Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-24 / 120. szám
»RftKfe MELYEI HÍRLAP hétvége. 2003. MÁJUS 24., SZOMBAT - 11. OLDAL Miért ad Jókai Anna a konyhában vizet az egereknek? A legfontosabb: megtalálni a mérleg nyelvét (ró, mostanában mégis versben fejezi ki magát. Szépirodalommal foglalkozik, viszont Kodolányi mellett két filozófust, Hamvas Bélát és Várkonyi Nándort tekinti szellemi vezérének. Nem politizál, de határozott képet alakított ki a világról. Jókai Anna összetett személyiség. Életének egyik vezérfonala: megtalálni a mérleg nyelvét.- Amikor belépett a férje a terembe, ahol beszélgettünk, szólt, hogy a rádió- telefont ne felejtse el betenni a kocsiba. Hozzátartozik az életéhez a készülék?- Nem szeretem a mobiltelefont, segédeszköz. Mivel másfél hónapig alig leszek otthon, így jutok hírekhez. Nem tiltakozom a technika ellen, van videóm, televízióm, elektromos gépek garmada. Számítógépet nem vásároltam, mert kézzel írok.- Amikor ír, mennyit változik a történet?- Mindig készítek egy vázlatot, amelyet, amint elkezdek alkotni, eldobok. Sokszor változtatok a történeten, néha még a főszereplő neve is módosul. Megesik, hogy a történet elején Ildikó néven emlegetem a főhőst, aztán rádöbbenek, hogy a Judit jobban illik rá.- Milyen könyvek sorakoznak otthon a polcán?- Több mint tízezer kötetes a könyvtáram, így nem tudnám felsorolni az összesét. Korábban sokat olvastam, mostanában sajnos csak azokra a művekre marad időm, amiket elküldenek a szerzők. Nincs példaképem, sok íróból, költőből szeretnék magaménak tudni valamit. Irigylem Kosztolányi Dezső tömörségét, hiszen a novellái olyanok, mint a versek. Ha kivennénk belőle egyetlen szót is, összeroppanna a mű. A szellemi triász viszont Hamvas Béla, Kodolányi János és Várkonyi Nándor. Kodolányit kivéve nem szépirodalommal foglalkoznak, hanem filozófiával. A fikciót meghagyom magamnak, bár én is kevesebb esszét írok. Mostanában apokrifekben . fejezem ki a feltoluló gon- NúVJCgy dolataimat.- A rendszerváltás után azt mondta, az írók kezdenek háttérbe szorulni, mert a média és a politika átveszi a szerepüket. Most is így gondolja?- Az elmúlt rendszerben erénynek számított, ha valaki olyat fejezett ki, amit a politikában vagy az újságban nem engedtek. Mára szerencsére átszakadtak a gátak, nem azon dől el egy mű sorsa, hogy politikailag milyen szóldmondó. Az íróknak vissza kell térniük a maguk szerepéhez, az esztétikai élményszerzéshez.- Az írók panaszkodnak, hogy egyre nagyobb teret hódít a televízió a könyvvel szemben. Hogyan ,, csábíthatnák vissza” a nézőket az olvasáshoz?- Vagy én vagyok szerencsés, mert nem veszítettem el az olvasótáboromat, vagy nem olyan sötét a kép, ahogy lefestik, bár tény, hogy egyre nehezebb betömi a piacra. Akik most indulnak, véssék az eszükbe: akkor írnak jól, ha olyat közölnek, amely úgy beleragad a másik leikébe, mint a bogáncs. Ha csak szórakoztató a mű, nincs értelme. Ehhez persze megfelelő esztétikai megfogalmazás szükséges. Néha a szemünkre hányják, ha írók vagyunk, miért nem kizárólag a tiszta magyar nyelvből merítünk. Egyszerű: nem mindig lehet. Ha egy leányzárdáról szól a történet, természetesen eszemkás feleség képe ugrik be. Akkor döbbentem rá a nyelvünk árnyaltságára, amikor lengyelre fordították az egyik könyvemet és azt kérdezték táviratban, hogy Nusi néni miért ad a konyhában vizet az egereknek? A „Nusi néni a konyhában itatja az egereket” mondat szó szerint fordítva más nyelvben valóban értelmetlen.