Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-06 / 55. szám

4. OLDAL - 2003. MÁRCIUS 6., CSÜTÖRTÖK R I P ŐRT Autisták: harc egymásért és egymás ellen Nem tudják kívülről a telefonkönyvet, a gyufaszálakat sem számolják meg Megkérdeztük olvasóinkat A termőföld életjáradékra váltásáról Többnyire nem fújják kívülről a lexikonokat, a gyufaszálaka sem számolják meg a skatulyában. Néha felöltözni sem képe sek egyedül. Pedig az értelmi képességeikkel nincs baj. Beszél ni is tudnának, mégsem kommunikálnak. Legalábbis nem úg] ahogy megszoktuk. Bezárkóznak a saját világukba, és ner hagyják magukat kicsalogatni a csigaházból. Vendégségbe megyek - Békés­csabára, mégis másik világba. Mi­közben három autista gyerekhez, Tomihoz, Fecó.hoz és Évikéhez készülök egy hétvégi tréningre, azon gondolkodom, mivel szerez­hetnék nekik meglepetést. Mert ezek az apró lények is gyerekek: tudnak örülni, lehetnek dühösek, sőt agresszívek is. Ilyenkor hihe­tetlen erő tör ki belőlük - állítják a segítők. hetik a gondolataikat. Kétoldalú kommunikáció alakul ki: ha szó­ban mondjuk, hogy fürödni kell menni, nem értik, ha ábrán mu­tatjuk, felfogják. A rajzok bevál­tak az étkezéseknél, a gyerekek kiválaszthatják, mit szeretnének enni. Ez persze kitartó munka eredménye. Tomi hallja és érti, miről van szó. Megjelenik a konyhában és mászkál. Miközben beszélgetünk, a gye­rekek téblábolnak körülöttünk. Tomi szívesen lép oda az asztal­hoz, ahol ülünk, játszik a dikta­fonnal. Először azt hiszem, a vilá­gító piros lámpa tetszik neki, az­tán kiderül, érdes felületet talál, azon húzogatja a kezét. Fecó is bejön és váratlanul kirántja az evőeszközös fiókot. Az akció iszonyú csörömpöléssel jár.- Első ránézésre Fecó hango­sabbnak tűnik a többinél. Az előbb a szobában bedobálta a já­tékokat egy dobozba. A hang a lé­nyeg vagy a rend ?- Mindkettő. Fecó nagyon rendszerető. Fia nyitott ajtót lát, azonnal becsukja. Fecóhoz ha­Az Aut-Pont Alapítvány számlaszáma, amelyre adójuk egy százalékát utalhatják: 18382134-1-04. A tréinget az Erőforrás Alapít­vány — United Way Magyaror­szág támogatja. Az autistáknak az egyszerű műveletek is nehéznek tűnhetnek. Évi képeket tanul Amikor belépek a házba, nyolcéves forma kisfiú kukucskál az előszobában. Megbabonázza a kabátomon csüngő madzag. Oda­lép, percekig pörgeti a kezében. Nem zavarom, bár idegen va­gyok. Észre sem vesz, mintha nem léteznék. — Akadnak autisták, akik az embereket is tárgyként kezelik — magyarázzák a felnőttek, akik fel­ügyeletet vállalnak a háromnapos hétvégi tréningen. - Például nem ők nyitják ki az ajtót, hanem nyúlnak valaki keze után, és ráte­szik a kilincsre. Szükségük van emberi kapcsolatokra, de nem a hagyományosan vett értelemben. Sokuknak a szemkontaktus, a si- mogatás is kellemetlen. — A falakonfestmények helyett kártyákat látok, amelyeken az áll, hogy fogmosás, fürdés, alvás. Ez mit szolgál? — Az autisták nehezen és sajá­tos módon kommunikálnak, az Egyesült Államokban kifejlesztett „kártyás” módszer azonban a legtöbb esetben működik - vála­szol Tuska Katalin, a békéscsabai Aut-Pont Alapítvány munkatársa. - A gyerekek könnyen használ­ható kép segítségével bárki szá­mára érthetően, önállóan közöl­- Tomi állandóan mozog — mondja Kati -, de most keres va­lamit, amit enne. Végül a tepertőt választja. Kati apró darabokra szeli a te­pertőt, a tányérra sót szór. Tomi egyesével vizsgálja a darabokat, van, amelyiket bekapja, a másikat visszateszi. A visszatett darabokat ugyan újra fel­veszi, de soha nem eszi meg.- Nem tudjuk, mi alapján választ. A falato­kat külön kell tenni a tá­nyér szélére, hogy maga mártogathassa. Sok autista gyerek sajátos ét­kezési szokásokat vesz fel. Például a milánói makarónit többen csak akkor eszik meg, ha a tésztát és a szószt külön kapják, nem szabad összekeverni nekik.- A táborban új dolgokat pró­bálhatnak ki. Az ismeretlen szitu­ációkat előre megbeszélik a gyere­kekkel?- Nem tudjuk megbeszélni, mert a beszéd számukra többnyi­re egybefolyik az egyéb külső za­jokkal. Nem szűrik ki, hogy nekik szól. A legtöbben nem szeretik a zajt, azon nyomban elkezdenek kiabálni vagy befogják a fülüket. sonlóan sok gyerek szereti a saját hangját hallani, mint a csecse­mők, amikor gőgicsélnek. Nincs fizikai akadálya, hogy megtanul­janak beszélni. Tomi például minden hangot ki tud ejteni, még­sem beszél. Egyszer viszont tisz­tán, érthetően kimondta, hogy Nincs fantáziájuk A legtöbb autista nem kreatív. Fia kiöntünk eléjük egy doboz építőkockát, vagy szín vagy nagyság szerint állítják sorba anélkül, hogy tanulnák. Soha nem építenek belőle. A kártyákkal sem a szokásos módon ját­szanak, ha foglalkoznak is vele, inkább pörgetik a kezükben, vagy megnyalják. Big Brother. Soha nem tanították rá, hallotta a tévében. Akik be­szélnek, ők sem a szituációnak megfelelően reagálnak. Mondato­kat ismételgetnek ugyanabban a helyzetben, amiben hallották.- A családok hogyan élik meg, hogy gyermekük autista?- Szerencsére a zömük elfogad­ja, nem akarja elrejteni a gyereket a környezete elől. A legtöbb gondot az iskola jelend, mert csak Békés­csabán és Gyulán tartanak fenn speciális osztályt autistáknak. Az iskolában nem az a lényeg, hogy megtanuljanak írni-olvasni, ha­nem, hogy önállósodjanak. Tudja­nak enni, öltözködni, teríteni, le­gyenek szobatiszták. Közösségben történhetnek csodák: egyszer pél­dául az egyik gyerek odament a másikhoz és megsimogatta, pedig tényleg nem szeretik az érintést.- A falon mégis láttam egy kár­tyát, hogy ,,ölbe ülni".- Tomi szeret ölbe ülni, neki ké­szült, de nem feltétlenül azért jön hozzánk, mert szeretette vágyik.- Mikor derül ki, hogy egy gye­rek autista?- Általában kétéves kor körül. Ekkor már „illene” beszélni, és gyanús, ha a gyerek nem kommu­nikál szavakkal. Olyan is előfor­dul, hogy egészen három-négy éves korig, esetleg tovább is látszó­lag minden rendben van, aztán lassacskán kezdi elfelejteni, amit megtanult, és az addig beszélő, verset mondogató óvodásról kide­rül, hogy autista. Minden ember más, az autisták is másképpen fej­lődnek. Van, aki lexikonokat, tele­fonkönyveket tud megtanulni, de képtelen önállóan felöltözni.- Ezeket a gyerekeket hívjuk mi, laikusok esőembereknek?- A Rain man című film való­ságos történeten nyugszik, de ke­vés autista mondja meg ránézés­re, hány gyufaszál ömlött ki a skatulyából. A legtöbbnek van ki­emelkedő képessége, de ez nem „ugrik ki” az átlagból. Miközben beszélgetünk, a gye­rekekkel együtt átmegyünk a moz­gatóterembe, ahol labdákkal, szi­vacsokkal a koordinációs készsé­güket fejlesztik. Minden pillanatban csoda születik. Az elvégzett feladatok után jutalom jár. A figyelmemet Évike köti le éppen, né­zem, ahogy megpróbálják rávenni, gördeszkán ülve vigyen el egy karikát a te­rem egyik végéből a másik­ba, amikor Fecó kisebb dührohamot kap. Kiabál, nekimegy az egész falat beborító tükörnek, mert nem kapott csokit. Tárgyakon vezeti le a feszültségét. Bántóan éles hangon sikít. A segí­tők megpróbálják rávenni egy szá­mára egyszerű feladat elvégzésre, hogy jutalmazhassák. Nekem, külső szemlélőnek, ijesztő a kép, a többiek megszokták. Élnek a ma­guk világában. Bezárkóznak, és hiába csalogatják őket, nem akar­nak kijönni. Itt minden nap harc egymásért és egymás ellen. Pedig értelmesek: látszik a tekintetükön. Szegvári István, 38 éves, batto- nyai gyesen lévő édesapa:- Az ötlet nem rossz, de biztosan van­nak, akik ódz­kodnak tőle. Szerintem sokan belátják, hogy a járadék biztosabb, mint a gazdál­kodás. Azt nagyon hangsúlyoz­ták a rádióban is, meg a tévében is, hogy az életjáradék nem örö­kölhető. Úgy gondolom, éppen ezért olyan egyedülálló, idős kis­nyugdíjasok élnek-a lehetőség­gel, akiknek nincsenek gyerme­keik. Nekik nagyon megfelelő ez az ajánlat, mert azonnal élvezhe­tik, amit a földjükért kapnak cse­rébe. Ha örökösök is vannak, meggondolandó a dolog. Dódity György, 49 éves, batto- nyai kereskedel­mi eladó:- Aki már nem tudja megművelni a földjét és nem lát fantáziát a gazdálkodásban, az kénytelen odaadni néhány hektáros par­celláját az államnak. A földért kapott nyugdíjszerű járadék egészen biztosan javít az ilyen idős emberek helyzetén. Tudni kell azonban, hogy a föld örö­kölhető, de az életjáradék nem. Meg aztán az is benne van a paWiban, hogy korán meghal az ember. Ha sokáig él, akkor jól jár, mert a nyugdíj és a járadék együttesen garantálhatja, hogy ne legyenek súlyos anyagi gondjai. György Antal- né, 28 éves, dombegyházi háztartásbeli: — Nekem tet­szik ez az ötlet, mert valóban vannak olyan idős emberek, akik egész életükben dolgoztak, és mégis nagyon kevés a nyugdí­juk, nem elegendő a tisztes meg­élhetéshez. Azzal, hogy a földjü­ket leadják az államnak, lehető­séget kapnak nyugdíjuk kiegészí­tésére, életkörülményeik javítá­sára. Meggyőződésem, hogy a becsülettel ledolgozott évtizedek után az érintettek többsége nem arra vágyik, hogy reggeltől estig a földet túrja. Sokan, ha akarnák sem tudnák, mert ebben a kor­ban már gyakoriak a betegségek. Tukolicza Lász- lóné, 37 éves, lö- kösházi MÁV- alkalmazott:- Az én nagyanyám már a kárpótlási je­gyet életjáradék­ra váltotta, nem vett részt a termőföldre való licitá­láson. Szerintem helyesen tette, és egyetértek azokkal is, akik most élnek ezzel az új lehetőséggel. Va­lószínűleg belátják, hogy úgysem tudnák megművelni vagy meg- műveltetni a földjüket, a gazdál­kodásra sem egészségileg, sem anyagilag nem lennének képesek. A nagymamám jónak tartotta az életjáradékot, és ez a lényeg: ne mi döntsünk a kérdésben, hanem azok, akiknek minden kis pénz jól jön a nyugdíjhoz. m. oy. D-FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELEI Több állami segítséget várnak FEKETE G. KATA A megyei képviselő-testület nemzeti és etnikai kisebbségi bizottsága húshagyó kedden tartotta ülését Eleken. A résztvevők megcsodálhatták a helyi fiatalok hagyomány- őrző boldondkocsis-maska- rás-álarcos felvonulását, s megízlelhették a jó szívvel kí­nált finom eleki fánkot is. Elek Az ülés résztvevőit Pluhár László polgármester tájékoztatta Elek város életéről. A település cigány, német, román és szlovák kisebb­ségi önkormányzatának vezetői, Czinanó János, Nádor Mária, Botás László és dr. Kuruczné Czralinga Judit a nemzetiségi kö­zösségek helyzetéről és terveiről szóltak, s valamennyien kiemelt jelentőséget tulajdonítottak a nyelv és a vallás megőrzésének, a hagyományápolás terén végzett munkának, illetve az ezekben va­ló együttműködésnek. E napi­rend tárgyalásán meghívott ven­dégként részt vett Lénárt István­ná és Pap János is; előbbi a váro­si, utóbbi a román általános isko­la igazgatója Eleken. A bejelenté­sekre szánt harmadik napirend megtárgyalását követően a részt­vevők ellátogattak a román álta­lános iskolába és a német közös­ségi házba. Hevesi József, a nemzeti és et­nikai kisebbségi bizottság titkára az ülés után elmondta, hogy az eleki román iskolának jelenleg 53 tanulója van, s ebben a ciklusban várható az intézmény felújítása. A bizottság támogatja a nemzeti­ségi közösségeknek azt az igé­nyét, hogy - főleg az olyan for­ráshiányos településeken, mint Elek vagy Battonya - a szaktárca 100 százalékban finanszírozza az oktatási intézmények fenntartá­sát. MÉNESI GYÖRGY Településeink krónikája Irodát Gyomaendrőd ad A Hármas-Körös Kistérségi Területfejlesztési Társu­lás - a működési feltételeit javítandó - Gyomaend­rőd gesztorságával pályázik a Nemzeti Területfej­lesztési Hivatalhoz. Ä hivatal 80 millió forintot külö­nített el a kistérségi koordinációs programok támo­gatására, amely többek között a kistérségi irodák létrehozását segíti. A gyomaendrődi önkormányzat a városházán két irodahelyiséget ajánlott fel e célra. Itt tevékenykedhetne a térségi megbízott, a térség­menedzser, továbbá a két ügyintéző. A pályázatban a város kötelezettséget vállal rá, hogy az iroda kiala­kításához és működtetéséhez szükséges infrastruk­túrát biztosítja. A pályázat részeként a társulásnak össze kell állítani egy programtervet, amelyben be­mutatja, hogy az elkövetkező egy évben milyen fó­rumokat, térségi értekezleteket és képzéseket szer- vez. ______________________________________(Rí Pe tőfi-napok Mezőberényben A mezőberényi Petőfi gimnázium, a nemzeti ünnep alkalmából, idén is megrendezi a Petőfi-napokat. A rendezvénysorozat március 5-én 15 órakor szavaló­versennyel kezdődött. A versenyzőknek két Petőfi­művet kellett előadniuk. Március 12-én, ugyancsak délután, háromtagú csapatok bizonyíthatják felké­szültségüket az iskolatörténeti vetélkedőn. A szer­vezők Miért szép, avagy miért olvassuk Petőfit? cím­mel esszéírásra hívták az iskola diákjait. A rendez­vénysorozat keretében képzőművészeti és ének-ze­nei pályázatot is hirdettek, melyek kapcsolódnak a költőhöz. A Petőfi-napok március 13-án 18 órakor a Petőfi Művelődési Központban gálaműsorral zárul­nak ______________________________________(Z) Or szágos versenyre Békésből A megye különböző településeiről érkező fiatalok részvételével Békéscsabán, a Munkácsy emlékház­ban rendezték meg hétfőn a VI. József Attila szava­lóverseny Békés megyei döntőjét. A versenykiírás alapján általános iskolát végzettek indulhattak a versenyen. A zsűri tagjai voltak: Kovács Edit szín­művész, Hajdú László tanár, valamint dr. Pap Ist­ván, a megyei művelődési központ igazgatója. A 2003. április közepén Tatabányán megrende­zendő országos versenyre - döntésük alapján - két diák jutott tovább: Iván Réka és Grosz Nikoletta, mindketten a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázi­um tanulói. Felkészítő tanáruk: Szabó Ila. ioi Kedvezményre pályázik Okány Okány is indul a Mechon Simon Alapítvány által ki­írt Tóra hagyomány, a múlt öröksége a jövőért című pályázaton. Az alapítvány zsidó emlékhelyeket ku­tat az országban, s a településekről beérkező infor­mációs anyagok birtokában nyújt támogatást. Fekete Zoltán, Okány polgármestere elmondta: az alapítvány alapvető élelmiszerek vásárlásánál kedvezmények biztosításával segít a rászorulók­nak. Ez a támogatás lakosonként 200 forint lehet, ami a 3 ezer lakosú Okány esetében 600 ezer forin­tot jelent. Kedvező elbírálás esetén ekkora értékű vásárlási lehetőségre lesz jogosult a körös-sárréti község.____________________________________(i) Bérgépekkel a kardosi tanyákon Nagy teljesítményű saját gépek híján a kardosi ön- kormányzat a helyi vállalkozók gépeit vette igény­be a januári és februári nagy havazás idején. A gé­pek bérletére és a járműveket kezelők bérére köl­tött pénz, továbbá az önkormányzati védekezési költség összesen elérte az 1,3 millió forintot. A 870 lelkes településen a lakosok fele tanyán él. A külte­rületek megtisztítására nagy erőt fordítottak, hi­szen biztosítani kellett a megközelíthetőség és az ebédkihordás feltételeit. Brlás János, Kardos pol­gármestere emlékeztetett rá, a község e célra az idei költségvetésében eredetileg 600 ezer forintot szánt. A megyei önkormányzathoz mintegy hét­százezer forintra nyújtottak be vis maior támoga­tást. ___________________________ (R) Ál latszállítás, mérlegelés A végegyházi önkormányzat az MTZ 550-ös trak­torával és szerelvényével állatszállítási szolgálta­tást is végez. Az igényt a községházán kell bejelen­teni. Az állatszállítás díját a legutóbbi testületi ülé­sen felülvizsgálták, melyet - figyelemmel a lakos­ság nehezedő életkörülményeire - a tavalyi áron hagytak jóvá. A sertés szállítási költsége községen belül 350 forint egyedenként. Községen kívül 1800 forint fordulónként, mely darabszámtól független. A községi mázsaház igénybevételéért is fizetni kell, melynek díja sertés, ló, szarvasmarha esetén 100 forint/darab. A mérlegelést csak a polgármes­teri hivatal megbízottja végezheti, sőt külső cég felvásárlása esetén is jelen kell lenni a mérésnél. A mázsaház karbantartása, a mérleghitelesítés a hi- vatal feladata._________ m

Next

/
Thumbnails
Contents