Békés Megyei Hírlap, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-15 / 88. szám
B É KÉS 2003. ÁPRILIS 15., KEDD - 15. OLDAL Ma ünnepi ülés A település önkormányzata Békés várossá nyilvánításának 30. évfordulója alkalmából ma délután 2 órakor a városi művelődési központban ünnepi testületi ülést tart. Köszöntőt mond Pataki István polgármester, majd a városért végzett kiemelkedő tevékenységükért többeknek kitüntetést nyújtanak át. Az ünnepi testületi ülés kultúrműsorral zárul. Ifjúsági napok A város önkormányzata, a Békési Diákszövetség és a városi művelődési központ az idén is közösen szervezi az április 29. és május 1. közötti időszakban a már hagyományos Ifjúsági napok rendezvénysorozatát. A program Április 29. (hétfő) 18.00: „Az én hangom” énekverseny döntője (művelődési központ) Április 30. (kedd) 18.00: Amatőr együttesek fellépése 20.00: A diákpolgármester beiktatása 20.15: „Az én hangom” énekverseny kategória-győzteseinek fellépése 20.30: A Republic együttes élő koncertje (Valamennyi rendezvény az Er- zsébet-ligetben lesz.) Május 1. (szerda) 10.00: Egész napos majális, kirakodóvásár, művészeti és sportbemutatók, játékos vetélkedők, sportrendezvények 18.00: „Az én hangom” énekverseny gálaműsora 20.00: Az United együttes élő koncertje (Valamennyi rendezvény az Er- zsébet-ligetben lesz.) A programok díjmentesek! Békési nyílt napok A „ Békési nyűt napok" elnevezésű programsorozatot az önkormányzat azzal a céllal rendezi, indította útjára, hogy a helyiek jobban megismerkedhessenek a város, szűkebb lakóhelyük értékeivel, adottságaival, ezzel programot is biztosítva a családoknak az év minden hónapjában. A rendezvény ma folytatódik: 10-től 16 óráig a Galériában (Széchenyi tér 4.) a ,,Múlt és jelen - 30 éve város Békés" című kiállítást tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállításon kívül a városi könyvtár tv-szobájában Szabó Gerzson helytörténeti kisfilmjeit láthatják az érdeklődők, melyek az elmúlt három évtizedben a településről készültek. Víziközmű-közgyűlés A helyi Víziközmű Társulat ma délután fél háromkor a városháza dísztermében tartja éves rendes közgyűlését. Egyebek között napirendre tűzik a társulat intéző bizottságának tavalyi munkáját, a társulat gazdasági tevékenységét, beszámoló hangzik el az ellenőrző bizottság munkájáról. A napirendi pontok között szerepel a társulat idei gazdálkodási tervének elfogadása is. Települési oldalaink a Békési Önkormányzat támogatásával készültek. Szerkesztette és fotózta: Szekeres András Harminc éve ismét város Békés Pontosan három évtizede, 1973. április 15-én, a helyhatósági választáson az akkori nagyközség lakossága városi tanácsot választott, s ezzel a település visszanyerte városi jogállását, amit a korábbi évtizedekben megvontak tőle. Harminc esztendő egy ember életében hosszú idő, de egy településében nem túl nagy. E rövid idő során büszkén gondolhatunk erre az időszakra, hiszen esélyt kapott a város arra, hogy fejlődjön, felzárkózzon, valódi várossá váljon. Visszatekintve ezekre az évtizedekre, ünnepelhetjük ezt a napot, hiszen a város akkori vezetői, a lakossággal összefogva éltek a kínálkozó lehetőséggel. A három évtized során átalakult, megszépült városunk. A mögöttünk hagyott harminc év alatt huszonkilenc olyan létesítmény valósult meg, amelyek együttesen már igazi városi arculatot adtak Békésnek. Lényegében kiépült a város intézményhálózata, melynek eredményeként az új évezred küszöbét egyre komfortosabb, lakhatóbb, fejlődő településként lépte át a város. Az eltelt időszakban, vagyis a harminc év alatt egyebek között negyvenkilenc általános iskolai tanterem épült, száznyolcvan fővel bővültek az általános iskolai diákotthonok, nyolcvan férőhellyel a bölcsődék, kétszázötven férőhellyel az óvodák, elkészült az új művelődési központ, a sportcsarnok, átadhattuk a szociális otthont, utak épültek, átalakult és megszépült a belváros, s a sort lehetne folytatni..'. Fejlődött a város infrastruktúrája, folyamatosan gazdagodó kulturális rendezvényei pedig öregbítik hírnevét, de elviszik hírét a világba is. Csak az elismerés hangján lehet szólni a várossá nyilvánítást megelőző és az ezt követő időszak városvezetéséről, a lakosság tetteiről, segítségéről, s arról a példaértékű összefogásról, amely ezt az időszakot jellemzi. Ma új kihívásoknak kell megfelelni. Az uniós csatlakozás, az előttünk álló közigazgatási reform újabb és újabb feladatokat ad. Lelkesítsen bennünket az elődök példája, akarata, munkája, hozzáértése, az összefogással a siker biztosan nem marad el. Az alapokra építve új távlatok nyílhatnak a város, Békés polgárai előtt. PATAKI ISTVÁN POLGÁRMESTER Madarat tolláról, Csavigát főztjéről... Ismeri Varga Istvánt? — állítottam meg a minap néhány békésit. Van belőlük jó néhány — hangzott szinte mindenkitől a válasz. S ha úgy kérdezem, hogy ismeri Csavigát? Arra már határozott volt a válasz, mint mondták, így kellett volna kérdeznem, hiszen így ismerik városszerte.- Honnan a Csaviga becenév? - kérdeztem elöljáróban én is Cs. Varga Istvántól, aki a minap a Szarvason, a városok polgármester-találkozóján rendezett halfőző versenyen két első helyezést szerzett. — A bátyámtól örököltem. Cs. Varga Gábornak hívják, gyerekkorában nevének kezdőbetűiből ragasztották rá barátai ezt a nevet, amit aztán - az ördög tudja, hogyan — rám ruházta. Így lettem Csaviga — magyarázta, s máris a fakanálnál tartunk. A városban remek főztjeiről lett híressé az egykori hentes, aki kitanulta a szakács szakmát is, s több mint negyedszázadon át az egyik helyi étterem főszakácsaként dolgozott. Nagyon sok rendezvényen, lakodalomban csillogtatta szakács tudását, főztjével sokakat levett a lábáról. Aztán az 1990-es évek legelején, a rendszerváltáskor ő is váltott, a magánszektort választotta. A kárpótlás során a visszakapott 20 hektárnyi földön vállalkozóként gazdálkodik, de azért hű maradt a fakanálhoz is. A birtokon olajtököt, sütőtököt, burgonyát és búzát termel. Mint mondja, több lábon áll, ha az egyik növény nem jön be, a másik pótolja a kiesését. — Mindig is szerettem főzni, 13 éves koromban, mikor a szüleim hazajöttek a földekről, kész étellel vártam őket. Aztán később a főzéssel kerestem a kenyerem, ami nekem világéletemben munka és hobbi is volt.- Mit főz szívesen?- Elsősorban a magyaros éteA bátyja ruházta rá a Csaviga nevet leket, halat, vadat, sertést, marhát és birkát.- Úgy tudom, több ezer emberre is főzött már...- Egy alkalommal, egy augusztus 20-ai rendezvényen 31 bográcsban főztem marhapörköltet. Persze nem egyedül, szép számmal voltak segítőim. Ezer személyre többször főztem már...- A szakácsnak mi a kedvenc étele?- Levesek közül a tárkonyos leveseket imádom. Kedvenc ételem a töltött csirke és a rántott csirke. Az utóbbit speciálisan készítem: a panírba teszek szezám- magot, a csirke mellé kirántott petrezselyemzöldet, ezek együttesen egy különös, ugyanakkor kitűnő ízt adnak.- Szarvason remekelt...- A város csapatát hárman alkottuk, dr. Pásztor Gyula alpolgármester, a fiam és jómagam. Kétféle halászlét főztünk, 25-25 személyre. Minden csapat maga vitte a halászléhez a nyersanyagot. Mi tisza-körösi halászlét és tárkonyos korhely halászlét készítettünk, ehhez csak folyami halat vittünk. Az alapié ötféle keszegből készült, a halászlébe filézett ponty, harcsa és süllő került. A zsűrit szaktekintélyek alkották, Benke László volt az elnöke. Nem vallottunk szégyent, a halászlével és a tárkonyos korhely halászlével remekeltünk, mindegyik kategóriában megszereztük az első helyezést.- Receptjét elárulja?- Nem titok,a szakácskönyvek tartalmazzák. Én egy-két fortélyt alkalmazok, ilyen például, hogy az alaplevet két órán át zubogó tűzön főzöm, a halászlébe kerülő fő halat 3-4 órán át száraz fehér borban áztatva a halászléhez használatos fűszerekkel pácolom. A bortól a hal főzés közben nem esik szét, ugyanakkor a fűszerek jobban érezhetők a húson. A halászlét újra szoktam fűszerezni, miközben a halat 35-40 percig közepes tűzön főzöm. A tárkonyos korhely halászlé is ebből az alapléből készül, azzal a különbséggel, hogy ebben több a haltej és a halikra, adok hozzá babérlevelet, tárkonyt, citromlével és egykét karika citrommal ízesítem, tálalás előtt tejföllel összekeverem.- Otthon ki a szakács?- Amikor ráérek, én főzök, de remekül főz a feleségem is, mi több, főiskolás fiam is próbálgatja „oroszlánkörmeit”. Ő inkább az olasz, a grill ételek specialistája, olajat használ, fiatal lévén egy más ízvilágot képvisel - mondta Cs. Varga István. Tizenkét év tanácselnökként A város első tanácselnöke a ma 77 esztendős pénzügyi szakember, Makoviczki János volt. Arról beszélgettünk, hogyan emlékszik vissza a várossá nyilvánítás időszakára. — Már 1973 februárjában sejteni lehetett, a kiszivárogtatott hírek arra engedtek következtetni, hogy a nagyközség megkaphatja a városi rangot. Jómagam alckor az MNB járási fiókjának voltam a vezetője, hivatalból is ismertem a települést. — Igent mondott, aztán később kiderült, egyedüli jelölt volt...- Azt hiszem, bátorság is kellett ehhez, mert volt feladat bőven, nagyon szigorú követelményeknek kellett megfelelni, hogy egy településnek odaítéljék a városi címet. Utólag bevallhatom, hogy sok mindenben alig, csak kisebb-nagyobb „kozmetikázással” tudtunk megfelelni a követelményeknek. Amikor kiderült, hogy Békés város lesz, nagy volt a helyiek öröme, büszkeség töltötte el a lakosságot. Mindenki a minőségi változásokban, a beruházásokban reménykedett, ugyanis a nagyközségek roppant szűkösen részesültek a különféle állami támogatásban. Békés nagyon rászorult a fejlesztésre. A várossá válás első évében elkezdődhetett az útépítés, a vízvezeték-hálózat bővítése és biztonságossá tétele, a többszintes, telepszerű lakásépítési, az iskolafejlesztési program, előtérbe került a munkahelyteremtés, az ipar fejlesztése.- Ön tizenkét évig volt tanácselnöke a városnak. Hatvanévesen ment nyugdíjba. Hogyan ítéli meg utódai munkáját?- Olyan utódom volt, akivel huzamosabb időn át együtt dolgozhattam, tanácselnök-helyettesként ismerte a várost, a feladatokat, így zökkenőmentes volt a váltás.- Nyugdíjasként részt vesz-e a helyi közéletben?- Természetesen. A városvédő és városszépítő egyesület tagjaként veszek részt a közéletben.- A településért tett munkásságát több kitüntetéssel ismerték el...- Nyugdíjasként vehettem át a „Békés városért” kitüntetést, s öt éve, a várossá válás 25. évfordulóján megkaptam a „Békés díszpolgára” címet. Márton László hagyatéka Nehezen tudom elhinni, hogy Laci bácsi elment, s ilyen hirtelen itt hagyott bennünket. Az élet olykor kegyetlen és kiszámíthatatlan. Márton Laci bácsit a napokban kísérték utolsó útjára. S hogy ki volt ő? Márton László 1928. május 12-én Mindszenten született, kisgyermek korában került a településre, az évtizedek során igazi békésivé vált: itt járt elemi iskolába, itt tanulta a betűvetést, a helyi gimnáziumban érettségizett, majd kitanulta a fényképész szakmát, a városban alapított családot, a városban élt. Az évek során szenvedélyes fotósként gyalogszerrel, kerékpárral járta a várost, a környező tanyavilágot, a Körösök partját. írni is szeretett. Amit képekben nem tudott kifejezni, elmondta írásban. „A néprajzos, ha fényképez, akkor háromszor éli át a témát. Egyszer, mikor lefényképezi, egyszer, mikor előállítja, s akkor is, mikor évek múltán előveszi a képet. Beszélgetni kell az emberekkel, ha közelebb kerültünk hozzájuk, megnyílnak, mesélnek, s már nem is vagyunk idegenek egymásnak. A néprajzosfényképész figyel. Kiválasztja azt, amire neki szüksége van. A fényképész képbe sűrítve adja vissza a történetet” - mondta egy alkalommal. Igaza volt. Egy kútágas, egy határjelző oszlop, egy kézmozdulat beszélni tud, egy arckifejezésben minden benne van. Márton László írni is szeretett. Dolgozatai közül kiemelkedik a Szántás, vetés, nyomtatás, aratás Békésen, A lótartás ismeret- anyaga és szókincse, a sárréti juhtar- tás ismeretanyaga. Könyv formájában jelent meg A békési földművelés és állattartás, a Bódisné halma, s a kunhalmokhoz kapcsolódó fényképsorozata. Féldolgozta a helyi temetési szokásokat, s több novellája és tárcája jelent meg a Békési Újságban, melynek első főszerkesztője volt. Az önkormányzat 75. születésnapjára jelentette meg a Nehéz kereset című kötetét, s születésnapjára „Békés városért” kitüntetésre javasolta, amit a mai ünnepségen nyújtottak volna át számára. A néprajzi írásokat és novellákat tartalmazó könyv kiadását, a kitüntetés átvételét már nem élhette meg, a halál elszólította. Laci bácsi, nyugodj békében! Munkáid, fotóid halhatatlanná tettek, gazdag alkotó éveket hagytál nekünk és az utókornak örökül... Gőzmozdony és pálinka, mint idegenforgalmi vonzerő Minden bizonnyal a város egyik idegenforgalmi látványossága és érdekessége lesz a Békési és Fia Bt. telephelyén, a szeszfőzde szomszédságában felállított vasúttörténeti park. A látványpark, a bemutató- és kóstolóhely kialakítását a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács és az FVM célelőirányzatából 1,5 millió forinttal támogatja. A gőzmozdony és a két vasúti kocsi felújítása befejező szakaszához közeledik Mindezt két vasúti kocsiban mutatják majd be az érdeklődőknek, melyek előtt ott büszkélkedik a csaknem két évtizedes múltra visszatekintő vállalkozás védjegyét jelképező, az idén 105 esztendős gőzmozdony is.- Az öreg - int a kismozdony- ra Ifjú Lajos nyugdíjas mozdony- vezető — utolsó munkahelye a Sarkadi Cukorgyár volt, tolatómozdonyként dolgozott, s onnan került Békésre - magyarázza beszélgetőpartnerem, aki most a szerelvény és a mozdony felújításán szorgoskodik nagy szakértelemmel. Mozdonyvezetőként 342-es, 411-es és 424-es mozdonyt dirigált, de fűtőként dolgozott az öreg masinával is. Korát meghazudtoló fürgeséggel ugrik a monstrum egyik kerekéhez, melyben ott van „születési” dátuma: 1898. Persze a vágány, amin a mozdony és két kocsiból álló szerelvénye áll, még öregebb, s ugyancsak eredeti. A fa vasúti aljakon sínszeggel lefogatott sín 1895-ben Diósgyőrben készült. A két kocsit egy évszázaddal ezelőtt gyártották, s évtizedeken át a különféle vonalakon étkezőkocsiként járta az országot, robogott a sínpáron. Ki tudja hányán frissültek fel, pihentek meg benne a hosz- szú utazás során. Most már befejező szakaszához érkezett felújítása, hamarosan eredeti formájában pompázik majd, az évek során az elvégzett „korszerűsítéseket” is ősi, gyári állapotába állítják vissza. A kocsi berendezésének alapanyaga szorosan kapcsolódik a békési tájhoz, hagyományokhoz, fűzvesz- szőből készül falborítása, az ülőhelyek is fűzvesszőből készülnek. A felújított étkezőkocsiban a látogatók videovetítés keretében megismerkedhetnek a pálinkafőzés titkával, megkóstolhatják az ágyas, a disznótoros vagy éppenséggel a hungarikummá nyüvánított szilva- pálinkát. A második kocsi felújítása már csaknem kész, ebben kiállítást rendeznek be. A tervek szerint minden termék a helyszínen megvásárolható lesz, a gyerekeknek játszóteret alakítanak ki, s készül a szabadtéri főzőhely, ahol családok, baráti társaságok bográcsozhatnak vagy szalonnát süthetnek. A kézifékes mozdony is megfiatalodik, megszépül. Fénykorában három-négy vasúti kocsival képes volt óránként akár 40 kilométeres sebességgel „robogni”. Mostani helyén sem lesz tétlen az „öreg”, teljesen nem vonul nyugdíjba, ugyanis néhányszor majd befűtenek benne, s igazi idegenforgalmi látványosságával jó néhány évtizeddel visszarepíti a múltba a látogatókat.