- Legendásan jó emberábrázoló. Az életben is jó emberismerő? Nem politizál, de van véleménye a világról Df OTÓ: LEHOCZKY PÉTER be se jut a szleng, de ha egy sarki kocsmáról, nem finomkodhatok. Hihetetlen hogyan lehet játszani a szavakkal. Ha például azt hallom, hogy „Szívi-, júliban Született: Budapest, 1932. november 24. Családi állapota: férjezett, két gyermek édesanyja. Pályája: könyvelő (1951—53), népművelő, művészeti előadó (1953—57), főkönyvelő (1957—61), tanár (1961-76), az írószövetség alelnöke (1986—89), elnökségi tagja (1989-), elnöke (1990-92), az írók Szakszervezetének elnöke (1998—), a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke (2000—), a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Alkotókor alapító tagja (1992—). Elismerései: József Attila-díj (1970), SZOT-díj (1974), Pietrzak-díj (Lengyelország, 1980), Kossuth-díj (1994), Magyar Örökség Díj (1998), Az Év Könyve-jutalom (1999), Magyar Művészetért Díj (2000). Főbb művei: 4447 (1968), Tartozik és követel (1970), Napok (1972), Mindhalálig (1974), A feladat (1977), Jákob lajtorjája (1982), Az együttlét (1987), Szegény Sudár Anna (1989), Ne féljetek! (1998), Mi ez az álom? (1990), Percemberkék dáridója (1996), Mennyből az ember (2000). — Azt hiszem, igen. Szükség is van erre, mert az emberek egyre többször álarcot öltenek, azért harcolnak, hogy minél több pénzt szerezzenek, nagyobb karriert fussanak be. Ha belegondolunk, a pénzember szó sok mindent elárul. Ha lebontjuk a birtokos szerkezetet, rádöbbenünk, hogy nem az emberé a pénz, hanem a pénzé az ember. Sajnos a pénz nagyon uralkodik az életünk felett. De ez nem azt jelenti, hogy nem kell pénz, élesen emlékszem arra az időszakra, amikor magyar-történelem szakos tanárként igen komoly anyagi problémákkal küszködtem. A baj, hogy nem találják a középutat, a mérleg nyelvét. Például, ha egy drogos fekszik az utcán, nem rúgok bele, nem lépem át közönyösen, de nem is fekszem mellé és nyomok magamba egy adag kábítószert. Nem vallom, hogy a bankrablókat fel kellene akasztani, de azt sem szeretem, ha a Whiskys képét pólóra nyomják. Nem vetem meg a homoszexuálisokat vagy a leszbikusokat, de tépjünk le Olaszba”, akkor egy fiatal, rongyos farmeres, rágón kérődző, zselés hajú lány jut eszembe. Ha pedig azt, hogy „Drágám, júliusban utazzunk el Itáliába”, egy enervált, szőke hajú, hurnem kell hirdetni a másságukat. Mindig azt várják, hogy álljunk egyik vagy másik oldalra. Nem szabad szélsőségesen gondolkodni! Szélsőség az is, amikor azt mondják, hogy teher alatt nő a pálma. Persze, de milyen teher alatt! Ha rádobunk egy téglát a növekvő pálmára, összetörik. Tudni kell, hol a határ. A szenvedés sem feltétlenül rossz. Ami nem öl meg, erősebbé tesz. Mindenki szenvedett már életében, és gondolta, miért éppen engem ver az Isten? Azt mondom, ha már havat adott az Isten, adjon lapátot is. Régen természetesnek vették a szenvedést, nem féltek az elmúlástól. Fogták a haldokló kezét, most kórházba viszik, és amikor elszáll belőle az élet, mindenki magára hagyja. A holttestet kifestik, a temetésére partit rendeznek. Olyan az elmúlásunk, mint egy Örkény-egyperces: groteszk.- Úgy tartja, egy írónak távol kell tartania magát a politikától? — Nem azt mondom, hogy távol kell maradnia a politikától, de tisztes távolságból kell figyelnie az eseményeket. Különben is, nem az embernek kell pártot választania, hanem a pártnak kellene közelednie az emberhez, akiről úgy gondolja, hogy többé-kevés- bé azonos eszmét vall velük. A politikai életben is igen nagy káosz uralkodik. Ujjongunk, hogy hamarosan az Európai Unióhoz tartozunk, ami valóban jó, de túlértékeljük a csatlakozást. Be kell lépni, nincs más választásunk, de nem szegény rokonként, fejet hajtva, meghunyászkodva. A tagországoknak is be kell látniuk, hogy nemcsak kapni szeretnénk, hanem adni is. Az unió nem az elveszett Paradicsom, hanem sok bajjal küszködő vegyes társaság. Európának szűrőként kellene működnie, mégis beenged minden szeny- nyet. Lassan eljutunk odáig, hogy nem tudunk mit kezdeni a saját értékeinkkel, de ez a globalizáció hibája is. A költők, írók mindig szerették volna a pusztulás felé rohanó világot megállítani. Vörösmarty A vén cigányban megírta: „Lesz még egyszer ünnep a világon”, Radnóti pedig azt mondta a Himnusz a békéről című versében: „Mert egyszer béke lesz. / Ó, tarts ki addig lélek, védekezz!”- Még mindig messze a költők által jósolt kép. Az iraki háború idején nehéz elhinni, hogy valaha béke lesz. — Tudnunk kell, mikor kell megbocsátani és mikor nem szabad megbocsátani. Bosszút állni azonban tilos, márpedig Amerika bosszút állt a világkereskedelmi központ lerombolása miatt, persze itt más áll a háttérben. Csodálatos volna, ha egyszer nem torolnánk meg a rajtunk esett sérelmeket, még akkor sem, ha megérdemli a másik. A harag csak haragot szül. Fekete G. Kata Összeomlik vagy ránk drágul. Posta a tű fokán Nekem nem hiányzik a posta. Az utóbbi két évben jó ha három alkalommal jártam a helyi hivatalban. Egyszer tértivevényes levelet kaptam, másodjára pénzért mentem be, harmadjára pedig okmánybélyeget vásároltam útlevélhez. Az első két utat is megtakaríthattam volna, ha otthon talál a kézbesítő. Postabélyegből korábban bespájzoltam, 2005-ig biztosan nem kell vennem, legfeljebb 3-5 forintosokat, hogy a menetrend szerinti tarifa- emelések után ki tudjam egészíteni a meglévőket. Különben se igen veszem már igénybe a posta szolgálatát, amit lehet, e-mailen intézek. Néha beküldők egy-egy megfejtést - ehhez levelezőlappal régóta ellátnak a különböző szórakozóhelyek; a bejárati ajtónál álló állványokon jobbnál jobb képeslapokat talál az ember. A pénzforgalmamat fizetés, ki- .......................................... od iis, behajtás, adomány - a bankon keresztül bonyolítom. .............................. Me gvagyok tehát a posta nélkül, s úgy tapasztalom, a posta is megvan nélkülem. A fenti számadást azt követően készítettem, hogy hírét vettem: a kisposták bezárását tervezik. Őszintén szólva a hír egyáltalán nem lepett meg, már azt se nagyon értettem, minek építettek Gyulán, s építenek majd Csabán böhöm nagy postahivatalokat. Minden józanul gondolkodó ember látja: ez maga a csőd. A számítógépek elterjedésével töredékére esett vissza a levélforgalom, a távirat lényegében megszűnt, az expressz haldoklik, az ajánlott jellege megváltozott. A banki átutalásokkal csökkent a postai pénzműveletek, az alternatív terjesztőhálózatok megjelenésével pedig a lapkézbesítéssel foglalkozók száma. Az elektronikus ügyintézés általánossá válásával egyre kevesebben veszik igénybe rendszeresen a postai szolgáltatásokat. Az unióba való belépésünk után nem kell tíz év, hogy a hivatalok elveszítsék jelenlegi funkciójukat. Nyilvánvaló tehát, hogy változtatni kell. Megtakarítani, a felesleges kiadásokat csökkenteni. A postát, mint egy tevét - kétpúpút vagy egyest, kinek-ki- nek ízlése szerint - át kell húzni a tű fokán. Ha a rendszerváltás óta szervezetileg lényegében moccanatlan, pozíciót pozíció után veszítő magyar királyit nem sikerül új pályára állítani, akkor két eset lehetséges: összeomlik vagy ránk drágul. A baj az, hogy a cechet mindkét esetben nekünk kell állni. A kishivatalok kilátásba helyezett bezárásával a posta lépett. Rosszkor és rossz helyen. Olyan településeken, ahol egy postahivatal is helyi öntudatot erősítő intézménynek számít, s ahol az elektronikus ügyintézés minimális feltételei sem állnak rendelkezésre. Talán nem késő, talán újra lehet gondolni a kezdő lépéseket! Árpási Zoltán (arpasiz@axels.hu) Az UNIÓBAN a szakképzettek jobban élnek, alapozza meg jövőjét, tanuljon a KISOSZ-nál! (OKÉV: 06-0173-02, FAT: AL-0181) Itt a nagy lehetőség, ne hagyja ki! Akár dolgozik, akár nem! Első szakmához jutás állami normatív támogatással [ 15/2003. (II. 19.) Korm.-rendelet alapján], INGYENES! Tanfolyamaink államilag elismert szakképesítést nyújtanak. VIRÁGKÖTŐ 2003. június 12. Békéscsaba ; GYORSÉTKEZTETÉSI ELADÓ 2003. június 25. Békéscsaba { ABC-ELADÓ 2003. június 12. Orosháza ABC-ELADÓ 2003. június 19. Mezőkovácsháza ABC-ELADÓ 2003. június 25. Békéscsaba Jelentkezzen most! Az indítható létszám korlátozott! Részletes tanfolyami tájékoztatás és jelentkezés: KISOSZ, Békéscsaba, Dr. Becsey 0. u 4/1. Tel.: (66) 325-997,327-193,451-741, (30) 9354-371. Is ■ in Rejtvényekkel nyertek A május 17-ei keresztrejtvényünk megfejtésekor azok válaszoltak helyesen, akik a Radnóti Miklós feladványhoz azt írták: Pogány köszöntő. A szerencsés nyertesek: Flender Anita (Békéscsaba), Gyebnár Eszter (Kamut), Magyar Istvánné (Orosháza), Mikus Veronika (Békéscsaba) és Sáró Gáborné (Orosháza). Valamennyien könyvet, illetve színes újságot nyertek. A gyerekeknek szóló feladványunk helyes megfejtői közül Kocziha Réka (Békéscsaba) egy társasjátékot nyert. A nyereményeket postán juttatjuk el játékos kedvű olvasóinkhoz. Gratulálunk! A maláv-u-b-e-l-ífv) Kft. Békéscsaba és környéke kirendeltsége SZOLGÁLTATÁSAI ÉRTÉKESÍTÉSÉHEZ SZÁMLAKÉPES QO a kiGjVLGJS BÉKÉSCSABA, BÉKÉS, OROSHÁZA, GYULA TERÜLETÉRE. Bővebb felvilágosítás az alábbi telefonszámon: (66) 528-385.
