Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-26 / 71. szám
4. OLDAL - 2003. MÁRCIUS 26., SZERDA R I P ŐRT irékésjegmhIrlap Vásárlóerőnk a megyék között hátulról a harmadik A tízezer lakosúnál népesebb városaink közül Békéscsaba az első, Sarkad az utolsó Az egy főre jutó vásárlóerő Magyarországon az utóbbi négy évben — Németországhoz viszonyítva — három százalékponttal javult. A vásárlóerő-index csak dunántúli megyékben, Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Vasban és Komárom-Esztergom- ban, valamint a fővárost „körülölelő” Pestben haladja meg az országos átlagot. A két utóbbi megye jelentősen előrelépett a legelső, 1998-ban végzett vásárlóerő-vizsgálathoz képest, amikor még az átlag alattiak csoportjába tartoztak. A sor végén Szabolcs-Szatmár-Bereg kullog, az utolsó előtti Borsod-Abaúj- Zemplén, hátulról a harmadik pedig Békés megye. előtti Borsod-Abaúj-Zemplén (86,7), hátulról a harmadik Békés megye (87,6). Az ország vásárlóerő-térképén nem a Duna a választóvonal. A Dunától keletre fekvő Csongrád ugyanis megelőz három dunántúli megyét is, Baranyát, Somogyot és Tolnát. De utóbbi kettő elé került a rangsorban a legutóbbi időszakban Heves is. Békésben is megtelepedtek a multiforgalmazó cégek, számtalan a kisbolt, a butik. Gazdag a húsvéti kínálat is, ugyanazokhoz az árucikkekhez hozzá lehet jutni, mint az ország bármelyik vidékén. Súlyos gond, hogy a vásárlóerő sokkal gyengébb, mint a gazdagabb megyékben (KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ) A 10 000 lakosúnál nagyobb települések közül a legnagyobb vásárlóerővel rendelkezők rangsorát továbbra is Százhalombatta vezeti. A megye nagyobb városai közül egyedül Békéscsaba vásárlóereje haladja meg az országos átlagot. A két évvel ezelőtti második Paks hátrább került a hatodik helyre. Most Budapest a második, majd Budaörs, Tiszaújváros és Budakeszi következik. Többek között ezeket tartalmazza a GfK Piackutató Intézet napokban nyilvánosságra hozott tanulmánya, amelyet Vásárlóerő-index 2002-2003 címmel adtak közre. A GfK Piackutató Intézet idén először kiszámította minden magyar település vásárlóerő-indexét. A 3102 település mellett rendelkezésre áll az egyes megyék, valamint külön-külön a budapesti kerületek vásárlóereje. Ez a mutatószám elsősorban a kereskedelem fejlesztéséhez és a kereskedelmi marketinghez nélkülözhetetlen eszköz. Ha az országos átlagot 100-nak vesszük, akkor a megyék élmezőnyét alkotó Fejér és Győr- Moson-Sopron mutatója egyaránt 105 százalék, Vas mutatója 104, Komárom-Esztergom 103, Pest pedig 101 százalék. Ezek a magas mutatók magyarázzák egyrészt Észak-Dunántúlon a kereskedelem szerkezetének gyors fejlődéA számítás alapja Az egy főre jutó vásárlóerő-indexet a GfK Piackutató Intézet különböző statisztikai adatok alapján számítja ki. Ezek közül legfontosabbak a lakosság száma, a jövedelmekre és járadékokra vonatkozó statisztikák, továbbá a munkanélküliek részaránya a településeken. sét is, másrészt a budapesti agglomeráció erősödését. A megyék rangsorában négy évvel ezelőtt Győr-Moson- Sopron még egyedül állt az élen 103 százalékkal, majd Fejér és Vas következett 101-gyel. Komárom-Esztergom megye 98 százalékos mutatója akkor elmaradt az átlagtól. A legalacsonyabb egy főre jutó vásárlóerővel változatlanul Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendelkezik, az országos átlaghoz képest 1998-ban, 2000-ben, de most is 81 százalékkal. Utolsó A vásárlóerő-adatok olyan termékek értékesítési potenciálját mutatják, amelyek iránt a kereslet jelentős mértékben függ a vásárlóerőtől. Ugyanakkor a mutatószámok megbízható támpontot adnak többek között a területi képviselők értékesítési lehetőségeinek meghatározásához, ahogyan a forgalom értékeléséhez is. De segítenek abban is, hogy feltárják az eddig nem megfelelően kiaknázott területeket, hogy csak néhány felhasználási lehetőséget említsünk. A legjobb és legkedvezőtlenebb helyzetű megyék közti különbség négy év alatt alig változott. A lassú átrendeződést mutatja azonban, hogy sorrend szerinti pozíciójából ezalatt leginkább Békés és Zala veszített, legnagyobb mértékben pedig Komá- rom-Esztergom és Nógrád javított. Ez azokat a vállalatokat érinti leginkább, amelyek forgalma közvetlenül függ a vásárlóerőtől, így a leggyakrabban vásárolt élelmiszerek és háztartási vegyi áruk forgalmazói mellett a tartós fogyasztási cikkek, autók, utazások, banki és egyéb szolgáltatásokban érdekelt cégeket. Budapesten az országos átlaghoz képest jelentősen javult az egy főre jutó vásárlóerő, két év alatt 126-ról 130 százalékra. A megyeszékhelyek általában nem véletlenül egyben regionális kereskedelmi központok is. Átlagos vásárlóerejük mutatója ugyanis 107-ről 2 százalékponttal 109-re nőtt. Ettől negatív irányban legjobban Miskolc, Nyíregyháza és Salgótarján tér el, ahol az index az országos átlagnak megfelelő 101-101 százalék. Az élen Székes- fehérvár, Veszprém, Győr a sorrend, a korábbi felmérésekhez képest magasabb, 118-123 közötti értékekkel. Az 1998-as megye- székhelyi listát még Győr vezette Székesfehérvár és Szekszárd előtt. A rangsor utolsó előtti helyéről pedig Tatabánya (1998-ban 99 százalék) három hellyel előbbre rukkolt, és két éve 102 százalékra fejlődött, most pedig 105-nél tart. Ez az utóbbi évek cégalapításainak és a munkanélküliség csökkenésének egyik eredménye, ami együtt jár a modern bolttípusok megjelenésével is Tatabányán. Békéscsaba a 103 százalékos vásárlóerő-indexével az országos átlag fölött áll, de messze elmarad a nyugat-magyarországi városoktól, Székesfehérvártól, Veszprémtől és Győrtől, de még Tatabányától is. Sovány vigasz, hogy „leköröztük” Debrecent (102), Miskolcot és Nyíregyházát (101-101). Rosszabb a helyzet a megye 10 000 lakosúnál népesebb városaiban. Ezekben az egy főre jutó vásárlóerő-index: Békéscsaba (103 százalék), Gyula (99), Orosháza EGY LAKOSRA JUTÓ VÁSÁRLÓERŐ-INDEX EGYES EURÓPAI ORSZÁGOKBAN (Százalékban, ha a németországi átlag: 100) Ország 1998 2002 Svájc 131 128 Németország 100 100 Ausztria 95 100 Görögország 67 74 Portugália 67 73 Szlovénia 67 69 Csehország 51 51 Magyarország 47 50 Lengyelország 40 40 Szlovákia 38 38 Törökország 32 32 Észtország 28 32 Románia 24 24 Lettország 29 23 Románia 28 32 Moldávia 18 23 Litvánia 22 22 Bulgária 21 22 Oroszország 18 23 Ukrajna 12 11 Forrás: GfK Piackutató Intézet (98), Szarvas (93), Szeghalom (87), Békés (83), Gyomaendrőd (83), Mezőberény (83), Sarkad (77). SZAVAZÁS AZ INTERNETEN | Lapunk internetes oldalán egy j héttel ezelőtt arról kérdeztük j Önöket: véleménye szerint van- e influenzajárvány a megyében? A szavazás a következőképpen alakult: Nincs, a megszaporodott betegségek száma többféle kórokozótól eredeztethető. Van, csak a szakemberek nem merik felvállalni. 70% Van, de „nagyobb a füstje, mint a lángja”. Mától az alábbi témában kérdezzük véleményüket: „Benne vagyunk-e” az iraki háborúban? Klikkel/enek a www.bmhirlap.hu-ra! Településeink krónikája Vésztői munkahelyteremtők A vésztői önkormányzat 2006-ig szóló gazdasági tervét a legutóbbi ülésén fogadta el a helyi képviselő-testület. Vésztőn is komoly problémát jelent a munka- nélküliség, ezért a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében a város vezetése további helyi adókedvezményeket szeretne biztosítani az új munkahelyeket teremtőknek, valamint élni szeretnének az Európai Unió nyújtotta lehetőségekkel. Szintén nagyon fontos a közlekedés megtartása, fejlesztése. Mindezek érdekében az önkormányzat szorgalmazza a vasúti pályák, hidak és a járműpark felújítását, a körösnagyharsányi vasúti határátkelő létesítését. _________________________________in Tó tkomlósi mélyrézfúvósok sikerei Mélyrézfúvós hangszereken tanuló zeneiskolások versengtek Szegeden, azon a regionális megmérettetésen, ahonnan a legjobbak az országos mélyrézfúvósok versenyére juthattak tovább. A Tótkomlósi Zeneiskola növendékei ezúttal is a legfelkészültebbeknek bizonyultak. A tíz továbbjutóból négy volt komlósi: Kovács Balázs (tenorkürt), Szeles József (tuba), Zelmann Pál (tenorkürt) - mindhárom diák felkészítője Krcsméri János tanár. Az első korcsoportban szintén a kiskunfélegyházi döntőbe jutott Lopusni Gábor (tenorkürt), az ő felkészítője Forró Gyula. ___________________________________________________________1C«) Gyermeküdültetés Zsadányból A zsadányi általános iskolások az osztályfőnökök által szervezett - általában 1-2 napos - országjáró kirándulásokon kívül a Balaton partján található Káptalanfüredre, illetve a romániai Tenkére utazhattak eddig.- Most a zsadányi cigány önkormányzat sikeres pályázata lehetővé tette, hogy augusztus 18- ától 5 napot eltölthessenek tanulóink Szarvason. Ezt a nyaralást 15 tanuló és 5 felnőtt számára, teljesen költségmentesen, a Nemzeti Gyermek-, Ifjúságvédelmi Közalapítványnak és ifjú Jónás Tibornak, a helyi cigány önkormányzat elnökének összehangolt munkája és segítsége tette lehetővé - közölte Eszenyiné Fábián Ildikó iskola- igazgató. ____________________________________________ül Meg kérdeztük olvasóinkat Felválthatja-e az olajat a napenergia? Bozó Tímea, 18 éves, battonyai középiskolás: — A napenergia hasznosításával sok területen pótolható az olaj, illetve a benzin. Fűtésre, vízmelegítésre már Magyarországon is alkalmaznak napkollektorokat, családi házak tetején, sőt állattartó telepek épületein is láthatóak ilyen készülékek. Abban nem vagyok biztos, hogy ezek télen is helyettesítik a hagyományos energiahordozókat. A mi éghajlati viszonyaink között inkább a kettő kombinációjával számolhatunk. Környezetvédelmi szempontból azonban így is felbecsülhetetlen a napenergia hasznosítása. Molnár Tibor, 42 éves, nagy- kamarási rokkantnyugdíjas: - Az olajkészletek előbb-utóbb kimerülnek, a pótlásukban kétségkívül nagy szerepe lehet a napenergiának. Bizonyára több irányban folynak a kutatások, s lehet, hogy olyan megoldások is születnek, amilyenekre ma még nem is gondolunk. Azon sem lepődnék meg, ha kiderülne: réges- régen kidolgozták azt a technológiát, amelynek segítségével pótolhatók a szénhidrogének, csak egyelőre titokban tartják. Az olajipari óriások mindent megtesznek azért, hogy pénzt csináljanak a fekete arany minden csepp- jéből. Báló Imre, 63 éves, MÁV- nyugdíjas: — Kérem tisztelettel, én egyszerű ember vagyok, erre, tisztelettel, nem tudok mit mondani. Amikor erősen süt a nap, kérem tisztelettel, az annyi energiát küld a Földre, hogy ha el tudnánk raktározni, nem kellene ide se szén, se olaj. Tisztelettel én is megkérdezem: tetszik emlékezni a tavalyi iszonyatos kánikulára, a tűző napra? Tisztelettel, ha megengedi: olyan tudósok kellenének, akik biztonságosan megoldják ezt a nagyon fontos kérdést. Az is lehet, kérném tisztelettel, hogy meg van ez már oldva, csak eltitkolják. Katona István, 50 éves, kaszaperi kisgépkereskedő:- Vagy elfogy az olaj, vagy koncentrálódik. Ha például Amerika ráteszi a kezét a készletekre, nemigen fog törődni a többi országgal. Ebben a helyzetben igenis meghatározó szerepe lehet a napenergiának: rá fogunk jönni, hogy olcsóbb az olajnál, és gyakorlatilag kimeríthetetlen. És még valami: az olajcsapok elzárhatok, de a nap elé egyetlen nagyhatalom vagy multi sem képes ernyőt húzni, hogy korlátozzon bennünket a felhasználásban. Nagy jövőt jósolok a napenergiának, lehet, hogy hamarosan én is hasznosítom. m. gy. D-FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELEI Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó, dinamikusan fejlődő cég gyártási részlege lakatos munkatársat és fémipari betanított munkatársakat, valamint festőt és fényezőt keres. Alkalmazási feltételek: ❖ lakatos és festő, fényező esetében szakirányú végzettség ❖ legalább 2 éves szakmai gyakorlat ❖ nagyfokú munkabírás ❖ terhelhetőség ❖ büntetlen előélet. Cégünk előnyként értékeli: ❖ lemezáru-gyártásban, valamint fémiparban szerzett gyakorlat ❖ számítógép-felhasználói ismeretek ❖ jogosítvány. Amit mi nyújtunk: ❖ szakmai fejlődés ❖ teljesítményarányos bérezés ❖ kulturált munkafeltétel ❖ biztos megélhetés. Fényképpel ellátott pályázatát a kiadóba kérjük eljuttatni „Fémipari”, ill. „Lakatos” és „Fényezés” jeligére.
