Békés Megyei Hírlap, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-28 / 98. szám
KÖZGYŰLÉS 2003. ÁPRILIS 28., HÉTFŐ - 7. OLDAL BÉKÉSCSABA Békéscsaba Rendkívül fontos kérdések kerültek ismét a közgyűlés napirendjére csütörtökön, s az elnapoltak mellett - bár hosz- szas vita előzte meg őket- „kemény igenek” hangzottak el bizonyos témákban. Ilyen érdekes fordulat volt a zárt ülésen támogatott tervezet, amely szerint itt az ideje a vízmű vállalat részvénytársasággá alakulásának, holott a korábbi bizottsági vélemények finoman szólva sem mutattak egyértelműen pozitív állásfoglalást. Kemény igen volt a hónapok óta húzódó ügy is, amely a város elégedetlensége miatt a hóeltakarítás munkáinak számláitól vont el pénzeket. A legnagyobb „menet” pedig talán egy kórházi beruházás körül zajlott, a témán a képviselők több mint két órán keresztül vitatkoztak, majd elhalasztották a következő közgyűlésre. Az összeférhetetlenséggel vádolt Molnár Zsolt ügye is megoldódott: az általa vezetett — önkormányzati érdekeltséggel is rendelkező — rt. megvette a város részvényeit. Teljesítették a 2002-es évet Rt. lesz a vízmű vállalatból? Hideg András vezérigazgató az elmúlt ciklusban, még szocialista városi képviselőként A tavalyi költségvetés teljesítése az e havi közgyűlésen került a békéscsabai képviselő- testület elé, a számokat a városatyák elfogadták. A 2002. év költségvetésének teljesítéséről szóló előterjesztésből kiderül, hogy az év során módosított főösszeg meghaladta a 16 milliárd forintot. A pénzügyi tervet a város sikeresen teljesítette, ugyanis a tervezett feladatok alapvetően megvalósultak, továbbá az önkormányzat az egész esztendő során megőrizte a fizetőképességét. Az A múlt héten pattant ki a botrány, amelyben Végh László fideszes képviselő törvénysértéssel vádolta dr. Molnár Zsolt MSZP-s városatyát, a városgazdálkodási bizottság elnökét. A vélemény majdnem megállta a helyét, de a város megoldotta a „gordiuszi csomót”. Még a tavaly decemberi közgyűlés megbízta Baji Lajos alpolgármestert azzal, hogy értékesítse a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Rt.-ben (DRF Rt.) meglévő városi részvényeket. Közben a DRF Rt. áthúzódó kötelezettségek fedezetén túlmenően a közgyűlés 152 millió forint szabad pénzmaradvány sorsáról is dönthetett. A döntés értelmében 60 millió forinttal növeli Békéscsaba az idei kommunális fejlesztésekre szánt keretet, ezzel együtt, ez az összeg 100 millió forintra növekedett. A 152 millió maradványból további 10 millió forintot a kórház felújítására szánnak, a szabad pénzmaradványból fennmaradó 82 millió forinttal pedig a felújítási céltartalékra elkülönített forrást növelték meg. élére annak közgyűlése Molnár Zsoltot választotta februárban. Innentől kezdve 30 napja állt rendelkezésre, hogy megszüntesse az összeférhetetlenséget, azaz válasszon képviselősége vagy vezetői státusza között. Végh László szerint a szocialista képviselő már jogtalanul vett részt a márciusi közgyűlésen. A csütörtöki zárt ülésen a testület azonban úgy döntött, hogy mivel a város időközben —100 százalékos árfolyamon — eladta részét az rt.- ben, az összeférhetetlenség gyakorlatilag megszűnt. Elfogadta a testület a Békés Megyei Vízművek Vállalat részvénytársasággá alakulását, zárt ülésen, hosszabb vitát követően. Érdekes, hogy a témát véleményező bizottságok közül három határozottan a kérdés elhalasztására tett javaslatot, különféle aggályaik miatt. Állítólag az 54 önkormányzat által fenntartott vállalat április 30-ai közgyűlésén születik döntés a részvénytársasággá alakulásról. Ennek előkészítésében a megye- székhely közgyűlésének jutott az oroszlánrész, hiszen Békéscsaba rendelkezik a legnagyobb tulajdonnal a megyei vízműben. A vállalati formát, amely a múlt rendszerből maradt fenn, a törvény ugyan engedélyezi, szakemberek szerint azonban a részvénytársasággá alakítás korszerűbb gazdálkodást tesz lehetővé. Mint a cég jelenlegi vezérigazgatója, Hideg András által szignált átalakulási terv fogalmaz, „az átalakulás célja, hogy az üzleti szférában ismert, szokásos, elfogadott gazdasági társaság formájában végezze a Békés megyei vízművek gazdasági tevékenységét. Célja, hogy törvényi, jogi és szerződési szabályozások váltsák fel az eddigi, elsősorban íratlan szabályok alapján történő cégműködést.” A terv határozottan elhárítja a privatizációt, mint célt; így fogalmaz: „az átalakulásnak nem célja a vagyoni helyzet változtatása, a tumég április 24-én is megborzongatott egyeseket. A hóeltakarítás nehézségei ugyanis most anyagi problémákat vetettek fel, amennyiben a közgyűlés elfogadta a városi hóeltakarítást végző Forg-Tech Kft. által benyújtott számla „karcsúsítását”. Már az előző közgyűléseken is téma volt a hóeltakarítás ügye, sokan irreálisnak tartották a várossal szerződéses viszonyban álló vállalkozás által benyújtott számlát, egész pontosan az 56 millió forintot azért a munkáért, amit a télen végeztek. A februári közgyűlés nem engedte meg, hogy kifizessék a számla ellenértékét, és létrehoztak egy munkabizottságot, amely a csütörtöki közgyűlésre nyújtotta be vizsgálatának eredményét. A feltárt hibákról részletesen nem számol be ugyan a képviselők elé letett előterjesztés, de tájékoztat, hogy az 56 millió forintból anyag- és személyi költségként 13 millió forintot fogad el a munka- csoport. A fennmaradó 43 millió forintból pedig mintegy 40 százalékos levonást kezdeményez. így összesen 39 millió forintot fogadnak el jogos igényként, s az ösz- szegből már 15 milliót át is utaltak lajdonosi kör változtatása és kifejezetten nem célja a privatizáció.” A tervezetet megismerő és véleményező négy bizottság közül három állásfoglalását csatolták az ügyben döntő közgyűlési előterjesztéshez. Ezek közül a gazdasági és mezőgazdasági bizottság egyhangúlag amellett tette le a voksát, hogy a közgyűlés halassza el a témát addig, amíg megfelelő garanciákat nem kapnak a városi vagyonvesztés elkerülésére. Az ügyrendi és ellenőrzési bizottság szintén a Forg-Tech Kft. számlájára. A munkacsoport tevékenységével párhuzamosan a jegyző is belső ellenőri vizsgálatot rendelt el. Az innen származó jelentés az útvonalterv és a menetlevelek összhangjával kapcsolatban állapított meg hiányosságokat és kisebb hibákat - írja az előterjesztés. Ezenkívül javaslatot is tartalmaz arra nézve, hogy a vállalkozói szerződést célszerű lenne kiegészíteni a rendkíegyhangúlag nem javasolta az rt.- vé alakulás tárgyalását a jelenlegi formában. Szerintük „a város átadott vagyoni elemei a később megalakítandó gazdasági társaságban nem tisztázottak”. A városgazdálkodási bizottság pedig a prioritások és célok meghatározásával kérte a júliusi bizottsági ülésre ismételten előterjeszteni az anyagot. Ennek ellenére a testület úgy határozott, hogy a témához mellékelt tanulmányokat tudomásul vette és azzal egyet ért. vüli események során alkalmazandó eljárási szabályokkal. Tóth Károly szocialista képviselő a hivatalt bíráló felvetéseket intézett az aljegyzőhöz, mint például: minek tart a testület 200 fős hivatalt, ha egy külsős szakemberekből álló csoportnak kell kimutatnia ilyen hiányosságokat. A hivatal vezetőjének helyettese a következő közgyűlésre ígért írásos választ. Röviden TISZTELETADÁS. A testület Takács Péter MDF-es képviselő javaslatára egy perces néma felállással tisztelgett a múlt héten elhunyt Gálfi László előtt. A Jászai-díjas színművész, a Békéscsabáért kitüntetés birtokosa 1990 és 1994 között a Magyar Demokrata Fórum színeiben volt a képviselő-testület tagja. NEM PAP NYITJA. A Csabai Vásár elmaradásával kapcsolatban Pap János polgármester a közgyűléssel kapcsolatos sajtó- tájékoztatóján újságírói kérdésre elmondta: nem ő nyitja meg a korábbi konkurens rendezvényt, a közelgő idei Csaba Expót. ERZSÉBET-LAKÓPARK. Mivel a Tompa és a Táncsics utcák által határolt területen épülő lakásokat már számozzák, de a közterületnek még nincs hivatalos neve, a Közművelődési, Ifjúsági és Sport- bizottság javaslatára a helyet az eddig is használt néven, Erzsébet- lakóparkként nevezte el a testület. MARAD AZ ALAP! A képviselői alappal kapcsolatos közigazgatási hivatali törvényességi észrevételt tudomásul vette a város, de úgy döntött, hogy minden marad a régiben. Békéscsabán mindig csak az egyéni képviselők rendelkeztek a képviselői alap elnevezésű pénzügyi forrással. A Fidesz részéről megtett ellenvetés nyomán május 31-éig adott időt a városnak a közigazgatási hivatal, hogy rendezze a jogsértést, amely képviselők (listás és egyéni) egyenlőségét érinti. MOZGÁSSÉRÜLTEKÉRT. Elfogadta Békéscsaba képviselő-testü- lete a fogyatékossággal élők közlekedését segítő stratégiai tervet. Elvei szorosan illeszkednek az Országos Fogyatékosügyi Programban előírt közlekedési feladatok elvégzéséhez. Az önkormányzat feladatat a következők szerint határozza meg a terv: alkalmassá kell tenni az akadálymentes közlekedésre a kiemelt városi közlekedési csomópontokat, a vasúti és az autóbusz-pályaudvar csatlakozását, valamint a megállóhelyeket. A közhasznú parkolókban megfelelő számú parkolóhelyet szándékoznak biztosítani ezenkívül, valamint a fogyatékosok közlekedését segítő piktogramokat, fény- és hangtechnika megoldásokat alkalmaznak majd. Végül pedig a Volánnal együttműködve a cél szempontjából alkalmassá tennék a járműparkot is. Ennek érdekében 2003-ban 2 millió, 2004-2010-ig pedig évente ötmillió forintot különítenek el a város költségvetéséből. Az oldal Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztette: Vandlik János. Fotó: Lehoczky Péter. „Eladott” összeférhetetlenség Megmaradt mindkét státusa (balról: dr. Molnár Zsolt) Nem fizetik ki a teljes „havas” számlát A rendkívüli tél — közvetve Hol van már az idei hó?... A kórházi energiarekonstrukdó A kórház energiaellátási költségeinek csökkentésére tervezet került a testület elé, amely gázmotoros áramfejlesztő létesítésére tett ajánlatot tartalmazott. Kétórás vita után a testület végül visszautalta a dolgot a májusi közgyűlésre. A január elsejével hatályba lépett energiapiaci liberalizáció lehetővé tette a nagyfogyasztók számára, hogy több helyről vásároljanak energiát. Ezáltal nyílt lehetősége a Réthy Pál kórháznak, hogy saját gázmotoros energiahasznosítást vezessen be. A megvalósítás érdekében az előterjesztő egy erre a célra létrehozandó cég alapítását javasolta a közgyűlésnek. A testületben a felmerült a kérdés, hogy ismemek-e minden lehetőséget, amelyek közül az 500 millió forintos beruházáshoz a legjobb megoldást lehetne kiválasztani. Amikor a hosszas vita során a képviselői aggályok megfogalmazódtak, az ajánlattevő cég képviselője felszólalt, és azt az ellenvetést tette, hogy ők már ősz óta komoly mérnöki felméréseket végeztek a kórházban, és nem lenne tisztességes eredményeik alapján közbeszerzést kiírni. Végül a képviselők tovább utalták a témát a májusi közgyűlésre azzal, hogy több alternatív javaslatot kell megjeleníteni az előterjesztésben. A gázmotoros megoldással amellett, hogy a gázlekötési teljesítménydíjat lehet mérsékelni, az általuk megtermelt áramot kedvezményesen veheti meg az ön- kormányzat, ráadásul a működésük során keletkezett úgynevezett „hulladék hő” szintén kedvező energiafelhasználási lehetőséget biztosít a kórház számára - áll az előterjesztésben. Baji Lajos alpolgármester előterjesztésének egyik legnagyobb ellenzője Futaki Géza SZDSZ-es képviselő (balról) Kommentár nélkül- Azért legyünk jogkö- vetőek! - figyelmeztet az MDF-es Kondacs Pál, mire Pap János: - Az attól függ, ki hány méterről akarja követni a jogot...- Tegyük fel, hogy a polgár- mester komolyan gondolja... - kezdte elemezni Pap János egyik, szerinte aggályos kijelentését Tóth Károly szocialista képviselő.- Ha van pénz, akkor lehet elkölteni, egyébként... csinálni kell egy pénznyomdát! - egy célratörő javaslat a polgármestertől.- Mondd meg, melyik gombot nyomjam, Péter! - mutatta ki viccesen bizalmát az MDF-es Takács Péternek a szocialista Szilvásy Ferenc.
