Békés Megyei Hírlap, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-17 / 90. szám
EletMód Halálos baleset Két fiatalember az életét vesztette hajnalban, amikor felborult az autójuk. 10. oldal & í G I T Á ti S VILÁG Taekworvdo Ebi A békéscsabai Dávid Nóra két bronzérmet nyert a rijekai Eb-n. 16. oldal DivX-es filmek: a jövő elkezdődött? Egy új számítógépes tömörítés miatt komoly átalakulás előtt a DVD-világ Amikor a dán KiSS cég bemutatta legújabb asztali DVD-jét, a DP-450-est, a szakértők azonnal tudták: ez a lejátszó alapjaiban változtathatja meg a DVD-világot. A szerkezet ugyanis képes a DivX-szel tömörített állományok lejátszására is. A DVD az angol Digital Verastile Disc, azaz Digitális Többfunkciós Lemez rövidítése. 1995-ös megjelenése óta töretlen népszerűségnek örvend, és nyilvánvaló, hogy lassan kiszorítja a piacról a videót. Előnyei közismertek: mozifilm-minőség, digitális sokcsatornás hang, különböző formátumú képarány-lehetőség, több szinkron és felirat - összesen 17 gigabájtnyi adat rögzíthető egy lemezre. Azonban a DVD-nek több hátránya is van: a legtöbbször említett a másolásvédelem (bővebben lásd keretes írásunkat). A filmforgalmazóknak persze érdekük, hogy a vásárlók ne másolják le egymásnak a filmeket, hiszen ezzel komoly bevételtől esnének el (ezért tesznek kódokat a DVD-lemezre) - ugyanakkor a tévéből rögzítés, vagy a családi nyaralás DVD-re való átjátszása sem egyszerű: Amit szabad és amit nem a felvételre is alkalmas asztali DVD ára egyelőre messze van a reálistól. Jöhetnek az extrák? A jelenleg legelterjedtebb DVD-lemez az egyoldalas, egy rétegű, 4,7 GB kapacitással. Ekkora tárhelyre a filmek nagy többsége kényelmesen elfér, sőt, jut hely az extráknak: kimaradt jeleneteknek, audio-kommentároknak, alternatív befejezésnek, és így tovább. A DVD tehát óriási lehetőségeket kínál - a kérdés csupán az: megéri-e ennyi pénzért? A DVD-filmet vásárlók nagy többsége ugyanis nem az extrákra kíváncsi: egyszerűen a jobb filmminőség miatt vesz lemezt. Jogosan merül fel azonban a kérdés: ha például egy olyan filmet akarunk megszerezni, amelyet húsz évvel ezelőtt forgattak (tehát mindenféle digitális extra nélkül), nincsenek audio-kommentárok, magyar szinkron nem készült, akkor is érdemes-e 6-8000 forintot fizetnünk a lemezért. Vagy másképpen: ha tíz éve videóra vettünk egy szilveszteri kabarét, amit az unokáinknak is szeretnénk majd megmutatni, akkor pillanatnyilag az a legheA magyar jogszabályok szerint a filmekről elvileg bárki készíthet nem kereskedelmi terjesztésre szánt, magáncélú másolatot. „Elvileg” - ugyanis a megvásárolható lemezek védettek: a dvd-lemezek másolásvédelmét a CSS, azaz a Content Scrambling System biztosítja. Ám, mint minden kódot, ezt is feltörték már 1999-ben egy norvég diák elkészített egy programot, amely lehetővé teszi a óvó-lemezek másolását. A forgalmazók persze azonnal lecsaptak, a program terjesztését megakadályozták, betiltattak minden olyan internetes portált, amelyről letölthető volt a dekódoló - a folyamatot azonban már nem tudták leállítani. Éppen a fentiek miatt Magyarországon még kialakulóban van a pontos törvényi szabályozás - néhány pont azonban biztosnak látszik: nem tilos például a tévéből rögzített műsor másolása, dvcHImek átjátszása videokazettára, valamint internetről letöltött filmek adathordozóra való átjátszása. lyesebb, ha a kazettát páncélszekrénybe zárjuk, és évtizedekig elő sem vesszük, hi szén, mint tudjuk, minden egyes lejátszással romlik a mi nőség. Jöjjön a DivX? A megoldást egy számító- gépes eljárás, a DivX tömörítés jelentheti. A | művelet vi- * szonylag I egyszerű:' egy jobb számítógép adatként rögzíti videokazetta vagy DVD tartalmát, majd összetömöríti azt. A lejátszáshoz természetesen szükség van egy kibontó programra, ám ez az internetről ingyenesen letölthető. Egy DivX-szel tömörített másfél órás film általában egy cédényi (700 Mbyte) hosszúságú - a minőség nyilván romlik ilyen tömörítési aránynál, ám ezek a hibák csak nagy felbontású monitoron illetve tévén feltűnőek. Az így készült filmet eddig csak számítógép segítségével lehetett megnézni - a KiSS új lejátszójával viszont PC nélkül is élvezhetjük a tévén a DivX-szel tömörített mozikat. (A szerkezet természetesen támogatja mind az mp3, mind az SVCD formátumokat, de nézhetünk vele akár fotócédét is.) Az ilyen (általában avi kiterjesztésű) filmek természetesen nem tartalmaznak többféle szinkront, ám például a feliratok közül a fejlesztők szerint hamarosan már válogathatunk. Elvesznek a DVD közkedvelt extrái is - ám cserébe a lemez ára töredéke egy DVD-leme- zének, hiszen míg egy filmért általában 5000-8000 forintot kémek a kereskedők, addig a DivX-es filmekhez a 200 forint körüli legegyszerűbb cédélemezek is megfelelőek. A KiSS lejátszója tehát feladta a leckét a DVD-t gyártó cégeknek - ám az igazán komoly győzelemre, azaz a DVD háttérbe szorítására még néhány évet biztosan várni kell. A DVD-LEJÁTSZÓK SZÁMÁNAK § * o -a ALAKULÁSA (DB) 1 1 Európa CD CD 1 = '3 SS S LM Magyarország S =l CD CD Is g CD CD 1« o [1 ° 1 CVJ 14 900 0 j 49 000 CD 4=3 O o CD •i5r lUü, 11 Él—m \ i 2000 2001 2002 2003* 2004* Hírek Már nem széles... Nagy-Britanniában a reklámhatóság figyelmeztette az egyik helyi internetszolgáltatót, mivel az hirdetéseiben 128 kilobit/másodperces elérés esetében a „szélessáv” kifejezést használta. A testület szerint ezzel megtéveszti a fogyasztókat: a felhasználók véleménye megegyezik abban, hogy már csak az 500 kilobit/másodperces vagy gyorsabb internetelérés számít szélessávúnak - áll az indoklásban. Hoki a neten A Yahoo hivatalosan bejelentette, hogy beindította legújabb streaming média szolgáltatását, melynek keretein belül az internetezők az északhoki-baj- nokság, az NHL meccsi- nek leg- érdeke- sebb jL: törté- % néseit követhetik figyelemmel. Az NHL videoanyagok a Yahoo Platinum szolgáltatásán belül érhetők el az internetezők számára, akik egyébként ezen csomag révén már az eddigiekben is számos rangos sporteseményt nézhettek. ■
