Békés Megyei Hírlap, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-24 / 95. szám

4. OLDAL - 2003. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK INTERJÚ I Athéni „emberünk” jelenti... ____________Megkérdeztük olvasóinkat____________ To csik Márta felmentéséről A görögök úgy gondolnak ránk, mint kis Németországra Mi is beszámoltunk — jelentőségéhez mérten nagy terjedelem­ben — hazánk eddigi legutolsó történelmi jelentőségű eseményé­ről, az egy hete lezajlott athéni csatlakozási szerződés aláírásá­ról. Számos „hivatásos szem” követte nyomon, amint Medgyessy Péter és Kovács László bejegyzi a nagykönyvbe a sorsfordító be­tűket. Ezek a profi csatornák természetesen a leglényegesebb eseményekre, a tényekre koncentráltak, és természetüknél fog­va vajmi keveset — talán egy kis színesítés erejéig — szóltak az egész esemény hangulatáról, levegőjéről. Nekünk az a szerencse jutott osztályrészül, hogy „saját szemmel” is végignézhettük nagyjaink és egész Európa kézfogójának háttéreseményeit. Athén- Diplomata státusban dolgozom- mondja érdeklődésünkre Szat­mári János (képünkön), az ITDH athéni megbízottja -, szoros együttműködésben vé­gezzük feladatunkat a magyar nagykövetség­gel, gyakran ügyeletet is adok a külképviseleten, így természetesen a csat­lakozási szerződés alá­írásánál nekem is renge­teg dolgom akadt. Konk­rét feladatom a vendégek fogadásánál, kísérésénél akadt elsősorban. Az el­ső napon például a Kül­ügyminisztérium egyes vezetőivel foglalkoztam, én fogadtam őket a rep­téren, majd megmutat­tam a szállodájukat. — Mennyiben érezte meg a görög főváros ezt a hatalmas eseményt? — A görögök látják el a mostani féléves EU- elnökséget. Már jóval ko­rábban érezhető volt Athénben, hogy diplo­máciai nagyüzem van készülőben, de azokon a konkrét napokon, amikor a küldöttségek ott jártak, szinte mintha nem is a jól ismert metropoliszban lettünk volna. Tudni kell erről a déli nagyvárosról, hogy folyamatosan óriási forgalmat bonyolít le, az emberek állandóan és minden módon közlekednek. Négymilliós tömeg éli itt mindennapi életét, s most 11 ezer rendőr szabott kor­látot az áramlásnak, hogy bizto­síthassa uniós tagságunk előzmé­nyét, a szerződés aláírási ceremó­niájának a biztonságát, illetve fo­lyamatosságát. Mégsem sikerült teljesen zökkenőmentesre a do­log, hiszen hallhatták otthon is, hogy tüntetések voltak a háború ellen, amelyek azonban, a jó szer­vezésnek köszönhetően, nem be­folyásolták a programot. — Rendkívüli helyzetekre adha­tott alkalmat ez a különleges biz­tonsági elővigyázatosság... — A legkülönlegesebb élmé­nyem talán az volt az ideiglenes rendszabályok életbe lépése után, hogy az olyan többsávos főuta­kon, ahol máskor szinte egymást érték a járművek, és lépésről lé­pésre lehetett előre haladni, akkor hat sáv szélességben egyedül au­tózhattam a lezárt belvárosnak és a diplomata rendszámomnak kö­szönhetően. Pedig ezeken az uta­kon, rendes körülmények között, colt ugyanis a szintén ladányi Tüköry Lajos. S így függ össze az olasz tudásom az olasz állam megteremtésével, és ennek köszönhetően beszél­hettem anyanyelvén az Európai Bizottság elnökével.- Miről beszélgetett Romano Prodival? Az „új főváros” központjába az Akropolisz került, ahol a történelmi jelentőségű uniós csatlakozás eseményei zajlottak (KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ) éjfélkor is előfordul közlekedési dugó.- Mi volt a fő esemény, ame­lyen részt vett?- Volt egy nagyon jó rendez­vény az aláírás után, ame­lyet a magyar miniszterel­nök adott a tengerparti, gyönyörű szállodában, a Hotel Apollónban. Gya­korlatilag itt csatlakoztam a magyar küldöttséghez, hiszen az aláírás helyszí­nére, az úgynevezett Attalos Stoába, az ókori piactérnek a nagy oszlop- csarnokába csak heten léphettek be a magyarok közül. A Medgyessy Péter által adott koktélpartira eljött az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi is. Nos, az a megüsztelő fel­adat jutott számomra, hogy én fogadtam az elnököt. Meglepetésére olaszul szólítot­tam meg, ugyanis, körösladányi lévén, a gimnáziumban tanultunk olaszt annak idején, Végh Mihály tanár úrnak köszönhetően. Csak azért, hogy az összefüggést meg­— Ilyenkor rendkívül behatá­rolt a protokoll, szigorúan előírják mit kell mondani, mit lehet kér­dezni egy ilyen magas rangú poli­tikustól. Köszöntenem kellett a Athéni szemünkkel láttuk Talán megbocsátja a békéscsabai Szatmári Já­nos, az athéni magyar kereskedelmi képviselet jelenlegi vezetője, hogy szemünkként beszélünk róla, de személyes, közvetlen beszámolójával, amire felkértük, sokat visszaadott az események­ből. Diplomataként szervezési feladatokat látott el a helyszínen, és a jelenlegi európai politikai elit legnagyobbjaival is személyes kapcsolatba ke­rült. Szatmári János idestova kilenc hónapja él a görög fővárosban. Korábban a Magyar Befekte­tési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Tár­saság (az angol rövidítés nyomán: ITDH) regioná­lis irodájának vezetőjeként tevékenykedett Bé­késcsabán, itt érte a felkérés az ITDH görög ke­reskedelmi szolgálatának vezetésére. megfelelő titulussal és néhány udvariassági kérdést tettem fel ne­ki. Megkérdeztem, hogy elége­dett-e az eseménnyel, s ő határo­zott igennel válaszolt. Láthatóan boldog volt egyébként az elnök, de a fáradtságot is észrevettem rajta. Nem mellesleg, eljött a par­tira Günter Verheugen, az unió bővítési biztosa is. Rendkívül nagy hatással volt rám, hogy — más helyszíneken — itt volt Athénban „mindenki”, Európa negyven országának vezetője. A szállodában találkoztam a hol­land, a finn, a román miniszterel­nökkel.- Hogyan alakult a második nap? Úgy tudom, délutánig ma­radt a magyar küldöttség.- Délelőtt a köztársasági el­nökkel felmentünk az Akropo- liszra. Bár már többször járt Mádl Ferenc Athénban, az Akropolisz- ra, illetve a múzeumokra nem na­gyon volt ideje. Egy ki­csit rövidebbre sikerült a szabadtéri program, in­kább a múzeumokat, az ókori történelem emlé­keit tekintette meg, ugyanis szelesebbre, hű­vösebbre fordult az idő a csütörtöki 14—15 fokos kellemes tavaszi meleg­hez képest. Az idegen- vezető megjegyezte, hogy az elnök úr felké­szültnek mutatkozott történelmükből.- Hogyan foglakozott az eseménnyel a helyi média?- Természetesen ki­emelt helyen, már két hét­tel az aláírást megelőzően rengeteget cikkeztek a la­pok és beszéltek az elekt­ronikus médiumok a csat­lakozásról, a szervezésről. Ezenkívül bemutató soro­zatot vetítettek mind a tíz csatlakozó országról, és bizony első helyen említettek bennünket; első­ként a magyar ismertető filmet ad­ták le, műit a csatlakozásra legfelké­szültebb országét. Jó érzés volt ter­mészetesen, hogy több helyen fel is vonták a ma­gyar zászlót a városban. — Szerzett-e tapasz­talatot arról, hogy az utca embere hogyan vé­lekedik a szerződés alá­írásáról, illetve a csatla­kozásról? — Igen, személyesen nekem is többen gratu­láltak, például ott, ahol lakom. Ezenkívül, ahol tudták, hogy magyar vagyok, őszinte, kedves fogadtatásban részesül­tem. Egyébként, ha le­het általánosítani, a gö­rögök úgy gondolnak hozzájuk képest Magyarországra, mint egy kis Németországra. Úgy vannak vele, hogy mi stabil or­szág vagyunk, ahol szorgalmasak az emberek és minden jól műkö­dik. VANDLIK JÁNOS Czégény Ferenc, 29 éves, sarkadi BM-doígozó:- Laikus­ként semmi jo­gosultságom megkérdőjelez­ni a Legfelsőbb Bíróság jogerős döntését, furcsállom a kialakult helyzetet. Az ügyben immáron másodjára eljáró Legfelsőbb Bí­róság hozta szerintem a legeny­hébb ítéletet. Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság ugyanis, a meg­ismételt eljárásban 4 év börtön- büntetésre és 640 millió forint va­gyonelkobzásra ítélte a 804 milli­ós sikerdíjat felvevő jogásznőt. A csalás vádját a Legfelsőbb Bíró­ság ejtette, hiszen a jogásznőt szerződés szerint fizették ki, hogy a szerződés mennyire eti­kus, az más kérdés... Seresné Cseke Irén, 34 éves, sarkadi gyesen lévő anyuka:- Szakavatat­lan véleményem szerint ez az íté­let — minimum - borzolja a ke­délyeket. A hétköznapi ember ugyanis mit lát? Azt, hogy a két tyúkot, vagy biciklit eltulajdonító bűnelkövetőt nyakon csípik, s a törvény szigorával sújtanak le rá. Aki meg 800 milliós összeget mar­kol fel, az megússza 400 ezer fo­rint pénzbüntetéssel. Azt hiszem, hogy az üyen ítéletnek nagyon csekély a visszatartó ereje. A bün­tetőeljárás ugyan lezárult, annak azért örülök, hogy a taláros testü­let kimondta: a jogásznő és az ÁPV Rt. közötti szerződések sér­tik a jó erkölcsöt, ezért semmisek. Takó Lajos, 27 éves, sarkadi vendéglátó-ipa­ri alkalmazott: - Nekem, mint kis pénz­ből élő kétkezi munkásnak, horribilis a 804 millió forintos összeg, sikerdíj. Egyszerűen elképzelni sem tu­dom, hogy mennyi munkáért vehet fel valaki ennyi pénzt. Ahogyan a híradásokból értesül­tem, a Legfelsőbb Bíróság jog­szerűnek találta az összeg kifi­zetését, hiszen a felek érvényes szerződésben állapodtak meg az elvégzendő munkáról, az ellen­érték nagyságáról. Az más lapra tartozik, hogy a jogásznő alkal­mazása fölösleges volt, a 800 millió zsebre vágása pedig sze­rintem etikátlan. Molnár Gábor- né, 41 éves, sar­kadi ápolónő: — Bár nem is­merem az ügy részleteit, nem érzem igazsá­gosnak a Tocsik- ügyben született jogerős ítéletet. De azt is tudom, hogy az igazság-, illetve a jogszol­gáltatás között lényeges eltérés mutatkozhat. Úgy érzem, az állam pénze veszett oda, egyelőre bün­tetlenül. Öröm az ürömben, hogy a Legfelsőbb Bíróság polgári eljárás­ban kimondta: a jogásznő és az ál­lami vagyon kezeléséért felelős - állami tulajdonú - gazdálkodó szervezet között köttetett szerző­dések sértik a jó erkölcsöt: ezért semmisek! Tehát csak büntetőjogi­lag nem felelős Tocsik Márta. b. i. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Adományok a Simonyi-bázhoz Augusztusra befejezik a költő szülőházának helyreállítását A simonyifalvi Simonyi Tár­saság felvállalta, hogy felújít­ja Simonyi Imre költő szülő­házát, ahol mind a költő, mind pedig a falualapító báró Simonyi József (Simonyi óbester) emlékére egy kis fa­lumúzeum kap otthont — ol­vasható az Aradon szerkesz­tett Nyugati Jelen április 24- ei számában. „Ahhoz, hogy a házat befejez­hessük — közli a Simonyi Társa­ság vezetősége —, sokkal na­gyobb összefogásra van (lenne) szükség, ezért felkérjük mind­azokat a simonyifalviakat, az in­nen elszármazottakat, anyanyel­vű kultúránk nemes lelkű támo­gatóit, hogy anyagilag vagy mun­kájukkal támogassák a ház felújí­tásának befejezését.” A társaság a pénzbeli támoga­tásokat a Simonyi Társaság bank­számláira várja román lejben, euróbán, dollárban vagy forint­ban (RAIFFEISEN BANK CHISINEU-CRIS (ROL 3050259, EUR 3050282, USD 3050304, HUF 3050288). A közvetlenül be­fizetett pénzadományokat Zsóri Barbaránál, a társaság pénztáro­sánál fogadják el. A Simonyi-házat a 2003. au­gusztus 2-3-án megrendezendő „Simonyifalva hazavár” faluna­pok alkalmával, ünnepélyesen szeretnénk átadni rendeltetésé­nek. A rendezvényre meghívók, illetve bővebb információk igé­nyelhetők Szívós Lászlónál a 0744/783-859-es, illetve Bier Klá­ránál a 0740/884-612-es romániai telefonszámokon. MÉNESI GYÖRGY Olcsóbb kábeltévét Magyarbánhegyesen a legutób­bi testületi ülésen a helyi kábel­tévé-szolgáltatással kapcsola­tos téma is napirendre került, melyet a mezőkovácsházi szék­helyű Mezőkábel Kft. lát el. Magyarbánhegyes A községben több mint 500 lakás csatlakozik a hálózathoz. A szol­gáltatás minőségével elégedett a lakosság. Jelenleg 17 csatornát nézhetnek az előfizetők a környé­ken, a legolcsóbb díjszabással. A lakosság részéről felvetődött a ha­vi díj átutalással történő befizetési lehetősége, illetve igény mutat­kozna legalább kétféle (szociális és egy magasabb igényt kielégítő) díjcsomag kidolgozására, továbbá internethasználatra is. A fenntartó ígéretet tett arra, hogy az átutalá­sos fizetési módra és a díjcsoma­gok iránti érdeklődésre felmérést, költségkalkulációt végez, majd megfelelő számú igény esetén visszatérnek a témára. id A gyula küldöttség a csongrádi borünnepen. Felvételünkön balról jobbra Simon János, Sajben György, Prohászka Béla és Lukács Sándor bodovagok Kenyércipóban tálalták a levest Folytatódnak a gasztronómiai estek az Erkel Hotelben Bővelkedik rangos gasztronó­miai eseményekben a gyulai Hunguest Erkel Hotel házatája. Április elején Prohászka Béla, a hotel executive séfje, Venesz- díjas mesterszakács kőtányérra készíthette el Mátyás király kedvenc ételeit, vagy kenyérci­póban tálalva az erdélyi vajdák tárkonyfüves levesét. Gyula Mindezt dr. Habsburg Ottónak, a Páneurópai Unió elnökének is fel­szolgálhatták. Legközelebb április 25-én rendeznek gasztronómiai estet, ahol húsvéti ételeket szolgál­nak fel az érdeklődőknek a Szent Vince Borrend borajánlataival. Prohászka Béla, aki a sajtónapi bál menüjét is készítette a békéscsa­bai Fiume Hotelben, az április eleji gyulai európai uniós napok és a nagyköveti találkozó estéjén Mátyás király korabeli menüsort állított ös­sze a Hunguest Erkel Hotelben. Csongrádon rendezték a XD. Bor­ünnepet, melyre meghívták a gyulai Szent Vince Borrend küldöttségét is. A Csongrád megyei borversenyre 96 bort neveztek be a borvidékről, 64 vörösbort, a többi rosé és fehér­bor volt. Magyarországon 22 borvi­dék van. A gyulai borlovagok az év borának a 2002-es évjáratú Csongrá­di Kékfrankost választották Gulyás Ferenc pincészetéből. Ezt a bort az április 25-ei vacsorán meg lehet kós­tolni az Erkel Hotelben, a gasztronó­miai estek keretében. A korábbi es­tek vad-, majd halételekkel kezdőd­tek, most a húsvéti ízek következ­nek. A csongrádi borünnepen, a borbálon, melyen köszöntőt mon­dott a Csongrád megyei közgyűlés elnöke és a város polgármestere is, Prohászka Béla és a gyulai borász- küldöttség volt a díszvendég. sz. „

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents