Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-08 / 57. szám

HÁTTÉR 2003. MÁRCIUS 8., SZOMBAT - 7. OLDAL Tábor utcai otthon: a gyermekekéit hozták létre Egy újabb oldal a menekült gyermekek Tábor utcai otthoná­ról... Ezúttal a polgármestert kérdeztük meg, mi is történt idá­ig az intézmény létrehozásával kapcsolatban, hogyan látja ma a helyzetet számos, országos és helyi fórum tapasztalatának tükrében. Egy küszöbön álló esemény is aktualitást adott azon­ban a tájékoztatásnak: hétfőn átadják az intézmény épületét.- A sok fórumon és az országos médiában való beszélgetések so­rán kiderült számomra — kezdi Pap János —, hogy a Tábor utcai gyermekotthonnal kapcsolatos ügy igazából kettéválik. Legjob­ban mindez ott érhető tetten, hogy az embereknek nem a gye­rekekkel van bajuk — mert azok ugye nem tehetnek az egészről , hanem azzal, ahogyan tudomást szereztek az ♦ egészről. yv- A táborral kap- 4/ csolatban már jócs- f ' kán van tapasztala­tuk... — Igen, 14 éve 1 itt van Békéscsa- J bán, igazából jól beilleszkedett a városba. Amikor például a koszovóiak jöttek, ak­kor az országba és a városba is az átlagosnál nagyobb létszámban érkeztek a menekültek. Emléke­zetes számunkra - a tolerancia jele volt -, hogy a nyári napközis tábort a József Attila iskolában kellett megtartanunk, mert a jól megszokott helyet az ifjúsági tá­borban a menekültek rendelkezé­sére bocsátottuk. Semmilyen fel­háborodással nem találkoztunk. A befogadó állomás helyi beágya­zottságára jellemző még ezenkí­vül, hogy kapcsolatot tart a város különféle szervezeteivel. Külön­leges élményként él mindenki­ben, amikor a helyi szlovák klub, a vendéglátó-ipari középiskola, íjo és a befogadóállomás körbe- yendégelték egymást. Nagyon jó Volt. Zene, gasztronómia és min­den más szerepelt a programban, fiatalok és idősek is részt vettek benne. Ma is vannak itt családok és felnőtt kísérő nélkül érkezett gye­rekek. Csabai óvodákba és isko­lákba járnak, hiszen a törvény kö­telezi őket, ahogy minden iskolás- • korú gyermeket. Jelentős ré­szük nálunk marad, ha meg­kapja a menekült státust. Mindannyiuk számára meghatározó életélmény lesz, hogyan bántak velük. Fontos szerepet játszanak ezekben az induló élmé­nyekben a befogadó­állomás dolgozói, a \ városi pedagógu­sok, a társak, és azért közvetve az egész város is. — Mennyire fontos jellemzője a városnak a menekültkérdés? — Ha a testvérvárosainkból jönnek hozzánk, mindig hoznak egy csekket vagy aján­dékot a menekülttá­borban lakóknak. Szá­molnak vele. De, hogy tovább menjek, ami­kor a koszovóiak itt voltak, csabai vállalko­zók jópáran vittek ki ruhákat, játékokat, egyéb szükséges dolgokat. Szó­val, amikor a menekültgyermek­otthonnal kapcsolatos kezdemé­nyezés felmerült, ezek miatt az előzmények miatt természetes volt számunkra, hogy nem lesz semmi probléma. Nem sokkal a konkrét megkeresés, előtt pedagó­giai konferenciát rendeztünk Bé­Pap János polgármester késcsabán, az egész országból ér­keztek hozzánk olyan pedagógu­sok, akik menekültekkel foglal­koznak. Rendkívül jó tapasztala­tokkal mentek el, ilyen szempont­ból már szinte etalonnak számí­tunk országos, sőt nemzetközi szinten is. A14 éves tapasztalat és a számos, jelentős előzmény mi­att természetesnek tűnhetett a gyermekotthon megvalósítása, Fórum A témával kapcsolatban lakossági fórumot ren­deznek március 10-én, hétfőn, 16.30-tól a békés­csabai 10-es Számú Általános Iskolában, az intéz­mény szülői munkaközösségének tagjai számára. amit a képviselők egyhangúan tá­mogattak is annak idején. — Miért nem tájékoztatták idő­ben a lakosságot? - ahogy ez több fórumon elhangzott. — Tavaly nyáron többször fel­merült, hogy miképpen kommuni­káljuk a dolgot. Nincs igazán jó megoldás a kérdésre, de az igaz: ennél jobban is megcsinálhattuk volna. Ekkor azonban még teljesen tisztázatlanok voltak a gyermekott­hon műszaki és pénzügyi kérdései, nem tudtunk igazán mit mondani. Közeledett az önkormányzati vá­lasztás, tényleg nem tudtuk, mit mondhatunk egy teljesen bizony­talan dologról. A választások előtt azután szárnyra kaptak azok az is­mert rémhírek a betegségekről, meg a kábítószerről... A pontos in­formációkat pedig csak ezután, ok­tóber végén kaptuk meg. Már az is­meretek birtokában kerestük meg a szomszédos iskola vezetését, pe­dagógusait, majd a lakosságot.- Mi a helyzet az ominózus aláírásgyűjtéssel?- Született egy kezdeménye­zés akkor ősszel - 607 aláírást tartalmazott -, amelyben azt kér­ték az ott lakók, hogy a testület tárgyalja újra a kérdést. S bár nem felelt meg a népi kezdeményezés törvényi követelményeinek, mi újra foglakoztunk vele.- Milyen lépéseket terveznek a környezet megnyugtatására?- Szeretnénk szervezni az is­kolai szülői munkaközösségek mintájára egy támogató testületet a környékbeliekből. Hátha a közvetlen in­formációk az ottani embereket is jobban meggyőzik. Mára ki­derült, a tantestüle­tek pedig nem a gye­rekektől félnek, ha­nem a szülők reakci­ójától, attól, hogy esetleg emiatt csökken a csoportok száma. Ezért nekik megígértük, hogy még a 2004 szeptemberében kezdődő tanévben is változatlanul hagyjuk a csoportok számát a fogadó isko­lában, bármi történjék. De hát re­mélhetőleg addigra ez a bizalmat­lanág már régen megszűnik... A szervező Oltalom Egyesületről A Tábor utcai menekült-gyer­mekotthont kezdeményező ki­emelten közhasznú szerveze­tet, az Oltalom Egyesületet 1989-ben jegyezte be a Fővárosi Bíróság. Fő célkitűzései között az élet perifériájára sodródott emberek támogatását, valamint a közvélemény figyelmének és szolidaritásának felkeltését je­lölték meg. Mindezt a szociális munka, lelki gondozás, a jogi segítségnyújtás, egészségügyi ellátás, természetbeni, valamint anyagi segélyezés, családgon­dozás és a menekültek támoga­tása formájában teszi. Budapesten már működ­tetnek egy úgynevezett krízis mene­kültszállót, amely a fővá­rosban ügye­ik intézése végett csupán néhány napot töltő, vagy hi­vatali ügyfél- fogadási időn kívül érkező menedékké­rők ellátására alkalmas. Az Oltalom 2000 márciusában 25 férőhellyel nyitotta meg a rászorultak előtt az intéz­ményt. Emellett hajléktalan­gondozással is foglalkoz­nak. Éjszakai szállást (me­nedékhelyet) működtetnek 100 férőhellyel (téli krízis ide­jén 120-130 ember számára biz­tosít menedéket). Egy átmeneti szállásuk 18 hajléktalan férfi számára nyújt menedéket, nép­konyhájukból napi 100-120 adag meleg ételt osztanak ki in­gyen. A nappali melegedő 100 fő befogadására alkalmas, a Női Hajléktalanok Átmeneti Ott­hona pedig 64 hajléktalan nőt képes elszállásolni. A szintén általuk működtetett Családok Átmeneti Otthona 28 személy befogadására al­kalmas. Az Oltalom Egyesület .a menekült gyrekekre is szeretné felhívnia figyel­met, ezért is szorgalmazta egy gyemekotthon létrehozását számukra Hétfőn sor kerül az épület műszaki átadására Célegyenesben a kicsik új otthona Hétfőn lezajlik az új Tábor utcai menekült-gyermekotthon műszaki átadása. Innen már csak a berendezés beszerzése, és a személyzet egyhónapos felkészítése marad hátra a nagy pil­lanatig, amikor az első gyerekek végre kikerülhetnek az eddi­gi kellemetlen környezetükből, és elfoglalhatják helyüket az új, nyugodt, nekik épített szálláson. A jövő héten megkapja az intéz­mény a használatba vételi enge­délyt - tudtuk meg a leendő in­tézmény vezetőjétől, Demeter Júliától (képünkön). Az egykori bölcsödét a gyermekvédelmi tör­vény előírásainak megfelelően alakították a 28 gyermek fogadá­sára.- Márciustól a legfőbb fel­adatunk a berendezés beszerzé­se, és az újonnan felvett sze­mélyzet felkészítése munkájuk ellátására - mondta az igazga­tónő. A körülbelül 240, döntően megyeszékhelyi, de gyulai, bé­kési és kétegyházi jelentkező közül eddig tíz személyt vettek már fel az in­tézmény mű­ködtetésére, még öt leendő alkalmazott ügye folyamat­ban van. Az ál­talános szociá­lis munkások, gyermekfelügyelők, gondozók kiválasztásánál is a gyermekvé­delmi törvény előírásait tartot­ták szem előtt, mindenki ren­delkezik a feladata ellátásához szükséges felső-, illetve közép­fokú végzettséggel. Mindenki ismer legalább egy idegen nyel­vet, de márciustól intenzív an­gol nyelvtanfolyamon vesznek részt, a szükséges menekült- ügyi képzés mellett.- A hivatalos megnyitó ideje egyelőre nem biztos még, vala­mikor április elejére, közepére várható. Sok vendéget várunk, nagykövetek, szakemberek jön­nek majd el, de az érdeklődőkre is számítunk. A gyermekek - eddig úgy néz ki, hogy öt kis­lány és 23 fiú - április folyamán népesítik be a házat, tizenöten a békéscsabai állomásról, a többi­ek pedig Bicskéről, Debrecen­ből érkeznek. Várják a beköltö­zést, már tudnak róla, hiszen a jelenlegi, sokkal kedvezőtle­nebb körülményeiket nem sze­retik. Májustól magyarul tanul­nak, és készülnek a szeptembe­ri iskolára, közben különféle programokat szervezünk nekik az otthonban és például a Diák­tanyán... Menekült gyerekek — magyar oktatás: nem ellentmondás Hogy mennyire befogadókész az iskolai társadalom — pedagó­gusok, gyerekek —, arról álljon itt ez az írás. Pedagógusok vé­leményére alapozva, a menekültek oktatásának több évre visz- szamenő tapasztalatait osztjuk meg olvasóinkkal — általában szólva a menekült gyermekekről. Az országban — így Békéscsabán is — szá­mos iskolában foglal­koznak már hosszabb ideje a menekült gyer­mekekkel. Az ilyen szerencsétlenül járt, külföldről érkező kis­korúak száma mindig változó volt a politikai helyzettől függően, Békéscsabán is jó né­hány éve állandóan tanítanak olyan gye­rekeket, akik a befo­gadó állomásról ke­rültek a különböző is­kolákba. A menekült gyerekek általában szorgalmasak... Néhány szó egy menekült kislánytól Szeret az osztályában lenni. Barátai általában a mene­külttáborból kerültek ki, de az iskolán kívül is kapcso­latot tart néhány helyi osztálytársával, amellett, hogy rosszban senkivel negyedikes társai közül. Már elhagyta a menekülttábort, itt telepszenek le Békéscsabán, amelyet az Itt töltött négy év után már valóban otthonának érez... Többfelől hallot­tuk, hogy az iskolá­ban ez soha nem volt probléma. Soha sen­ki nem foglalkozott a helyzettel negatív ér­telemben, nem vol­tak felháborodások, sőt, a szülők, akik­nek gyermekei me­nekült kisgyerekkel kerültek egy osztály­ba, segítőkésznek mutatkoztak. Kinőtt ruhákat hoztak és más ajándé­kokat. A gyerme­kek kö­zül egye­sek már tudnak magyarul, amikor vala­melyik menekülttáborba kerül­nek, de a gyermekmentő szolgá­lat és más szervezetek segítségé­vel egyes intézményekben műkö­dik külön magyar nyelvű oktatás is. Egy lapunknak nyilatkozó ta­nár elmondta: legfontosabb ta­pasztalata a menekült gyerme­kekkel kapcsolatban, hogy rendkívül hálásak, ra­gaszkodnak a felnőttek­hez, az osz­tálytársak­hoz, szeret­nek iskolába járni. Igazá­ból nincs ve­lük problé­ma, biztos háttérrel ren­delkező gye­rekek gyak­ran több problémát okozhatnak ma a pedagógusok­nak. — A legtöbb esetben szorgal­masak: volt egy ukrán kislány az ...és regeszkodnak a felnőttekhez (A képek illusztrációk) Az oldal Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala támogatásával készült. iskolában, aki egy évig szinte nem is szólt, majd amikor megtanulta a nyelvünket, a magyar kivételé­vel minden tárgyból ötös lett.

Next

/
Thumbnails
Contents