Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-23 / 119. szám

KÖRKÉP 2003. MÁJUS 23., PÉNTEK — 7. OLDAL MEGYE Jól képzett és nyelveket beszél Tíz diák közül három vajdás volt a döntőben Az ideális titkxár széles látó­körű, képzett, idegen nyelvet beszél, ügyesen bánik az ügy­felekkel és tisztában van a protokollal. Szarvas A szarvasi Vajda Péter Gimnázi­um és Szakközépiskola ötödév­ben végzett ügyintéző titkár kép­zésén a titkári munkára felkészí­tő ismereteket mélyítik el. Számí­tógépes alkalmazást, jogi és gaz­dasági ismereteket, idegen nyel­vet, kommunikációt, protokollt és viselkedéskultúrát tanulnak a diákok. Naprakésznek kell lenni, ami nem könnyű, hiszen a gaz­dasági szabályozók, az adótörvé­nyek, a számvitel és a jogszabály­ok gyakran, akár egy tanéven be­lül is változnak - kezdte Tóthné Jansik Erzsébet, aki szövegszer­kesztést és titkári ismereteket ta­nít az iskolában. Nagy figyelmet fordítanak rá, hogy a diákok a kö­zösségi rendezvényeken gyako­rolják a hoszteszi és vendéglátói feladatokat. A vajdás ügyintéző titkár diá­kok most vettek rész először or­szágos szakmai tanulmányi ver­senyen, amely hét tantárgyat fog­lalt magába, elméleti és gyakorla­ti feladatokkal. A több mint száz nevező diák közül a tíz legjobb dolgozat elkészítőjét hívták be az országos döntőbe. Szarvasról hárman kaptak meghívást, mind szépen szerepeltek. A szoros ver­senyben Szvák Nóra a második, Berndt Judit a harmadik, Krasz- nai Eszter a negyedik helyen vég­zett. A kiváló teljesítményük ju­talma: mindhárman teljes fel­mentést kapnak a szakmai vizsga alól, és mentesülnek a szakirá­nyú felsőoktatási intézmény fel­vételi vizsgája alól. Ketten már idén élnek a lehetőséggel, a nyír­egyházi főiskola kommunikáció gyors- és gépírás szakára jelent­keztek. A versenyre való felkészítésü­ket a tanári kar több tagja segítet­te. Gépírás-levelezésből Buzásné Harmati Annamária, táblázatke­zelésből Szuromi József, jogi is­meretekből dr. Melis János és Pusztai Andrea, gazdasági isme­retekből Becsei József, szöveg- szerkesztésből és titkári ismere­tekből Tóthné Jansik Erzsébet foglalkozott a diákokkal. cs. r. FÖLDHÖZ RAGADT LÉGHAJÓ, (y) Ha nem esett volna az eső, hatalmas lég­hajó szállt volna Békéscsaba fölé, hogy egy miskolci összművészeti fesztiválra hívja fel a figyelmet. Az észak-magyarországi Múzsa Kultúratámogató Alapítvány július 4-6. között szeretne rendezvényt szervezni, ahol koncertek mellett tehetségkutató fesztivált is tarta­nának. A csapat minap Debrecenben, holnap Szegeden, majd Pécsett, Kaposváron és Nagykanizsán száll fel a léghajóval, amiből Békéscsabán, a Tesco parkolójában csak a ko­sarat, a csapatkapitányt és a szervezőket láthatta a közönség tegnap délelőtt. D-FOTÓi VERESS ERZSI Vízműsök, szakjukon az országban a legjobbak Felvételi nélkül tanulhatnak tovább az egyetem mérnöki karán A Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola, népszerű nevén a vízmű tanulói hosz- szabb ideje minden évben hoznak dobogós helyezése­ket az országos tanulmányi versenyekről. Azért az rit­kábban fordul elő, hogy — mint az idén - egyszerre ket­ten is első helyezéssel térnek haza. Békéscsaba Egyikük, a gyulai Számfira Já­nos a vízügyi szakmai versenyen amellett, hogy gyakorlatból pél­dául egy közműcsomópont épí­tésében kellett jeleskednie, el­méletből felvázolta a víz útját az ereszcsatornától a befogadó fo- lyóig, az összes csatornán tisztí­tó berendezésen keresztül. Nyert, az országból a döntőbe jutott öt iskola riválisait utasítot­ta maga mögé, ezért azonnal megkapta a technikusi okleve­let. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem vízépítő mér­nök szakján folytatja, ahová eredményei alapján már tavaly felvették. A berettyóújfalui Szántó Zol­tán pedig földmérési és térképé­szeti versenyen ért el országos el­sőséget. Szakmájáról elmondta, térképkészítésre használják, a te­reptárgyak térképen, digitális tér­képen való elhelyezésére, illetve a térkép objektumainak terepen történő azonosítására szolgál ez a tudás. A földmérésből „kinőtt” Számfira János és Szántó Zoltán: egyszerre ketten is első helyezéssel tértek haza d-fotó, kovács Erzsébet egy jelentős ágazat mára, a térin­formatika, amelyet a békéscsabai vízműben magas szinten művel­nek, Török Árpád igazgató sze­rint felsőoktatási intézmények­ben is rácsodálkoznak az iskola felszereltségére. Zoltán 18 döntős közül lett országos első, ő is fel­vételi nélkül tanulhat tovább a Debreceni Egyetem építőmérnö­ki karán. V. J. Félmilliárdba kerül a trágyafeldolgozó üzem A komposztgranulátot az arab országokba szállítják majd Negyven-ötven dolgozónak ad majd munkát az a szerves trágyát feldolgozó üzem, amelyet a Gyarmat-Ferment Kft. kíván megépíteni Füzesgyarmaton. Az üzem 500 millió fo­rint értékű beruházásként valósulhat meg. A pénz többsé­gét pályázati támogatásból és hitelekből kívánja előterem­teni a beruházó. A befektetés így is megtérül, mivel a komposztgranulátnak az arab országokban biztos piaca van. Ráadásul minden zsák granulát a termelési ár duplájá­ért értékesíthető. Füzesgyarmat A Gyarmat-Ferment Kft.-t 3 milliós törzstőkével alapította meg a gyar­mati önkormányzat és a budapesti székhelyű Agroferment Invest Kft. Az új kft.-ben önkormányzati többség érvényesül, mivel a város 1 millió 530 ezer forinttal (51 szá­zalék), az Agroferment Invest Kft. 1 millió 470 ezer forinttal (49 szá­zalék) szállt be. A füzesgyarmaü képviselő-tes­tület legutóbbi ülésén fogadta el a Gyarmat-Ferment Kft. társasági szerződését, s tárgyalta meg az induláskor 40 dolgozót foglalkoz­tató üzem létesítését. Az 500 millió forintból kivite­lezhető szerves trágyát feldolgo­zó üzem a szövetkezet egykori sertéstelepén valósul majd meg. A háromhektáros terüle­ten az üzem számára egy 5 ezer négyzetméteres és két 1000 négyzetméteres csarnok, valamint 260 mé­ter út megépítése szüksé­ges. Az üzem már az első évben 40 ezer tonna szer­ves trágya feldolgozására lesz képes. Ebből 30 ezer tonna az állati trágya, 10 ezer tonna pedig cellulóz tartal­mú (gabonaszár, kukoricaszár, szalma). A trágyát elsősorban a füzesgyarmatiaktól és a 20-25 ki­lométeres körzeten belül élő gaz­dáktól vásárolja majd fel az üzem. Sőt, akár messzebbről is vesznek trágyát, hiszen a gyár akár 60 ezer tonna szerves trágyát is képes lesz feldolgozni évente. A képviselők közül többen azért aggódtak, hogy biztosan al­kalmazni fog-e az üzem 40-50 embert, s a készterméknek lesz-e piaca. Az efféle aggályokat Várkonyi Imre polgármester oszlatta el, aki elmondta: mindenkinek az lesz az érdeke, hogy az üzem maxi­mális létszámmal termeljen. A komposztgranulátnak az arab or­szágokban nagyon jó piaca van. Egy zsák ilyen komposzt 25 dol­lárból állítható elő és 50 dolláros áron értékesíthető. A gyár éves bevétele el fogja érni a 100 millió forintot, az adózás utáni nyeresé­ge pedig 10 millió forintra várha­tó. Amennyiben az üzem létesíté­sének támogatására beadandó pá­lyázatok eredményesek lesznek, akkor az építkezés már ebben az évben, s a jövő év elején már a termelés is elkezdődik. _______________ MAGYARI BARNA A beruházás számokban A beruházás költsége: 500 millió forint A terület nagysága: 3 hektár Szükséges épületek: egy 5 ezer négyzetméteres és két 1000 négyzetméteres csarnok Az üzem kapacitása: 40-60 ezer tonna trágya feldolgozása évente Egy zsák komposztgranulát előállítási költsége: 25 dollár Egy zsák komposztgranulát értékesítési ára: 50 dollár Az üzemben foglalkoztatottak száma: 40-50 dolgozó Legfontosabb a gyerekek boldogulása A közoktatási törvény módosításáról Pedagógiai konferencia a centenárium jegyében A fennállásának századik évfordulóját ünneplő békési Eötvös József Általános Iskola centenáriumi ünnepségsorozatának részeként pedagógiai konferenciát rendezett tegnap a városi művelődési központban. A tartottak szakmai előadást. Békés A több, mint hatvan helyi és a környező településekről érke­zett pedagógust Pataki István polgármester köszöntötte, majd dr. Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem tanszékve­zető tanára Á képességkutatás eredményeinek alkalmazása a tanulók közötti különbségek csökkentésére címmel tartott előadást. A kutatások szerint a teljesítménykülönbségekben meghatározó a szülők iskolá­zottsága, a gyerekek tudásához programban neves előadók az iskola hozzáadott értéke ott a nagyobb, ahol alacsony a szü­lők iskolai végzettsége. Dr. Ló­ránt Ferenc kandidátus, az Or­szágos Köznevelési Tanács el­nöke a Tanulók, tanárok, szü­lők közös értékei és az iskola címmel tartott előadásában rá­mutatott: a közös értékek kö­zött elsődleges a gyerekek bol­dogulása. Kiemelte, hogy az is­kolai nevelés során a túlzott tananyag miatt a pedagógusok­nak egyre kevesebb idő jut a gyerekek és életkörülményeik megismerésére. Dr. Szőke Judit, az Országos Oktatási Integrációs Hálózati Központ igazgatója Az integrá­ció lehetséges útjai, az együtt- nevelés társadalmi igénye cím­mel kifejtette előadásában: gya­kori, hogy az oktatási intézmé­nyekből a jó képességű tanuló­kat másik iskolába viszik át a szülők, így emelik ki a hátrá­nyos helyzetűek közül. Mindez az Eötvös iskolára is igaz, ugyanis a 480 tanulójának fele cigány, a hátrányos helyzetű tanulók aránya ennél is rósz-, szabb, ami a későbbiekben be­iskolázási gondokhoz is vezet­het. Az iskola centenáriumi rendezvénysorozata az Eötvös Kupa sportrendezvényeivel ma zárul. ______________________________(SZEKERES) Törvénnyel nem lehet mindent megoldani, de a jogszabály-mó­dosítás elősegítheti a szemléletváltozást — hangzott el azon a közoktatási fórumon, amit tegnap Békéscsabán rendezett meg a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ. Békéscsaba- Az elmúlt időszakban több olyan ténnyel szembesült az ok­tatási ágazat, melyekre megoldást kell keresni. Sok tanuló nem tud­ja a tanköteles kor végéig elvégez­ni a nyolc általánost, ami miatt ki­tolódik a szakmaszerzési idősza­kuk, így romlik a helyzetük a munkaerőpiacon. Hiányosságok tapasztalhatók az alapkészségek elsajátításával kapcsolatban is. Törvénnyel nem lehet mindent megoldani, de a jogszabályok át­alakítása elősegítheti a szemlélet- változást - mondta előadásában Szentirmay László, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője.- Napjainkban a közoktatás felülről determinált. Áttételesen úgy is fogalmazhatunk, a felsőfo­kú intézmények „diktálják” las­san, mit tanuljanak a gyerekek az óvodában. Egyes egyetemek olyan követelményeket támaszta­nak a felvételizőkkel szemben, amiket elvileg csak második vé­gén, a szigorlatra kellene tudni­uk. A felsőfokú intézmények kö­vetelményszintje miatt a középis­kolák a diákok helyett az egyete­mek elvárásaira koncentrálnak, mert ha csökken a sikeresen fel­vételizők száma, kevesebb gyere­ket íratnak a szülők az adott kö­zépiskolába. A magasabb elvárá­sok visszahatnak az általános is­kolákra is. A felsős pedagógusok is elvárják az alsós tanítóktól, hogy minél nagyobb tudással kezdjék a gyerekek az ötödiket. A tanító pedig olyan gyerekekre számít az óvodából, akik „elő- képzettek”, így karácsonyra már meg lehet tanítani nekik a folyé­kony olvasást. Ezt a felülről deter­minált oktatási struktúrát meg kell változtatni, a folyamat ugyan­is beláthatatlan következmények­hez vezethet - fogalmazott a fő­osztályvezető. Szentirmay László beszélt arról is, hogy a közoktatási törvény mó­dosításának fázisában komoly szak­mai vita alakult ki. A változtatások négy fő területet érintenek. Újra kell gondolni a nevelés folyamatát, vál­tozás szükséges a tartalom- és az esélyegyenlőség, valamint az iskola és a társadalom kapcsolata területén is. A közoktatási törvény módosítá­sának végszavazására a tervek sze­rint június 16-án kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents