Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-21 / 117. szám

4. OLDAL - 2003. MÁJUS 21., SZERDA MEGYE I KORKÉP Hogyan csináljuk másképpen, jobban? Székelyföldi kulcsosházak, panziók, fogadók gazdái a kétegyházi iskolapadban Kulcsosház Zete vára alatt, panzió Kápolnásfalun, egy másik Székelyudvarhelyen. Színes, hajtogatható prospektusokon álomszép erdélyi tájak, pihenőhelyek, Hargita megye meg­annyi gyöngyszeme — már a látvány is felér egy felüdüléssel. Hihetnénk, a panziók gazdái profik, ám mégis, maguk is úgy döntöttek, csiszolniuk kell a tudományt. A hagyomány szerint e vidékről Kétegyházára, a Mezőgazdasági Középfokú Szakok­tatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézetbe szerveznek tanfolyamot. Jelenleg 34 székelyföldi vállalkozó igyekszik elsa­játítani a falusi vendéglátás fortélyait a kétegyházi iskolában. Panzióvezetők gyakorlat közben, a kétegyházi intézet tankonyháján. Az esti menü brassói aprópecsenye volt A menüt, vagyis a tíznapos tanfo­lyam kínálatát Tábor Istvánná, az intézmény felnőttképzési vezetője tárja elénk, azzal kiegészítve, hogy a résztvevők kora, foglalkozása rendkívül széles skálán mozog: jöttek fiatalok, huszonévesek, s idősebbek, akik mostanában ad­ták a fejüket erre az egyre ígérete­sebb vállalkozásra. Bár, ami az ígé­retest illeti, még mindig árnyalt a kép, de nem reménytelen a hely­zet, mint írásunkban később, a legérintettebbek magyarázatából kiderül. A hallgatók a legkülönfé­lébb végzettségűek, található kö­zöttük teológiát végzett és infor­matikus is. A múlt héten hétfőn kezdődött kurzus elején a székely- földiek előbb az intézménnyel is­merkedtek, a kertészettel, az állat- tenyésztéssel, azután ételkészítés­ből „gyakorlatoztak”. A következő napokban utazással kötötték egy­be az ismeretszerzést: Békéscsa­bán a szlovák tájházban jártak, il­letve a kézművesiskolában, hogy bepillanthassanak a békési táj kéz­művességének rejtelmeibe. A gyomaendrődi szakiskolában a sajt- és túrókészítés fogásait sajátí­tották el, kecskefejéssel megtold­va, megtekintették a baromfitar­tást, a kenyérvetést, utóbbit oly' mélységig, hogy az éhségüket fris­sen sült kenyérrel csillapították. Gyulán a dísznövénykertészetet és - kikapcsolódásképpen - a stran­dot látogatták meg. Az ételkészítés rendszeresen visszatérő feladata volt egy-egy csoportnak, mellette párhuzamosan a terítést is gyako­rolták, míg mások a kertészetben, állattenyésztésben gyarapították a tudásukat. A tanfolyam megyén­kén túli helyszíne a Kecskemét melletti Helvécián a Wéber-tanya volt, ahol a falusi turizmusból élő vállalkozó munkáját láthatták kö­zelről. Tegnap szállodai, éttermi ismeretekkel, virágkötészeti meg­oldásokkal bővült a hallgatók tu­dása, ma pedig a dísznövénykerté­szetre, a pihenőkertek kialakításá­ra irányították a figyelmüket. A mai nap egyébként is különleges, hiszen vizsgát kell tennie minden résztvevőnek, mely után tanúsít­vány igazolja a tanfolyam elvégzé­sét. A másik fontos momentum: a száz órába sűrített programot kö­zös halászléfőzéssel koronázzák meg Székelyföld „követei”. A csoport elmaradhatatlan kí­sérője - a kétegyháziak szívbéli, jó barátja - Gál Ödön, a Romániai Magyar Gazdák Egye­sületének titkára (a ki- fogyhataüan energiával megáldott Ödi bácsi fogja össze, istápolja, segíti a Hargita megyei magánpanziók vezető­it, nem túlzás, ő „minden ügyek mozgatója”) az ésszerűségből indul ki:- Nyugatról várjuk a vendége­ket, az ő igényeiket kell kielégíte­ni. A tanfolyam résztvevői egyéb­ként február elsején kezdték meg 280 órára (6 hónapra) szabott el­méleti és gyakorlati kurzusukat, mely érinti a növénytermesztést az állattenyésztést, a háziipari te­vékenységet, és — mint már kide­rült - kiegészül a kétegyházi programmal. A mottó: hogyan le­het másképpen, jobban csinálni? E kérdésnél kell visszatérnünk a már emlegetett „ígéretes jövő­höz”. A román állam az utóbbi időben igyekszik komolyan venni - és támogatni - a vál­lalkozókat. Az Európai Unió közeledtének je­léül értékelik, hogy Ro­mánia immáron támo­gatja az élethosszig va­ló tanulást. Ugyancsak most „jönnek be” a mezőgazdasági támo­gatások. Most alakul­nak az üzemméretű gazdaságok, melyeket többek között úgy segít az állam, hogy gépvásárlásnál a beruházás 40 százalékát fizeti, s a többit kell állnia a vállalkozónak. Törvény ad lehetőséget vegyes profilú farm létrehozására, melynek ugyancsak örülnek a falusi ven­déglátással foglalkozók. Ahhoz persze, hogy valaki engedélyt kaphasson panziónyitásra, szak­ismeret kell. A képzési lehetőség pedig — s máris visszatértünk ere­deti témánkhoz - adott. A tanfolyamba belecsöppenve kaptunk néhány ötletet a hallga­tóktól, színes kiadvánnyal illuszt­rálva, hogyan, miként fogadják a vendéget Székelyföldön. íme: Székelyudvarhely—Kadicsfalva, Bosnyák panzió. Vezetője Sándor Nagy Katalin:- Egy éve működik a panzi­ónk, a vendégeink száma megha­ladta a kétszázat. Akik betérnek hozzánk, igyekszünk megismer­tetni velük a helyi szokásokat, a kenyérsütést, a kürtőskalács-ké- szítést. Néhányan nagyon meg­kedveltek bennünket, harmad­szor is visszatértek hozzánk. Zeteváralja, Hét vezér fogadó. Vezetője Lőrincz Csilla:- A Madarasi Hargitára, a kö­zeli víztározóhoz rendszeresen ellátogatnak a vendégeink, részt vesznek szekértúrán, lovagolnak, tábortűz mellett töltik estéiket. 1999-ben nyitottunk, télen is mű­ködik, központi fűtéssel az egy- hektáros területen, két nagy és két kis házból álló fogadónk, ha­lastóval kiegészülve. Kápolnásfalu, Lőrincz panzió. Vezetője Lőrincz Mária-Melinda:- Székelyudvarhely és Csík­szereda között található a falunk, melyben úttörők vagyunk. Másfél éve mi adtuk elsőként a fejünket a magánpanzió-nyitásra, s jártak már nálunk olaszok, osztrákok és természetesen magyarok, romá­nok. Gyakran megjelenünk kiállí­tásokon Budapesten, Bukarest­ben, s megtalálnak bennünket az interneten is. Bögöz, Lukács Ferenc panzió. Vezetője Lukács Márta:- A panziónkban két éve fo­gadjuk a vendégeket, emellett helytörténeti múzeumot is nyitot­tunk a faluból összevásárolt régi tárgyakból. A közelben található egy műemléki templom Szent László legendájával. A hármas freskót 1896-ban restaurálták. És ez csak egy az ezernyi látnivaló közül. LÁSZLÓ ERZSÉBET A székelyföldi vendéglátás „követei”: (balról) Lukács Márta, Lőrincz Mária-Melinda, Lőrincz Csilla, Sándor Nagy Katalin ________________________________________________________________________________D-FOTÓi VERES» ERZSI Megkérdeztük olvasóinkat A kormány átalakításáról Dávid. János, 39 éves, mezőgyá- ni gyógyszerész: - A híradás­okból értesül­tem a minisz­terelnök dönté­séről: visszahí­vott minisztere­ket, illetve eddig nem létező tárca nélküli minisztereket nevezett ki az esélyegyenlőség javítása, és hazánk EU-csatlakozásának elő­segítése érdekében. Helyénvaló­nak, s a felelősségteljes kormány­zás egyik ismérveként regisztrá­lom a kormány első emberének döntését. Egészséges önkontroll­ra a kormány esetében is szükség van, s a miniszterek teljesítmény­értékelését is el kell végezni, egy ciklusban többször is. Aki pedig nem üti a mércét s könnyűnek ta- láltatik, távoznia kell. Tenkei Imre, 57 éves, mezőgyá- ni portás:- A híradás­okból értesül­tem a kormány átalakításáról, s ebben semmi kivetnivalót nem találok. A miniszterek mun­káját, eredményeit is felül kell vizsgálni, s aki nem kifogástala­nul teljesít, annak fel kell állnia. A miniszteri tisztség elsősorban szolgálatot jelent, nem hatalmat. A fiatalítás is fontos, s egy idő után az új arcokat is meg lehet szokni. A fiatalok mindig ambici­ózusabbak, kitartóbbak, s övék a jövő. Kétélű tőr lehet az új sport- miniszter személye, de ha tisztes­ségesen jár el, s üzleti érdekeltsé­geit nem mossa össze a politiká­val, akkor minden rendben lesz. Özvegy Kádár Józsefné, 71 éves, sarkad- keresztúri nyug­díjas: — Bár a jelen­leg hatalmon lé­vő kormányko­alícióra voksol­tam, mára nagyon megbántam. Alig tesznek valamit a vidék érde­kében, s a választási kampányuk­ban tett ígéretekből is vajmi keve­set teljesítettek. Sajnos, azt kell látnom, hogy Medgyessy Péter egy bábu, a háttérből mindent Kovács László és csapata irányít. A minisztercserékről hallottam, de nem tölt el felhőtlen örömmel a dolog. Szerintem egy többszö­rös milliárdos nem igazán érezhe­ti át a magamfajta kisemberek gondjait. Azt hittem, jobb lesz ne­künk, de csalódnom kellett. Gál Lajos, 69 éves, gyulai nyugdíjas:- Engem ab­szolút nem ér­dekel a politika. Nem igazán szoktam nyo­mon követni az aktuális politikai eseményeket, hiszen mindig a magam dolgával voltam elfoglalva. Évtizedekig a vasiparban, majd a Gyulai Hús­kombinátban egyszerű, kétkezi munkásként kerestem a kenye­rem, nem nagyon volt időm fi­gyelni az „úri huncutság” kulisz- szatitkaira. A minisztercserékről a tévében hallottam. A miniszter- elnök biztosan tudja, hogy miért éppen most és pontosan ezt a há­rom miniszterét állította fel a bár­sonyszékből. B. t. D-FOTÓt KOVÁCS ERZSÉBET Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgat­nák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Bé­késcsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat Fejlődik a sárréti ipari park A Sárréti Ipari Park kialakítá­sát a Layer Kft. 1998-ban kezdte el Szeghalmon. A 11 hektáros területen a télen 2 ezer négyzetméter alapterü­letű inkubátorcsarnokot avat­tak, ahol jelenleg is több vál­lalkozás tevékenykedik. Szeghalom A Sárréti Ipari Park tulajdonosa úgy látja: szükség van a csarnok­építési program továbbvitelére. Ezért egy újabb, 4 ezer négyzet- méter alapterületű inkubátorcsar­nokot szeretne megépíteni 2004. évi átadással. Mivel a csarnok iránt nagy érdeklődés mutatkozik, ezért az új csarnok mérete kétszer nagyobb lesz a télen átadottnál. A 4 ezer méter alapterületű csarnok felépítésére a Layer Kft. pályázati segítségeket is igénybe kíván venni. A Gazdasági Minisz­tériummal a témában már felvet­ték a kapcsolatokat. Az ipari park működtetője bízik abban, hogy a különböző megyei forrásokból is támogatásokat kapnak a célra. A többszörösen hátrányos körös­sárréti térségnek ugyanis a gaz­dasági mélypontból csak akkor sikerülhet kilábalnia, ha új mun­kahelyek teremtődnek. A Billerbeck Budapest Kft. szá­mára egy 2500 négyzetméter alapterületű csarnok is készül a Sárréti Ipari Parkban. A létesít­ménynek június első napjaiban lesz a műszaki átadása, s az új csarnokban még idén nyáron a termelés is beindul. M B Településeink krónikája Szövetkezet Szarvason Továbbra is erős a tagság bizalma, a megtakarított pénzüket a szövetkezetbe hozzák. A célrészjegyállományunk 150 millió forint - mon­dotta Bődi Jánosné, a Szarvas és Vidéke Áfész elnö­ke a napokban tartott küldöttgyűlésen. Tájékoztató hangzott el a szövetkezet tulajdonában lévő Árpád szálló jövőjéről is. A fürdőfejlesztési program része­ként a szálló gyógyszállóvá alakul. Mivel az áfész profiljába nem tartozik bele a szállodaipar, ezért a szövetkezet igazgatósága úgy döntött, eladja a szál­lót olyan befektetőnek, amely a város szándékainak megfelelően hasznosítja. Az eladásra már megtették a kezdeti lépéseket. Az épületet kiajánlották két cég­nek, illetve egy ingatlanközvetítő társaságnak. _______________________________________»1 Nő i polgárőröket várnak Vésztőn Pardi Géza elnök vezetésével eredményesen és ha­tékonyan működik a vésztői polgárőrség. Jelenleg 86 tagja van a csapatnak. A polgárőrök között ma még csak egy hölgy dolgozik, de a szerencsés az lenne, ha legalább 3-4 nő is vállalna feladatokat. Ezért várják a hölgyek jelentkezését. A képviselő-testület legutóbbi ülésén Pardi Géza tájékoztatta a témában a város vezetőit. Ez alapján megállapítható: a vésztői polgárőrök 2002-ben 5362 órát szolgáltak. A legtöbb időt a gépkocsizó járőr- szolgálat (1380 órát) és a rendőrséggel közös szol­gálat (809 órát) jelentette. _______________________________ in Fa sorokkal az egészségért A mezőkovácsházi fásítási program részeként a gyulai erdő-felügyelőségtől nyert pályázati támoga­tással, valamint a Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht.-val való együttműködéssel 300 facsemetét ül­tettek el a napokban a város belterületén, illetve 400-at a Battonya és a Medgyesegyháza felé vezető közút mellett. Szelekovszky László, a megyei ön- kormányzat vezető főtanácsosa elmondta, hogy a kht.-val kötött szerződés főként az utak melletti fá­sítást célozza. A fasorok visszaállítása közút- és táj­védelmet jelent. Tavaly Nagyszénás és Gádoros, előtte Vésztő és Doboz között ültettek fát, míg idén a mezőkovácsháziakkal a Battonya és Medgyes­egyháza felé vezető úton. Évente 1-2 területen tud­nak előbbre lépni, ahol a megváltozott klímát elvise­lő, őshonos fákkal pótolják a kivágottakat. Új hévízkút Gyomaendrődön Szeptemberben már próbaüzemben működik a fel­újított és új létesítményekkel gazdagított gyoma­endrődi Liget fürdő. Az újonnan épített fedett uszo­dával, illetve a bővített gyógyászati részleggel meg­nő a fürdő vízszükséglete, s ehhez a mostani kút ka­pacitása szűkös. A biztonságos vízellátás érdekében az önkormányzat úgy döntött, hogy új hévízkutat fúrat a strand közvetlen szomszédságában. A 37 millió forintos költségből a város saját költségvetés­ből 17 milliót vállalna, a fennmaradó 20 millió fo­rintra támogatásért pályázik a Békés Megyei Terü­letfejlesztési Tanácshoz. ______ CS. R. Szobortámogatások Dévaványáról Két, az országhatáron túli településeken felállítandó szobrok támogatási kérelmét tárgyalta meg legutób­bi ülésén Dévaványa képviselő-testülete. Aradon újra szeretnék felállítani az évtizedek óta raktárak mélyén porosodó Szabadság-szobrot. Az 1848-as forradalmat és szabadságharcot jelké­pező emlékmű újraállításához összesen 50 ezer fo­rinttal (25 ezret a képviselő-testület, 25 ezret a közművelődési bizottság biztosít) járul hozzá Dévaványa. Révkomáromban Mátyás királynak bronz szob­rot kíván állítani a Palatínus Polgári Társulás. Ezt a kezdeményezést 10 ezer forinttal segíti Déva­ványa. _____________________________________________ffl Belvízkárok Zsadányban Amikor a XIX. században a nemzet ismert politiku­sa, Deák Ferenc a Sárréten utazott vonattal, az abla­kon kitekintve felkiáltott: „Hogyan lehetne ezen a vidéken lecsapolni a vizet?” Szűcs Sándor bihamagybajomi néprajzi író néhány évtizeddel ké­sőbb kijelentette: „Az itt élőknek két Istenre lenne szükségük. Az egyik hozná, a másik pedig vinné a vizet”. Ez a kettősség máig gondot jelent Zsadányban (is): hol belvízzel, hol aszállyal küzd a lakosság. Zsadányban háromszáz család jelezte, hogy lakásu­kat megrongálta a tavaszi belvíz. Továbbá járdák és utak is károsodtak. A Békés Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóságnál 100 millió forint értékű belvíz­kárt jelentett be a község. _____________________________________________ül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents