Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-20 / 116. szám
4. oldal - 2003. mAius 20., kedd HÁT TÉR Időszerű gondolatok az oktatás átalakulásáról A pedagógusokat meg kellene tanítani arra, hogyan kell tanítani Tavaly októberben a Magyar Tudományos Akadémia illetékes bizottsága elé került egy tanulmány, amelyet a gyulai Márki-Zay Lajos (képünkön) készített. A dokumentum szakmai körökben jó visszhangra talált, hasznosítható gondolataival valószínűleg találkozni fogunk a jövőben. A szöveg rövidített változatát alább olvashatják. Ha az oktatás stratégiai ágazatként szerepel, akkor ennek egyenes következménye az ország gazdasági fellendülése. Ezt régen tudjuk, talán nem is mi találtuk fel. Ez hosz- szú és fáradságos menetelést kíván tőlünk az oktatásban, de megéri. Látni kell, milyen korban élünk, merre haladunk, tudni kell, mi vár ránk. Globális problémák sorakoznak előttünk, egyre sürgetőbb megoldást követelve. Közös gondokat akkor van mit keresnünk a világban az oktatás átalakítása terén is. Mindenek előtt iskoláink szerkezeti felépítésén és oktatási szemléletén kellene változtatnunk! Mit értek ez alatt? Sokat panaszkodunk a „diákanyagra”, a lustaságra. Pedig fiataljaink talán többet hordoznak magukban, mint azt sokan gondolják. Volt egy iskola - lehet hogy több is - ahol a felvett diákok nem a legjobb eredményekkel érkeztek, tárgy rejtelmeihez. Nagy sikere volt ennek, hiszen sok mindent a tanulók maguk fedeztek __ fel, és büszkén I 'S JH mutogatták társaiknak. Jóked- vűek voltak, szerettek iskolába járni és a nyári szünetben is sok szabad időt töltöttek ott. Ez szélesebb látókörűvé, nyitottabbá tette a diákokat. Bizonyos önállóságot jelentett ez nekik. Ez is fontos, hiszen diákjaink többsége hajlamos arra, hogy ha a tanár egy feladat megoldását bemutatja, akkor a hasonlóHa belépünk egy középiskolai gépterembe, az a benyomás érhet bennünket, mintha játékteremben lennénk. Felvételünk a kaszaperi általános iskolában készült. pedig csak a világra való átfogó kitekintéssel, alapos felkészültséggel, nemzetközi összefogással lehet megoldani. Ha okosan gazdálkodunk az oktatásban nyújtható szellemi táplálékkal, akkor a problémák megoldásában mi is kiemelkedő szerepet játszhatunk. Ma már nyilvánvaló, hogyan lehet előbbre jutni, egy dinamikus fellendülés útján elindulni: tájékozódási képesség a világhálón, az angol nyelv tökéletes ismerete, széles látókör, az állandó megújulás igényének beépítése az iskolai munkába, és annak felismerése, hogy az információs társadalomban gyökeresen meg kell változtatni az oktatási módszereket! Hogyan nyílhat ki a világ a fiataljaink előtt, hogyan érhetjük el, hogy szellemi tőkénkre nagyobb gondot fordítva példaértékűt tegyünk? A második lépés, az angol nyelv ismerete kikerülhetetlen kezd lenni, mert aki ma tudást akar importálni, azt elsősorban angolul teheti meg. Ahol a lehetőségek adottak, azokban a középiskolákban kivétel nélkül lehetővé kellene tenni a „nulladik” évfolyam beindítását, ahol az angol nyelv minél tökéletesebb elsajátítása lenne a feladat. Ha a kor kihívásait megértjük, mert az iskolát még nem ismerték és nem volt válogatási lehetőség. Jóravaló fiatalok érkeztek, és az iskolában valamit másképpen akartak csinálni. Abból indultak ki, biztosan van minden diákban valami iránt tehetség. Az első félév legfontosabb feladata annak felderítése volt, melyik diák mi iránt fogékony, mi érdekli, mit tanul szívesen, és hogyan lehet ezen a területen sikerélményekhez juttatni. Érezze a tanuló, hogy neki is van keresnivalója e világban - ez jobb tanulásra motiválja. Amikor ez megtörtént, akkor a diák már többet akart tudni, megnőtt a tudásszomja. Hogyan lehet a további fejlődést biztosítani, az érdeklődést megtartani? Az iskola szűkösen volt elhelyezve, de voltak apró szabad helyiségek. Ezekben kabineteket alakítottak ki, ahova egyszerre három-négy diák fért be a tanárral, ahol a nehezen beszerzett jó felszerelés mellett az érdeklődő tanulók közelebb juthattak a tan(KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ) kát ők is úgy oldják meg. Ez pedig egyáltalán nem jó, mert más utak is vezethetnek a megoldás felé. A gyermekeknek van egy természetes, velük született logikája, és. aszerint gondolkodnak. Az iskolában megmondja a tanár, „gondolkodjál úgy, mint én”. Néha Az információs sztrádán nő a sebesség A Sulinet kiépítése az első lépésként megtörtént, de sürgős fejlesztésre szorul, mivel az információs sztrádán úgy a sebesség, mint az információk mennyisége is félelmetesen nő. Ha belépünk egy középiskolai gépterembe, az a benyomás érhet bennünket, mintha játékteremben lennénk, ahol nem az folyik, amiért a Sulinet megszületett. azonban akadnak diákok, akik ezt nem fogadják el és a maguk természetes észjárása alapján oldják meg a feladatokat. A tanár megizzad, mire kijavítja az üyen dolgozatokat, mert nehezen érti a diák gondolat- menetét. Ez a diák típus nem hagyja, hogy a tanár ráerőltesse a saját logikáját, hogy béklyóba kösse a természetes, veleszületett gondolkodását. Sok esetben közülük kerülnek ki a kiváló tudósaink - a sablon ugyanis nem feltétlenül segíti elő a kreatív, innovatív gondolkodást. Az iskolák ahol csak lehet, alakítsanak ki kabineteket! Ha az oktatás terén nemzetközileg élre akarunk törni, akkor Bay Zoltán szavaival élve: „Valami olyat kellene tanítani, ami még nem ment át a köztudatba, ami a jövő tudománya.” A pillanat eljött, és ezt ki kellene használni, az idézetet talán így átalakítva: „A pedagógusoknak valami olyat is meg kellene tanítani, hogyan kell tanítani, nekik pedig a diákoknak megtanítani, hogyan kell tanulni az információs társadalomban!” Ha már adott a Sulinet az iskolákban, akkor használjuk ki! A világhálón a diákok - nekik több az idejük - megfelelő nyelvtudással szinte „napra kész” ismeretekhez juthatnak. A tanulók olyan információkra bukkanhatnak, amelyek még nem mentek át a köztudatba, nincsenek benne a tankönyvekben, s nem egy esetben a jövőt vetítik elénk. Az órákon a tanári magyarázathoz a jelentkező diák hozzáteheti azt az újat, vagy azt az érdekeset, amit a világhálón talált. Esetleg olyat, amit a tanár sem tud. Ez már most is így van, és egyre inkább így lesz. A jó tanárnak meg kell tanulni együtt élni ezzel a megváltozott helyzettel. Az ilyen diákot meg kell dicsérnie. Rövid időn belül le kell ellenőriznie, amit a diák mondott, és ha indokolt, beilleszteni a tananyagba. Elektronikus tananyag esetében ez egy lábjegyzettel megtehető, ahol a diák nevét is feltüntetheti. Érdekes, új színfolt jelenhet meg ezzel az iskolákban. A diákok aktív részeseivé válhatnak a tananyag fejlesztésének, elvehetnek belőle elavultat és hozzátehetnek újat. Alkotó részeseivé válhatnak az oktatásnak, megtapasztalva azt, müyen is a tudásalapú nyílt társadalom, az egész életen át váló tariulás. Ez egyben önfejlesztési lehetőség az iskolák számára. Arra való nevelés, milyen életet élhetünk, milyen életet kell élnünk az információs társadalomban. Az információs társadalom így válik egy önfejlesztő társadalommá, és talán nem is lehet más. A fentiekben felvázoltak teli vannak izgalmas dolgokkal. Mindezek nemcsak a tanulókat, de a tanárokat is motiválhatják. Ez olyan folyamatot képes elindítani az oktatásban, amelynek keretében a szaktanár is sokat tanul. Még nagyobb azonban ennek a jelentősége a diákoldalról nézve, hiszen ők minden órán ott vannak, és szélesebb palettán kapnak új, korszerű ismereteket, mint az őket tanítók. Egyre tágabbra nyílik előttük a világ, általános műveltségük szinte játékosan és nem fárasztó módon gyarapodik. Megkérdeztük olvasóinkat _____ Ta rt-e a járványoktól? Varga László, kisteleki főiskolás:- Magyarországon nincs okunk az aggodalomra. A megelőzés érdekében fontosak az óvintézkedések, s az, hogy az egészségügy felkészült legyen. Bízom benne, hogy az atípusos tüdőgyulladást okozó vírus ellenszerének megtalálásában a nemzetközi összefogás eredményes lesz. A problémával a magyar kutatók is foglalkoznak. Sajnos, ha ezt a betegséget legyőzzük, jön egy újabb rejtélyes kór, ami ugyanígy feladja a leckét. Molnár Sándor, vésztői városmenedzser:- A média szenzációként tálalja a járványokról szóló hírt, amit helytelennek tartok. Az atípusos tüdőgyulladás terjedéséről szóló hírek is egyoldalúan közelítenek a problémához. Ha tudományos igénynyel tennék, jobban mögé látnánk, megtudhatnánk, milyen előzmények vezethettek a járványhoz, miképp alakul ki a betegség és mit teszünk a megelőzésért? Ha a baj minket is elérne, attól tartok, a hazai egészségügy nem tudna megbirkózni vele. Reszkető Péter, szarvasi főiskolai docens:- Az atípusos tüdőgyulladás körüli félelmek túlzottak. Gondoljunk csak arra, AIDSben naponta többen meghalnak. A híreket figyelve, szerintem Ázsiában a súlyos higiéniai problémák miatt alakult ki ez a helyzet. Sok helyen az emberek együtt laknak az állatokkal. Aggodalomra az adhat okot, hogy a nagy mobilitás miatt a terjedését rendkívül nehéz megállítani. A hírekből halljuk, Ázsiából Európa több országába, s a tengertúl- ra is eljutott a betegség. Markovics Roland, szajoli főiskolás: — Bármilyen szigorúak a megelőző intézkedések, az esély mindig megvan rá, hogy a fertőzés megjelenik Magyarországon is. Ezért is fontos, hogy a médiák korrekten tájékoztassanak. Nagyobb teret kellene szánni a közszolgálati csatornáknak. Amikor súlyossá válik a helyzet, az állami szerepvállalás is lehet erőteljesebb, s az intézkedések következetesek. Jó példa erre Kína. Amikor nyilvánvalóvá lett, hogy gond van, a kormány kézbe vette az irányítást, c*. r. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Kistérségek a határ menti utakért A fejlesztés teljes költsége tízmilliárd forint A fürdőváros önkormányzatának kezdeményezésére a sarkadi, a mezőkovácsházi és a gyulai kistérségek vezetői tanácskoztak és közös nyilatkozatot fogadtak el: a határ menti településeket összekötő utak felújítására pályázatot nyújtanak be a Pályázat-előkészítő Alaphoz. Gyula A gyulai tanácskozáson, melyen részt vett Vantara Gyula, a Közútkezelő Kht. ügyvezető igazgatója is, közös nyilatkozatot fogadtak el a Battonyától Körös- nagyharsányig tartó utak pályázati pénzből való felújítására. A pályázat gesztora a Közútkezelő Kht., amely be is nyújtja azt a napokban. A fejlesztés teljes költsége tízmilliárd forint. A beruházási tervet szakaszolták a Gyulától Körösnagyharsányig, majd a Battonyától Gyuláig tartó utakra, a harmadik szakasz a Fehér- és a Fekete-Körös hídjainak felújítása lenne. A tervek szerint az első útszakasszal kezdenek, amennyiben befogadják a pályázatot. Á hidakat európai uniós pályázatokból is rendbe lehetne tenni. A projektre konzorcium jön létre a Közútkezelő'Kht. gesztorságával. Dr. Perjési Klára, Gyula polgármestere elmondta, Tóth Imre országgyűlési képviselővel a gyulai román kulturális központ második ütemének építéséről is egyeztettek. Tóth Imre korábban javasolta, Gyulán nyíljon tiszteletbeli román konzulátus. Ezt azonban Romániának kell kezdeményeznie. Helyi megállapodás szükséges ahhoz, hogy ki legyen a tiszteletbeli román konzul, akit mind az országos, mind a városi román kisebbségi ön- kormányzat, s Románia is elfogad. SZ. M. Gyűjtsön szavazólapokat! Ki legyen a Grátisz-kölyök közönségdíjasa? Kérjük mindazokat a szülőket, nagyszülőket és érdeklődőket, akiknek gyermekük, unokájuk, ismerősük már szerepelt a Grátisz című hirdetési újságunk gyermekfotó-versenyén, és szeretnék megpályázni a közönségdíjat, gyűjtsék a Békés Megyei Hírlapban vagy lapcsaládjában megjelenő szavazólapokat! A tét egy kerékpár, 8 éven felüli gyermek esetén pedig egy discman. Fontos tudnivaló! A közönségdíjért csak az szállhat ringbe, akinek fotója már megjelent a Grátiszban, és személyesen vesz részt a május 25-ei gyermeknapi gálán a békéscsabai Csaba Centerben. A gyerekekre sorszámok alapján kell szavazni. A sorszámokat a helyszínen lévő Békés Megyei Hírlapos asztalnál lehet átvenni 13 óra és 13.45 között. Ugyanitt és ugyanekkor vehetik át a plusz szavazólapokat is. Az összegyűjtött szavazólapokra a színpadon felvonuló gyerekek (a kicsik szülőkkel mehetnek) sorszámát kell beírni. A közönségdijat az a gyermek kaphatja meg, akire a legtöbb szavazat érkezik. Érdemes tudni, hogy a szavazólapok leadásakor valameny- nyi gyermek ajándékot kap. Az alábbi szavazólap négy újságban (Békés Megyei Hírlap, Grátisz, Vasárnap Reggel és Tempó) jelenik meg 2-2 alkalommal. Mindegyik szavazólap egy szavazatot ér, és azokkal a május 25-ei Grátisz-kölyök gálán szavazhatnak az eddig megjelent 132 kisgyermek bármelyikére. Ha valakinek egy lapszámból például 10-et sikerül beszereznie, és azokból a szavazólapokat kivágja, az 10 szavazatot ér. (Fénymásolt példányokat nem fogadunk el!) Ha valaki mind a négyféle lapunkból (Békés Megyei Hírlap, Grátisz, Vasárnap Reggel és Tempó) kivágja a szavazólapokat, és azokból egy-egy „csokrot” gyűjt, majd a helyszínen bemutatja, minden „csokor” után plusz négy szavazólapot kap. Aki például 3 ilyen „csokorral” érkezik a helyszínre, az 12 plusz szavazólap birtokosa lehet. Mindemellett a helyszínen még annyi plusz szavazólapot kaphat az eddigiek mellé, ahány családtaggal érkezik a versenyben lévő kisgyermek. S hogy gyűjtőmunkájukat megkönnyítsük, azt is eláruljuk, mely lapszámainkban keressék a szavazólapokat: a május 13-ai és 20-ai Békés Megyei Hírlapban, a május 16-ai és 23- ai Grátiszban, a május 18-ai és 25-ei Vasárnap Reggelben és a május 14-ei és 21-ei Tempóban. GRÁTISZ-KÖLYÖK #BÉÍMSIPBP A közönség díjának elnyerésében szavazatommal támogatom a(z)
