Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-07 / 56. szám

4. OLDAL - 2003. MÁRCIUS 7., PÉNTEK INTERJÚ Gyula bácsit a humor élteti Az orosz fogságban havonta háromszor volt születésnapja A nyolcvanéves Kiss Gyula bácsit mindenki határtalan jóked­véről ismeri. Ő az, aki pillanatok alatt bárkit képes derűre fa­kasztani. Nem is csoda, hiszen Gyula bácsit viccmesélői ké­pessége még akkor sem hagyta el, amikor az orosz fogságban 840 méter mélyen a föld alatt bányaomlást szenvedett. Ott, a mélyben, szorult helyzetében is volt lelki ereje tréfálkozni. A határtalan jókedvet édesapjától örökölte, aki többek között arról is nevezetes, hogy ő tette fel a nagyváradi Szent László templom tornyának gömbjét. előtt a gyulavári csapat kapuját védte. Többször futballoztunk egymás ellen. Azonnal megis­mert: attól kezdve számomra né­mileg enyhült az éhség. Több­ször hívott az árufelvételhez is. Amikor az oroszoktól vettük fel az alapanyagokat, mindig „ele­meltem” 18-20 szem krumplit. Hamza Károly arra intett: ilyes­SZEGHALOM — Édesapám nagyon szeretett vic­celődni, tréfálkozni. Ez a szokása rám is átragadt, megörököltem — kezdte Gyula bácsi. - Ő Nagyvá­radon született, ott is tanult okle­veles építésznek. Apámnak, fog­lalkozásából eredően, nemcsak a hangulata szállt magasra, hanem gyakran ő maga is magaslatokba emelkedett. Részt vett a nagyvá­radi Fekete Sas cukrászda hatal­mas épületének építésében. A Szent László templom tornya te­tején lévő gömböt pedig ő tette fel. Olyan toronymagasra viccei­től is csak ritkán emelkedett a hangulat.- Ön egészen fiatalon már a körösladányi focicsapatban fut­ballozott. Akkoriban körülményes lehetett az idegenbeli mérkőzések­re eljutni. Az utazási nehézsége­ket, gondolom, jelentősen enyhí­tette az ön humora. — A körösladányi csapatnak 1934-től 1941-ig, bevonulásomig voltam a tagja. Valóban nehezen jutottunk el az idegenbeli mérkő­zésekre. Szeghalomra szerettünk leginkább jönni, hiszen ide csak átgyalogoltunk. Néhány paraszt- ember szerette Ladányban a fo­cit, így lovas kocsijaikkal ők szál­lították a csapatot a környező fal­vakba. Ha pedig nagyon messze volt a mérkőzés színhelye, a gyo­mai vasútállomásra kocsikáztat- tak át bennünket, onnan pedig vonattal folytattuk utunkat. A gyalogolásos, a szekeres és a vo­natos kiruccanásaink egyaránt remek alkalmat kínáltak arra, hogy „bedobjam magam”. Az egész csapat nagyon élvezte a vicceimet, és hamar tetőfokára hágott a hangulat. Nyá­ron sokszor a mérkőzés napján is kora hajnaltól délutánig arattunk. Ak­koriban szívósabbak voltak a fiatalok: a munkától nem szállt el sem a testi, sem a lelki erőnk.- A gondtalan évek után jött a világháború, majd az orosz hadifog­ság... — Azokban a nehéz években volt csak igazán szükségem a hu­morra. Sőt a viccelődésem, tré­fálkozásom másoknak is erőt adott ahhoz, hogy könnyebben elviseljék a megpróbáltatásokat, a gyenge táplálkozást. Utóbbi fő­leg az orosz fogság idején volt kritikus. Szinte csak korpából, Humoros történeteim többségét az élet írta ­csalánból és burizsból, azaz hán­tolt árpából készült ételeket kap­tunk. Előfordult, hogy az álta­lunk szedett takarmányrépából főzték az ebédünket, egy kis kor­Névjegy Kiss Gyula Született: 1922. augusztus 19-én, Körösla- dányban Családi állapota: özvegy Gyermekei: három lánya, egy fia, hét unokája (négy lány, három fiú) és négy dédunokája (két lány, két fiú) Végzettsége: öntözéses agronómus Hobbija: viccelődés, tréfálkozás, kerékpározás pás rántással „fűszerezve”. Ezek­ből sem adtak eleget. Amikor né­met szakács mérte az ételt, ha­vonta háromszor volt „szüle­tésnapom”, mert az ünnepeknek nagyobb adag járt. Aztán a szin­tén Békés megyei Hamza Károly lett a szakács, aki a világháború állítja a szeghalmi Kiss Gyula bácsi D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET mivel nem szabad játszani, ez nem vicc. Nem ijedtem meg. A bányánál rosszabb helyre úgy­sem kerülhettem volna, márpe­dig akkor már ott dolgoztam.- Apropó, bánya. Úgy tudom, kint, oroszhonban bányaomlást is szenvedett, amelyből sértetlenül sike­rült kijönnie. — Valóban megtörtént. Lent, a föld alatt 840 méte­res mélységben lapátoltuk a szenet. A patkányok - amelyeket éppen a vész­jelzés miatt telepítettek oda — már előre megérez­ték a bajt. Ahogy tudták, menekítették a fészkeiket. Mi már nem tehettünk semmit, raj­tam csak a szerencse segített. Az omlásnál egy hatalmas nagy kő esett fölém, amely kunyhószerű üreget képezett. Az alig néhány négyzetméteres odúba rajtam kí­vül még öt magyar fogolytársam záródott be. Négy napig szorong­tunk ott, míg végre ránk' találtak. A sötét veremben nagyon nehe­zen telt az idő: főleg aludtunk, meg beszélgettünk. Néha vicce­lődtem, pedig ott nem csak mi voltuk mélyen, hanem a hangula­tunk is.- Oroszországból hazajövet itt is folytatta a tréfálkozást, és ezt a jó szokását máig őrzi. Hol keres hozzá hallgatóságot ?- Amíg aktívan dolgoztam, fő­leg a munkatársaim hallhatták a vicceimet. Amikor Körösladány- ban laktam, volt, hogy 18 kilomé­tert kellett gyalogolnunk, amíg ki­értünk a rizsföldre. Ilyenkor azért szerettek velem jönni az embe­rek, mert ha viccelődtem, köny- nyebben és gyorsabban telt az idő. Mostanában sokat kerékpá­rozom, közben egy sörözőnél, kocsmánál meg-megállok egy kis- fröccsre. S ha már ott vagyok, gyorsan elmondok néhány viccet. Legalább kétezer viccet biztosan megjegyeztem. Mindig éppen azokat „kapom elő”, amelyek az adott pillanatban a legjobban ille­nek a hangulatomhoz. Ismerőse­im néha azzal állítanak meg az utcán, hogy mondjak egy viccet. Ebből tudják, hogy érzem ma­gam.- Tapasztalata szerint a höl­gyek vagy a férfiak, a fiatalabbak vagy az idősebbek kedvelik-e job­ban a vicceket- Inkább azt mondanám, hogy mindenki másfélét szeret. A höl­gyek a pikánsabb vicceken nevet­nek nagyobbat, a férfiak inkább azt a tréfálkozást kedvelik, ame­lyekben a kétértelmű szavakon van a hangsúly. Az idősebbek is jobban vevők az elgondolkod- tatóbb poénokra, a fiatalok pedig azt szeretik, hogy egyértelmű és azonnal ható legyen a vicc csatta­nója.- Vicceit, humoros történeteit honnan veszi?- Amikor hallok egy jó viccet, könnyen megjegyzem, s ameny- nyiben úgy érzem, csiszolgatok rajta. A történetek többségét az élet írja. A mindennapi lét gyak­ran kabaré, s ha ezt észrevesszük, mindannyiunkkal szinte naponta sok, humorba illő furcsaság törté­nik. Ezekre a helyzetekre helye­zem a fő hangsúlyt. Legfeljebb egy kicsit „kozmetikázok” rajtuk, de minden történetem tömény valóságra épül.- Mit jelent Gyula bácsi szá­mára a humor?- Tulajdonképpen mindent, az egész életet. A problémákon a humor mindig könnyebben átse­gített, mintha elkeseredtem vol­na. A nevetés, a jókedv egyes tu­dósok szerint is gyógyítóan hat. S ebben lehet is valami, hiszen túl a nyolcadik évtizedemen még mindig itt lehetek, itt beszélget­hetünk. Viccek nélkül nem biz­tos, hogy ezt a kort megérem. MAGYARI BARNA Megkérdeztük olvasóinkat A disznóvágásról Körmendi János, J5“*'"!|^H 56 éves, tanár, a '•* ™ Csorvásiak Bará­ti Társaságának elnöke:- Minden évben kétszer vágunk disznót. Csorváson álta­lában januárban tartanak disznó­tort, a mi családunk november végén és karácsony előtt tölti fel „disznóságokkal" a kamrát. Ilyenkor összejön a szűk családi kör, a szüleim, a gyerekek és a só- goromék. A főböllér már vagy ti­zenöt éve én vagyok. A disznóvá­gás nálunk nem a régi hagyomá­nyok szerint zajlik, mint amilyet a csorvási disznótoros rendezvé­nyen is bemutattak. Mi a modem technikát alkalmazzuk. Kecskés Beáta, 36 éves, pedagó­gus, csorvási la­kos:- Nálunk nem telik el év disznóvágás nélkül. Van, amikor nem is egyet vágunk. Kolbászt, hurkát, sonkát, szalonnát készítünk, a disznó többi része pedig a fa­gyasztóba kerül. A disznóvágás nálunk hagyománytisztelet. Sok helyre ilyenkor hentest hívnak segítségül. Nálunk nincs erre szükség, mert a családunk ért hozzá. Én például a főzésnél se­gédkezem. Mi nem a hagyomá­nyos szalmás pörzsölést alkal­mazzuk. Amit csak lehet, gépesí­tettünk. S Aszódiné Han­szarvasi lakos: - Régebben minden évben vágtunk disz­nót. Olyankor összejött a csa­lád apraja-nagyja: a testvérek, a gyerekek. Reggel ötkor, még sö­tétben kezdtük a munkát. Mire megvirradt, mi, asszonyok már sült hagymás vérrel vártuk a böl- léreket. Mára kiöregedtünk a disznóvágásból, ráadásul kétszer is megnézzük, hogy mit eszünk, mert a koleszterinszintre is ügyelni kell. Kolbászt azért most is készítünk, ehhez megvesszük a húst. Aki hasonló cipőben jár, annak ajánlom a mangalicahúst. már nem. Ket­ten vagyunk a feleségemmel, megöregedtünk, nehéz a disznó­vágással járó munka. Tizenöt éve vágtunk utoljára disznót. Amíg dolgozni jártunk, nem volt időnk a hizlalásra, most meg már úgy vagyunk vele, hogy megvesszük, ami magunknak kell. Egy isme­rőstől vásároljuk a disznótorost, aki úgy készíti el a kolbászt és a hurkát, ahogy mi is szeretjük! K.E. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szíve­sen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, eze­ket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberé­nek. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. A cél: kevesebb bürokráciával! Csökkenteni kell az ügyintézési határidőket A bürokrácia csökkentése, a színvonalas munka és a tér­ségi szerepkör erősítése — ezeket a követelményeket ha­tározta meg a helyi polgár- mesteri hivatal köztisztvise­lői számára a gyomaendrődi képviselő-testület. Gyomaendrőd A képviselő-testület leszögezte, a köztisztviselői életpálya prog­ramhoz kapcsolódva a hivatali dolgozók elé állított teljesítmény­követelmények a munka szak­mai színvonalának emelésére irá­nyulnak. Ezt szem előtt tartva határoz­ták meg a hivatali munka kiemelt céljait. A képviselők elfogadták, hogy folytatni kell az intézmény racionalizálását, ám a költségek csökkentése nem történhet a színvonal rovására. A munka- szervezésben a takarékosságra, az átlátható működésre kell töre­kedni. Cél az is, hogy minél keve­sebb legyen az emberek bürokrá­cia miatti kényelmetlensége. Csökkenteni kell a határidőket, a fölösleges párhuzamos ügyinté­zést. A köztisztviselői teljesít­mény értékelésében szempont lesz az is, hogy a szakterület­ükön mennyire képesek alkal­mazni az egyablakos ügyintézés módszerét. Képesek-e az adott kérdésre komplex tájékoztatást adni? Elvárás továbbá, hogy az ügyfél érthető, áttekinthető do­kumentumot kapjon. A hivatalnak tovább kell erősí­teni térségi szerepkörét és építeni a hivatalok közti kölcsönös elő­nyökön alapuló együttműködésre. __________________________im Tel epüléseink krónikája Szúnyoggyérítés közösen Gyomaendrőd kezdeményezésére jött létre és ta­valy már 16 tagúra bővült az a térségi települési ösz- szefogás, amelynek célja, hogy összehangolja és így hatékonyabbá tegye a szúnyoggyérítést. A Gyoma­endrőd gesztorságával létrejött Körös-völgyi Telepü­lések Regionális Szervezete tavaly a Magyar Turiz­mus Rt.-tői 33 millió forint vissza nem térítendő tá­mogatást nyert e célra. Idén ismét sikerrel pályázott a térség. Az elnyert 36,2 millió forint a szúnyoggyé­rítési program költségeinek felét teszi ki. A regioná­lis szervezetből tavaly három település - Öcsöd, Cserkeszőlő és Körösladány - kilépett, csatlakozott viszont Dévaványa és Ecsegfalva.______________w Díjemelés Körösújfaluban A körösújfalui képviselő-testület nemrég úgy dön­tött, hogy 10 százalékkal emeli az étkezési térítési díjakat. A növelésből származó plusz bevételt a mi­nőség és a mennyiség javítására fordítják. Az emeléssel együtt a térítési díjak támogatásáról is határoztak a község vezetői. Az állam kiemelten támogatja a háromgyermekeseket, továbbá a rend­szeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőket. Ezt a tényt figyelembe véve, a körösújfalui önkor­mányzat azokat támogatja, akiknek háromnál keve­sebb gyermekük van, továbbá nem részesülnek ki- egészítő családi pótlékban.___________________m Me zőkovácsházi karnevál Fergeteges hangulatú farsangot rendezett a napok­ban a mezőkovácsházi általános iskola alsó tagoza­tának tantestülete. Idén a dzsungel világába kalau­zolták el a vendégeket a kisiskolások. A velencei, a riói, a nizzai karnevál hangulatát a dekorációk is ér­zékeltették, melyet fokozott a sok színes jelmez. El­sőként a Pa-Dö-Dö Költözzünk össze! című számát az első osztályosok bájos tánccal mutatták be, mely­nek a tanítók is résztvevői voltak. Ezután a másodi­kosok Vándorlás című produkciója és a 2-4. osztály bennszülött tánca emelte a jókedvet. A harmadiko­sok Las Ketchup előadását a negyedikesek Szivár­vány és Szamba című tánca követte. A műsorra az elsősök dzsungel szerelmének előadása tette fel a koronát. Az egyéni jelmezesek után az értékelés, tombola és a szülői megvendégelés zárta a napot. __________________________________________(U Ro ma pályázók Körösladányból A körösladányi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat kezdeményezésére a szintén helybéli Tüköry Lajos Ál­talános Iskola segítségével öt roma tanuló pályázott a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány kuratóriu­ma által meghirdetett, tanulót támogató ösztöndíjra. A nyolcadik osztályosok közül Bódi Tibor, Jakab Anita, Nagy Roland, Tasi Márta (az általános iskola befejezése után valamennyien tovább szeretnének tanulni) és az ötödik osztályos Tasi Nikolett pályá­zott az ösztöndíjra. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, vala­mint az iskola vezetése is reméli, hogy mind az öt diák a mostani második félévre is elnyeri a kért tá­mogatást _____________________ ____ ji) Tá vmunka Kardoson Esélyt a jövőnek címmel új távmunkahelyek létesíté­sére írt ki közös pályázatot a hírközlési és a munka­ügyi minisztérium. A kísérleti program a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási esélyeit javítja. A pályázók támogatására összesen félmilliárd forintot szánt a kormány. A kardosi önkormányzat a napkö­zis konyha élelmezésének nyilvántartására, a meg­rendelés és a könyvelés bonyolítására pályázott. E feladatokat távmunka formájában egy részmunka- idős alkalmazottra bízták. Az önkormányzat a mun­kavégzéshez szükséges számítógép megvásárlására, továbbá az alkalmazott munkabére hat hónapos tá- mogatására eredményesen pályázott. ______mi Ku paverseny Nagykamaráson A nagykamarási általános iskolában a közelmúltban véget ért a tanulók futball házibajnoksága, mely a sportfoglalkozásokon zajlik a felsős diákok között. A tanulók javaslatára idén vándorkupát alapítottak, amelyet először adtak át a győztes 8. osztályos csapat­nak. A közös elhatározás értelmében a díszes serleget egy évig őrzi az osztály, amelyet minden tanévben az újból megrendezett kupaversenyeken lehet elnyerni. A nevelők és a gyerekek elmondták, Nagykamaráson — tornaterem híján — mostoha körülmények között edzenek a fiatalok, elkelne egy korszerű tornaterem a településen. A diákok abban bíznak, hogy valamilyen központi pályázati lehetőséggel előbb-utóbb javulnak a sportolás feltételei a községben. _____________________________________ iu

Next

/
Thumbnails
Contents