Békés Megyei Hírlap, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-29 / 99. szám

UNIÓ 2003. ÁPRILIS 29., KEDD — 7. OLDAL EURÓPAI Kecskék a gyümölcsösben Ökogazdálkodás a békési Diós-tanyán Ha egy turistapont — esetünkben a Bé­kés határában lévő Diós-tanya — mesz- sziről vonzza a sze­met, az ember álta­lában a helyet kö­zelebbről szemügy­re véve sem csaló­dik. Alább mégsem elsősorban a vendégekre ott váró, különféle szolgáltatá­sokról esik több szó. Legyen célpont inkább a szemlélet, mint a történések csiholója. Békés Bényei Gábor (58 éves, képün­kön), a tulajdonos - aki szíve­sebben tartja magát mindenes­nek - a családból hozta magával a természet tiszteletét, szeretetét. A bajai vízgazdálkodási főiskolát sem véletlenül végezte el, mellé persze mezőgazdasági üzem­mérnök is lett. Sok-sok éven át irányította a vízgazdálkodásra, a természet szelíd idomítására hi­vatott céget. Rendre egész napját a csatornák partján, a művelt (vagy elhanyagolt) földtáblák mentén töltötte, és bizony, sok­szor bosszantotta: mennyire rom­boljuk élővilágunkat. „Amikor vettem egy kis kertet, megfogad­tam, majd én megmutatom, a föld, a víz a két legcsodálatosabb közeg, és ha tiszteljük, nagyon hálás. Megérzi, hogy szeretjük.” Mint mondja, eközben felerősö­dött, szinte előtolakodott benne egy követni kötelező fogalom: környezetkímélet! Mindent en­nek rendel alá, és immár nyolc­éves tapasztalattal esküszik rá: így is lehet közel húsz hektáron többszáz diófát és növényeket nevelni, 45 anyakecskét, fejni. Mert, hogy a most kialakított apartman szomszédsá­gában kecskesajtgyártó üzem épül, bizonyítan­dó, ez is belefér az ökogazdálkodásba. „Nem tagadom, évek óta tanulmányozom ezt a fajta, Nyugaton jól menő gazdálkodási rendszert, összekötve a falusi turizmussal. Eddig még szinte minden fillért visszaforgat­tam a fejlesztésbe, mert látható, az Európai Unió támogatja eze­ket a vállalkozási formákat, bár eddigi pályázataim is sorra sike­rültek.” Bényeiék mindent maguk csi­nálnak, igaz, a tekintélyes terüle­tet másképpen nem lehetne „rendben tartam”, csak a legmo­dernebb gépekkel, a kistraktortól kezdve a fejőgépekig. „Nem kell félni a változásoktól, hiszek a jövőben, de azt is hozzá­teszem, a hasonlóan gondolko­dók ne feledjék: az állam szereti látni, hová, mire adta a pénzét, és ez a jövőben még inkább így lesz. És, még valami. Három dolog nél­kül nem megy sokra az ember: szemlélet, családi támogatottság, tőke — mindez egymásra építve.” Hogy mit tud egyébként a négy napraforgós minősítésű Di­ós-tanya? Túl a magától értetődő­nek mondható komfortos felsze­reléseken, van madármegfigyelő domb, lovaglási, hintózási lehe­tőség, lehet kerékpárt kölcsönöz­ni, kemencében akár kenyeret is sütni... No, és természetesen helyben készült kecskesajtot kós­tolni. (Mivel lapunk eljut a világ minden sarkába, írjuk ide legkor­szerűbb megtalálhatóságukat: www.maganszallashely.hu/dios- tanya.) EU-KONFORM IBORO» BÉLA KARIKATÚRÁJA! Az értékeket kell erősíteni... ...és érdemes a,,szomszéddal” együtt pályázni Nem kell hozzá különösebb fantázia, hogy az Alföld sajátos arculatának értékeit ismer­ve, és társítva a termálkinccsel, a hivatásos jövőformálók is belássák: a térség egyik ki­törési pontja a turizmus fellendítése lehet. Nézzük meg, mit kínál jelenleg az állam, majdan az EU-val együtt a fejlesztéshez? A válaszokért dr. Tokaji Ferenchez (képün­kön), a Dél alföldi Regionális Idegenforgal­mi Bizottság elnökéhez fordultunk. Békés megye Azt azért előre szögezzük le, hogy a „hárommegyés” Darib vé­leményalkotó szervezet, bár pén­ze is van, továbbá az ígéret sze­rint - a jelek erre mutatnak - a kormány illetékes államtitkársága erősen támaszkodik a hét területi (plusz két önálló egység, ezek a Tisza-tó és a Bala­ton) régió véleményére.- Milyen esélyük van ar­ra, hogy - túl „a térség er­kölcsi kiemelésén” - anya­giakat is biztosítanak ehhez Békésben?- Pénz jó eséllyel remél­hető a már kész, úgymond versenyképes „attrak­ciókhoz”, nekünk ilyen a gyógyvíz önmagában, de kitelje­sítve a szolgáltatást. A magas igé­nyeket csak Gyula és Gyopáros képes jelenleg teljesíteni, és köze­lít ehhez Gyomaendrőd. Zöld utat kapnak az úgynevezett élmény­parkok — Ópusztaszer kiváló pél­da -, és a három nemzeti parkot is idesorolhatjuk, csakhogy itt még törvényi akadályok is van­nak. Biharugrán például olyan madárrezervátumot lehetne létre­hozni, ami párját ritkítná, de a meglévő dévaványai sem elég nyi­tott, holott csodát kínál(na), még korlátozott betekintéssel is. A gyulai vár történelmi emlékpark lehetne, de csak az úgynevezett szigeterőddel kiegészítve. Szarva­son az arborétum kínálja önma­gát, nem szólva a Körös-szög A három prioritás A parlament idegenforgalmi bizottsága a Nemzeti Fejlesztési Terv turizmust érintő fejezeténél három prioritást jelöl meg: 1. A magyarországi vonzerők versenyképességének növelése, 2. A turizmus területi koncentrációjának csökkentése, 3. A turizmushoz kap­csolódó szolgáltatások fejlesztése. ökoturisztikai értékeiről. De a kér­dés az volt: miből fejlesszünk? Nem akarom megkerülni a kér­dést, de az adatok - reményke­dem, előnyükre - még hetente változnak. Nos, az 1989-től élő Phare-program helyét átvevő Strukturális és Kohéziós Alap cél­ja hasonló marad: kiemelten ke­zeli az önkormányzatokat és ön- kormányzati társulásokat, az ösz- szefogó kistérségeket, közhasznú társaságokat és civil szervezete­ket. A non-profit szervezeteknél, intézményeknél jelentősen ki­sebb önerő szükséges. Ne feled­jük, hogy a hazai területfejlesztés­nél is szolid az önrész, a kettő együtt alkalmazva tehát reménye­ink szerint komoly fellendülést hozhat. Pályázni kell persze, min­den ehhez kapcsolódó dokumen­tumot tanulmányozva és elfeled­ve a fiskális szemléletet, hogy az én mezsgyém a folyónál véget ér, azon túlra dolgozzatok ki ti külön projektet... Értem ezt megyei tele­pülésre éppúgy, mint a megyeha­tárokon átnyúló területekre. Ezt nem nagyon díjazzák a bírálók. Nos, sajnos korábban a rendelke­zésre álló támogatási pén­zek jó része a központban maradt, de igazság az is, hogy nem tudtuk kihasznál­ni még a lehetőségeket sem kellően, például a Phare- ban. Nem szeretnék azon­ban szó nélkül elmenni amellett, hogy az újrarégió- sításnál Békésnek nem le­het érdeke az alföldi terület szélesítése, mert akkor óha­tatlanul ismét hátrányba kerül a megye, mint a dél-keleti régió szeglete. ígérhetem, amit lehet, megteszünk ennek ellensúlyozá­sára! Két adattal azért szolgálok: 9 milliárd forintos pályázati alap áll rendelkezésre, és különböző álla­mi forrásokon keresztül 30 milli­árd forint a turizmus idei, de nyil­ván jövőre is áthúzódó keretösz- szege. FÁBIÁN ISTVÁN Minden csatiakozott ország jól járt A diplomaták a gazdaság, a turizmus fejlődését jósolták Végüket járják a meg nem újuló nyersanyag­ok. A mezőgazdaságnak nemcsak élelmiszere­ket, hanem nyersanyagokat is kell termelnie az iparnak. Feltétele az igazi agrárpolitika, melyhez sokat kell változtatnia az országnak — fejtegette Gyulán dr. Habsburg Ottó, a Pán­európai Unió elnöke a nemrégiben tartott eu­rópai uniós napokon. Gyula Az EU-fórumot követően Kendernay János európai uniós bel- és igazságügyi főosztályvezető elmond­ta, Ausztriának a magyar határ menti régiói fejlőd­tek a legdinamikusabban a csaüakozás után. Ma­gyarország keleti határszélén is hasonló folyama­tok zajlanak majd. Ezt bizonyította a valóság, nem valamely hipotézis. Pelcsinszki Boleszláv, a Békés Megyei Közgyűlés alelnöke szerint, az Európai Unión belül a mezőgazdaság nagyobb támogatást élvez. Az unió a területi hátrányok kiegyenlítésére törekszik. Megindulhat a fejlődés, ha megfelelően tudunk kohéziós és strukturális alapokra pályázni. Amikor Románia is az EU tagja lesz, a Békés megye településeinek egy részére jellemző zsákjelleg megszűnik. Robert van Nouhuys holland nagykö­vet úgy vélte, az EU-fórum megszervezése is bizo­nyítja, Gyula igyekszik megragadni a lehetősége­ket, hogy fejlődhessen, lakói megállják majd helyü­ket a versenyben. Az EU-tagállamok úgy ítélték meg, Magyarország elég erős a csatlakozáshoz. Az Európai Unió története azt mutatja, hogy — idősza­kos kivétellel — minden ország jól járt. A csatlako­zás után mindenkinek nagyobb piaca lesz, megin­dul a gazdasági fejlődés. Ezzel az egész Európai Unió versenyképesebb lesz. Egy ideig kivétel volt Görögország, ahol politikai megfontolásból döntöt­tek a gyors csatlakozás mellett. Túl gyors volt a ver­senyhelyzet, ám azóta ott is kompenzálták a körül­ményeket. Rudy van Lancker, a belga nagykövet­ség politikai tanácsosa jelezte, úgy gondolja, a csat­lakozás után Gyulán a turizmus nagy mértékben fejlődik a határok megszűnésével. A kommuniz­mus szülte ellenérzés megszűnik az emberekben. A mezőgazdaságnak azért is nagy jövője van Ma­gyarországon, mert sok helyen nem alkalmaznak műtrágyát. Magyarországot biokertészetnek mondják, ami jó alap az exporthoz. Anne Salorante finn nagykövetségi titkár sze­rint Magyarország erőssége a gyógyfürdő, melyre Gyulán is lehet építeni. Bővül az együttműködés a határ menti városok között, ápolandók a testvér- városi kapcsolatok, az unió is erre alapozza struk­turális politikáját. Marco Di Ruzza olasz konzul az unióban a nemzetek szerepének fontosságát hangsúlyozta. A gazdaságban a szabad mozgás minden régióba a fejlődést hozta. Olaszország so­kat fejlődött, mert felismerte, az új szerkezet mit nyújt számára. _____________________szőke maróit Az EU-oldal a Külügyminisz­térium támogatásával készült. ________Nézőpont____ Id ővel jobb lesz Magyarország 2004 májusá­ban — más ál­lamokkal együtt — be­lép az Euró­pai Unióba. Állandó rova­tunkban is­mert, neves személyiségeket szólaltatunk meg a témáról. Ezúttal dr. Kis Zoltántól, a Környezetvédelmi és Víz­ügyi Minisztérium politikai államtitkárától (képünkön) kérdeztük meg, hogy számá­ra mit jelent az unióba való belépésünk.- Személyemben azt, amit gondolom, mind a tízmillió ma­gyar embernek: a családjának és a gyerekeinek a jövőjét, egy tel­jesen kiszámítható, jobb kultúr- és gazdasági környezetet. Mind­azt, amiért annak idején oly so­kan, a vasfüggöny túloldaláról átszaladgáltak Európába. Most úgy tűnik, kisebb az érdeklődés ez utóbbi iránt, de ez a helyes, itt kell maradni, itt kell európai módon élni. Természetesen mindenki várja azt, hogy jobban él majd, ez így volt a rendszer- váltáskor is. Azt gondoltuk, hogy egyik pillanatról a másikra jobb lesz, de ehhez idő kell, ugyanúgy az Európai Uniónál is. 2004. május 1-jétől nem lesz egyből minden jobb, de a jövő mindenféleképpen pozitív, és nincs is más lehetőség, nincs másik út. Szűkebb szakterületemen, azaz a mezőgazdaságban, vala­mint a környezetvédelemben egyaránt óriási jelentősége van a csatlakozásnak. Elkészült a kör­nyezetvédelmi program máso­dik, 2003-tól 2009-ig szóló feje­zete, ennek ötezer milliárd fo­rintos igénye van, amely infrast­ruktúrával, vidékfejlesztéssel együttesen értendő. Ennek kö­rülbelül 50 százaléka társfinan­szírozásban az EU-tól megsze­rezhető, a gazdasági szféra is be­száll 20-25 százalékkal, míg a többit a magyar költségvetésnek kell fedeznie. P. R. Fogalmak, kérdések, vélemények fürdő és többcélú hasznosítású kút ^ 15-17 • 8-M • 4* 1 A 2-3 • 1 ■ a-tn □ 10-19 □ 5- S □ 3- 4 □ 1- 2 Többet ér egy szónál Európai uniós oldalunkon ezút­tal elsősorban a megye számára kitörési pontként számon tar­tott témára figyelünk: a turiz­musra. Erről beszélnek diplo­maták, szakemberek, illetve a falusi turizmusban jártas ven­déglátó. Legközelebb, egy hét múlva a tervek szerint a közigazgatás­ról szólunk bővebben, termé­szetesen európai uniós szem­szögből, az átalakulásra, a vár­ható változásokra figyelemmel. Várjuk olvasóink kérdéseit, véleményeit e témakörökkel, ü- letve általában az uniós csatla­kozással kapcsolatban. Címe­ink: 5600 Békéscsaba, Mun­kácsy u. 4., e-maii: szerk.be- kes@axels.hu. Kérjük, a külde­ményre írják rá: Európai Unió. IE1 Forrás: VITUKI Rt. 1994. (c) GM Regionális Információs Főosztály, 2000 A HÉVÍZKUTAK SZÁMA, FÜRDÉSI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSUK MAGYARORSZÁGON A termálvízkincs hasznosításáért Magyarországon az ismert für­dőhelyeken található fürdők nagyobb része — a kedvező adottságok ellenére — minősé­gileg nem megfelelő szolgálta­tást nyújt. Elengedhetetlen te­hát a fürdőhelyi infrastruktúra tudatos, néhány fürdőközpont­ra koncentráló fejlesztése. A cél, hogy olyan magas színvonalú szolgáltatást nyújtó gyógy- és ter­málfürdőközpontok alakuljanak ki, amelyek képesek az egész ágazat fejlődését felgyorsítani. Ennek érde­kében a már működő gyógy- és ter­málfürdők pályázhatnak felújításra és fejlesztésre. Magyarországon nagy számban található már feltárt és bevizsgált, ám gyógyászati és turisztikai szem­pontból még kihasználatlan gyógy­víz- és termálvízforrás. Annak érde­kében, hogy ilyen helyeken is elin­dulhasson a gyógy- és termálturisz­tikai fejlesztés, pályázati rendszer lép életbe. Magyarországon a gyógy- és ter­málturizmusban rejlő lehetőségek kihasználását jelentősen nehezíti a gyógy- és termálfürdőhelyek telepü­lési infrastruktúrájának alacsony színvonala. Főként a gyógy- és ter­málfürdőknek helyet adó települé­sek közlekedési megközelíthetősé­ge, valamint a települési környezet minősége okoz problémát. Az inf­rastrukturális fejlesztés ebben az esetben több szereplő, az állam, a te­lepülési önkormányzatok, valamint a fürdőt üzemeltető tulajdonosok együttműködését kívánja meg. Ezért a pályázati rendszer keretében a für­dőt üzemeltető tulajdonosokból, va­lamint a települési önkormányzatok­ból álló konzorciumok pályázhat­nak a gyógy- és termálfürdőhelyek infrastrukturális fejlesztésére. (FORRÁS: SZÉCHENYI-TERV, ________TURIZMUSFEJLESZTÉS! PROP RAM)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents