Békés Megyei Hírlap, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-03 / 78. szám
4. OLDAL - 2003. ÁPRILIS 3., CSÜTÖRTÖK INTERJÚ ffiÉKÉS MEGBIHIRLAP Elköszönt kollégáitól a „legek” ügyésze Ha kapálni, permetezni ment vagy motorozott, mindig gondolkodott az éppen soros ügyön Megkérdeztük olvasóinkat A tavaszi munkákról Jenő jó ember! Illik a személyiségéhez, szerénységéhez, puritánságához ez a rövid, egyszerű, s ami fontosabb: igaz megállapítás. Fel is szisszen, amikor a nevéhez illesztik, ami a beosztásához, szakmai rangjához fűződik. Dr. Farkas Jenő fő- ügyészségi főtanácsos, címzetes fellebbvi- teli főügyészségi ügyész. Idén március húszadikáig, 13 éven át Békés megye főügyészhelyettese volt; 47 évi, 7 hónapi és 20 napi ügyészi szolgálat után, 70 esztendősen vonult nyugállományba. Kis híján a teljes megyei ügyészi kar, csaknem száz kollégája, munkatársa köszönt el tőle. Gyula Utolsó munkanapján végre elhessegethettük azt a tévhitet, hogy a főügyészhelyettes úr soha nem nyilatkozik a sajtónak. Dehogynem! Mindenre válaszol, ha kérdezik. íme! Talán nincs is jobb alkalom, főügyészhelyettes úr, hogy visszaidézzük pályája fontosabb állomásait.- Szegeden, a József Atüla Tudomány- egyetemen végeztem 1955-ben. Akkor az egyetemről irányították a kihelyezést - a választásban tehát nagy lehetőségeim nem voltak -, nekem a Kalocsai Járási Ügyészséget nevezték meg. Gyulai születésű vagyok, a szüleim itt éltek, nagyon távoli helynek tűnt Kalocsa. A szolgálati út megkerülésével írtam egy levelet az akkori legfőbb ügyésznek, és azt kértem tőle, helyezzenek Békés megyébe. A fizetés 1050 vagy 1150 forint volt. 350 forintot kértek egy albérleti szobáért, és abban nem volt benne a fűtés. Azt írtam, hogy '56 március harmincegyedikével, ha mód van rá, szabadítsanak meg Kalocsától. Elhatároztam, ha nem adnak lehetőséget hazajönni Békés megyébe, nem maradok az ügyészségnél. A legfőbb ügyész 1956. január elsejétől áthelyezett a Sarkadi Járási Ügyészséghez. Nem sokáig voltam ott, '56 nyarán alakult a megyei ügyészségen egy nyomozó csoport. Ettől kezdve ügyészségi nyomozóként tevékenykedtem. Nem sokára jött az ötvenhatos forradalom. Kikerültem Gyomára, de ott is csak egy évig dolgoztam. A Gyulai Városi Ügyészségre '57 nyarán kerültem, ott neveztek ki ügyésznek szeptemberben vagy októberben. A fizetést csupán 1400 forintra emelték.- Mindvégig a büntető szakágban dolgozott?- Kezdetben igen a gyulai ügyészségen, de utána úgy döntöttek, hogy az egyik kollégánál alkalmasabb vagyok, hogy vb-ülésekre meg népi ellenőrzési bizottsági ülésekNévjegy Dr. Farkas Jenő Született Gyulán 1933. március 20-án Diplomáját 1955-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerezte Egy fiúgyermeke született, két leány unokája 7, illetve 8 éves Elismerései: Legfőbb Ügyészi Dicséret 1974, 1983; Kiváló Munkáért 1980; A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiske- resztje 1996; Kozma Sándor-díj 2001; Ügyészségi Emlékgyűrü 2002 Nyugdíjba vonulásával dr. Farkas Jenő belekezdett a „sokoldalúvá válás" programjába. Az olvasni valók közül előre vette a Magyarország története című könyvet D-FOTÓ: VERESS ERZSI kezdve húsz éven keresztül minden évben hívtak Budapestre, de nem vállaltam. Anyám beteg volt, édesapám, a nővérem is itt élt, ide kötött a család. Azt mondtam, nem megyek el csak azért, hogy a fizetésem kétszáz forinttal több legyen.- A karrier nem vonzotta?- Ugyanazt a munkát kellett volna csinálnom ott is, mint itt.- Voltak-e a pályafutásában nehéz korszakok, amikor úgy érezte, talán jobb lenne nem ügyésznek lenni?- Nem. Azt éreztem néha, hogy belefáradtam. A büntető fellebbvitelben a városi, járási bíróságról a megyei ügyészséghez került ügyeket tárgyaltam, egyedül. Volt idő, amikor egy hónapban száznál több ügy érkezett hozzám. Az ügyek többségében részt vettünk a bírósági tárgyaláson, sokszor este hatig, hétig dolgoztunk. Hangsúlyozom, szívesen tárgyaltam, mert önálló volt a munkakörünk, nem szólt bele senki.- Az ügyészek munkáját, mozgásterét alapvetően a törvére járjak. Ezt akkor általános felügyeletnek neveztük. A polgári ügyekben is sikerült jártasságot szereznem. A főügyészségen 1960-ban beteg lett a polgári ügyekkel foglalkozó kollégám. A helyére kerültem megbízás alapján a főügyészségre. Amikor a kollégám visszatért, két hétig közlekedési ügyekkel foglalkoztam, majd azután rögtön büntető fellebbviteli ügyész lettem. Ekkor írtunk 1960-at. Huszonhét évesen jutottam ilyen komoly beosztáshoz. A Legfőbb Ügyészséghez küldtek dolgozni egy hónapra '63-ban, attól nyék határozzák meg. Volt-e arra módja, hogy a saját egyéniségét megjelenítse egy-egy eljárásban? — Hogyne. Mindenki úgy képzeli, hogy az ügyész csak rosszat akarhat a vádlottnak. Sokszor megsajnáltam őket, és nem csak a terhűkre, hanem a javukra szolgáló indítványokat is tettem. Számtalanszor kezdeményeztem a büntetések enyhítését az elsőfokú bíróságok ítéletéhez képest. Voltak kegyetlen ítéletek! Olyanra is emlékszem, hogy felmentést kértem a vádlottnak, akit pedig elsőfokon a bíróság végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt. Láttam, hogy az az ember, akit börtönbüntetésre ítéltek, teljesen ki volt borulva, reszketett. Amikor az iratokat áttanulmányoztam, ezt az embert még nem láttam, de meggyőződésem volt, hogy nem követett el bűncselekményt.-Ezt a megérzéseire alapozta?- Nem. Szakmailag erre az álláspontra kellett helyezkednem. Ez a férfi növénytermesztési brigádvezető volt, akinek az embereit elvitték épületbontáshoz. A munkások így kiestek az irányítása alól, mégis őt vonták felelősségre. Reggel még látta a brigádot dolgozni, és mondta, vigyázzatok a bontással, mert könnyen baj érhet benneteket. Aztán ledőlt egy fal, és három ember ott maradt, meghalt. Azt mondtam, a növénytermesztési brigádvezetőnek semmi köze nincs a bontáshoz, nem terhelte őt mulasztás.- Pályafutása alatt jogászgenerációk jöttek, mentek. Említene néhány nevet a példaképek közül?- Nálam jóval idősebbekkel kezdtem a pályát. A bíróságról Füsti-Molnár Antalt és Kalmár Ivánt említem. Mindketten a megyei bíróságon másodfokon tárgyaltak. Nagyon sokat tanultam tőlük, természetesen az ügyeken keresztül. Más volt akkor a kapcsolatunk, de soha nem elvtelen.- Sosem érzett bűntudatot egy-egy döntése után?- Általában úgy csináltam - és ezt ajánlottam a kollégáknak is -, ha egy komoly, nagy ügyet megoldottam, lediktáltam, azon a napon nem adtam ki. Mert utána jött az éjszaka, és még egyszer átgondoltam az egészet. Előfordult, hogy felterjesztettem utasításra egy iratot véleményes jelentéssel, és éjjel otthon rájöttem, hogy ez bizony nem jó. Alig vártam reggel, hogy bejöjjek, felhívtam a Legfőbb Ügyészségen az illetékes előadót, és megkértem, küldje vissza a levelet, mert nem ez a véleményem. Rájöttem az éjjel. Az előadó azt ígérte: „Jenőkém, megígérem, el sem olvasom, úgy küldöm vissza neked”.- Gondolatban néha meg tudott szabadulni a munkájától?- Nem lehetett. Ez olyan dolog volt, ha kapálni, permetezni mentem vagy motoroztam, mindig gondolkoztam az éppen soros ügyön. Péntekenként is igyekeztem egy-egy nehéz ügybe belemártózni, a hétvégeken pedig végig gondolkoztam rajta, és sokszor megszületett a megoldás is.- Hogyan sikerült megőriznie a szellemifizikai kondíríóit?- A szellemit a munkával. Fizikailag is igyekeztem rendben tartani magamat. Húsz éve minden reggel fél órát szánok a tornára, és ha fél háromkor kellett kelnem hajnalban, mert netán utaztunk Balatonlellére, akkor is megcsináltam. Pedig ma én vagyok az ország legöregebb ügyésze!- Tizenhárom évig a második „vonalban” dolgozott. Nem kacérkodott a főügyészi székkel?- Csak a szakmai munkát szerettem. Én magamat nem éreztem vezető típusú embernek, és az irányítást nem 57 éves korban kell elkezdeni.- Elképzelte már magában a következő éveket?- Az az igazság, hogy ebben a munkában egyoldalúvá válik az ember. Nem mernék jelentkezni egy televíziós vetélkedőbe, mert hiába tudok sok nehéz kérdésre válaszolni, rengeteg egyszerűre nem, és emiatt elsüllyednék szégyenemben. Előre vettem Magyarország történetét. Most is kaptam történelmi témájú könyvet, meg olvastam egy kötetet Rudolf Hessről, Hitler helyetteséről, egy másik irodalmat Kertész Imrétől... A fő gondom, hogy egyre több a problémám a szemeimmel.- Tartalmas, boldog nyugdíjas éveket, főügyészhelyettes úr! LÁSZLÓ ERZSÉBET Balog Mihály 40 éves, munka- nélküli, békéssámsoni lakos: — Eltört a bokám, több, mint egy hónapig gipszben volt a lábam. Nagyon vártam már a tél végét, de hiába olvadt el a hó, még nem tudok dolgozni. Legalább 10 napig, de inkább két hétig pihennem kell, addig elmarad az ásás is. Szerencsére nem sok ásnivaló van a ház körül, mindössze a mezsgyét és a földieper területét kell rendbe tenni. Veteményezni édesanyámmal együtt szoktunk. A kertünkbe lucerna kerül, a földjét már felszántották. A konyhakertünk kicsi, oda burgonyát ültetünk majd. Borsót és babot pedig a néném kertjében termesztünk. Miklós Emőné 50 éves, kézivarró, békéssámsoni lakos: — A hó miatt semmit sem lehetett a kertben csinálni. Hat és fél lánc nagyságú kertünk van, amelybe idén lucerna kerül, tavaly kukoricánk volt. Reméljük, nem lesz olyan nagy szárazság, mint tavaly. Most még elegendő nedvesség van a földben. Konyhakertünk nincs, az egészségünk már nem nagyon engedi meg az ilyen munkát. Mivel csak ketten vagyunk, ezért olcsóbb a piacról vásárolnunk a zöldséget. Amíg egészségesek voltunk, itthon termett meg szinte minden, a férjem nagyon szerette a kerti munkát. Németh Károly 47 éves, gépjárművezető, bé- —-w késsámsoni la- I kos: HUH - A kertünk még nincs felszántva. Nagyon vizes volt a föld, talán néhány nap múlva már rá lehet menni a géppel. Minden évben veteményezünk, nálunk a saját magunk által megtermelt zöldségek kerülnek a fazékba. Tavaly ilyenkor már sokkal előbbre jártunk a kerti munkákkal, most a hosszúra nyúlt tél igencsak hátráltat bennünket. Remélem, a jövő héten már hozzáfoghatunk a tavaszi tennivalókhoz. Úgy tervezzük, idén is lesz fokhagymánk, borsónk, burgonyánk, később pedig paradicsomot, paprikát és káposztát is palántálunk. Simon Sándor 54 éves, önkormányzati előadó, békéssámsoni lakos: — Nagyon hosszú volt a tél, alig vártam, hogy elolvadjon a hó és végre dolgozni lehessen a kertben. A múlt hét végén már felástam a kert azon részét, amelyre nem jutott időm tavaly ősszel, és gereblyéztem is. Hét végén kezdődhet a veteménye- zés. Ha jó idő lesz, a tavaszi fokhagymát és a vöröshagymát dugom el. Gyökeret, sárgarépát, borsót pedig magról vetek. Szeretem a kerti munkát, ha csak időm engedi, kint vagyok. KOVÁCS ERIKA D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét is. Ana kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Támogatás kisebb csoportoknak Saját fejlesztési program a kistérségnek A Dél-békési Önkormányzatok Egyesülete dr. Szarvas Attila elnökletével kedden a mezőkovácsházi városházán tartotta soros ülését. A program a térségfejlesztés témakörét fogta át. Dél-Békés A szociális válságkezelési programot ismertetve dr. Balog Erika, a megyei önkormányzat intézményfelügyeleti osztályvezetője elmondta, hogy a pályázati lehetőséget az ágazaú minisztérium indította. Célja, hogy a kisebb települési csoportok is támogatásokhoz juthassanak. Az alapok felosztásáról a minisztérium, illetve a megyei területfejlesztési tanács döntött. A lehetőség 7 megyét érintett. Békés megyében 2002-től 2004-ig terjedő évenkénti pénzügyi kerettel a szociális szolgáltatások fejlesztésére a sarkadi kistérség nyert támogatást. A lehetőség a jövőben is fennáll, ezért az osztályvezető a dél-békési egyesületet is a program elkészítésére biztatta, mely kapcsolódhat a nemrég elkészült megyei elképzelésekhez. A polgármesterek szerint bőven van pótolnivaló a térségben, ezért a kiírásokra figyelemmel a saját fejlesztési program elkészítése mellett döntöttek. A fórum további részében más pályázati lehetőségekről és a területi fejlesztési tanácshoz kapcsolódó kht. létrehozásáról esett szó. h. m. Településeink krónikája Tótkomlósi látnivalók A komlósi J. G. Tajovsky Művelődési Központban zajlik az élet: a közelmúltban Molnár István sportfotógyűjtő anyagából láthattak összeállítást az érdeklődők „A világ futballcsillagai A-Z-ig” címmel. A dedikált fényképeket 5 kontinens 70 országából vonultatta fel a gyűjtő. Az immár hagyományos víz világnapja alkalmából készített összeállításnak is helyet adott a közművelődési intézmény. A minap szlovák irodalmi esten ismerkedhettek meg az irodalombarátok a komlósi költő, Antal György legújabb verses kötetével. Az Európai Unióba való belépésről, a csatlakozás következményeiről a „Ki tud többet az EU-ról?” című vetélkedőn adhattak számot tudásukról a diákok a könyvtárban. Útkorszerűsítés Kétsopronyban Egy éve készült el Csorvás és Kétsoprony között, a külterületen egy 2,7 kilométer hosszú, hat méter széles út, melynek része a Bikács soron az a másfél kilométernyi belterületi szakasz, mely igencsak felújításra szorul. Rendbetételére annak idején nem futotta a falu költségvetéséből. Az önkormányzat az útszakasz építésére pályázatot nyújtott be, és 40 millió forintot nyert. A beruházáshoz az önkormányzat 14 millió forint saját erővel társul. A kivitelező a Békés Megyei Közútkezelő Kht., a munkákat hamarosan megkezdik, az útszakaszt szeretnék a nyáron átadni rendeltetésének. _____________________________________ m EU-s rendezvények Ladányban A körösladányi Tüköry Lajos Általános Iskolában ebben a tanévben az Európai Unióval kapcsolatban folyamatosan tartanak különböző programokat. Az utóbbi időben két uniós rendezvény volt a Tüköry iskolában. A régi farsangi népszokást felelevenítve, hatalmas szalmabábút készítettek a gyerekek, amit a tél elűzésére a Sebes-Körösbe dobtak. S, hogy a farsangban az Európai Unió is szerepet kaphasson, velencei karneválos maszkokat öltöttek a diákok. A napokban pedig művészeti hetet rendeztek az intézményben „A szabadság motívumai az irodalmi, a képzőművészeti és a zenei alkotásokban” címmel. _______(!) Me zőkovácsházi diákok sikere Sarkadon rendezték meg nemrégiben „Az Óperenci- ás-tengeren is túl” című megyei mesemondó és meseíró versenyt. A csaknem 600 résztvevőt számláló rendezvényre a mezőkovácsházi ÁMK Általános Iskola tanulói is beneveztek. A 3-4. osztályos mesemondó kategóriában 130 versenyző közül Szabó Tünde 4. c osztályos tanuló 5. helyezést ért el. A meseírók 143 munkájából szintén ő mondhatta magáénak az előkelő 4. helyet. Felkészítő tanára Németh Gyuláné. A Zrínyi Ilona megyei matematikaversenyen is sikeresen szerepeltek a tanulók, akik közül Ujj Éva 3. a és Flender Roland 6. c osztályosok érdemeltek dicséretet. Felkészítőjük Mucsi Aliz és Varga Gusztáv. A kovácsháziak 6-os csapata - Flender Roland, Balázs László, Manczur Zoltán - 2. helyezett lett. Felkészítő: Varga Gusztáv, Domonkos Illésné. (L) Vésztői településszépítők Vésztő egyik legaktívabb civil szervezete a Vésztői Településszépítők Egyesülete, amely nemrég tartotta tisztújító közgyűlését. Az elnöki teendőkkel a tagság továbbra is Takács Józsefné alpolgármestert bízta meg. Az egyesület elnökhelyettesének Molnár Sándort, titkárának Mogyorósné Csekő Irmát, pénztárosának Szántó Jenőnét választották meg. Az ellenőrző bizottságba Ladányi Károlyné, Karakas Anikó és Rábai Bálintné került. A vezetőség tagja: Bertalan Károlyné, Csüllög Sándorné, Nagyné Sánta Ildikó, Szabó Mária, dr. Tabi Lászlóné, Turbuczné Hegyesi Mária és Vári Szalay Istvánná._________ (l, Or osháza: 60 milliós önerő Az orosházi önkormányzat élni kíván minden olyan lehetőséggel, ami a város gyarapodását segíti. Ilyen lehetőség a címzett támogatás is. A Petőfi művelődési központra pedig ráférfne) egy alapos felújítás! így gondolták ezt a város vezetői is, ezért elkészítették azt a beruházási koncepciót, amelyet április 25- éig kell benyújtani a Belügyminisztériumba. A jóváhagyás után pedig a címzett támogatási kérelmet kell beadni, amelyet a parlament bírál el. Az elmúlt években a műszakilag leromlott művelődési központ rekonstrukciójára már többször adott be pályázatot a város, de forráshiányra hivatkozva mindannyiszor el is utasították a pályamunkát. A beruházási koncepciót most átdolgozták az orosháziak és 60 millió forintos saját forrás vállalása mellett 708 millió forintos támogatásra pályáz a város. (
