rablókat fel kellene akasztani, de azt sem szeretem, ha a Whiskys képét pó­lóra nyomják. Nem vetem meg a homo­szexuálisokat vagy a leszbikusokat, de tépjünk le Olaszba”, akkor egy fiatal, rongyos farmeres, rágón kérődző, zse­lés hajú lány jut eszembe. Ha pedig azt, hogy „Drágám, júliusban utazzunk el Itáliába”, egy enervált, szőke hajú, hur­nem kell hirdetni a másságukat. Mindig azt várják, hogy álljunk egyik vagy má­sik oldalra. Nem szabad szélsőségesen gondolkodni! Szélsőség az is, amikor azt mondják, hogy teher alatt nő a pál­ma. Persze, de milyen teher alatt! Ha rá­dobunk egy téglát a növekvő pálmára, összetörik. Tudni kell, hol a határ. A szenvedés sem feltétlenül rossz. Ami nem öl meg, erősebbé tesz. Mindenki szenvedett már életében, és gondolta, miért éppen engem ver az Isten? Azt mondom, ha már havat adott az Isten, adjon lapátot is. Régen természetesnek vették a szenvedést, nem féltek az el­múlástól. Fogták a haldokló kezét, most kórházba viszik, és amikor elszáll belő­le az élet, mindenki magára hagyja. A holttestet kifestik, a temetésére partit rendeznek. Olyan az elmúlásunk, mint egy Örkény-egyperces: groteszk.- Úgy tartja, egy írónak távol kell tartania magát a politikától? — Nem azt mondom, hogy távol kell maradnia a politikától, de tisztes távol­ságból kell figyelnie az ese­ményeket. Különben is, nem az embernek kell pár­tot választania, hanem a pártnak kellene közelednie az emberhez, akiről úgy gondolja, hogy többé-kevés- bé azonos eszmét vall ve­lük. A politikai életben is igen nagy káosz uralkodik. Ujjongunk, hogy hamaro­san az Európai Unióhoz tar­tozunk, ami valóban jó, de túlértékeljük a csatlakozást. Be kell lépni, nincs más vá­lasztásunk, de nem szegény rokonként, fejet hajtva, meghunyászkodva. A tagor­szágoknak is be kell látniuk, hogy nem­csak kapni szeretnénk, hanem adni is. Az unió nem az elveszett Paradicsom, hanem sok bajjal küszködő vegyes tár­saság. Európának szűrőként kellene mű­ködnie, mégis beenged minden szeny- nyet. Lassan eljutunk odáig, hogy nem tudunk mit kezdeni a saját értékeink­kel, de ez a globalizáció hibája is. A köl­tők, írók mindig szerették volna a pusz­tulás felé rohanó világot megállítani. Vörösmarty A vén cigányban megírta: „Lesz még egyszer ünnep a világon”, Radnóti pedig azt mondta a Himnusz a békéről című versében: „Mert egyszer béke lesz. / Ó, tarts ki addig lélek, véde­kezz!”- Még mindig messze a költők által jósolt kép. Az iraki háború idején nehéz elhinni, hogy valaha béke lesz. — Tudnunk kell, mikor kell megbo­csátani és mikor nem szabad megbo­csátani. Bosszút állni azonban tilos, márpedig Amerika bosszút állt a világ­kereskedelmi központ lerombolása mi­att, persze itt más áll a háttérben. Cso­dálatos volna, ha egyszer nem torol­nánk meg a rajtunk esett sérelmeket, még akkor sem, ha megérdemli a má­sik. A harag csak haragot szül. Fekete G. Kata Összeomlik vagy ránk drágul. Posta a tű fokán Nekem nem hiányzik a posta. Az utób­bi két évben jó ha három alkalommal jártam a helyi hivatalban. Egyszer tértivevényes levelet kaptam, másodjá­ra pénzért mentem be, harmadjára pe­dig okmánybélyeget vásároltam útlevél­hez. Az első két utat is megtakaríthattam volna, ha otthon talál a kézbesítő. Postabé­lyegből korábban be­spájzoltam, 2005-ig biztosan nem kell ven­nem, legfeljebb 3-5 fo­rintosokat, hogy a me­netrend szerinti tarifa- emelések után ki tudjam egészíteni a meglévőket. Különben se igen veszem már igénybe a posta szolgálatát, amit lehet, e-mailen intézek. Néha beküldők egy-egy megfejtést - ehhez levelezőlap­pal régóta ellátnak a különböző szóra­kozóhelyek; a bejárati ajtónál álló áll­ványokon jobbnál jobb képeslapokat talál az ember. A pénzforgalmamat ­fizetés, ki- .......................................... od iis, behaj­tás, ado­mány - a bankon ke­resztül bo­nyolítom. .............................. Me gvagyok tehát a posta nélkül, s úgy tapaszta­lom, a posta is megvan nélkülem. A fenti számadást azt követően ké­szítettem, hogy hírét vettem: a kispos­ták bezárását tervezik. Őszintén szólva a hír egyáltalán nem lepett meg, már azt se nagyon értettem, minek építettek Gyulán, s építenek majd Csabán böhöm nagy postahivatalokat. Minden józanul gondolkodó ember látja: ez ma­ga a csőd. A számítógépek elterjedésé­vel töredékére esett vissza a levélforga­lom, a távirat lényegében megszűnt, az expressz haldoklik, az ajánlott jellege megváltozott. A banki átutalásokkal csökkent a postai pénzműveletek, az al­ternatív terjesztőhálózatok megjelené­sével pedig a lapkézbesítéssel foglalko­zók száma. Az elektronikus ügyintézés általánossá válásával egyre kevesebben veszik igénybe rendszeresen a postai szolgáltatásokat. Az unióba való belé­pésünk után nem kell tíz év, hogy a hi­vatalok elveszítsék jelenlegi funkcióju­kat. Nyilvánvaló tehát, hogy változtatni kell. Megtakarítani, a felesleges kiadá­sokat csökkenteni. A postát, mint egy tevét - kétpúpút vagy egyest, kinek-ki- nek ízlése szerint - át kell húzni a tű fo­kán. Ha a rendszerváltás óta szervezeti­leg lényegében moccanatlan, pozíciót pozíció után veszítő magyar királyit nem sikerül új pályára állítani, akkor két eset lehetséges: összeomlik vagy ránk drágul. A baj az, hogy a cechet mindkét esetben nekünk kell állni. A kishivatalok kilátásba helyezett bezárásával a posta lépett. Rosszkor és rossz helyen. Olyan településeken, ahol egy postahivatal is helyi öntudatot erő­sítő intézménynek számít, s ahol az elektronikus ügyintézés minimális fel­tételei sem állnak rendelkezésre. Talán nem késő, talán újra lehet gondolni a kezdő lépéseket! Árpási Zoltán (arpasiz@axels.hu) Az UNIÓBAN a szakképzettek jobban élnek, alapozza meg jövőjét, tanuljon a KISOSZ-nál! (OKÉV: 06-0173-02, FAT: AL-0181) Itt a nagy lehetőség, ne hagyja ki! Akár dolgozik, akár nem! Első szakmához jutás állami normatív támogatással [ 15/2003. (II. 19.) Korm.-rendelet alapján], INGYENES! Tanfolyamaink államilag elismert szakképesítést nyújtanak. VIRÁGKÖTŐ 2003. június 12. Békéscsaba ; GYORSÉTKEZTETÉSI ELADÓ 2003. június 25. Békéscsaba { ABC-ELADÓ 2003. június 12. Orosháza ABC-ELADÓ 2003. június 19. Mezőkovácsháza ABC-ELADÓ 2003. június 25. Békéscsaba Jelentkezzen most! Az indítható létszám korlátozott! Részletes tanfolyami tájékoztatás és jelentkezés: KISOSZ, Békéscsaba, Dr. Becsey 0. u 4/1. Tel.: (66) 325-997,327-193,451-741, (30) 9354-371. Is ■ in Rejtvényekkel nyertek A május 17-ei keresztrejtvényünk megfejtése­kor azok válaszoltak helyesen, akik a Radnóti Miklós feladványhoz azt írták: Pogány kö­szöntő. A szerencsés nyertesek: Flender Anita (Békéscsaba), Gyebnár Eszter (Kamut), Ma­gyar Istvánné (Orosháza), Mikus Veronika (Békéscsaba) és Sáró Gáborné (Orosháza). Valamennyien könyvet, illetve színes újságot nyertek. A gyerekeknek szóló feladványunk helyes megfejtői közül Kocziha Réka (Békéscsaba) egy társasjátékot nyert. A nyereményeket postán juttatjuk el játékos kedvű olvasóinkhoz. Gratulálunk! A maláv-u-b-e-l-ífv) Kft. Békéscsaba és környéke kirendeltsége SZOLGÁLTATÁSAI ÉRTÉKESÍTÉSÉHEZ SZÁMLAKÉPES QO a kiGjVLGJS BÉKÉSCSABA, BÉKÉS, OROSHÁZA, GYULA TERÜLETÉRE. Bővebb felvilágosítás az alábbi telefonszámon: (66) 528-385.

Next

/
Thumbnails
Contents