Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-15 / 112. szám

4. OLDAL - 2003. MÁJUS 15., CSÜTÖRTÖK INTERJÚ A díszműbádogos műhelyek féltve őrzik titkaikat Nívódíj a megyei kórház műveseállomásának tetőfedéséért Nagy öröm érte a gyulai bádogosmestert, Kun Lajost Az év tetője pályázaton versenymunkájával, a Pándy Kálmán Megyei Kórház műveseállomásának fémlemez tetőfedésével elnyerte a nívódijat. Kun Lajos 1965. augusztus 5-e óta dolgozik a szakmá­ban. A korábbi pályázaton elismerő oklevélben részesült, most az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetségének legmagasabb díját nyerte el. A bádogosmesterrel korábban a gyulai román ortodox templom süvegének fedése­kor találkoztunk, a nívódíjat a kórházi épület tetőfedéséért kap­ta, jelenleg a békéscsabai belvárosi római katolikus templom hajóján dolgozik. Adódik a kérdés, van-e speciális területe? Gyula- Két területen vagyunk igazán otthon, az egyik a fémlemezfedé­seké, amit Németországban tanul­tunk, a Rheinzink cégnél - vála­is. A múlt század második felének építészete nem kívánta a díszmű- bádogosságot, ezzel hanyatlásnak indult a szakma.- Nem folytatta tovább a díszműbádosságot?- A templomok, kastélyok tető­inek rekonstrukciója adja ma a legtöbb munkát?- A templomok, kastélyok, régi középületek mellett ma már egyre inkább megjelennek a magánmeg­rendelők is, a házaik tetejére csúcsdíszeket, díszablakokat kér­nek. Nemrégiben azt kérte egy megrendelő, hogy az ereszcsator­nájába sárkányfejet idéző vízkö­pőt építsünk be, ami az alatta lévő, mintegy háromméteres fehér szik­lára vezeti a vizet, azon szétfröcs- csenve vízesésszerűen hulljon alá.- A múlt században folyama­tosan csökkent az épületdíszek iránt az igény, feltételezhető, ak­tom Lajos és munkatársai most a békéscsabai belvárosi római katolikus templom hajójának átfedésén dolgoznak dwtó: lehoczky peren szólta Kun Lajos. - A vüágcég hor­ganylemezgyártással és helyes fel- használásával foglalkozik. Képez­tek bennünket, hogy az anyag fizi­kai tulajdonságainak megfelelően - például hőtágulás figyelembevé­telével - épüljön be. A horganyle­meznek a hőtágulási értéke 10 mé­teren 22 milliméter, ha a beépítés­kor ezt nem vennénk figyelembe, szétszakadna, vagy előbb-utóbb összegyűrődne. A szívem csücske azonban régóta a díszműbádogos- ság. A szakmának ez a csúcsa, ahová mindenki szeretne feljutni. A díszműbádogosság ugyanis 8- 10 szakmát fog össze, például az épületszobrászatot, hiszen egy díszt előzőleg meg kell mintázni, mielőtt véglegesen elkészül a fém­lemezből. Sajnos, Magyarorszá­gon és Nyugat-Európában egy­aránt nincs irodalma a szakmá­nak. A díszműbádogos műhelyek nagyon titkolják, féltve őrzik szak­mai titkaikat. Akinél én tanultam a szakmát, híres díszműbádogos családból származott. Steiner Ár­min és Ferenc magyar királyi bá­dogosok voltak Bécsben, s Buda­pesten. A mesterem ebből a csa­ládból származott, melyet a XX. századi történelem vihara szétzi­lált és velük együtt a műhelyüket — Abban az időben nem volt rá kereslet, de a hozzávaló gépeket, szerszámokat nem dobtuk el. A múlt század elején készült díszmű­vek mára tönkrementek, de megje­lent az igény újra irántuk. Időköz­ben megváltozott az építészet, az emberek elvetették az egysíkú for­mákat. Mostanában egyre több ré­gi díszművet hozunk rendbe és ké­szítünk újakat. Például a keszthelyi evangélikus templom tornyát újrafed­tük eredeti állapotában, barokk stílusban. A nagymágocsi Károlyi-kas­tély díszablakait újra elké­szítettük az eredeti alap­ján, milliméter pontosság­ra. Ilyenkor a régi ablakot levesszük, darabokra szed­jük, lerajzoljuk minden elemét és ennek alapján készítjük el a formákat. A Károlyi-kastély ablakai csigadí­szekből, ökörfejszerű alakokból, bonyolult levéldíszekből és gir­landból állnak, mindezt vörösréz- lemezből kellett megformázni. A szegedi világhírű zsinagóga díszei­nek egy részét, mintegy 120 négy­zetméteren újrakészítettük, de mi dolgoztunk a pécsi zsinagóga teljes tetőfelújításán is a díszeivel együtt. kori mestere sem tudta megmutat­ni, hogyan kell például elkészíteni egy barokk stílusú tetőt.- Hallomásból tudtuk mi, bá­dogosok, hogy Franciaországban nagy hagyománya van a szakmá­nak. Amikor kinyütak a határok, videóval a kezünkben bejártuk az országot, főleg Párizst és a Loire- völgyi kastélyokat. Tíz kazettányi Könyvet írt a társaság- Valahová szakmailag is tartozni kell, ezért alakí­tottuk meg a bádogosok baráti körét. Szerte az or­szágból vannak tagjai, akik szakmájuk kiválóságai. Május 10-én Gyulán tartottuk a hetedik találkozón­kat, amit a mi műhelyünk szervezett fennállásának huszadik évfordulóján. Baráti társaságunk legújabb büszkesége egy könyv, amit mi írtunk. Az utóbbi 15 évben nem jelent meg bádogos szakkönyv, amely a tervezőknek, kivitelezőknek és műszaki el­lenőröknek egyaránt szól - mondta Kun Lajos. anyaggal tértünk haza. Itthon ki­elemeztük a tetőkön megjelenő díszek elkészítési módjait. Na­gyon sok látványelemet elkészí­tettünk és beépítettünk magyar épületeken. Egész Franciaország­ban elbűvölően szép bádogosdí­szeket láttunk, úgy 1850-től 1920- as évekig, amikor virágkorát élte Európa-szerte ez a szakma. Külö­nősen az utolsó korszakban, a szecesszió idején művészi szintre emelkedett az épületek díszítése.- Mindig többes számban fo­galmazott. Kik a munkatársai?- A mi munkánk csapatmun­ka. Hat alkalmazottal dolgozunk, közülük három szakmunkás, hárman pedig tanulják a szak­mát. A legidősebb szakmunkás 14 éve dolgozik nálunk. Ő is ná­lam tanulta ki a szakmát, mint a többiek. Az idén húszéves a mű­helyünk, ez idő alatt kilencen ju­tottak el a szakmunkás-bizonyít­ványig. Ma Magyarországon len­ne igény a magas színvonalon képzett bádogosra, csak kevesen szeretnének azok lenni. Oktatás lenne, de mivel nincs elég jelent­kező, a szakképzés jobbára ma­gánműhelyekben folyik. A tanul­ni vágyó fiatalokat négy évig fog­lalkoztatjuk, tanítjuk. Az az ideá­lis, ha valaki már megtanult egy szakmát és vele együtt a közis­mereti tárgyakat. A műhelyünk­ben megtanulja a bádogosság minden fortélyát, ezután már csak szakvizsgát kell tennie egy szakmunkásképző intézetben. Aki nemcsak munkahelynek, ha­nem hivatásnak tekinti a bádo­gosságot, ott marad nálunk.- Hogyan kapták meg a mű ve­seállomás tetőfedésének megren­delésé?- A versenytárgyaláson a fő ki­vitelezés jogát a békéscsabai Her­ma Kft. nyerte el. A fémlemezfe­déssel minket bízott meg a cég. Felvettük a kapcsolatot a buda­pesti tervezővel, Varga Tamással és az anyagszállító céggel, a Rheinzinkkel. A cég irodájában, Budapesten az anyagszállító cég képviselője, a tervező és jóma­gam átbeszéltük, a terv, az anyag és a kivitelezés hogyan illeszthető össze optimálisan. Mindenki tar­totta magát ahhoz, amit vállalt. A mintegy ezer négyzetméteres te­tőfedést úgy tudtuk a határidőre elkészíteni, hogy minden terüle­ten csúcstechnikával dolgoztunk. A műveseállomás tete­je 11 kisebb-nagyobb önálló tetőből tevő­dik össze. Az év tetője bírálóbizottsá­ga kiemelte, a ma már klasszikusnak nevezhető gépi sza­lagfedés valamennyi kézzel készítendő mesterségbeli finom­sága is megtalálható munkánkban. Josef Schwiter a Nemzetközi és a Svájci Tetőfedő Szövetség képviseletében, a bírá­ló bizottság tagjaként megfogal­mazta, nagyon örül annak, hogy Magyarország keleti részén ilyen színvonalú tetővel találkozott, amely Európa bármely műhelyé­nek dicséretére válna. SZŐKE MARGIT __________Megkérdeztük olvasóinkat_________ A hirtelen jött kánikuláról Göndör Sándor, 48 éves, geszti közmunkás:- Tudomá­som szerint semmilyen be­tegségben nem szenvedek, de még így is na­gyon nehéz elviselni a hirtelen jött — mondhatni — júliusi kánikulát. Valami furcsa történhetett az idő­járással is, hiszen a nagyon hosz- szú és kemény tél után alig volt ta­vaszunk idén. Egyből nyári káni­kula köszöntött ránk, s félő, hogy a szántóföldi növénykultúra látja leginkább a kárát, ha nem lesz a közeljövőben eső. Pedig nagyon nem hiányozna egy száraz eszten­dő, mostanában úgyis rájárt a rúd a mezőgazdaságból élőkre. Ajtai Béla, 36 éves, geszti köz­munkás: — Kifejezet­ten kedvelem a nyári kánikulát. Sokkal inkább, mint a ködös, hideg téli idő­szakot. A hirtelen jött 30 fok sem visel meg, sőt talán ilyenkor ér­zem magam jól. Persze, az jó len­ne, ha az ember a vízparton mú­lathatná az időt ebben a meleg­ben, de a magamfajta munkás­ember ezt nem engedheti meg. Azért bízom benne, hogy leg­alább Sarkadon a Körösre el tu­dunk menni néhányszor a nyá­ron is. Nagyobb kikapcsolódást, hosszabb nyaralást az anyagi le­hetőségeim sem engednek meg. Göndör Sán- domé, 40 éves, geszti dajka: — Elég nehe­zen viselem a meleget. Ki­váltképpen a melegfrontra vagyok érzé­keny. Az ideális persze az len­ne, ha a tengerparton tölthetné az ember az idejét, ott könnyeb­ben átvészelhető lenne a káni­kula. Erre azonban, üyen jöve­delmi viszonyok mellett legfel­jebb csak gondolni merünk. Ha minden igaz, azért Erdélybe, testvértelepülésünk, Bardóc meghívásának eleget téve csak eljutunk. Bízom benne, hogy a hegyek közelségéből eredően Székelyföldön nem lesz ilyen el­viselhetetlen meleg. Szigeti Antal, 49 éves, geszti te­metőgondnok: — Szerencsé­re hozzá vagyok szokva a meleg­hez. Semmilyen egészségügyi problémám nincs, s így nem visel meg az időjá­rás, annak hirtelen változása. Az igazat megvallva, nagyon meg sem engedhetném, hogykényeskedjek, hiszen a fizetést muszáj pótolni va­lamivel. Itt egyedül a mezőgazda­ság jöhet szóba. Magam is gazdál­kodom, s nyakamon a kukorica- és az olajtökkapálás. Ott meg nincs választás, hogy csináljam vagy ne csináljam. Muszáj megkapálni, ha az ember eredményét szeretné lát­ni a munkájának. b. l D^OTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Be­küldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Elviszik a sámsoni szemetet Évente egyszer lomtalanítási akciót is szerveznek A szilárd hulladék kezelésére írt ki pályázatot a békéssám­soni önkormányzat. Határ­időre két pályázat érkezett, mindkettő szakmailag és pénzügyileg alkalmas volt ar­ra, hogy a képviselő-testület a legutóbbi ülésén megvitassa, melyik céggel kössön szerző­dést. Békéssámson Az A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. ajánlatában szerepel, hogy a szilárd burkola­tú utcák mellett a földes utcákból is elszállítja a kommunális hulla­dékot. A fogyasztókkal előzete­sen közölt járatterv alapján végzi a gyűjtést (kéthetente, évi 26 al­kalommal). A szolgáltató vállalja, hogy a szabványos gyűjtőedény- zet mellé kihelyezett hulladékot is elszállítja és évente egyszer lomtalanítási akciót szervez. A képviselők az ajánlattal elé­gedettek voltak, a konkrét kéré­sek között azonban megfogalma­zódott, hogy célszerűbb lenne nyáron gyakrabban üríteni a ku­kákat, hiszen a szemét a nagy melegben erjed. Kérdéses még az is, ki szedje be a lakosságtól a szolgáltatás ellenértékét. Ezekre a felvetésekre a szolgáltatói szer­ződés megkötésekor kell konkrét válaszokat találni - hangzott el a vita során. Ha a tárgyalások ered­ményre vezetnek, június elsejé­től életbe léphet a kötelező sze­métszállítás a településen. CS.I. Településeink krónikája Ötpróba Szarvason Az athéni olimpiára készülődés jegyében indított olimpiai ötpróba harmadik fordulóját tartják Szar­vason május 17-én. A kerékpártúra a város főteréről rajtol 9 órakor és oda érkezik vissza. Nevezni 8 órá­tól lehet. A kerékpárosok három táv közül választ­hatnak, az útvonalak 20,40 és 80 kilométeresek. Az olimpiai ötpróbák hagyományosan egyik legnép­szerűbb próbája a kerékpártúra, azért a szervezők most is arra számítanak, hogy sok család, iskolai csoport és egyéni próbázó választja ezt a szombati programot. Amennyiben lehetséges, a próbázók vi- seljenek kerékpáros védősisakot! ___________c».r. Eg yütt a rák ellen A Szegedi Akadémiai Bizottság és az Együtt a rák el­len Alapítvány a házigazdája az immáron 11. alka­lommal megrendezésre kerülő magyar nemzeti rák­ellenes napnak. A magyar nemzeti rákellenes nap tiszteletére a sze­gedi fogadalmi templomban ad hangversenyt Sebes­tyén János és Lantos István orgonaművész Vajda Júlia és Szonda Éva magánénekesek közreműködésével május 17-én, szombaton 19 óra 15 perctől. Ez azonban egy szakmai nap záró rendezvénye. Délelőtt 10 órától professzor dr. Czigner Jenő és dr. med. habil. Gervain Mihály üléselnökök vezetésével az emlőrákszűrés dél­magyarországi eredményeit ismertetik a konferencia résztvevői előtt. A folytatásban „Rákkeltő-e az osteoporósis kezelése?” és „A tüdőrákszűrés eredmé­nyei és problémái” címmel hangoznak el előadások a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. _____<cs) Ví zi erőmű Békésszentandráson A szentandrási duzzasztóműn lezúduló vizet ener­giatermelésre szeretné hasznosítani a békésszent- andrási önkormányzat. A tervezett, környezetbarát hydromatrix típusú vízi erőmű képes lenne az egész községet ellátni úgy, hogy fölös energia is keletkezik. A technológia Békésszentandráson Európában egye­düliként, referenciaként működne. A szentandrási képviselő-testület szerint az energiatermelés kitörési pontja lehet a községnek. A vízi erőmű létesítése gyorsan megtérülő, már az első évben osztalékot adó beruházás. Sinka József polgármestertől meg­tudtuk, az önkormányzat él azzal a lehetőséggel, hogy az Európai Unió a jelentős projektek megvaló­sítását az Európa Pályázat-előkészítő Alapon keresz­tül támogatja. A vízi erőmű engedélyes tervének el­készíttetése mintegy tízmillió forintba kerül. Ehhez kér támogatást az alaptól az önkormányzat. Cs. r. A tótkomlósiak kolbásza A Magyarországi Szlovákok Szervezete országos el­nökségének tagja, a tótkomlósi Zelman Ferenc örömteli hírről számolt be lapunknak: a méltán hí­res komlósi kolbász népszerűsítésére - egy kis tu­ristacsalogató szándék is megbújik a kezdeménye­zés mögött - május 17-én, szombaton 18 órától ren­dezik meg az I. Komlósi Szárazkolbászversenyt a Kisbirtokosban. A gasztronómiai megmérettetésre két szál vastag kolbásszal lehet nevezni - tudtuk meg a szervezőktől, a Komlósi Szlovákok Szerveze­tétől. A szórakoztató program (fellépnek a település civil szervezetei, a fúvósok, a népdalegyüttes tagjai, a népitáncosok) mellett csábító lehet a fődíj: a legfi­nomabb komlósi kolbász készítője szlovákiai uta- zást nyer._______________________________(esi Kö zszolgáltatás Mezőkovácsházán A temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi tör­vény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján a mezőkovácsházi testület 2000-ben megal­kotta a helyi rendeletét, melyben kimondta, hogy a köztemetők üzemeltetéséről közszolgálati szerző­dés keretében gondoskodik. A munkával a koráb­ban pályázat útján kiválasztott Tajki és Társa Bt.-t bízta meg 2003. április 1-jéig. A szerződés lejártá­val, a képviselők legutóbbi ülésükön felülvizsgálták az eddig végzett munkát, melyet jónak értékeltek. A vállalkozó 1998 óta végzi a szolgáltatást a városban a lakosság és az önkormányzat megelégedésére. Emellett fejlesztésre, bővítésre is sor került, melyet folytatni kívánnak. Végül a testület, az új szerződés alapján, a korábbi 5 helyett 10 évre a jelenlegi üze- meltetőt bízta meg a közszolgáltatás végzésével, m Komolyzene Orosházán Az immár hagyományos fúvószenekari majális már a múlté, vasárnap befejeződött a tavaszi fesztivál Orosházán. Az utolsó napon is a fúvósok gondos­kodtak a térzenéről. Mozgalmas napokat tudnak maguk mögött tehát az Orosházi Fúvószenekari Egyesület tagjai. Lelkes gárdájuk szinte naponta jut­tatta kellemes élményhez a komolyzene híveit. S hogy az élmény maradandó is legyen, a zenekar CD- felvételen örökítette meg városalapítási koncertjének anyagát. A fesztiválnak vége, ám a fiatalok nem pi­henhetnek, május végén egy szarvasi programon vesznek részt, a nyáron Lengyelországba készülnek a mezőberényi mazsorettekkel közösen, júliusban Réty fúvószenekari fesztiváljára hivatalosak. ______________________________________1«!

Next

/
Thumbnails
Contents