Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-13 / 110. szám

4. OLDAL - 2003. MÁJUS 13., KEDD HÁT TÉR Múzsa nélkül nem megy... Bertára várva, azaz: Görgey Gábor vígjátékának ősbemutatója Ősbemutató volt pénteken a Jókai színházban: Görgey Gábor Berta című drámai vígjátékát a békéscsabai közönség láthatta először. Bertának ez a harmadik állomása, változata: huszon­öt évvel ezelőtt született a novella, amelyből 2000 szeptembe­rében a drámaíróversenyen egyfelvonásost írt a szerző, és ak­kor nyert. A budapesti Tivoliban játszották a győztes darabot; mostanra egész estét betöltő színpadi művé dolgozta át Gör­gey, és nem biztos, hogy ezzel Berta és a közönség nyert... Az előadást Szákás Tóth Péter, a színház előző, Csendesek a haj­nalok bemutatójában Vaszkov őrmestert alakító színművész rendezte. Az országszerte népszerű házi szerző izgalmas, szó­rakoztató évadzáró premiert ígért, de még a türelmesebb néző­nek is csalódást okozott a túl hosszadalmas, művészi megvaló­sításában egyenetlen, fárasztó produkció. Békéscsaba A színházban meg a szépiroda­lomban az a jó, hogy politikamen­tes, maradandó, örökérvényű. Hagyjuk tehát a napi aktualitást, nézzük az írót! Görgey Gábor egész múltját, indíttatását és gaz­dag életművét tekintve a kortárs magyar irodalom és színházi élet nagyon különleges képviselője, értékes színfoltja; egyénisége, mentalitása, senkivel össze nem téveszthető charme-ja emeli a leg­jelentősebbek közé. A történelmi név (az 1848-49-es forradalom és szabadságharc honvédseregének tábornoka, Görgey Artúr rokona), a híres földbirtokos és katonacsa­lád iránti tisztelet, büszkeség kivé­teles útravaló. S nyilván amennyi­re meghatározó és felemelő ez a sors és örökség, akkora kereszt is a nagy műveltségű, felvilágosult, a mában élő és alkotó embernek. Mert a jó színház és az értékes szépirodalom igenis morális in­tézmény (Schüler), ahol emberi hangon szólalnak meg a szerep­lők, őszintén a szenvedélyek, az érzelmek. Görgey Gábornak sike­rült minden műfajban ilyen jót, értékeset, ezért jelentősét, mara­dandót alkotni. 1956-tól rendsze­resen és váltakozva jelennek meg verses- és prózai kötetei, regé­nyek, színművek, novellák, mű­fordítások, tanulmányok. A név, a hagyomány, a korábbi sikerek Békéscsabán is garanciát jelentenek, és az igényes közön­ség vágyódik a szellemi kihívásra, az értékes, színvonalasan szóra­koztató előadásra. A várakozást csak fokozta a Berta témája: a fő­szereplő Dezső, a drámaíró gyöt­relme, kínlódása, mivel írni akar, de nem tud, mert hiányzik az al­kotáshoz nélkülözhetetlen álla­pot, a nyugalom, az ihlet, a mú­zsa. S ha ez Berta, akkor jöjjön Berta! A belső kényszer és a kül­ső akadályok egyre jobban az őrületbe kergetik szegény Dezsőt, s miközben szenved az ihlet, a múzsa távolmaradásától, korábbi műveinek nőalakjait idézi meg, ezek kelnek életre körülötte. A szerző érdeme, hogy a drámába illő gyötrődést könnyed, szelle­mes, szórakoztató formába önti. A történetnek keretet ad a je­len: Dezső Jolánnal él békés, már­már unalmas házasságban. Dezső írni akar, de nem tud, Jolán taka­rítani a dolgozószobában, de férje nem engedi, nagyjából ennyi a a harsány Vilma és Lidi, a szoba­lány (Komáromi Anett és Csizma­dia Éva bohócos kettőse), a rút Katica (Steinkohl Erika), a szűzi­es Kisanna (Sós Diána szh.), a va­gány Stella (Nánási Nikoletta szh.). Ahány nő, annyiféle, de egyik sem az igazi - múzsának. Felvonultatásukkal telik el - mi­vel sokan vannak és hosszúak a jelenetek - nagyon lassan az első felvonás. Középkori képeket is lá­tunk cirkuszi megfogalmazásban; a katonák italos jelenete az elő­adás legrosszabb része, az ordíto- zástól és a rohangálástól érthetet­len és élvezhetetlen. A terjengős első felvonás alatt a keretet adó kettősökön kívül egyetlen jelenet Berta végre belépett: az író és terjedelmes múzsája (Gáspár Tibor és Szilágyi Annamária) WOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET közös témájuk. A férj ihletre, ins­pirációra vágyik, de a feleség erre képtelen, mindig visszazökkenti az ingerszegény valóságba. Az egész előadást átfogó ke­rettörténet Gáspár Tibor és Kovács Edit visszafo­gott, ezért hihető, hiteles játékának köszönhetően érvényesül. Különösen Gáspár érdeme, hogy a drámaíró figurájában nem az őrültet, hanem az embert domborítja, ér­zékkel, humorral árnyal­ja. Akkor szabadul el a... zűrzavar, amikor az írói fantázia, és sorra robban­nak be a korábban megálmodott, megírt nők: Dóra, a rámenős új­ságíró ( Paczuk Gabi markáns fi­gurája), Mihalicsné, az idős proli asszony (Felkai Eszter mélyen emberi, meghatóan szép, emléke­zetes alakítása), Erzsébet, a zsidó doktornő (Kara Tünde fegyelme­zett, kimagasló játéka), az attrak­tív, számító Sára [Nagy Erika), az énekesnő, Ibolya (Vékony Anna), alatt érezzük, hogy színházban vagyunk, mert azok az említett emberi hangok szólalnak meg; igazi sorstragédiák és hiteles jelle­Népszerű házi szerző Kevés színpadi szerzőnek adatik meg, ami Görgeynek 1965-től folyamatosan, hogy da­rabjait egyforma lelkesedéssel tűzik műsorra a fővárosi és a vidéki színházak, de még német, osztrák, romániai társulatok is. Békéscsabán jó ideje népszerű házi szerző: 1970-ben a Délutáni tea drámája, 1972-ben a Lilla és a kí­sértetek komédiája, 1998-ban a Komámasz- szony, hol a stukker? című komédia szerepelt a Jókai színház repertoárján, és most a Berta. mek történelmi aláfestéssel, s mindez nem hangerővel, hanem belülről, a művészi alakításoknak köszönhetően (Felkai Eszter, Ka­ra Tünde és Gáspár Tibor jelene­te). Párszor mintha fináléra jön­nének elő, sorakoznának fel a szereplők; ilyenkor a néző az órá­jára néz, s abban reménykedik, talán nem lesz szünet, s megint érzi, milyen kényelmetlenek a székek. Nos, ha remek az elő­adás, ezekről megfeledkezünk... Tehát párszor akár végszó is le­hetne, de nem az. Elvégre ez mégsem a Godot-ra várva, hanem Berta, akinek csak be kell lépnie, s erre a pillanatra bizony a máso­dik felvonásig várni kell. Görgey Gábor saját bevallása szerint Pé­csi Ildikóra írta a Bertát, Szilágyi Annamáriát szerencsés válasz­tásnak tartotta, a fiatal színésznő nem is okozott csalódást, a test­hez álló szerepben hozta a formá­ját. Nők, asszonyok, hölgyek mozgatják a történelmet, az írói fantáziát, adják az ihletet a műal­kotásokhoz — vagy nem, ezt is láttuk -, de még a hétköznapja­inkban is meghatározó szerepet játszanak, kár lenne tagadni. Et­től persze még nem speciálisan Görgey-múzsa ez a Berta. Mint ki­derül, nem elég szépnek, nőies­nek, vonzónak lenni. Az okosság­ról, gondoskodásról nem is be­szélve! Itt kifejezetten a rubensi figurának van esélye, az egész es­tét betöltő darabnak, bocsánat, a domború, kerek formáknak, az XXL-es méreteknek. Mint halljuk, „szúnyogcombú, mazsolamellű nőkkel” kell bizonyos helyeken megjelenni, például premiereken, de egyébként a testesebbek a nye­rők. Mint a mitikus óriásdada, a hatalmas idomú szirén - ez Gör­gey, vagyis Dezső esete. Erotika, irónia, szarkazmus — jól jönnek ezek a módszerek, ha ihletet aka­runk meríteni, vagy éppen a való­ság okozta megrázkódtatásokat átvészelni. A második felvonás vérbő vígjáték, tele helyzetkomi­kummal. A termetes múzsa a sze­xuális együttlétre utazik, de az író igyekszik kitérni, megúszni. Ber­ta nem titkolja, hogy rossz a vi­szonya a tárgyakhoz, ami további zűr- és hangzavarokhoz vezet, hi­szen felborít mindent, ami az út­jába kerül. Szilágyi Annamária jó­pofa Bertát formál ügyesen, s mi­vel Gáspár játéka a második felvo­násban is visszafogott, hagyja partnerét érvényesülni. A díszlet kiválóan hangsúlyoz­za a kerettörténet és a színház a színházban játék lényegét, Szé­kely László tervezte. A jel­mezek a valóság és az álomképek ellentétére építenek, utóbbiak túl- hangsúlyozottak, Huszthy Edit munkái. A második felvonás az elsőnél sokkal jobb, bár le­hetne feszesebb, hatáso­sabb. Nagy kár, hogy a szünetben feltűnően so­kan feladták, amire emlé­kezetem szerint nem sok premieren volt példa. Ha a rendező komolyan gondolta, amit az előzetes interjúban mondott, hogy tudnüllik péntekkel nem zá­rult le a munka, tovább szeretne próbálni és csiszolni a darabon, „nem hagyja magára az előadást premier után sem”, akkor - ha a kritikusi észrevételeknek nem is - a közönség reagálásának érdemes lenne figyelmet szentelnie. NIEDZIELSKY KATALIN _______Megkérdeztük olvasóinkat Ho l laknának szívesen? Nagy Imre, 63 éves, szeghalmi nyugdíjas ta­nár:- A Dunán­túlon, valahol a Balaton közelé­ben szívesen laknék. Aktív pedagógusként, diákjaimmal mintegy 30 évig jártunk oda tábo­rozni. Nekem nagyon megtetszett az a szép környezet. Nemcsak a táj gyönyörű arrafelé, hanem az a vidék nálunk fejlettebb, a gazdasá­gi lehetőségek is sokkal jobbak. Ezelőtt három évtizeddel is, ami­kor a Duna túloldalára értünk, azt mondtuk, az már más ország. Az­zal viccelődtünk, hogy a Dunát át­lépve már külföldön vagyunk. Saj­nos, mostanra a Dunántúl és az Alföld közötti különbség nem csökkent, hanem még tovább nőtt. Gyöngyösi Lász­ló, 43 éves, szeghalmi la­kos:- Ha az ötös lottót megnyer­ném, vagy vala­ki más települé­sen ingyen ad­na egy házat, akkor sem mennék el Szeghalomról. Engem minden ideköt, ehhez a városhoz. A csa­ládom, a barátaim és az ismerő­seim mind itt élnek. Itt érzem magam otthon. Itt születtem, és ha megöregszem, itt is akarok meghalni. Szerintem az ember ragaszkodik gyökereihez, hagyo­mányaihoz, s igazán csak ott érzi jól magát, ahol hozzánőtt a táj­hoz, s minden utca a múltnak egy beszédes darabja. Ezért min­dig Szeghalmot választanám lak­helyemül. Balogh János, 15 éves, vésztői tanuló:- Ha szaba­don megvá­laszthatnám, hogy hol éljek, valamelyik kül­földi államot választanám lakhelyemül. Talán Németországban élnék szíve­sen, már csak azért is, mert a né­metet az iskolában is tanulom, tehát ezt a nyelvet bizonyos szinten ismerem. Úgy tudom, Németországban sokkal jobbak a kereseti lehetőségek, mint Ma­gyarországon. Odakint bizonyá­ra hamarabb meg tudnám keres­ni a lakásra és a kocsira valót. Lehet, hogy nem maradnék örökre Németországban. Vész­tőn is jól érzem magam, s talán hamar hazahozna a honvágy. Mocsári Sán­dor, 58 éves, szeghalmi rok­kantnyugdíjas:- Ötven­nyolc éve itt élek Szeghal­mon, és még jó pár évet ebben a városban szeretnék „lehúzni”. Itt vagyok otthon, mert itt lakik a családom és az összes kedves is­merősöm. Ha Újtelepre kell men­nem, már ott sem érzem jól ma­gam, pedig az is Szeghalom ré­sze, csupán a vasúton túl találha­tó. Ha most lennék fiatal, és sza­badon megválaszthatnám, hogy a világban hol élhetek, akkor is Szeghalmot választanám. Persze, akkor is azt akarnám, hogy bent a városban és ne valamelyik pe­remrészen lakjak, maqyari barna __________D-FOTÓl LEHOCZKY PÉTER Ke dves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Be­küldési dm: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Megfékezték a váratlan olajtüzet Hangos szirénázásra lettek fi­gyelmesek a közelmúltban Battonya lakói, amikor több tűzoltóautó is keresztülszá- guldott a városon. Pánikra azonban nem volt ok, mert ezúttal csupán a tűzoltók gyakorlatáról volt szó. Battonya—Mezökovácsháza Czakó Ferenc alezredes, a mezőkovácsházi tűzoltó-pa­rancsnokság osztályvezetője el­mondta, hogy az éves továbbkép­zési tervben meghatározott gya­korlatot tartották Battonyán, a Mól átemelő telephelyén. A felté­telezés szerint az egyik nyersolaj­tároló tartályából a kifolyt termék meggyulladt és a tűz veszélyez­tette a tárolótartályt is. A tűzoltá­si feladatok ellátásában együtt­működött a parancsnokság állo­mánya a Battonyai Önkéntes Tűzoltó-egyesület tagjaival. A fel­adatokat a kirendelt egységek megfelelő gyorsasággal és szak­szerűen hajtották végre. Bognár Tibor, az önkéntes tűz­oltó-egyesület elnöke szerint az együttműködés eredményes volt, melynek speciális szakmai részét a parancsnokság végezte, míg a battonyaiak az előkészítő munká­ban és a segítségnyújtásban kap­tak szerepet. Megtudtuk, hogy a tűzoltóság az évente előírt gyakor­latokat meghatározott időközök­ben és más-más helyszínen tartja. ___ ___ H. ül. SZ AVAZÁS AZ INTERNETEN Lapunk internetes oldalán egy héttel ezelőtt arról kérdeztük Önöket: megoldás lenne-e a könnyűdrogok legalizálása? A szavazás a következőképpen alakult: Igen, mert az alkalmi fogyasztó fiatalokat nem fenyegetné aránytalan meghurcoltatás. Nem, mert még többen füveznének. Igen, mert veszélytelenebb, mint a legális drogok: az ital és a cigaretta. Mától az alábbi témában kérdezzük véleményüket: javítana-e a vasúti balesetek statisztikáin a félkarú sorompók felszerelése? Klikkeljenek a www.bmhirlap.htHa! Településeink krónikája Érdekvédelemről Szarvason A dolgozói érdekvédelem gyengülése valós probléma, amivel a jövőben foglalkozni kell - jelentette ki szarvasi sajtótájékoztatóján Földesi Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő. Utalt rá, tudomása van róla, hogy több szarva­si, illetve gyomaendrődi kisebb cégnél kénytelenek a dol­gozók foglalkoztatási törvénysértést elszenvedni. E tör­vénysértés jellemző példája, hogy a munkáltató sokszor a rendeletben meghatározott minimálbért sem fizeti ki az alkalmazottaknak. Tény, rendkívül nehéz a munkáltatók helyzete, nagyok a járulékterhek, ez azonban nem mente­sít a törvény betartása alól. A foglalkoztatás területén tisz­ta helyzetet kell teremteni. A képviselő első lépésként át­tekinti, hogy a dolgozói érdekvédelem hogyan áll Szarva- son. ____ _ ____________ cs. r. Sz elektív hulladékgyűjtés Muronyban Murony önkormányzata, Békés gesztorságával, Köröstar- csával és Bélmegyerrel közösen szeretné megvalósítani a szelektív hulladékgyűjtést, ezért a négy település közösen nyújtotta be pályázatát a belügyi és a környezetvédelmi tárcához. A faluban a szelektív hulladékgyűjtésre, a gyűj­tőpontok kialakítására a tervek elkészültek, a beruházás tervezett költsége 7,5 millió forintba kerül, melynek 30 százaléka saját erő. Fekete Ferenc, a község polgármeste­re elmondta: a beruházás megvalósítására önerővel ren­delkezik a falu, az összeget az idei költségvetésben elkü- lönitve kezelik. _______________________________m Tó tkomlósi mélyrézfúvósok sikere A tótkomlósi zeneiskola négy növendéke jutott tovább az elődöntők során a VII. országos zeneiskolai mélyréz- fúvós versenyre. A közelmúltban Kiskunfélegyházán rendezték meg a hangszeresek vetélkedését 68 növen­dék részvételével. A komlósiak büszkesége, Kovács Ba­lázs a 2. helyezést érte el a III. korcsoportos tenorkürt kategóriában, ráadásként neki ítélte a zsűri a legjobban előadott magyar darabért járó különdíjat is. A szintén tótkomlósi Szeles József a IV. korcsoportos tuba kategó­riában lett 2. Mindkettőjük felkészítő tanára: Krcsméri János. ______________ (esi Né pszerű a házigondozás A szociális intézményi ellátással foglalkozott legutóbbi ülésén a békésszentandrási képviselő-testület. A két éve felújított és kibővített Kálvin úti gondozóház ki­használtsága százszázalékos. Az otthonba való beköl­tözésre többen várakoznak. Rendkívül népszerű a házigondozás. Elhangzott, a fokozott igényt figyelem­be véve, még nagyobb erőt lehetne ezen ellátási formá­ra fordítani. A gondozóház fejlesztése folyamatos. Még idén, a nyitott, tágas terasza fölé adományból tetőt emelnek, hogy esős időben is kiülhessenek és levegőz­tessenek a lakók. _____________________________mi A szúrós szépség Orosházán Afrikában drága kerítések helyett medvetalp kaktuszok­kal riasztják el a betolakodókat. A szúrós szépség ma már gyógyszerek alapanyaga, gyümölcse pedig ínyencek ele­dele. A kaktuszok szenvedélyes gyűjtői és termesztői ad­nak egymásnak randevút immáron harmadik alkalom­mal Orosházán, a Petőfi művelődési központ koncertter­mében május 16-ától 18-áig. Soós Béla, a dísznövény­klub vezetője lapunknak elmondta, hogy a dél-alföldi ré­gióból érkeznek kiállítók, akik a világ minden tájáról származó pozsgás és kaktusz újdonságokkal lepik meg az érdeklődőket. A gyűjtők szakmai újságja is foglalko­zik az orosházi rendezvénnyel és megállapítja, hogy nincs az országban még egy település, ahol olyan sokan foglalkoznának a szúrós növényekkel, mint a viharsarki városban. _________ ________________ CB. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents