Békés Megyei Hírlap, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-04 / 79. szám

2003. ÁPRILIS 4., PÉNTEK - 17. OLDAL BÉKÉSSÁMSON Foglalkoztatás Békéssámson papíron igen jól áll a munkanélküliség kérdésében. Hivatalosan ugyanis mindössze 2 százalékos a munkanélküliek aránya. A valóság azonban egé­szen más képet mutat, hiszen a 2 százalékban nincsenek benne a regisztrációból kiesők. Velük együtt körülbelül 10 százalékra tehető a békéssámsoni munka- nélküliek aránya - tudtuk meg Barna Jánosné polgármestertől. Hogy pontos adatokkal rendel­kezzen az önkormányzat, egy kérdőívet állítanak össze, amit minden sámsoni családhoz el­juttatnak a közeljövőben. A település keresőképes la­kosságának egy része nem talál helyben munkát, a környező te­lepülésekre járnak dolgozni. Az önkormányzat szeretné, ha mi­nél több vállalkozás telepedne le Békéssámsonban. A település jelenlegi legnagyobb foglalkoz­tatója az önkormányzat. A hiva­talt a német tulajdonú MARCZ FASCHION Kft. követi, amely 75 dolgozót alkalmaz. A cég kötött­áru gyártásával foglalkozik. Beiktatások Az őszi helyhatósági választá­son Ácsné Panyor Katalint, a te­lepülés falugazdászát is képvise­lői mandátumhoz juttatta a tele­pülés lakossága. A falugazdász­nő korábban vállalkozóként lát­ta el a gazdálkodók segítését, je­lenleg pedig köztisztviselőként. A köztisztviselői törvény szerint azonban nem lehet képviselő. Ácsné Panyor Katalin lemondá­sa után Virág Zoltán került be a képviselő-testületbe, aki a már­cius 26-ai testületi ülésen tette le esküjét. Ugyancsak ezen az ülé­sen választották meg a település alpolgármesterét is. A posztot Baranyi László tölti be. Egészségügy Békéssámson egészségügyi szolgálata megfelelő. A telepü­lésen két háziorvos dolgozik, akik a lakosság megelégedésére végzik tevékenykedésüket. A településen több hónapos szü­net után ismét működik a gyógyszertár is. Az oldal Békéssámson Önkormányzata támogatásával készült. Szerkesztette: Kovács Erika. Fotók: Kovács Erzsébet. Hirdetési tanácsadó: Kmetykóné Molnár Márta Kiemelt cél: az úthálózat fejlesztése Tavaly ősszel Barna Jánosnét választotta a jelöl­tek közül Békéssámson lakossága polgármester­nek. A település új vezetője számára nem idegen terep az önkormányzati munka, hiszen több mint két évtizede dolgozik a közigazgatásban. Korábbi munkahelyei révén pedig bepillantást nyert a település valamennyi intézetének mun­kájába. Hogy milyen tervekkel kezdte meg pol­gármesteri munkáját, s mit engednek a lehetősé­gek, erről kérdeztük a polgármester asszonyt. — A választások során huszonkét éves közigazga­tási gyakorlatomat ajánlottam fel Békéssámson la­kosságának. A bizalmat köszönöm, azon dolgo­zom a következő években, hogy a település lakóinak életminősége jobb legyen.- A település egyik legna­gyobb problémája, hogy ke­vés a szilárd burkolatú út.- Jelenleg csak har­mincszázalékos a szilárd burkolatú utak aránya tele­pülésünkön, ami valóban rendkívül kevés. A helyze­ten változtatni kell, ami na­gyon nehéz feladat lesz, hi­szen az útépítés nagyon sokba kerül. Három méter széles út esetén 24 millió forintba, 4 méteres út­nál pedig 32 millió forintba kerül egy kilométer szilárd burkolat megépítése, vagyis egy négyzet- méterért nyolcezer forintot fizetünk. A kevés szi­lárd burkolatú út nehezíti majd a hamarosan be­vezetésre kerülő, törvényileg előírt, kötelező sze­zővásárhelyre dolgozni. A Ti­sza Volán járatai gyakoriak. Orosháza felé azonban szinte lehetetlen a tömegközlekedés. Tótkomlósig alig-alig jár busz. A helyzet javítása érdekében szeretném felvenni a kapcsola­tot a Körös Volán vezetőivel.- Úgy tudom, az iskolával nagy tervei vannak a falunak.- Az iskola legnagyobb problémája, hogy há­rom épületben zajlik a tanítás. Az új iskola - ahogy itt Sámsonban nevezzük - 1958-ban épült. Több mint 10 éve statikai vizsgálatot végeztetett az önkormányzat, ami alapján az épület alkalmas a ráépí­tésre. Ezzel lehetőség nyíl­na arra, hogy az 1-8 osz­tály egy épületbe költöz­zön, sőt a napközikonyha is ide kerülhetne. A nagy isko­la nyílászárói is rossz álla­potban vannak, a villamos hálózat és a fűtési rendszer is elavult. Szaktantermekre és szertárokra is szükség lenne. Az emeletráépítéssel és a teljes körű rekonstruk­cióval ez is megoldódna, a felszabadult épületben pedig az idősek napközbe­ni ellátását tudnánk biztosítani. Számításaink sze­rint mindez mintegy 150 millió forintba kerülne. Vissza nem térítendő támogatásra lenne szüksé­günk, sajnos, jelenleg ilyen jellegű pályázat nincs, de várjuk a kedvező lehetőséget. Szeretném, ha az iskolával kapcsola­tos elképzelésünk megvalósítása még ebben a ciklusban elindulna.-Az idei költség- vetés milyen lehető­ségeket enged meg a településnek?- Az éves költ­ségvetésünk 284 millió 130 ezer fo­rint, ebből 261 mil­lió forintot az intéz­Névjegy Barna Jánosné, 1955-ben született Békéssámsonban, államigazgatási fő­iskolát végzett. Eddigi munkahelyei, munkakörei: óvodai gondozónő, a művelődési ház adminisztrátora, könyvtárosa, iskolai gondnok - admi­nisztrátor, 1990-től a polgármesteri hivatal gazdálkodási előadója, 2002 őszétől a település polgármestere. Férjezett, leánygyermekük 27 éves. Hobbija: keresztrejtvényfejtés, olvasás métszállítást. Két utcának, az Alkotmány és a Le­hel utcának már elkészültek a tervei, várjuk a pá­lyázati lehetőségeket, mert egyedül nem mégy a megvalósítás. Gondot jelent számunkra, hogy az útpályázatoknál többségében a kétezer lélek- szám alatti és az elmaradottabb térségekben lévő településeket részesítik előnyben. Ha ezeket a sorokat elolvasva, a békéssámsoniak azt gondol­ják, mi is az elmaradottabb területek közé tartozunk, egyet kell, hogy ért­sek velük. Sajnos, egy rafinált képlet alapján azonban a mutatóink mást mutatnak, mint ami a valóság! Ma­radva még mindig a helyi úthálózat­nál. A Dózsa utcában rengeteg a ká­tyú. Ez az utca vezet a temetőhöz, te­hát számunkra nagyon fontos, és szükség lenne a felújítására. A földes utcákon pedig gléderezéssel próbál­juk a járhatóságot biztosítani.- Az utaknál maradva: Békéssám­son a Békés-Csongrád megyehatáron fekszik, talán közelebb laknak Hód­mezővásárhelyhez és Makóhoz, mint az orosházi körzetközponthoz. A település megközelíthetősé­ge is kívánnivalót hagy maga után.- Ráadásul zsákfalu vagyunk, ami behatárol­ja a lehetőségeinket. Szeretnénk valamerre nyit­ni. Több irány is felvetődött: Orosháza és Makó felé. Vásárhely irányába viszonylag jó a közleke­dési lehetőség. Sámsonból sokan járnak Hódme­ményhálózat működtetésére fordítunk. Szociális juttatásokra az önkormányzati önerőnk 10,5 mil­lió forint. Támogatjuk a főiskolásainkat és az egyetemistáinkat. Jelenleg tizenhatan részesül­nek Bursa ösztöndíjban, erre hallgatónként havi 3000 forintot fordít az önkormányzat. A helyi nonprofit szervezetek működését is segítjük, ösz- szességében 2 millió forinttal, az egyházak pedig Kötelező lesz a hulladékszállítás A háromezer lélekszám alatti településeken 2001. január 1-jé- től kötelező a szervezett szemétszállítás bevezetése. Békéssámsonban az új testület a második félévtől tesz eleget a törvényi kötelezettségnek.,, Pályázatot írtunk ki, két vásár­helyi cégtől kaptunk ajánlatot, amiket szakértők véleményez­nek. Javaslataik alapján dönti el képviselő-testületünk, melyik szolgáltatóval kötjük meg a szerződést. A következő, szerve­zett szemétszállításról hamarosan rendeletet is alkotunk. Fi­gyeljük a pályázati lehetőségeket, hogy a hulladékgyűjtő edé­nyek megvásárlásához támogatást nyújthassunk a lakosság­nak” - mondta Barna Jánosné polgármester. 200-200 ezer forintot kaptak a temető rendben tar­tásához. A céltartalékunk 2,1 millió forint, ezt pá­lyázati önerőre fordítjuk. A forráshiányunk 55 millió forint, aminek enyhítése érdekében „ön- hikire” pályázunk. Mindezek ellenére optimista vagyok. Bízom benne, hogy sikerül forrásokat ta­lálnunk ahhoz, hogy településünk, Békéssámson tovább fejlődjön! A képviselő-testület névsora ■ Baranyi László került a képviselő- testületbe, a márci­usi ülésen válasz­tották alpolgármes­terré Marti Miklós Nándor jpl lelkész. 2002-től kép- fjjijjp viselő. A közoktatási ügyi bizottságnak is Czékmán Imréné (1963), titkárnő, könyvelő. Az őszi választások óta tagja a képviselő-testület­nek. Részt vesz a szociális, az ügyren­di és az oktatási bi­zottság munkájában is Dávid János György (1954), a MÓL Rt. biztonságtechnikai munkatársa, 1998- tól képviselő. A köz­oktatási, közműve­lődési, ifjúsági és sportbizottság elnö­ke, az ügyrendi és a szociális bizottság tagja a Lakatos Károly kodó, 1978-tól képvi­selő. A mezőgazdasá­gi, kereskedelmi és zottság elnöke, az ok­tatási bizottság tagja Lévai István (1946), gazdálkodó, a Lévai és |r X|T§ Mezőgazdasági 1 pjPL lő, a szociális bizottság ■K, *\ £ elnöke, a mezőgazda- sági bizottság tagja Megyeri Imre (1956), rokkantnyugdíjas, 2002-től képviselő. A pénzügyi bizott­ság elnöke, a szociá­lis bizottság elnök- helyettese, a mező- gazdasági bizottság tagja Virág Zoltán (1972), a helyi álta­lános iskola magyar nyelv és irodalom szakos pedagógusa. 1998-tól 2002-ig tag­ja volt a testületnek, majd 2003 márciu­sától ismét képvise­lő. Az oktatási bi­zottság tagja Zámbori Tamás (1971), középiskolai kémia-fizika szakos pedagógus. 2002- ben választották képviselővé, az ügy­rendi, az oktatási, a mezőgazdasági és a pénzügyi bizottsá­gok tagja Lakatos Károlyné (1955), a 1990. ok­tóber 1-jétől a tele­pülés jegyzője Évi százmilliós forgalom A Békéssámsoni ÁFÉSZ a Tót­komlós és Vidéke ÁFÉSZ-ból vált ki 1991. július 1-jén. A szövetkezet az elmúlt tizen­két év alatt bebizonyította életképességét — tudtuk meg Hegedűs Istvántól, az ÁFÉSZ helyi elnökétől.- Hagyományos kereskedelem­mel kezdtünk, vagyis élelmiszert, vegyesiparcikket és ruházatot árusítottunk. Induláskor hat ke­reskedelmi egységünk volt és két vendéglátóhelyünk. Utóbbiakat bérbe adtuk. Az időközben bekö­vetkezett gazdasági változások hatással voltak szövetkezetünk kereskedelmi tevékenységére is. Több magánbolt is nyílt a telepü­lésen, éppen ezért a ruházati és a vegyes cikk utáni vásárlói igény visszaesett boltjainkban. Alább­hagyott az építkezési kedv, a ve­zetékes gáz miatt a tüzelőkereslet is csökkent, ezért leépítettük a ve­gyesiparcikk- és ruházati kereske­désünket, a TÜZÉP-et is bezár­tuk. Ma már főként csak élelmi­szerek forgalmazásával foglalko­zunk, négy üzletet, két élelmi­szerboltot és két vegyesiparcikk- kereskedést működtetünk. A for­galom 90 százalékát az élelmi­szer-kereskedelem adja — mond­ta Hegedűs István. A Békés- sámsoni ÁFÉSZ éves forgalma 100 millió forint feletti, 13-15 dol­gozót foglalkoztatnak. Fejlesztési terveik között informatikai beru­házás szerepel, amihez pályázati forrásokat is szeremének bevon­ni. Egyik élelmiszerüzletüket be­kapcsolták egy hazai kereskedel­mi üzletláncba, aminek féléves tapasztalatai reményteljesek. Idén a másik élelmiszerboltjuk­kal is hasonló terveket fontolgat­nak. Hegedűs István elnök fon­tosnak tartotta megemlíteni, hogy működésük során hitelfelvétel nélkül gazdálkodtak. Az elnök beszélt arról is, hogy a szövetke­zeti üzletrész kapcsán több gond­juk is felmerült. A 8 millió 800 ezer forint értékű nevesített üzlet­részből 5 millió forint értékű üz­letrészt vásároltak vissza, terve­zik a fennmaradó üzletrészek megvételét is. Az iskolában stabil a diákok létszáma A Békéssámsoni Általános Is­kola szerencsésnek mondhat­ja magát. Míg számos más te­lepülés létszámgondokkal küszködik, addig a sámsoni iskolában viszonylag stabil a diákok száma. Az idei tanévben 290-en ülnek az intézmény három épületben lévő tantermeiben. Egyedül az ötödik osztály nem párhuzamos, vagyis ezen az évfolyamon mindössze egy osztálynyi gyermek tanul. Ősszel 38 elsősre számít az intéz­mény - értesültünk Móra Terézia igazgató asszonytól.- Pedagógiai programunk fő célkitűzése az alapkészségek elsa­játítása — mondta. — Iskolánkban német nyelvoktatás folyik. Diákja­ink ötödik osztálytól ismerkednek a számítástechnika rejtelmeivel. Is­kolánkban megoldott az internet- elérés is. Az oktatás mellett szá­mos program vár a di­ákokra az iskola falai között. A gyerekek a nemzeti ünnepeket és a karácsonyt is közö­sen ünnepük. Minden év tavaszán vers- és prózamondó versenyt szerveznek. Népszerű a magyar nyelv hete és a német nyelv hete is.- Ahogy az időjá­rás megengedi, az is­kola környékét is ren­dezzük, átfestjük a padokat, pótoljuk a kiszáradt bokrokat. Természetesen a leg­fontosabb tenniva­lónk az oktatás és a nevelés. Ezért a tanév hátralévő hónapjai­ban erre fektetjük a hangsúlyt - nyilatko- Kiemelt figyelmet fordítanak a számítástechnikai oktatásra zott az igazgatónő. Ovigaléria, medence és KRESZ-pálya A békéssámsoni óvodában négy csoportban zajlik a falu legkisebb lakóinak nevelése, oktatása. A gyermekintéz­mény százszázalékos kihasz- náltságú.- Saját helyi nevelési program alapján dolgozunk, ami az orszá­gos alapprogramra épül. A prog­ram megfogalmazásakor figye­lembe vettük a helyi sajátosságo­kat és a szülők igényeit is - tud­tuk meg Kovácsné Orosz Katalin vezető óvónőtől. A gyermekintézmény jól fel­szerelt, az udvarát pedig a váro­si óvodába járó gyerekek min­den bizonnyal irigyelnék. A nagy területű udvaron számos fajáték csalogatja játszani a ki­csiket. Az óvoda egy éve életre hívott alapítványa, a Jövő Nemzedéké­ért Békéssámson Alapítvány a Az óvoda udvara igazi „gyermekparadicsom” közelmúltban nagy sikerű jóté­konysági bált ren­dezett, aminek bevételét az óvo­da fejlesztésére fordítják. Terveik szerint ovigalériát alakítanak ki vagy fürdőme­dencét vásárol­nak, illetve az ud­varon fedett színt építtetnek. A nyá­ron udvarbővítés­re is sor kerül az óvodában, ami után kétszer ak­kora területen játszhatnak az ovisok, mint ed­dig. A megnövelt udvaron KRESZ- pályát is kialakí­tanak. A település határában található a Török-híd, ami a Száraz-ér csatornát szeli át

Next

/
Thumbnails
Contents