Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-22 / 118. szám

4. OLDAL - 2003. MÁJUS 22. CSÜTÖRTÖK HÁT TÉR Újabb adatok és tárgyak ke­rültek elő arra vonatkozóan, hogy Attila, hun király lakhe­lye Zsadány határában, köze­lében lehetett. Máig nem is­mert a sorsa például annak a három aranybaltának és tás- kányi aranypénznek, amely a zsadányi földből mintegy fél évszázada került elő. Ha eze­ket a kincseket sikerülne megtalálni, segíthetné a kuta­tásokat. A téglatest formára faragott, szintén a felszín alól származó kövek pedig akár az egykori hun fürdő alapjai is lehettek. Okány község neve pedig szintén hun királyi köz­pontra utalhat. Magyarorszá­gon még nem veszik minde­nütt komolyan a zsadányi pol­gármester ez irányú kutatása­it. Németországból viszont nagy az érdeklődés. Ezt iga­zolja, hogy tegnap egy busz- nyi német értelmiségi küldött­ség érkezett Zsadányba.- Az utóbbi időben újabb bizo­nyítékok kerültek elő arra vonat­kozóan, hogy Attila király palotá­ja Zsadányban lehetett. Kiderült, hogy a zsadányi B. Gy. az 1950-es években szántás közben Zsadány déli részén három arany baltát és egy táskányi arany pénzt talált. Sajnos B. Gy. már rég elhunyt, gyermekei pedig csak annyit tud­nak, hogy édesapjuk a talált kin­cseket leadta akkori munkahe­lyén, a nagygyantéi gépállomá­son. Megkeresésemre dr. Szatmá­ri Imre, a Békés megyei múzeu­mok igazgatója azt mondta, nin­csenek olyan információi, ame­lyek szerint az arany balták és arany pénzek eljutottak volna a megyei múzeumhoz. Mi ezen a vonalon tovább folytatjuk az adat­gyűjtés. Megpróbáljuk kideríteni, hogy a néhai B. Gy.-nek él-e még olyan munkatársa, akinek a kin­csek megtalálásáról, leadásáról beszélt. Nagyon fontos lenne, hogy rábukkanjunk azokra az ér­tékekre, mert csak így tudhatjuk Hová tűntek az aranybalták és az aranypénzek? Okány neve káni központra utal - Hun fürdőt feltételeznek Zsadányban Priszkosz Rétor és csapata 448-ban juthatott Zsadányba meg, hogy melyik korból szár­mazhattak. Ezért várjuk mind­azoknak a jelentkezését, akik ez­zel kapcsolatban információval rendelkeznek — mondta lapunk­nak Dudás Árpád, Zsadány pol­gármestere. A településvezető elmondta azt is: a januárban elsőként lapunk­ban, majd ezt követően néhány országos médiában megjelent nyilatkozatai után több profesz- szor telefonon arra biztatta őt, hogy folytassa az Attila-kutatáso- kat.- Egy magát most még megne­vezni nem kívánó, országosan el­ismert néprajzprofesszor állítja, hogy a községünkkel szomszédos Okány neve is a hunok itteni je­lenlétére utal. Okány neve az 1220-ban kelt Váradi Regisztrum- ban még Okán néven említi a tele­pülést. Kánok viszont csak a hu­noknál és a tatároknál voltak. Konstantinápolyból kelt útra, s Dudás Árpád szerint Szófia, Nis, Dombegyház és Gyula érintésével Márpedig a tatárok 21 esztendő­vel később, csak 1241-ben érkez­tek Magyarországra. így egyértel­mű, hogy az Okány nevében ak­kor szerepelt kán szó a hunok ki­rályának központjára utalhatott - magyarázta Dudás Árpád. Az Attila palotájának Zsadány­ban való létezésében töretlenül bízó településvezető megemlítet­te azt is, hogy mostanra a témá­ban már választ kapott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu­mától, a Magyar Nemzeti Múze­umtól és a Magyar Tudományos Akadémiától. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma arra hívta fel a pol­gármester figyelmét, hogy a kun­halmok régészeti védettség mel­lett természetvédelem alatt is áll­nak, így esetleges megbontásuk­hoz a természetvédelmi hatóság hozzájárulása is szükséges. Ezért a minisztérium azt javasolta, hogy a Zsadány múltjára vonatko­zó felvetésével azokat a feltárási joggal rendelkező intézményeket érdemes megkeres­nie Dudás Árpád­nak, amelyek terü­leti illetékességük alapján, továbbá tudományos hátte­rükkel jogosultak régészeti kutatá­sokra. A Magyar Nem­zeti Múzeumtól Reiz-Kató Gábor főigazgató-helyet­tes sajnálatos tény­ként közölte, hogy jelenleg sem a tör­ténelmi kutatások, sem a régészeti módszertan alapján nincs lehető­ség arra, hogy közelebbről meg­határozzák azt a területet, amely az egykori hun fejedelmi köz­pont, illetve Attila temetkezési he­lye lehetett. A korszak neves szakértője, Bóna István alapján is a kutatandó terület legalább 20 ezer négyzetkilométer. Ennek is­meretében pedig „az Attila sírt csak megtalálni lehet, de nem le­het megkeresni”. A Magyar Tudományos Akadé­mia nevében az a Bálint Csanád válaszolt a zsadányi polgármester levelére, akinek édesapja egykor azt próbálta bizonygatni, hogy At­tila sírja Szeged közelében van. Ezért a településvezető úgy véli: érthető, hogy Bálint Csanád nem akar szembe fordulni édesapja kutatásaival. így nem csodálkozik azon, hogy az ő felvetését, kezde­ményezését Bálint Csanád nem támogatja. Dudás Árpád azt hiányolja, hogy sem a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, sem a Magyar Nemzeti Múzeum, sem a Magyar Tudományos Akadémia nem próbálja megcáfolni azokat az állításokat, amelyeket ő Professzorok jöttek Passauból Győri Nagy Sándor, a gödöllői Szent István Egyetem kultúrökológiai tanszékének vezetője teljes mértékben támogatja Dudás Árpád Attila- kutatásait. Ezt igazolja az a tény is, hogy a neves egyetemi tanár közreműködésével május 21-én egy busszal passaui értelmiségi küldöttség érkezett Zsadányba, hogy megtekintse azokat a helyszíneket, ahol Attila király fapalotáját, valamint a királyi sírokat feltételezi a polgármester.- Németországban is folynak Attila-kutatások, s a német delegáció Zsadányba érkezése azt bizonyítja, hogy a külföldi szakemberek jobban érdeklődnek a zsadányi Attila-téma iránt, mint a hazaiak - hangoztatta Dudás Árpád. Priszkosz Rétor kelet-római kö­vetre - aki 448-ban Konstantiná­polyból Attila fővárosába jött — hivatkozva leírt.- Priszkosz Rétorék Konstanti­nápolyból indultak és 13 nap alatt tették meg a Szófiáig vezető 500 kilométeres utat, ami 38 kilomé- ter/nap átlagos haladást jelent. In­nen újabb 5 napig haladtak Nis városáig. A település 190 kilomé­terre van Szófiától, így ismét 38 kilométer/nap a haladási idő. Nisből a Dunához mentek. Innen újabb 5 napot haladtak, amikor megérkeztek Buda özvegyének falujáig. Ez a falu Dombegyház és környéke lehetett, ami 190 kilo­méterre helyezkedik el a Dunától. Innen pedig már csak két napnyi járásra volt Attila palotája. Egy újabb napig utaztak, amikor Gyu­lánál pihenhetek meg, mely 38 ki­lométerre található Dombegyház­tól, majd újabb 38 küométert ha­ladva érkezhettek Zsadányba a palotához. Ha pedig Priszkosz Rétoréknak a Dunától való hala­dásának nyomvonalát összead­juk, akkor 260-270 kilométert tesz ki. Zsadány pedig éppen ennyi tá­volságra van a Dunától — érvelt Dudás Árpád. Priszkosz Rétor hátrahagyott írásában arról is említést tesz, hogy, amikor Attila fővárosában járt, ott egy fürdőt is látott. A tele­pülés egyik részén Dudás Árpád lapunk munkatársának megmutatta azokat a kö­veket is, amelyeket töb­ben úgy ismernek, mint az egykori hun fürdő da­rabjai. Ezeknek a szabá­lyos téglatestre faragott köveknek valóban rejté­lyes az eredete, hiszen Zsadány alföldi település, így bizonyára máshonnan hozhatták ide a köveket. Ekkora mennyiséget pe­dig sok-sok évszázaddal ezelőtt csak tehetős em­ber szállíttathatott ilyen meszszire. Ha ezek a kö­vek beszélni tudnának, minden bizonnyal közelebb ke­rülnénk az Attila-rejtély megoldá­sához... MAGYARI BARNA Új épületbe költöznek Vésztőn egy évszázaddal ezelőtt épült a városháza, amely évtize­dek óta a polgármesteri hivatal mellett a rendőrségnek is otthont ad. Ez a „közösködés” már nem tart sokáig: a rendőrség számá­ra még ebben az évben új épületet biztosít az önkormányzat. Vésztő A város vezetése már korábban úgy döntött, hogy egyszerű cseré­vel, szintén a Kossuth utcán talál­ható volt MSZMP-székház épüle­tét ajánlja fel a rendőrség számá­ra. Ezt az ingatlant a rendőrség is megfelelőnek találta. Az épület­nek a célra megfelelő állapotba hozása viszont a város feladata. — Nagyon korszerűek itt a felté­telek. Felújított épületet kapunk, amely az uniós követelményeknek is megfelelő - mondta dr. Dezső József rendőr alezredes, a Szeghal­mi Rendőrkapitányság vezetője a napokban Vésztőn, amikor a város közrendjéről és közbiztonságáról tájékoztatta a képviselőket. A képviselő-testületi tagok elé­gedettek városuk közbiztonságá­val. Mint az egyik képviselő meg­jegyezte: az is örömteli, hogy a ká­bítószerről inkább csak pletyka­szinten hallani Vésztőn, találkoz­ni nem igen lehet vele. Azokban a térségekben, amelyek gazdasági­lag hátrányosabbak, nem jellem­ző a kábítószer, mert a drog nem szereti a „szegénységszagot”. A 2001-ben Vésztőn történt gyilkosság is szóba került az ülé­sen. Elhangzott: a bíróság másod­fokon nyomozati kiegészítést rendelt el az ügyben, de a gyanú­sított személye maradt. A rendőrség beszámolóját egy­hangú (13 igen) szavazással fo­gadta el a város képviselő-testüle- te. m. b. Gyermeknapi meglepetés az Élésker Kft. üzleteiben! Többféle csoki, Túró Rudi, golyóstoll vagy vonalzó... Egy szú­rás, egy durranás, és már is megtudhatod, közülük melyik a tiéd. Feltéve, ha május 21-e és 24-e között eljössz Békés megye valamelyik Élésker-üzletébe! A pénztárnál lévő lufik közül ugyanis egyet minden gyermek kilyukaszthat, amiben egy kis papírlap árulkodik a nyere- ményéről. Az akció a május 25-én nyitva tartó üzletekben vasárnap is folytatódik. y Gördülékenyen az SZK. Transpoittal Felkészülten várják az uniós csatlakozást Minden tekintetben sikeres volt a cég csabai telephelyén megtartott szemle Túlnyomórészt a Bábolna Rt. békéscsabai feldolgozóját szol­gálja ki a miskolci székhelyű — mára már országos lefedett- ségű — SZK. Transport Rt. helyi kirendeltsége, de emellett más cégekkel is üzleti kapcsolatban állnak. A társaság telep­helyén a napokban gépjárműszemlét tartottak. Az ország egyik legnagyobb bel­földi fuvarozócége, az SZK. Transport az elmúlt év decembe­re óta van jelen Békéscsabán. A 13 évvel ezelőtt Miskolcon alapí­tott részvénytársaság összessé­gében 400 gépjárművel rendel­kezik, ebből 110 teherautót üze­meltet a békéscsabai kirendelt­ség, amelynek gépparkjában 30 hűtőkocsi és 50 élőállat szállítá­sára alkalmas teherautó is talál­ható. A száz, zömmel békéscsabai, illetve környékbeli dolgozónak munkát adó kirendeltségen a napokban tartottak gépjármű­szemlét, amelyen - a tulajdo­nos és a megbízó mellett — jelen voltak az ÁNTSZ, az állategész­ségügyi állomás, a polgári véde­lem, a katasztrófavédelem, a honvédség, a rendőrség, az ön- kormányzat, a tűzoltóság, a munkabiztonsági felügyelőség, valamint a közlekedési felügye­let munkatársai is. Tuka Sán­dor, az SZK. Transport Rt. bé­késcsabai kirendeltségének igazgatója elmondta: a szemle­bizottság megállapította, hogy járműállományuk minden te­kintetben megfelel a szerződés­ben foglaltaknak. Az elmúlt évet összesen 3 milliárd 907 millió forint nettó árbevétellel záró SZK. Transport Rt.-nél fontos cél a fejlesztés, ezen belül is a gép­park további bővítése. Ennek megfelelően a közeljövőben 150—160-ra növekszik majd a békéscsabai kirendeltség teher­gépjármű-állománya. Meghatá­rozó helyet foglal el a fejleszté­sek körében a korszerű, európai igényeknek megfelelő informa­tikai, logisztikai háttér megte­remtése is, így a fuvarozócég felkészülten várja hazánk uniós csatlakozását. T

Next

/
Thumbnails
Contents