Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-15 / 112. szám
6. OLDAL - 2003. MÁJUS 15., CSÜTÖRTÖK ORVOSTUDOMÁNY iEÉKÉSMlYEIflÍRLAP Mérgének bőrtünetei, terápia Az egyiknek étek, a másiknak méreg Elsőként Hippokratész írta le több mint kétezer éve, hogy a hányás, kiütés, fejfájás összefüggésben lehet a tej fogyasztásával, majd mintegy háromszáz évvel később Titus Lucretius összefoglalta a táplálékokkal szembeni adverz reakció lényegét, mely szerint: „Ami az egyik embernek táplálék, az a másiknak keserű méreg.” A táplálék által kiváltott allergiás megbetegedést a légúti allergiát okozó anyagok potencionálhat- ják. Ismert, hogy a háziporatka fokozhatja a tehéntejre kialakuló reakció hevességét. Keresztallergiáról beszélünk, amikor a szertása is azonos veszélyt jelent, azonos tüneteket válthat ki. Ezek az allergének különféle bőrtüneteket is okozhatnak. A csalánkiütés viszkető, általában múló, különböző nagyságú, vörös, ödémás, halványvörös udvarral körülDr. Bérezi Zsuzsanna főorvosasszony gyakran végez rendelőjében allergológiai vizsgálatokat, hogy a különböző bőrtünetek gyógyító terápiáját kidolgozza vezet a különböző eredetű aller- géneket azonosként ismeri fel. Táplálékok és pollenek között ismert a nyírfapollen—alma, körte; a fűpollen-búzaliszt, rozsliszt; a parlagfű-dinnye, banán; fekete üröm-zeller keresztreakció, amikor például nyírfapollenre érzékeny betegnél alma fogyasztása után ajak- és nyelvödéma, valamint tüsszögés jelentkezhet. Állati fehérjék között is lehet keresztreaktivitás, például a tehéntejkecske- és juhtej; tojásfehérjecsirke, tyúkhús keresztreakció miatt a tojásfehérjére allergiás beteg számára a csirkehús fogyaszvett, hirtelen jelentkező bőrelváltozás, mely az egész testen mutatkozhat. Súlyosabb esetben arc-, ajak-, gégeödéma formájában láthatjuk. Kiválthatják tojás, hal, dió, mogyoró, sajt, ételekben lévő tartósítószerek, színezékek, aromaanyagok, gyógyszerek. Veleszületett hajlamon alapuló, gyakori, kiterjedt, viszkető, száraz bőrgyulladás az ún. atopiás dermatitis, vagy más néven endogén (belső eredetű) ekcéma. A folyamatot csecsemőkorban táplálékallergének indítják el és ekcémás reakciót okoznak. Az atopiás gyermekek háromnegyede iskolás korára válik érzékennyé a háziporatkával szemben. Csecsemőkorban az ekcémás területek az arcon, fejen vörös, hámló, esetleg nedvező bőrgyulladás formájában jelennek meg. Kisgyermekkorra ezek a tünetek a könyök- és térdhajlatokat érintik, felnőttkorban pedig a hajlatok, a nyak, kéz, láb, tarkó érintettsége jellemző. A betegek kórosan száraz bőrűek, különösen súlyos ez a téli időszakokban. A száraz bőr önmagában is viszketést okoz, és a viszketés—vakarás—viszketés mechanizmusa által a betegség önfenntartóvá válik. A szemhéjak szárazak, gyakori a fülcimpa alatti berepedés, az ujjvégek hámlása, fájdalmas berepedése. A betegség lefolyása rendkívül változatos, gyakran öntörvényű. Kétéves kor körül az esetek kétharmada tünetmentessé válik, iskoláskor előtt a súlyosbodó ekcé- mások fele gyógyult. A fennmaradó 25% serdülőkorban is beteg lesz. Az ekcéma társulása asztmával, szénanáthával rontja a gyógyulás esélyét. A különböző környezeti anyagok a bőrrel való érintkezés helyének megfelelően körülírt ekcémás gyulladást is okozhatnak. A leggyakoribb kontaktallergiát okozó anyagok a nikkel, fragrance (illatanyag), festékek, gumi adalékanyagok, kozmetikum-konzervá- ló szerek. A bőrtünet megjelenéséhez 24—96 óra szükséges az érintkezés helyén. A kifejlődött túlérzékenység éveken keresztül, sokszor egész életen át fennmarad. Kontaktallergiát egyes élelmiszerek is kiválthatnak, leggyakrabban a zeller, alma, petrezselyem, sárgarépa és a paradicsom. Az allergia diagnosztizálását nehezíti a klinikai tünetek sokfélesége. Nincs olyan diagnosztikus teszt, ami alkalmas lenne például a táplálékallergia valameny- nyi megjelenési formájának kimutatására, így az esetek nagy részében több teszt elvégzése szükséges a diagnózishoz. Egyre nő a fény okozta allergiás betegségek száma is. A fénynek kitett helyeken heves bőrgyulladás alakul ki, ehhez elég kis mennyiségű fénysugárzás is. Fotoszenzibilizátorként szerepelhetnek különféle belsőleg szedett gyógyszerek és külsőleg alkalmazott anyagok. A kiváltó szert el kell hagyni, emellett fontos a külső (olajok, krémek) és a belső (béta-karotin) fényvédelem. DR. BÉRCZI ZSUZSANNA BŐRGYÓGYÁSZ FŐORVOS Az oldal a Békéscsabai Réthy Pál Kórház Rendelőintézet támogatásával készült. Internet: www.rethy.hu E-mail: titkar@korhaz.rethy.hu A gyermek kinőheti az allergiát A táplálékanyagok is okozhatnak érzékenységet Sok olvasónk kérését teljesítjük, amikor immár második alka- maguk az érzékennyé vált T lommal foglalkozunk az allergiás eredetű betegségekkel, ame- lymphocyták reagálnak közvetle- lyek mind több ember életét keserítik meg. A pollenallergiában nül az antigénnel, s az előző típusszenvedők nem élvezhetik igazán a gyönyörű tavaszt, s a nyári hoz hasonlóan gyulladásos vagy szabadságot, hiszen ez az időszak számukra telve van kellemetlenséggel, megpróbáltatásokkal. Nem könnyebb az élete annak sem, aki valamiféle táplálékra allergiás, hiszen a túlérzékenység miatt gyakran olyan csemegékről kell lemondaniuk, amelyeket szerencsésebb embertársaik nagy élvezettel fogyaszthatnak. A felszívódási zavarral járó bélelváltozások lényegéről, tüneteiről dr. Várkonyi Tibor profesz- szortól (képünkön), a békéscsabai Réthy Pál kórház ÜL számú belgyógyászati osztályának vezetőjétől kértünk felvüágosí- tást. — Mi váühat ki táplálkozási allergiát, és hogyan jelentkezik a betegség?- Ételadalékok, több tápanyag, illetve ezek lebomlási termékei okozhatnak emésztőszervi tüneteket, így hányást és hasmenést. Ezek oka többféle lehet: toxikus hatás, enzimhiány, vagy allergiás reakció. Az emésztőszervi tüneteket okozó étel-túlérzékenység jól körülírt tünetegyüttessel járhat, melyben felszívódási zavar is szerepelhet. Ilyen a tehéntej-allergia, a szójafehérje- és az átmeneti lisztérzékenység. Ezeken kívül is számtalan anyag okozhat allergiás reakciót, az olajos magvak, különféle gyümölcsök, tojás, sőt, volt olyan esetem is, amikor a páciens egy bizonyos gyógyszer sárga színezőanyagára volt érzékeny.- Tudjuk, hogy az allergia általában genetikai hajlamot feltételez, így családi halmozódás esetén indokolt a tünetek jelentkezésekor valamilyen túlérzékenységre gyanakodni. — A bél falát több mechanizmus - többféle fegyvernem - hivatott megvédeni a betolakodók átjutásá- tól. Ezek részint a bél üregében, a nyálkahártya felszínén, vagy magában a nyálkahártyában lépnek működésbe. A nem immuntermészetű védelmi mechanizmusok közé tartozik a gyomomedv sósav- tartalma, a bél üregében (főként a hasnyálmirigyben) lévő fehérje- bontó enzimek, a bél természetes mikroflórája és a bélhámsejteket fedő nyákréteg. Az immuntermészetű védekező „fegyverek” közül a legfontosabbnak tűnik az IgA (immunglobulin A), amely egy védekező fehérje. Mindezeknek, mintegy elővédként az a feladatuk, hogy megakadályozzák az aller- gén anyag bejutását a szervezetbe. Ha a bél működése zavartalan, teljesen egészséges, akkor az átjutó allergének mennyisége általában nem elég ahhoz, hogy klinikai tüneteket okozzanak. Ha azonban a bél barrier (gát) funkcióját betegség, vagy immunhiányos állapot gyengíti, akkor „az ellenség bejut az országba, és kezdődik az ütközet”, azaz létrejön az interakció az antigén, az antitestek és a sejtek között. Ez pedig - akárcsak a háborús megszállás - szenvedést, azaz klinikai tüneteket okoz. — Ezek pedig a legkülönfélébbek lehetnek...- A túlérzékenységi állapotoknak négy csoportját különböztetjük meg aszerint, hogy milyen immunmechanizmus alapján jönnek létre. Az első közülük a gyors, vagy úgynevezett reagin típusú túlérzékenység. Az IgE antitestek reakcióba lépnek a szervezetbe bejutott antigénnel, s ennek során hisz- tamin, valamint más értágító hatású anyag szabadul fel. Ilyen esetben lép fel a túlérzékenységi sokk, megjelenik a csalánkiütés, vagy az arc vörös elszíneződése és nagyfokú megduzzadása. Fontos tudni, Együtt riadóztatnak Az sem ritka, hogy egy bizonyos gyógyszer és egy bizonyos táplálék egyidejű elfogyasztása okoz allergiás panaszokat. Külön-külön sem a gyógyszerrel, sem az étellel nem volt még baja a páciensnek, együttes bejutásuk a szervezetbe azonban riadóztatta az immunhadsereget. hogy ilyenkor ezek a tünetek az aüergént tartalmazó táplálék elfogyasztása után szinte azonnal jelentkeznek. A második a sejtkárosító túlérzékenység, amikor a támadók meghatározott sejteket vesznek célba a szervezetben. A célsejteken lévő antigének és az IgG vagy IgM antitestek reakciója - ütközete - sejtelhalást okoz. A harmadik csoport a kései hyper- sensitivitás, más néven Arthus- reakció. Ez esetben a reakció ugyancsak az antigén és az IgG, IgM antitestek részvételével zajlik, s az ütközet helyszínén szöveti gyulladást, szövetszétesést okoz. Az első típustól eltérően ezek a tünetek az allergén bejutása után jócskán késleltetve jelennek meg, ezért is fordul elő, hogy a beteg, vagy a háziorvosa a tüneteket nem hozza összefüggésbe az allergént tartalmazó étel elfogyasztásával. És végül létezik az elnyújtott hypersensitivitás, amikor a túlérzékenységi állapot szinte folyamatosan fennáll. Ezt nevezzük sejt közvetítette immunitásnak is, mivel az immunglobulinok helyett itt széteséses szövetreakciót okoznak. Fontos lenne tudni, hogy milyen típusú immunmechanizmussal állunk szemben, ez azonban az esetek többségében nem kideríthető, mivel egyidejűleg több mechanizmus is akcióba lép.- A csalánkiütés nyilvánvalóan allergiás tünet, ugyanakkor egyik ismerősöm kislányánál nem derítették ki az okot: egyszerűen kapott egy kenőcsöt, ami a viszketést enyhítette, és kész. Miért nem végzik el ilyenkor az allergiateszteket1- Az orvos természetesen tudja, hogy allergiával van dolga, de azt is tudja, hogy a gyermekkori ételallergiák bizonyos típusai a gyermek 10-11 éves korára az esetek döntő többségében eltűnnek - ahogy mondani szokás: a gyerek kinövi. Ezért ilyenkor nem célszerű, nem érdemes kitenni a különféle vizsgálatok kellemetlenségeinek, hiszen gyakran nem is deríthető ki egyértelműen, hogy milyen táplálék okozza a problémát. Más a helyzet akkor, ha súlyosabb tüneteket tapasztalunk, ilyen esetekben mindenképp meg kell kísérelnünk megtalálni a „bűnöst”, s azt kiiktatni a gyermek étrendjéből.- Mind gyakrabban hallani manapság tejallergiás gyerekekről. Hogyan iktatható ki egy kisgyermek étrendjéből a tej? — A tehéntej-allergia minden bizonnyal az élen áll a táplálék-allergiák között. Már száz év óta ismerik az orvosok ezt a problémát, amely főként csecsemők és kicsiny gyermekek körében fordul elő leggyakrabban. Bizonyos adatok szerint a gyermekek 75%- ában kimutatható, ám a felnőttek között is (más tápanyag-érzékenységgel együttesen) eléggé gyakori. Ugyanakkor mindössze az esetek 6%-ában márad meg a túlérzékenység kétéves kor után is, kivéve azokat a kisgyermekeket, akiknél többféle táplálékra is kialakul az allergia. A betegek legtöbbje olyan családokból kerül ki, ahol a szülők, rokonok egy része hasonló, vagy más jellegű allergiás eredetű bántalmakban szenved. Hatékony megelőzése a tejallergiának az elnyújtott anyatejes táplálás, különösen az imént említett családi halmozódást mutató esetekben. A hat hónapos kor előtti elválasztás mindig magában hordozza a túlérzékenység kialakulásának veszélyét. Ám azt is jó tudni, hogy ha az anya sok tehéntejet iszik, akkor az anyatejben is kiválasztódik a tehéntejfehérje, s ez akár az elválasztás’ után is kiválthatja a kóros allergiás jelenségeket. A kamilla káros is lehet a szemnek „Ég, viszket, szúr”; „mintha homok lenne a szememben”; „könnyezik a szemem, dagadt a szemhéjam” — ezeket a panaszokat gyakran hallják a szemorvosok egész évben, de feltűnően sok az ilyen tünetekkel jelentkező beteg tavasztól őszig. „Azt hiszem, huzatot kaptam” — mondják a legtöbben, és rögtön hozzáteszik: — Kamilláztam is, de mégsem gyógyul. Feltétlenül szemorvoshoz kell fordulni, ha tapasztaljuk a tüneteket! Dr. Frankó László főorvos megfelelő műszerezettséggel rendelkezik Dr. Frankó László szemész főorvos nagyon határozottan mondja: Jó lenne már elfelejteni a „huzatot kaptam” okfejtést, és talán örökre a kamillázást is a szemészeti betegségek esetében! — Mégis, mi okozhatja ezeket a panaszokat?- A szemészeti betegségek jelentős részét vírusok, baktériumok, gombák okozhatják, és persze az allergia. (Az egyéb szem- betegségekről majd egy más alkalommal beszélhetünk.) Sajnos, bármire túlérzékenyek lehetünk előbb-utóbb. Túlérzékenység - vagyis allergia - esetén a tüneteket okozó allergén (házipor, virágpor, sőt baktériumok, gombák fehérjeanyaga, egyebek) megtelepszik a szemhéjak bőrén, a szempillákon, a szemöldökön, és onnan jut a szemgolyó felszínét borító kötőhártyára. A betegség tehát a szem felszínén zajlik, az erekből kilépő bizonyos fehérvérsejtek és az allergén harcol ott egymással. Ezért nem ad a szemorvos szájon át szedhető gyógyszert, mert úgysem használ. A fehérvérsejtekből kilépő anyagok okozzák a vérbőséget, vizenyőt, szúrást, könnyezést, illetve a szemhéjak dagadását, vagy a bőr kivörösödését. Aki saját lakásának porára érzékeny (szőnyeg, bútorszövet, ágynemű pora, a fal gombásodása, vagy az atkák jelenléte a lakásban), az egész évben szenved. A szerencsésebbek csak szezonálisan, vagyis időszakosan egy-egy fű-, faféle, vagy más növény virágzásakor.- Eszerint csaknem lehetetlen elkerülni az allergénnel való találkozást. Hogyan védekezhetünk ellene?- Gyakran mossuk meg hideg vízzel az arcunkat, hogy onnan a port eltávolítsuk. A hidegnek ilyenkor jótékony érszűkítő hatása is van, öt-tíz perces jeges pakolást is alkalmazhatunk. A még mindig gyakori, mindenhatónak hitt kamillás borogatás nemhogy használna, egyenesen káros lehet! A kamilla ugyanis fokozza a gyulladásos tüneteket, szárítja a bőrt és ez is lehet az allergia okozója, ezért nem szeretjük, ha a betegek alkalmazzák.- Tehát mindenképpen gyógyszeres kezelésre van szükség?- Igen. Sokféle hatásmechanizmusú gyógyszer van forgalomban: egyesek használata megelőzi a betegség súlyossá válását, mások a betegség mértéke szerint alkalmazhatók. Sajnos, sem a háziorvos, sem a gyermek- orvos nincs abban a helyzetben, hogy teljesen pontos diagnózist állapítson meg, így az általuk rendelt gyógyszer nem mindig hasznos. Gyakran kevert gyulladással van dolgunk, amikor már valamilyen baktérium is „betársult” a betegségbe. Nem mindegy tehát, hogy milyen gyógyszert kap a beteg. Nagyon fontos, hogy mindig egyéni elbírálást és szemorvost igényel a gyógyítás, különösen a kontaktlencsét viselők veszélyeztetettek. Ezért ne a gyógyszertárba menjünk „valamilyen szemcseppért”, hanem gyermekekkel a hosszú évek óta jól működő gyermekszemészetre menjünk, felnőttek pedig a számukra fenntartott szakrendelésen jelentkezzenek. Korszerű, jó műszereink vannak és kellő tapasztalatunk. A betegség jól kezelhető, de kiújulására számítani lehet. Az allergiával együtt kell élnünk, s ez a betegtől és az orvostól egyaránt kölcsönös, nagy türelmet igényel.
