Békés Megyei Hírlap, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-03 / 78. szám

4. OLDAL - 2003. ÁPRILIS 3., CSÜTÖRTÖK INTERJÚ ffiÉKÉS MEGBIHIRLAP Elköszönt kollégáitól a „legek” ügyésze Ha kapálni, permetezni ment vagy motorozott, mindig gondolkodott az éppen soros ügyön Megkérdeztük olvasóinkat A tavaszi munkákról Jenő jó ember! Illik a személyiségéhez, szerénységéhez, puritánságához ez a rö­vid, egyszerű, s ami fontosabb: igaz megál­lapítás. Fel is szisszen, amikor a nevéhez illesztik, ami a beosztásához, szakmai rangjához fűződik. Dr. Farkas Jenő fő- ügyészségi főtanácsos, címzetes fellebbvi- teli főügyészségi ügyész. Idén március hú­szadikáig, 13 éven át Békés megye főügyészhelyettese volt; 47 évi, 7 hónapi és 20 napi ügyészi szolgálat után, 70 eszten­dősen vonult nyugállományba. Kis híján a teljes megyei ügyészi kar, csaknem száz kollégája, munkatársa köszönt el tőle. Gyula Utolsó munkanapján végre elhessegethettük azt a tévhitet, hogy a főügyészhelyettes úr soha nem nyilatkozik a sajtónak. Dehogy­nem! Mindenre válaszol, ha kérdezik. íme! Talán nincs is jobb alkalom, főügyészhelyettes úr, hogy visszaidézzük pá­lyája fontosabb állomásait.- Szegeden, a József Atüla Tudomány- egyetemen végeztem 1955-ben. Akkor az egyetemről irányították a kihelyezést - a vá­lasztásban tehát nagy lehetőségeim nem vol­tak -, nekem a Kalocsai Járási Ügyészséget nevezték meg. Gyulai születésű vagyok, a szüleim itt éltek, nagyon távoli helynek tűnt Kalocsa. A szolgálati út megkerülésével ír­tam egy levelet az akkori legfőbb ügyésznek, és azt kértem tőle, helyezzenek Békés me­gyébe. A fizetés 1050 vagy 1150 forint volt. 350 forintot kértek egy albérleti szobáért, és abban nem volt benne a fűtés. Azt írtam, hogy '56 március harmincegyedikével, ha mód van rá, szabadítsanak meg Kalocsától. Elhatároztam, ha nem adnak lehetőséget ha­zajönni Békés megyébe, nem maradok az ügyészségnél. A legfőbb ügyész 1956. január elsejétől áthelyezett a Sarkadi Járási Ügyész­séghez. Nem sokáig voltam ott, '56 nyarán alakult a megyei ügyészségen egy nyomozó csoport. Ettől kezdve ügyészségi nyomozó­ként tevékenykedtem. Nem sokára jött az öt­venhatos forradalom. Kikerültem Gyomára, de ott is csak egy évig dolgoztam. A Gyulai Városi Ügyészségre '57 nyarán kerültem, ott neveztek ki ügyésznek szeptemberben vagy októberben. A fize­tést csupán 1400 fo­rintra emelték.- Mindvégig a büntető szakágban dolgozott?- Kezdetben igen a gyulai ügyészsé­gen, de utána úgy döntöttek, hogy az egyik kollégánál al­kalmasabb vagyok, hogy vb-ülésekre meg népi ellenőrzé­si bizottsági ülések­Névjegy Dr. Farkas Jenő Született Gyulán 1933. március 20-án Diplomáját 1955-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerezte Egy fiúgyermeke született, két leány uno­kája 7, illetve 8 éves Elismerései: Legfőbb Ügyészi Dicséret 1974, 1983; Kiváló Munkáért 1980; A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiske- resztje 1996; Kozma Sándor-díj 2001; Ügyészségi Emlékgyűrü 2002 Nyugdíjba vonulásával dr. Farkas Jenő belekezdett a „sokoldalúvá válás" programjába. Az olvasni valók közül előre vette a Magyarország története című könyvet D-FOTÓ: VERESS ERZSI kezdve húsz éven keresztül minden évben hívtak Budapestre, de nem vállaltam. Anyám beteg volt, édesapám, a nővérem is itt élt, ide kötött a család. Azt mondtam, nem megyek el csak azért, hogy a fizetésem kétszáz forinttal több legyen.- A karrier nem vonzotta?- Ugyanazt a munkát kellett volna csinál­nom ott is, mint itt.- Voltak-e a pályafutásában nehéz kor­szakok, amikor úgy érezte, talán jobb lenne nem ügyésznek lenni?- Nem. Azt éreztem néha, hogy belefá­radtam. A büntető fellebbvitelben a városi, járási bíróságról a megyei ügyészséghez ke­rült ügyeket tárgyaltam, egyedül. Volt idő, amikor egy hónapban száznál több ügy ér­kezett hozzám. Az ügyek többségében részt vettünk a bírósági tárgyaláson, sokszor este hatig, hétig dolgoztunk. Hangsúlyozom, szí­vesen tárgyaltam, mert önálló volt a munka­körünk, nem szólt bele senki.- Az ügyészek munkáját, mozgásterét alapvetően a törvé­re járjak. Ezt akkor általános felügyeletnek neveztük. A polgári ügyekben is sikerült jártasságot szereznem. A főügyészségen 1960-ban beteg lett a pol­gári ügyekkel foglalkozó kollégám. A helyé­re kerültem megbízás alapján a főügyész­ségre. Amikor a kollégám visszatért, két hé­tig közlekedési ügyekkel foglalkoztam, majd azután rögtön büntető fellebbviteli ügyész lettem. Ekkor írtunk 1960-at. Hu­szonhét évesen jutottam ilyen komoly be­osztáshoz. A Legfőbb Ügyészséghez küld­tek dolgozni egy hónapra '63-ban, attól nyék határozzák meg. Volt-e arra módja, hogy a saját egyéniségét megjele­nítse egy-egy eljárás­ban? — Hogyne. Min­denki úgy képzeli, hogy az ügyész csak rosszat akarhat a vádlottnak. Sokszor megsajnáltam őket, és nem csak a ter­hűkre, hanem a ja­vukra szolgáló indítványokat is tettem. Szám­talanszor kezdeményeztem a büntetések enyhítését az elsőfokú bíróságok ítéletéhez képest. Voltak kegyetlen ítéletek! Olyanra is emlékszem, hogy felmentést kértem a vád­lottnak, akit pedig elsőfokon a bíróság végre­hajtandó szabadságvesztésre ítélt. Láttam, hogy az az ember, akit börtönbüntetésre ítél­tek, teljesen ki volt borulva, reszketett. Ami­kor az iratokat áttanulmányoztam, ezt az em­bert még nem láttam, de meggyőződésem volt, hogy nem követett el bűncselekményt.-Ezt a megérzéseire alapozta?- Nem. Szakmailag erre az álláspontra kellett helyezkednem. Ez a férfi növényter­mesztési brigádvezető volt, akinek az embe­reit elvitték épületbontáshoz. A munkások így kiestek az irányítása alól, mégis őt vonták felelősségre. Reggel még látta a brigádot dol­gozni, és mondta, vigyázzatok a bontással, mert könnyen baj érhet benneteket. Aztán ledőlt egy fal, és három ember ott maradt, meghalt. Azt mondtam, a növénytermeszté­si brigádvezetőnek semmi köze nincs a bon­táshoz, nem terhelte őt mulasztás.- Pályafutása alatt jogászgenerációk jöt­tek, mentek. Említene néhány nevet a példa­képek közül?- Nálam jóval idősebbekkel kezdtem a pályát. A bíróságról Füsti-Molnár Antalt és Kalmár Ivánt említem. Mindketten a megyei bíróságon másodfokon tárgyaltak. Nagyon sokat tanultam tőlük, természetesen az ügyeken keresztül. Más volt akkor a kapcso­latunk, de soha nem elvtelen.- Sosem érzett bűntudatot egy-egy dönté­se után?- Általában úgy csináltam - és ezt aján­lottam a kollégáknak is -, ha egy komoly, nagy ügyet megoldottam, lediktáltam, azon a napon nem adtam ki. Mert utána jött az éj­szaka, és még egyszer átgondoltam az egé­szet. Előfordult, hogy felterjesztettem utasí­tásra egy iratot véleményes jelentéssel, és éj­jel otthon rájöttem, hogy ez bizony nem jó. Alig vártam reggel, hogy bejöjjek, felhívtam a Legfőbb Ügyészségen az illetékes előadót, és megkértem, küldje vissza a levelet, mert nem ez a véleményem. Rájöttem az éjjel. Az előadó azt ígérte: „Jenőkém, megígérem, el sem olvasom, úgy küldöm vissza neked”.- Gondolatban néha meg tudott szaba­dulni a munkájától?- Nem lehetett. Ez olyan dolog volt, ha kapálni, permetezni mentem vagy motoroz­tam, mindig gondolkoztam az éppen soros ügyön. Péntekenként is igyekeztem egy-egy nehéz ügybe belemártózni, a hétvégeken pedig végig gondolkoztam rajta, és sokszor megszületett a megoldás is.- Hogyan sikerült megőriznie a szellemi­fizikai kondíríóit?- A szellemit a munkával. Fizikailag is igyekeztem rendben tartani magamat. Húsz éve minden reggel fél órát szánok a tornára, és ha fél háromkor kellett kelnem hajnal­ban, mert netán utaztunk Balatonlellére, ak­kor is megcsináltam. Pedig ma én vagyok az ország legöregebb ügyésze!- Tizenhárom évig a második „vonalban” dolgozott. Nem kacérkodott a főügyészi székkel?- Csak a szakmai munkát szerettem. Én magamat nem éreztem vezető típusú em­bernek, és az irányítást nem 57 éves korban kell elkezdeni.- Elképzelte már magában a következő éveket?- Az az igazság, hogy ebben a munkában egyoldalúvá válik az ember. Nem mernék je­lentkezni egy televíziós vetélkedőbe, mert hiá­ba tudok sok nehéz kérdésre válaszolni, ren­geteg egyszerűre nem, és emiatt elsüllyednék szégyenemben. Előre vettem Magyarország történetét. Most is kaptam történelmi témájú könyvet, meg olvastam egy kötetet Rudolf Hessről, Hitler helyetteséről, egy másik irodal­mat Kertész Imrétől... A fő gondom, hogy egy­re több a problémám a szemeimmel.- Tartalmas, boldog nyugdíjas éveket, főügyészhelyettes úr! LÁSZLÓ ERZSÉBET Balog Mihály 40 éves, munka- nélküli, békés­sámsoni lakos: — Eltört a bo­kám, több, mint egy hónapig gipszben volt a lábam. Nagyon vártam már a tél végét, de hiába olvadt el a hó, még nem tudok dolgozni. Legalább 10 napig, de inkább két hétig pihennem kell, addig elmarad az ásás is. Szeren­csére nem sok ásnivaló van a ház körül, mindössze a mezsgyét és a földieper területét kell rendbe tenni. Veteményezni édesanyám­mal együtt szoktunk. A kertünk­be lucerna kerül, a földjét már fel­szántották. A konyhakertünk ki­csi, oda burgonyát ültetünk majd. Borsót és babot pedig a néném kertjében termesztünk. Miklós Emőné 50 éves, kézi­varró, békés­sámsoni lakos: — A hó miatt semmit sem le­hetett a kertben csinálni. Hat és fél lánc nagysá­gú kertünk van, amelybe idén lu­cerna kerül, tavaly kukoricánk volt. Reméljük, nem lesz olyan nagy szárazság, mint tavaly. Most még elegendő nedvesség van a földben. Konyhakertünk nincs, az egészségünk már nem nagyon engedi meg az ilyen munkát. Mivel csak ketten va­gyunk, ezért olcsóbb a piacról vá­sárolnunk a zöldséget. Amíg egészségesek voltunk, itthon ter­mett meg szinte minden, a férjem nagyon szerette a kerti munkát. Németh Károly 47 éves, gépjár­művezető, bé- —-w késsámsoni la- I kos: HUH - A kertünk még nincs fel­szántva. Na­gyon vizes volt a föld, talán néhány nap múlva már rá lehet menni a géppel. Minden évben veteményezünk, nálunk a saját magunk által megtermelt zöldségek kerülnek a fazékba. Ta­valy ilyenkor már sokkal előbbre jártunk a kerti munkákkal, most a hosszúra nyúlt tél igencsak hátrál­tat bennünket. Remélem, a jövő héten már hozzáfoghatunk a tava­szi tennivalókhoz. Úgy tervezzük, idén is lesz fokhagymánk, bor­sónk, burgonyánk, később pedig paradicsomot, paprikát és káposz­tát is palántálunk. Simon Sándor 54 éves, önkor­mányzati elő­adó, békéssám­soni lakos: — Nagyon hosszú volt a tél, alig vártam, hogy elolvadjon a hó és végre dolgozni lehessen a kertben. A múlt hét végén már felástam a kert azon részét, amelyre nem jutott időm tavaly ősszel, és gereblyéztem is. Hét végén kezdődhet a veteménye- zés. Ha jó idő lesz, a tavaszi fok­hagymát és a vöröshagymát du­gom el. Gyökeret, sárgarépát, borsót pedig magról vetek. Szere­tem a kerti munkát, ha csak időm engedi, kint vagyok. KOVÁCS ERIKA D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgat­nák mások véleményét is. Ana kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Bé­késcsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Támogatás kisebb csoportoknak Saját fejlesztési program a kistérségnek A Dél-békési Önkormányzat­ok Egyesülete dr. Szarvas At­tila elnökletével kedden a mezőkovácsházi városházán tartotta soros ülését. A prog­ram a térségfejlesztés téma­körét fogta át. Dél-Békés A szociális válságkezelési progra­mot ismertetve dr. Balog Erika, a megyei önkormányzat intézmény­felügyeleti osztályvezetője el­mondta, hogy a pályázati lehető­séget az ágazaú minisztérium in­dította. Célja, hogy a kisebb tele­pülési csoportok is támogatások­hoz juthassanak. Az alapok felosz­tásáról a minisztérium, illetve a megyei területfejlesztési tanács döntött. A lehetőség 7 megyét érintett. Békés megyében 2002-től 2004-ig terjedő évenkénti pénz­ügyi kerettel a szociális szolgálta­tások fejlesztésére a sarkadi kistér­ség nyert támogatást. A lehetőség a jövőben is fennáll, ezért az osz­tályvezető a dél-békési egyesületet is a program elkészítésére biztatta, mely kapcsolódhat a nemrég elké­szült megyei elképzelésekhez. A polgármesterek szerint bő­ven van pótolnivaló a térségben, ezért a kiírásokra figyelemmel a saját fejlesztési program elkészíté­se mellett döntöttek. A fórum to­vábbi részében más pályázati le­hetőségekről és a területi fejleszté­si tanácshoz kapcsolódó kht. lét­rehozásáról esett szó. h. m. Településeink krónikája Tótkomlósi látnivalók A komlósi J. G. Tajovsky Művelődési Központban zajlik az élet: a közelmúltban Molnár István sportfotógyűjtő anyagából láthattak összeállítást az érdeklődők „A világ futballcsillagai A-Z-ig” cím­mel. A dedikált fényképeket 5 kontinens 70 orszá­gából vonultatta fel a gyűjtő. Az immár hagyomá­nyos víz világnapja alkalmából készített összeállí­tásnak is helyet adott a közművelődési intézmény. A minap szlovák irodalmi esten ismerkedhettek meg az irodalombarátok a komlósi költő, Antal György legújabb verses kötetével. Az Európai Uni­óba való belépésről, a csatlakozás következménye­iről a „Ki tud többet az EU-ról?” című vetélkedőn adhattak számot tudásukról a diákok a könyvtár­ban. Útkorszerűsítés Kétsopronyban Egy éve készült el Csorvás és Kétsoprony között, a külterületen egy 2,7 kilométer hosszú, hat méter széles út, melynek része a Bikács soron az a más­fél kilométernyi belterületi szakasz, mely igen­csak felújításra szorul. Rendbetételére annak ide­jén nem futotta a falu költségvetéséből. Az önkor­mányzat az útszakasz építésére pályázatot nyúj­tott be, és 40 millió forintot nyert. A beruházáshoz az önkormányzat 14 millió forint saját erővel tár­sul. A kivitelező a Békés Megyei Közútkezelő Kht., a munkákat hamarosan megkezdik, az út­szakaszt szeretnék a nyáron átadni rendeltetésé­nek. _____________________________________ m EU-s rendezvények Ladányban A körösladányi Tüköry Lajos Általános Iskolában ebben a tanévben az Európai Unióval kapcsolatban folyamatosan tartanak különböző programokat. Az utóbbi időben két uniós rendezvény volt a Tüköry iskolában. A régi farsangi népszokást felele­venítve, hatalmas szalmabábút készítettek a gyere­kek, amit a tél elűzésére a Sebes-Körösbe dobtak. S, hogy a farsangban az Európai Unió is szerepet kap­hasson, velencei karneválos maszkokat öltöttek a diákok. A napokban pedig művészeti hetet rendez­tek az intézményben „A szabadság motívumai az irodalmi, a képzőművészeti és a zenei alkotások­ban” címmel. _______(!) Me zőkovácsházi diákok sikere Sarkadon rendezték meg nemrégiben „Az Óperenci- ás-tengeren is túl” című megyei mesemondó és mese­író versenyt. A csaknem 600 résztvevőt számláló ren­dezvényre a mezőkovácsházi ÁMK Általános Iskola tanulói is beneveztek. A 3-4. osztályos mesemondó kategóriában 130 versenyző közül Szabó Tünde 4. c osztályos tanuló 5. helyezést ért el. A meseírók 143 munkájából szintén ő mondhatta magáénak az előke­lő 4. helyet. Felkészítő tanára Németh Gyuláné. A Zrí­nyi Ilona megyei matematikaversenyen is sikeresen szerepeltek a tanulók, akik közül Ujj Éva 3. a és Flender Roland 6. c osztályosok érdemeltek dicsére­tet. Felkészítőjük Mucsi Aliz és Varga Gusztáv. A ko­vácsháziak 6-os csapata - Flender Roland, Balázs László, Manczur Zoltán - 2. helyezett lett. Felkészítő: Varga Gusztáv, Domonkos Illésné. (L) Vésztői településszépítők Vésztő egyik legaktívabb civil szervezete a Vésztői Településszépítők Egyesülete, amely nemrég tartot­ta tisztújító közgyűlését. Az elnöki teendőkkel a tagság továbbra is Takács Józsefné alpolgármestert bízta meg. Az egyesület elnök­helyettesének Molnár Sándort, titkárának Mogyorósné Csekő Irmát, pénztárosának Szántó Jenőnét választot­ták meg. Az ellenőrző bizottságba Ladányi Károlyné, Karakas Anikó és Rábai Bálintné került. A vezetőség tagja: Bertalan Károlyné, Csüllög Sándorné, Nagyné Sánta Ildikó, Szabó Mária, dr. Tabi Lászlóné, Turbuczné Hegyesi Mária és Vári Szalay Istvánná._________ (l, Or osháza: 60 milliós önerő Az orosházi önkormányzat élni kíván minden olyan lehetőséggel, ami a város gyarapodását segíti. Ilyen lehetőség a címzett támogatás is. A Petőfi művelő­dési központra pedig ráférfne) egy alapos felújítás! így gondolták ezt a város vezetői is, ezért elkészítet­ték azt a beruházási koncepciót, amelyet április 25- éig kell benyújtani a Belügyminisztériumba. A jóvá­hagyás után pedig a címzett támogatási kérelmet kell beadni, amelyet a parlament bírál el. Az elmúlt években a műszakilag leromlott műve­lődési központ rekonstrukciójára már többször adott be pályázatot a város, de forráshiányra hivatkozva mindannyiszor el is utasították a pályamunkát. A be­ruházási koncepciót most átdolgozták az orosháziak és 60 millió forintos saját forrás vállalása mellett 708 millió forintos támogatásra pályáz a város. (

Next

/
Thumbnails
Contents