Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-25 / 70. szám

2003. MÁRCIUS 25., KEDD - 7. OLDAL [HÍRLAP----------' .............................................. EU RÓPA I UNIÓ Aki szennyez, „annyit” fizessen! Ezeken a hasábokon nem elő­ször írjuk le: tapasztalataink szerint annál jóval több, in­formációval teli előadás hang­zik el az EU-csatlakozással kapcsolatban, mint azt sokan (?) vélik. Mindezt annál is inkább mondhatjuk, mert a múlt hét elején jóindulattal egy tucat érdeklődő hallgatta végig a környezetvédelem té­májában Szopper Éva szakmi­nisztériumi tanácsos értékes előadását Békéscsabán. Békéscsaba Hazánkban évente mintegy 80 millió tonna hulladék keletkezik, de ennek csak 4,5 százaléka ve­szélyes (vörösiszap, fémkohásza­ti salak és iszap, hulladékégető­maradék). Egyelőre ott tartunk, hogy ezekről részletes nyilván­tartást kell készíteni még az idén. Mindent beleszámítva, 2010-ig az EU-s követelményeknek való megfeleléshez 2700 milliárd „beruházási forint” szükséges, a szemétképződés megelőzésétől a gazdasági ösztönzők kidolgozá­sáig. Az állam vállalása: 75 száza­lék, a vállalkozóké 20 százalék, a lakosságé 5 százalék, persze ezen belül segít az unió is. Hogy hazánk kétségtelenül elő­relépett a környezet védelmét szolgáló előírások terén, jól mu­tatja, hogy míg 1999 februárjában 18, az év közepén kilenc, 2001 ta­vaszán pedig már csak 4 témában kértünk időleges mentességet. Ez utóbbiak közül emeljük ki, hogy „csak” 2005 júniusának vé­géig kell teljesítenünk: az összes csomagolási hulladék 60 százalé­kát hasznosítjuk (most 30-35 százaléknál tartunk), idén szep­tember végére elvégezzük a vi­zek állapotfelmérését, miközben szükséges 846,4 milliárd forint értékű, 14 ezer kilométer fo­lyamkilométer csatornaszakasz beruházásra való előkészítése. Az ivóvízminőség-javító prog­ramra 2009-ig 800 településen 111 milliárd forint kell. A hétköznapi fülnek irdatlan számok, ráadásul nehezen he­lyezhetőek képbe, inkább ehe­lyett rögzítsük: más fejlesztése­ket is feltételezve, a teljes joghar­monizációs megfeleléstől 2020-ig a GDP hazánkban 2,2-15,6 szá­zalékkal emelkedhet. Miután meglehetősen gyakran fogalmazzák meg a csatlakozás kétkedői, hogy legkevesebbet ar­ról tudnak, milyen hátrányokkal jár a „nem”, most nézzük, me­lyek a kedvezőtlen jelek. 1. Gond lesz a környezetvéde­lem által megfogalmazott határ­értékek betartatása, mindenek­előtt az úgynevezett száraz vegytisztításban és az autófénye­zés területén. Egyben költséges a régi technológiák leváltása. 2. Szigorodnak a nagy tüzelő- berendezésekre/hulladékégetők- re, továbbá a tüzelő- és üzem­anyagok minőségére vonatkozó előírások; 3. Egyes háztartási gépek zaj- kibocsátásra vonatkozó korláto­zása átmeneti árnövekedéssel jár; 4. A hulladékkezelési terhek növekedése miatt romlik a kö­zépvállalatok piaci helyzete. Nézzük végül, melyek a kü­szöbön álló legfontosabb tenni­valók:- A nem veszélyes hulladékok­ról szóló, újrahasznosítást célzó kormányrendelet megalkotása;- A hulladék-nyilvántartás és adatszolgáltatás követelményei­nek kidolgozása.- El kell érni, hogy a települési hulladékoknál a szennyező részé­re kivetett díj fedezze a szóban forgó hulladék kezelési költségét.- Az uniós lista figyelembe vételével idén december 31-éig - Phare-segítséggel - ki kell alakí­tani a hulladék-nyilvántartási in­formatikai rendszert. L RÉMHÍR IBOROS BÉLA KARIKATÚRÁJA! Európa = tisztább víz 2015-ig kerüljenek természetesközeli állapotba A víz világnapjának minapi békés­csabai, stílszerűen a Vásárhelyi mű­szaki szakközépiskolában tartott ün­nepsége jó alkalmat kínált arra is: is­merkedjünk az Európai Unió „vizes” követelményeivel, a leendő hazai fel­adatokkal. A kormányrendelettel el­fogadott, 2015-ig szóló, mintegy 100 milliárd forintos program 2300 tele­pülést érint. Ez 14 ezer kilométer csa­torna, valamint 4 millió, úgynevezett lakosegyenértékű szennyvíztisztító kapaci­tás megépítését, illetve korszerűsítését hor­dozza magában. A csatlakozásig 50-60 százalékos állami, 20-30 százalékos EU- és 10-30 százalékos önkormány­zati forrással tervezhetünk. Ehhez 2004 és 2006 között hazánk a szennyvizes szakterületre 15-20 milliárd forint támogatást kaphat a kohéziós és a strukturális alapból. lom, a civil szervezetek bevonása. A cél egyértelmű: 2015-re „jó” állapot­ban kell lennie vizeinknek, amit úgy is fogalmazhatnánk, legyenek addig­ra természetesközeli állapotban. Az állapotfelmérés után intézkedési programot dolgoznak ki, mindenek­előtt a 13 tagországot érintő Duna vízgyűjtő hazai területére vonatkozó­an, az unió ugyanis vízgyűjtőterüle­tekhez köti a nagyobb egységeket. A keretirány­elvet közösen fogadták el, hiszen könnyen belát­ható, csak akkor hatásos a környezeti állapotok javítása, ha együttesen lépnek fel, például a szennyezések ellen. Hazánkban 44, úgynevezett feszíni víztestet különítettek el. A felszín alatti vi­zek mennyisége nem lehet több, mint a többéves utánpótlás. A követelmények teljesítését rugalmasan keze­lik, belátható kivételek (árvíz) és engedmények vannak, de mindent „igazolni” kell, egyet nem le­Regionális vízgyűjtők Magyarországon, területekre dolgozza ki Az EU az Intézkedési programját a vízgyűjtő A csatlakozás egyik súlyponti területe a vízgaz­dálkodáshoz kapcsolódó környezetvédelmi elő­írások teljesítése. Mint Havasné Szilágyi Eszter (képünkön), a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fő­osztályvezető-helyettese elöljáróban elmondta, a hazai kerettörvény 5 fő fejezete: 1. A vizek ökoló­giai védelme. 2. A fenntartható vízhasználatok (ivóvíz-, fürdővíz-, öntözővíz-használat) megőr­zése. 3. A vízminőség javítása. 4. A felszín alatti vizek védelme. 5. Az árvizek és az aszály káros környezeti hatásainak csökkentése. A vízvédelmi folyamatban fontos elv a társada­Szót kér az állampolgár Az édesvíz nemzetközi éve az idei. A világnapra nyílt levelet írt Pálos Lehel békéscsabai lakos, aggódva legfontosabb elemün­kért. A Mindentudás egyetemén hallotta, hogy 2012-re a mostani napi, személyenkénti 240 literes vízfogyasztást 120, míg 2040-re 50 literre kell mérsékelni. „Nem firtatva a ma használatos vízórák hiteles mérési értékeit, ilyen alacsony tartományban, ki­jelentem, hogy ez az 50 literes napi átlagérték soha el nem ér­hető küszöbszám!'' A szerző saját példája alapján részletesen is megindokolja, mi­ért, majd arról ír, miért bünteti a takarékosságot a megyei vízmű vállalat. A számla első sora tudtul adja (...)-még akkor Is, ha nincs fogyasztás - az alapdíj két hónapra 390 Ft + áfa (I) - 874 Ft. Ez a 3 köbméteres összes fogyasztás szintén áfás számlájá­nak több mint 55 százaléka. Ez az elmúlt évben 45 százalék volt. Hol itt az ösztönzés a taka­rékosságra? Tizenkét víztestet javasoltak A különböző egyeztetések közepette Réti Lászlóval, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízi-közmű osztályvezetőjével megpróbáltuk „megyésíteni” a 12 éves tervezet vonatkozásait. Néhány érdekes adatot sikerült megtudni. Az igazgatóság illetékességi területéről a 44-ből tizenkettőt javasolnak úgynevezett víztestté besoroltatni, így például valamennyi folyót, to­vábbá több nagy csatornát, így az Élővíz-, a Szeghalmi-, a Holt- Sebes-Körösi-csatornát. A realitás? Négy-nyolc víztest, amely külön­ben azt jelenti, hogy vízgyűjtő gazdálkodási tervezés alá eső terüle­tek. A régiós besorolások alapján a Körösök vízgyűjtője a 17-es szá­mú terület, de érinti a megyét további kettő is. Mellesleg 29, napi 93 ezer köbméter kitermelésére képes, sérülékeny vízbázis helyezkedik el a térségben, ezek döntően a Maros hordalékkúpjának kútcsoport- jai. A program nem új keletű, már az utolsó, a mezőgyáni csoporton dolgoznak. A fő feladat: úgy megvédeni a területet, hogy leghama­rabb 50 év alatt érhesse el őket szennyezés... A zárt rendszerű szennyvízhálózat hossza jelenleg 1042 km, ehhez 650-et kell még építeni. A 75 településből 29-nek van már hálózata, ha nem is mindenütt teljes. hét: „tartósan berendezkedni szennyezett ál­lapotra.” A hazai munkacso­portok most a jogharmonizá­ción dolgoznak, miközben megkezdődött a víz- használatok gazdasági elemzése. Nagy feladat hárul a tennivalók egyeztetése során a már mű­ködő határvízi bizottságokra. Megkezdődött a szennyvízprogram végrehajtása, amelyre Ma­gyarország engedményt kapott- csak 2015 a végső határidő. A sérülékeny vízbázisok kezelésé­re készített program már 1997- ben elkezdődött, ezt befejezni 2008-ra kell. Mivel a tennivalók szerte­ágazóak, tárcaközi bizottság koordinál a minisztériumok között. „Ma még egy kicsit úgy érez­zük magunkat, mint az őserdő­ben, mert a feladatok most kris­tályodnak ki, de szorítanak a ha­táridők és eközben az érte-benne dolgozók tudják: sokakat érintő társadalomépítő ügyről van szó”- mondta befejezésül Havasné Szilágyi Eszter. FÁBIÁN ISTVÁN ☆ ☆ Az EU-oldal a Külügyminisz­térium támogatásával készült. Nézőpont Az utódok érdekében Magyarország 2004 májusá­ban — más ál­lamokkal együtt — be­lép az Euró­pai Unióba. Állandó rova­tunkban is­mert, neves személyiségeket kérdezünk meg a témáról. Ezúttal Tirják Lászlóhoz (képünkön), a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatójához fordultunk kérdésünkkel.- Az integráció Magyarorszá­gon új élethelyzetet teremt, s ez a változás a személyemet, a csa­ládomat és a utódaimat is érinti. Fiatalon még megéltem, hogy háromévente tudtam Nyugat- Európába menni. Ma pedig le sem kell állítani a gépkocsit az osztrák határon. Európa össze­szűkült - kezdte Tirják László, aki szerint az uniós csatlakozás része a globalizációs folyamat­nak. A mi dolgunk, hogy az új körülmények között megtalál­juk a helyünket.- A csatlakozásból adódó előnyöket csak a nyugat-európa­iakéhoz hasonló tudás és isme­ret birtokában fordíthatjuk a ja­vunkra. Fontos az is, hogy a fel­készületleneknek, például a hiá­nyos idegennyelv-tudásúaknak legyen kitartásuk és energiájuk behozni a hátrányt. Törekedni kell arra is, hogy megőrizzük az ország egyedi arculatát. Ehhez mindenekelőtt meg kell találni és meg kell óvni a vidék szépsé­gét. Ez mind olyan cél, amiért keményen meg kell dolgozni. Szenvedélyesen szeretünk Romániába járni. Az ottani sok­színűséget, a hallatlan termé­szeti értéket nem csak mi tartjuk nagyra, de nyugat-dunántúli is­merőseink is becsülik. Az ilyen típusú értékeket félteni és óvni kell. Remélem, sikerül megőriz­ni és bízom abban is, hogy a családommal meg tudunk felel­ni az elvárásoknak és élni tu­dunk a kínálkozó lehetőségek­kel. _____ CS. R. Fog almak, kérdések, vélemények____________________________________________________ Az erdőtelepítésről az unióban Többet ér egy szónál Európai uniós összeállításunk­ban ezúttal az egyik legfonto­sabb kérdéskör, a környezetvé­delem és a közösség „vizes” kö­vetelményei részleteibe tekin­tünk, s különösen azokat a terü­leteket helyezzük nagyító alá, melyek megyénk számára meg­különböztetetten fontosak. A jö­vő heti uniós oldalunk közép­pontjában a tervek szerint a vámügyek, a leendő vámszabá­lyok, a legfontosabb várható változások állnak. Várjuk olvasóink kérdéseit, véleményeit e témakörökkel, il­letve általában az uniós csatla­kozással kapcsolatban. Címe­ink: 5600 Békéscsaba, Mun­kácsy u. 4., e-mail: szerk.be- kes@axels.hu. Kérjük, a külde­ményre írják rá: Európai Unió. _________________________Ü8 Ko nkrét kérdéssel kereste meg rovatunkat Kukla Ferenc Gyuláról. Olvasónk az erdőte­lepítéssel, -felújítással, az er­dészettel kapcsolatos kilátá­sokról, az erdőgazdák támo­gatásáról érdeklődött. A kérdéssel mindenekelőtt a Nem­zeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vi­dékfejlesztés Operatív Programja (AVOP) foglalkozik. Erdőgazdál­kodás terén a program az erdésze­ti termékek betakarítási, feldolgo­zási és értékesítési módszereit fej­lesztő beruházásokat; az elsődle­ges fafeldolgozást, illetve a fa és nem fa alapú erdei termékek előál­lításának korszerűsítését segíti. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében a mezőgazdasági terület erdősítése támogatható. Az erdőte­lepítés és -felújítás tehát az AVOP részeként kaphat támogatást. Ezenkívül az 1257/1999. EK ta­nácsi rendelet 31. cikke alapján az Európai Mezőgazdasági és Orien­tációs Alap Garancia Részlegéből (Emoga) támogatás nyújtható a mezőgazdasági hasznosítású föld­területek erdősítéséhez (1. év). A telepítési költségeken túlmenően a támogatás az erdősített területek után hektáronként fizetendő éves juttatás ötesztendős időtartamon (2-6. év) keresztül a gondozási feladatok (az erdőtelepítés ápolá­sa és védelme) költségeinek fede­zetére, továbbá az erdősített terü­letek után hektáronként fizetendő éves juttatást húszéves időtarta­mon (1-20. év) keresztül a jöve­delem-kiesés fedezetére szolgál. A felsorolt támogatásokat azon magánterületen gazdálkodók ve­hetik igénybe, akik az erdősítést megelőzően az érintett földterüle­ten gazdálkodtak. E tanácsi ren­delet végrehajtására vonatkozó 445/2002. EK-bizottsági rendelet 26. cikke szerint ez különösen szántóföldet, gyepterületet, állan­dó legelőket és évelő növények termelésére használt területeket foglalhat magában, ahol rendsze­resen folytatnak gazdálkodást. A koppenhágai csúcsértekezlet eredménye alapján a mezőgazdasá­gi területek erdősítéséhez adható tá­mogatás 80 százaléka EU-hozzá- járulás, 20 százaléka nemzeti rész. A támogatás általános előfelté­telei: - a támogatottnak a terüle­tek birtokosának kell lennie. Bérlő általi kérvényezés esetén be kell mutatni a tulajdonos egyetértő nyilatkozatát; - erdőtelepítés ese­tén a támogatásképes minimális területnagyság 1,0 hektár. Ennél kisebb terület csak az erdőével közvetlenül határos terület esetén megengedett; - karácsonyfával történő fásítás nem támogatható;- a rövid vágásfordulójú, gyorsan növő fajtákkal (vágásforduló <15 év) történő erdősítés esetén csak az ültetési költség támogatható; - nem adható támogatás a korai nyugdíjaztatási támogatásban ré­szesülő gazdálkodóknak. A nem mezőgazdasági terüle­tek erdőtelepítése az 1257/1999. EK tanácsi rendelet 29., 30., 32. cikke alapján támogatható az Eu­rópai Mezőgazdasági és Orientá­ciós Alap Orientációs Részlegé­ből. A mezőgazdasági területek erdőtelepítésének támogatása ab­ban különbözik, hogy itt jövede­lempótló támogatás nem adható. Az erdőgazdálkodás korszerűsí­tését magában foglaló 1257/1999. EK-rendelet 30. cikkének célja a fenntartható erdőgazdálkodás és erdészet fejlesztése, az erdészeti erőforrások megóvása és javítása. Az intézkedés a vidéki térségek­ben hozzájárul az erdők gazdasá­gi, társadalmi, védelmi és ökológi­ai szerepének a fenntartásához és fejlesztéséhez. Az intézkedés kere­tében támogathatók olyan befekte­tések, amelyek az erdészeti termé­kek betakarítási, feldolgozási és ér­tékesítési módszereinek fejleszté­sét és ésszerűsítését szolgálják. Cél továbbá az erdészeti termékek új felhasználási és értékesítési le­hetőségeinek elősegítése, erdőtu­lajdonos társaságok létrehozása, és a természeti katasztrófák által károsított erdészeti termelőképes­ség helyreállítása, megelőző intéz­kedések bevezetése. Támogatás magánszemélyek­nek, önkormányzatoknak, illetve ezek gazdasági társaságainak tulaj­donában lévő erdőkre adható. ____________ L. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents