Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-20 / 116. szám

EURÓPAI UNIÓ 2003. MÁJUS 20., KEDD — 7. OLDAL A tüdőgyógyászat felkészült Ismerik a világhelyzetet, tartják a kapcsolatot a WHO-val Az Európai Unió abba, hogy az egyes országokban milyen szabályok szerint, rendszer­ben, finanszírozás mellett működjön az egészségügy, nem szól bele. Támaszt köz­egészségügyi feltételeket, amelyek lényegében környe­zetvédelemi mutatók, például a levegő-, a víztisztaságra vo­natkoznak. Az orvosi ellátás­ban a tagállamok között a szolgáltatások határokon ke­resztüli szabad vándorlása európai alapelv — nyilatkozta lapunknak dr. Ajkay Zoltán, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főigaz­gató főorvosa Gyulán. Gyula- Várhatóan a mi betegeinket is ellátják külföldön, ha ők úgy akarják, és sok külföldit gyógyí­tunk majd Magyarországon - vé­lekedett dr. Ajkay Zoltán. ­Mindez ahhoz a szabadsághoz tartozik, hogy a betegek vándo­rolhatnak. Másrészt a négy alap­elvből a harmadik a munkaerő szabad vándorlása, ami azt a ve­szélyt jelzi, hogy a magyar egész­ségügy nagyon alacsony jövedel­meivel - különösen az orvosok, nővérek - a szakképzett sze­mélyzet elmegy más európai or­szágba dolgozni. A magyar tüdő- gyógyászat a szakmai feladatok­ban felkészült a csatlakozásra. Ahogyan a tuberkolózist vissza­szorítottuk például az elmúlt 12 évben, úgy az atípusos, tüdő- gyulladást okozó vírus járvány­ügyi fogadására is felkészültünk. Ismerjük a világhelyzetet, tartjuk a kapcsolatot a WHO-val. Van re­pülőtéri figyelőszolgálat, a kórhá­zakban egységes irányelvek sze­rint kell a betegeket elkülöníteni és megtenni a szükséges járvány­ügyi intézkedéseket - mondta dr. Ajkay Zoltán. ______ sz. M. El őnyben a közös programok A 2003-2008. évekre szóló Kö­zösségi Népegészségügyi Akció- programhoz Magyarország a tel­jes időszakra csatlakozott. A program teljes költségvetése 312 millió euró, mely komoly szak­mai fejlesztéseket és együttmű­ködéseket ösztönöz és tesz lehe­tővé, azonban nem teremt jelen­tős külső forrásokat a hazai egészségfejlesztéshez. Tudni kell, hogy az unió elsősorban több tagország intézményeinek közös programjait részesíti előnyben. ________(FORRÁS. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM) Az egészségügy az ország feladata Keletről ugródeszkahelyzet, az Európai Unióban verseny Az Európai Unió programjaiban, alprogramjaiban nem szerepel önálló feje­zetként az egészségügy. Az egészségügyi el­látás és a társadalombiztosítás továbbra is az egyes tagállamok saját hatáskörébe tar­tozik. Az egészségügyi ellátás rendszere nem olyan egységes az unión belül, mint például gazdasági területen — tudtuk meg dr. Kovács Józseftől, a gyulai Pándy Kál­mán megyei kórház főigazgató főorvosától. Az intézet vezetője Angliában, Portugáliában, Görögország­ban tapasztalhatta, hogy egészségügyi ellátórendszerük nagyban hasonlít a magyarországihoz. A hazai egészségügy­ben a megyei kórház helyzete a fejlesztésekkel egyre javul, így az unióba lépés nem jelent olyan körülményt, melyet nagy változásként kellene megélniük. Gyula- Több pénzt fordítanak az egészségügyre - kezdte az uniós országokban tapasztaltakról dr. Kovács József. - Az ellátás szín­vonala egyes területeken látható­an magasabb. Magyarországon is megkezdődött a sürgősségi be­tegellátás rendszerének kiépítése, amely programszerűen folytató­dik. A törvényi változások miatt az intenzív betegellátás, a beteg­mentés, -szállítás rendszerének is módosulnia kell. Kórházunk az utóbbi öt-hat évben, de azt meg­előzően is címzett, céltámogatás­ból és önerőből, valamint más forrásokból igyekezett magát fenntartani, a fejlődést biztosíta­ni. Folyik a műszerfejlesztés, a gyógyítás szolgálatába állt az új fertőzőosztály, a diagnosztikai épülettömb, a műveseállomás, megújult a reumatológiai szak- rendelés és jelenleg átépítjük, korszerűsítjük az ideggyógyásza­tot. A magyar egészségügyben ez év végéig a szakmai minimumfel­tételeknek a műszerellátás tekin­tetében meg kell felelni. Bár fo­lyamatosan módosítottak időpon­tokat, de a környezeti minimum- feltételeknek - ágylétszám, négy­zetméter, légköbméter - 2005. december végéig kell megfelelni. Az uniós elvárások irányába hat a minimálbérszint módosítása 2001-ben és 2002-ben, majd az 50 százalékos bérfejlesztés. A legna­gyobb elmaradásunk, az unió or­szágaihoz képest, nem a szakmai és ellátási színvonalban, hanem a javadalmazásban van. Portugália például a be­lépéskor hét év haladé­kot kapott ahhoz, hogy az uniós jövedelmi mi­nimumszintet elérjék az egészségügyben.- Számolnak-e az or­vosok, nővérek elmene­telével?- A munkaerő-ván­dorlást nem lehet meg­jósolni. Az egyetemi diplomák, nyelvisme­rettel is párosulva, az uniós országokban vár­hatóan elfogadottak lesznek. Jelenleg is vár­nak orvosokat, magyarokat is pél­dául Norvégiába. Elmenetelre az ápolásban dolgozóknál is számít­hatunk. Pedig most is vannak gondok egyes területeken. Kórhá­zunkban hosszú évekig 250 orvos ik uniós csatlakozása után viszont nem Magyarország lesz a cél, ha­nem az az állam, ahol jobb a jöve­delem, az infrastruktúra.- Milyen változások várhatók a betegek gyógykezelésében?- Az unióban a magyar bete­gek is elláttathatják magukat, és itthon is fogadhatnak a kórházak külföldieket. A várólista az euró­pai uniós országokban hosszabb, mint nálunk. Például egy csípő- protézisre Angliában éveket kell várni, de egy epeműtétre is két évet. Betegvándorlás ma is léte­zik, de nyitottsága valószínűleg sokkal nagyobb lesz.- Az uniós határ közelsége mennyiben érinti a megyei kór­ház működését?- Eddig is érintette a határkö­zelség. A határ menti kórházak­A Pándy Kálmán kórházban a folyamatos fejlesztések, korszerűsítések eredményeképpen állították a gyógyítás szolgálatába többek között a diagnosztikai központot (ARCHÍV FELVÉTEL) dolgozott, most 200. Ez a létszám feltétlenül szükséges a betegellá­táshoz. Az utánpótlásban is van gond, ma Magyarországon keve­sebb orvost képeznek. Verseny­helyzet alakul ki, mint az unió más országaiban. Angliából az igen jól képzett orvosok Ameriká­ban keresnek munkát. A munka­erőpótlás keletről képzelhető el, a határos országokból, ám az innen jövők Magyarországot szakmai ugródeszkának tekintik. Országá­ALAPBÉRÁTLAGOK A MEGYEI KÓRHÁZBAN Kezdő orvos 107 ezer forint Szakorvos tíz év múlva 130 ezer forint Osztályvezető főorvos 30 év múlva 250 ezer forint Kezdő nővér (középfokú végzettség) 75 ezer forint Tíz év múlva 95 ezer forint Harminc év múlva 110 ezer forint Kezdő nővér (főiskolai végzettség) 100 ezer forint Tíz év múlva 110 ezer forint Harminc év múlva 140 ezer forint MENNYIT KERESNEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN? Kezdő orvos 3-400 ezer forint Tíz év múlva 5-600 ezer forint Harminc év múlva 1,2 millió forint Kezdő nővér (középfokú végzettség) 180 ezer forint Tíz év múlva 260 ezer forint Harminc év múlva 310 ezer forint ban jelenleg is folyik határon túli­ak gyógykezelése. Az uniós Ma­gyarországgal szemben ezek az igények továbbra is meglesznek. A sürgősségi ellátásra jelenleg ál­lamközi egyezmények vannak. Lehetséges, az uniós szabályok li­beralizálják a gyógykezelést, de kérdés, az ellátásukat ki fizeti? El­látási kötelezettségünk elsősorban Békés megyére, vagy a régióban a speciális feladatokra terjed ki.- A regionális közigazgatás ki­alakítása befolyásolja-e szerepüket? — Politikusok is, szakemberek is meg­erősítették, hogy a kór­házi ellátási formák maradnak. Bizonyos, hogy a társadalombiz­tosítás és az intézetek, a tulajdonos között va­lamilyen szerződésnek lennie kell, mert az egészségügy az EU-ban is állami feladat. A ma­gánellátás is beolvad az állami feladat közé. Mindenképpen olyan változások kellenek, amelyek a lakosság ja­vát szolgálják. __________ SZŐKE MARGIT Az EU-oldal a Külügyminisz­tériumtámogatásával készült. ________Nézőpont ____ Na gy kihívás lesz!? A hivatalos menetrend szerint 2004 májusában Magyarország, több más ál­lammal együtt, belép az Euró­pai Unióba. Ál­landó rovatunkban ismert, neves embereket kérdezünk meg arról, személy szerint mi a véleményük a felkészülés­ről, a csatlakozásról, s mire számítanak a belépés után. Kérdéseinkkel ezúttal dr. Si­mon Fiala János fogorvoshoz fordultunk, aki megyei szak- felügyelő főorvos is egyben (képünkön). — Kell az EU, nincs mese, bár az orvosi társadalom jelentős ré­sze joggal fogalmazza meg ag­godalmait, vagy maradjunk n­| nomabbak, várakozásait, kérdő­jeleit - mondja Simon Fiala Já­nos. Azzal folytatja, az ötven fö­löttiek már csak kalandvágyból is itthon maradnak, de nyilván­való, hogy a nyugaton havonta j megkereshető14-5 ezer euró egé­szen biztos, hogy csábító lesz a jól felkészült, ambiciózus, nyel­vet bíró kollégák számára. — Nagy kihívás ez a magyar egészségügynek is, ráadásul a módosuló törvény sok bizonyta­lansággal „kecsegtet”. Mi miatt aggódom még? A hőlég-sterilizá- tort például az uniós országokban nem lehet használni, 2004 nyará­tól tehát nálunk sem. Helyére többszörösébe kerülő berendezé­seket kell biztosítani. De miből? A kistelepülés szakorvosa egyéb­ként is nehezen „termeli ki” szol­gáltatásaival a rendelő működte­téséhez szükséges pénzt, még in­kább előrevetül tehát az esetleges összevonások lehetősége. Mikor beszélhetünk majd ki­egyenlítődésről? Erre a hosz- szabb ideig Németországban, Ausztriában tanulmányúton járt, németül csaknem anyanyelvi szinten beszélő, de angolul is boldoguló Simon Fiala doktor azt mondja: „Először is, ha itthon is elérjük a nyugati bérek legalább felét!” FÁBIÁN ISTVÁN __________________________________________Fogalmak, kérdések, vélemények Egységes európai tébékártya Szigorú belső szabályozás Többet ér egy szónál Kórház az unió szélén - uniós sorozatunk mai részében min­denekelőtt e téma köré gyűj­töttünk információinkat dr. Kovács Józsefnek, a gyulai Pándy kórház főigazgató főor­vosának segítségével. Emellett jó néhány, az egészségüggyel kapcsolatos várható változás­ról tudhatnak meg részleteket olvasóink. A terveink szerint legközelebb az egészségügy­gyei kapcsolatos rokon kérdés­körrel, a gyógyszerek választé­kával, vásárlásával összefüggő változásokkal foglalkozunk. Várjuk olvasóink kérdéseit, véleményeit e témakörökkel, illetve általában az uniós csat­lakozással kapcsolatban. Cí­meink: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4., e-mail: szerk.bekes@axels.hu Kérjük, a küldeményre ír­ják rá: Európai Unió. (E, A jövőben egységes egészség- biztosítási kártya lesz az Euró­pai Unióban. A kártya leegy­szerűsíti azoknak a dolgát, akik ideiglenes külföldi — más tagállambeli — tartózkodásuk során megbetegednek és egész­ségügyi ellátásra szorulnak. Az Európai Unió minden állam­polgára jogosult egészségügyi ellá­tásra, bármelyik tagállamban tar­tózkodjon, ideiglenesen vagy hosszabb ideig. Az európai egész­ségbiztosítási kártyát az előbbiek­nek találták ki, vagyis azoknak, akik csak átmeneti ideig tartózkod­nak egy másik tagállamban (diá­kok, üzleti úton résztvevők, mun­kakeresők, nyaralók). Az ő egész­ségbiztosításukat továbbra is saját hazájuk (tagállamuk) állja: ha or­vosi ellátásra szorulnak egy másik tagállamban, akkor a költségeket hazai biztosítójuk, tb-jük téríti meg. A 2004. június 1-jével beveze­tésre kerülő európai egészségbiz­tosítási kártya mindezen nem vál­toztat, leegyszerűsíti azonban a vele járó papírmunkát. A külföld­re ideiglenesen távozóknak nem kell különböző nyomtatványokat igényelniük, elég, ha náluk van ez a kártya, amely minden bizto­sított európai állampolgárnak jár (gyakorlatilag mindenkinek). A kártya csak az ideiglenes külföldi tartózkodásra vonatko­zik. Ha valaki véglegesen vagy legalábbis hosszabb időre egy másik tagállamba költözik, ott vállal munkát, akkor egészség- biztosítása is arra az államra há­rul, hiszen ott fog adózni és biz­tosítási járulékot, tb-t fizetni. Ez esetekben a nemzeti biztosítási kártya marad az érvényes. A kártya kék lesz, rajta sárga csil­lagokkal. Létrehozásáról 2002 már­ciusában döntöttek a tagállamok. ____________________(FORRÁS: BRUXINFO) Külföldi kezelés: fizet a tb? Ha valaki önkéntesen, gyógykeze­lés céljából utazik valamelyik má­süt tagállamba, fő szabályként az egészségügyi ellátórendszer nem fedezi a gyógykezelés költségeit. Ilyenkor két megoldás lehetsé­ges. 1. A beteg saját biztosítóinté­zetének előzetes engedélye, költ­ségvállalása mellett veszi igény­be a külföldi gyógykezelést. Egyetlen esetben mégis kötelez­hető a biztosítóintézet a külföldi gyógykezelés finanszírozására: amikor a beteg egészségi állapo­tának megfelelő ellátást egyéb­ként a hazai biztosító fedezi, de adott pillanatban nem áh rendel­kezésre olyan hazai egészség- ügyi intézmény, amely képes a beavatkozást elvégezni. Ilyenkor a külföldi gyógykezelésre jogsze­rűen kerül sor, a hazai biztosító pedig fizet. 2. A beteg saját maga finanszírozza a külföldi gyógyke­zelés teljes költségét. ______(FORRÁS: KÜLÜGYMINISZTÉRIUM) Hogyan t udja polgárai egész­ségét védeni az EU, amikor az egységes belső piac a szemé­lyek és áruk szabad mozgását teszi lehetővé? Bár az egészségügy kérdései döntően mindmáig a tagállamok hatáskörében maradtak, az Euró­pai Gazdasági Közösség megalaku­lásától kezdődően széles körben fogadott el az emberi élet és egész­ség védelmét szolgáló intézkedése­ket, illetve a gazdasági életre, a ke­reskedelemre, a minőségügyre, a fogyasztóvédelemre, a foglalkozta­tásra, a munkahelyi egészségvéde­lemre és biztonságra, a környezet­védelemre, a kutatásra vonatkozó olyan szabályozásokat, amelyek közvetett hatást gyakorolnak az egészségre, az 1990-es évek köze­pétől bekövetkezett krízishelyzetek (például kergemarhakór és dioxin), valamint az ezekre való reagálás hi­ánya újra felhívták a figyelmet az egészségügyre, s ennek nyomán az EU további, még szigorúbb belső szabályozást vezetett be, hogy a polgárok egészsége ne sérüljön. Mely területeket fedik le ezek a belső szabályozások?- Az áruk szabad áramlása a közegészségügyi, járványügyi, fo­gyasztóvédelmi, minőségbiztosítá­si területeket (humán és állatgyógy­ászati gyógyszerek, orvostechnikai eszközök biztonsága, élelmiszer­biztonság, kozmetikumok).- A környezet-egészségügy ha­zai szempontból is jelentős, vala­mint határokon átívelő hatással ren­delkező területein, például vízmi­nőség (ivóvíz, fürdővizek), veszé­lyes vegyi anyagok, sugárvédelem.- A személyek szabad áramlá­sánál (schengeni egyezmény) az egészségügyi és a szociális biz­tonsági kérdések egyaránt meg­határozóak és a polgárokat védik. (FORRÁS: KÜLÜGYMINISZTÉRIUM!

Next

/
Thumbnails
Contents