Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-25 / 70. szám
4. OLDAL - 2003. MÁRCIUS 25., KEDD RIPORT ÉGYE1HÜLAP A gerlai uradalom utolsó vadásza Aki leventeként Albert főherceg lányáért tanult meg keringőzni Túl a kilencvenen, hamiskás mosollyal a szája szögletében ül a kerekes székben. Zöld kalapja legényesen a fél szemére csapva, s bár kilenc esztendeje amputálni kellett a bal lábát, cseppet sem látszik tartásában, lelkében megtörtnek. Amint szavaiból kiderül, a hite mindig is erőt adott elviselni, akár a legrosszabbat is. dész közbenjárására a gerlai kastélyba hívattak, ahol szintén be kellett mutatnom a tudományom, így történhetett meg, hogy 1929. szeptember 1-jével uradalmi vadásznak szegődtem Gerlára. Apám rosszallotta, hogy otthaDoboz Az elkallódott, bizonyító erejű dokumentumok, az aranyérem híján csak úri becsületszavának hihetünk, hogy 1929. augusztusában, Z. Szabó István - mert ez a dobozi öregúr tisztességes neve - nyerte az országos levente és honvédségi céllövőversenyt. — A hat osztályt Mezőmegye- ren jártam, s 1924-ben Békéscsabára kerültem a kertészeti iskolába, ahol négy évvel később végeztem. Mezőmegyeren történt - a képző és a lődomb ott hibaháromszögeitek —, amikor a csendőrök biliárdozás közben elfogtak a kocsmában, s rögvest lőnöm kellett. Már a lődombon is sorra tízest lőttem, utána rendszeresen részt kellett vennem a kiképzéseken - eleveníti fel, hogy azért nem teljesen önként s dalolva „szállt fegyverbe”. Ennek ellenére, 1929 húsvétján Gyulán, a katonai lődombon, a levente és honvéd megyei lóversenyen találja magát, „ahol tízet kellett egyaránt lőni, fekve, állva, szabadkézből”. — Mögöttem egy szakaszvezető állt, aki távcsővel nézte az eredményeket, minden lövés után ezt mondta: „Hí, a kutya istenit, te kölök, te leszel az első!” Igaza lön a szakaszvezetőnek, hiszen 1929 augusztusában, államalapító szent királyunk ünnepét megelőző vasárnapon, Békésen rendezték meg az országos lóversenyt, ahol az akkor tizennyolc esztendős Szabó István is rajthoz állt. Azért ez az indulás sem ment zökkenőmentesen. — Ahhoz, hogy egyáltalán versenyezhessek, meg kellett koro- sítsanak, s - az immár így utólag mindenképperi - a kegyes csalás kategóriájába sorolható „hamisítást” nem más, mint Károlyfalvi Ferenc ezredes követte el — ismerjük meg a részleteket. — A Körös-partra lőttünk, ahol ritka nyárfás erdő állott. A felállított sátrak között hatalmas üstökben katonák főztek. A kötelező lőgyakorlatokat követően azonos pontszámot értem el Pepó Gyula békéscsabai főhadnaggyal, s a tetszés szerint választott műfaj következett. Jómagam négy másodperces szintidő mellett, állva, szabadkézből lőttem, míg Pepó főhadnagy térdről, támasztott kézből, hat másodpercenként sütötte el a fegyvert. Mindkettőnk mögött egy-egy cserkész százados állt távcsővel. Már a hetedik lövés után éreztem, hogy megnyerem a versenyt - részletezi a több mint hetven évvel ezelőtt „Tokai főerdész közbenjárására a gerlai kastélyba hívattak, ahol szintén be kellett mutatnom a tudományom. így történhetett meg, hogy 1929. szeptember 1 -jével uradalmi vadásznak szegődtem Gerlára” - emlékezik az idős vadász d^otó: lehoczky péter történteket Szabó István. - Az országos első helyezésért járó aranyérmet Albert főherceg felesége tűzte a mellemen feszülő díszes levente egyenruhára. Utána bál következett, de én előtte két hétig jártam Békéscsabán táncórákra, hogy az illendőség diktálta szabályok szerint felkérhessem a főherceg lányát — vág a szemével. A hirtelenjében jött dicsőség később meghozta gyümölcsét.- A keresztapám, Szatmári Lajos, uradalmi erdőcsősz volt a marói erdőben, a nagy örömhírt velük is tudatni kellett. Megyerről biciklivel jöttem át augusztus 20-án. Kereszt- apáméknál éppen ott találtam Tokai Károly uradalmi főerdészt. Mondanom sem kell, hirtelenjében be is kellett mutatnom, hogy tudok lőni. Golyóssal lőttem csókára, galambra, „srétessel soha”, pedig mindenre lőttem, ami repült. Jenő gróf ez idő tájt éppen itthon tartózkodott. Tokai főergyom őket, még csak nem is köszönt, amikor kiléptem a szülői ház ajtaján — sejtet valamit atyja jellemvonásaiból. — Havi százhuszonöt pengő, egy mázsa búza, négy mázsa árpa volt a bérem negyedévente, ezen A nagyapja bíró volt Az úri becsületszót nem állhat módunkban megkérdőjelezni, hiszen „mára nagyapám, Z. Szabó Mihály is huszonegy esztendeig — 1908 és 1929 között - bíró volt, s 1934-ben halt meg, 85 éves korában. Mezőmegyeren négyezer hold földön gazdálkodott. De már az ő apja is bíró volt korábban” - vázolja a család történetét a napvilágot 1911. november 15-én Mezőmegyeren meglátott Szabó István. túlmenően a lődíj is az én markomat ütötte. Karácsonykor mentem haza először, s anyámnak többszáz pengőt adtam át. Apám, bár decemberre csillapodott a haragja, csak azt mondta: „Ne vedd el tőle, hiszen jönnek a csendőrök nemsokára érte”. Pihenjen csendesen szegény, azt hitte, hogy kiraboltam valakit, abból van a pénzem. Másik esztendőben - dúvadas nyár járt az uradalomra - csak vaddisznót 154-et lőtt ki Szabó István. Lődíjként 1540 pengőt tehetett zsebre. Azért, hogy ne csak a gyakorlatban jeleskedjék, Jenő gróf a könyvek mellé parancsolta. — Hergáti Béla főmérnök, az ásotthalmi erdészeti iskola tanára négy esztendeig rendszeresen járt át Gerlára, így az erdész szakképesítés mellett le is érettségiztem. Húsz esztendeig, 1929-49 között, a marói erdőben lévő csőszházban laktam, pontosabban laktunk, hiszen 1941-ben megnősültem - derül ki, hogy több mint hatvan esztendeje kötötték össze életük fonalát, azóta jóban, rosszban kitartanak egymás mellett Irén asszonnyal. — Sajnos 1944-ben meghalt Jenő gróf. Azon az éjszakán itthon aludt Béla úrfi, a fiatal gróf. Emlékszem, mielőtt a frontra indult volna 1944 júniusában - Szentesen, a Magyar Királyi Árpád Fejedelem 2. Honvéd Huszárezrednél szolgált — összehívatta a cselédeket, s azt mondta: „A főintéző Kalapos István, de az erdészetet Szabó vezeti”. Aztán a háború után ő is Argentínába menekült, Emma húga után. Ott is halt meg 1967 júniusában... Amikor újra szavakat talál, korántsem a dicséret hangján szólal meg. „A felszabadítók tőlünk mindent elvittek. Tehenet, lovat, ekét, mindent be kellett adni Gerlán a Magvető téeszbe” — világítja meg, hogy tizenkét esztendei munkaviszonyt követően, '72-ben miként nyugdíjazhatták a Békéscsabai Hajtómű- és Felvonógyárból. — Az uram soha nem lépett be a pártba, pedig az elején kapacitálták. így az uradalmi erdőcsőszi állást követően hosszú ideig csak a tanya körüli munka maradt — teszi hozzá Irén néni. Visszakanyarodva, azért még kiderül, hogy a természet örökre magához bilincselte. Egészen 1959-ig ugyanis az erdő mellett egy tanyán éltek, majd 1960-90 között Irén asszony szülei birtokán élték a dolgos hétköznapokat. Csak ezt követően költöztek be a faluba. — Leginkább az bánt, hogy az oroszok '44-ben a buzgóságukban a megyeri iskolában kiállított díszoklevelet, aranyérmet és a levente egyenruhámat is rekvirálták. Fekete Szűcs Sándor tanító úr javaslatára ugyanis egykori iskolámban állították ki az országos első helyezésről híven tanúskodó dokumentumokat - teszi hozzá búcsúzóban Szabó István. Megkérdeztük olvasóinkat Hogyan gyógyítják magukat? Kurucsó Annamária, 14 éves, vésztői tanuló:- Kisebb betegséggel sohasem rohanok egyből orvoshoz. Ha úgy érzem, hogy enyhébb megfázás gyötör, megpróbálom forró, citromos teával kúrálni magam, s igyekszem minél több gyümölcsöt enni. Szerencsére ezen a télen nem voltam sem megfázva, sem az influenzát nem kaptam el. Igaz, összességében nem vagyok beteges típus, súlyosabb egészségügyi problémám még sohasem volt. Ez bizonyára azért van így, mert a fiatal szervezet sokkal ellenállóbb a betegségekkel szemben. Remélem, hosszú ideig sikerül megőriznem az egészségemet. Szívós László- né, 53 éves, szeghalmi rokkantnyugdíjas:- Kisebb betegségekkel sohasem megyek orvoshoz, hanem megpróbálom otthon gyógyítgatni magam. Ennek főleg takarékossági oka van, hiszen manapság a gyógyszerek is drágák, a rokkantnyugdíj pedig kevés, abból nem futja mindenre. Engem idegrendszeri betegséggel százalékoltak le. Ez viszont komolyabb probléma annál, mint hogy otthon kezelhetném, így ha idegi típusú betegség mutatkozik nálam, azzal mindig felkeresem az orvost. A kisebb betegségek ellen pedig megpróbálok védekezni. A téli hidegben például mindig melegen öltözők. Vastag Andrea, 15 éves, körös- ladányi diák:- A gyógyításnál sokkal szerencsésebb megelőzni a betegségeket. Én mindent elkövetek annak érdekében, hogy elkerüljem az egészségügyi problémákat. Télen például igyekszem minél több gyümölcsöt enni, hogy szervezetemet mindig kellő meny- nyiségű vitaminnal lássam el. Az idén viszont a megelőzés nem sikerült tökéletesen. Egy hétre „beleestem” az influenzába, de már túl vagyok a betegségen, mert használtak az orvos által felírt gyógyszerek. Kisebb egészségügyi problémákkal viszont nem szoktam azonnal doktorhoz menni, inkább saját magamat gyógyítgatom. Nagy Szilvia, 17 éves, szeghalmi diák:- Mindent igyekszem elkövetni annak érdekében, hogy ne legyek beteg. Télen például több gyümölcsöt eszem, különösen a banánt kedvelem igazán. Néha különböző vitaminokat is szedek, de azok már majdnem olyan drágák, mint a gyógyszerek. Mégis jobban járok, ha a vitaminokkal sikerül megelőznöm a betegséget, hiszen így, ha pénzt nem is takarítok meg, legalább sok kellemetlenségtől mentesíthetem magam. A megelőzés persze nem mindig sikeres: előfordult már velem olyan is, hogy egy télen háromszor megfáztam. MAGYARI BARNA D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Munkavédelem a vaskohászatban A munkabalesetek megelőzése a vaskohászatban különösen fontos feladat, hiszen a terület a fokozottan veszélyes munkakörök közé tartozik. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés éppen ezért az idei konferenciája témájául a munkavédelmet választotta. A kétnapos tanácskozást a napokban Orosháza- Gyopárosfürdőn tartották. Orosháza A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés idén második alkalommal rendezte meg a vaskohászati vezetők munka- védelmi konferenciáját.- Munkavédelmi adataink változó helyzetképet tükröznek. A munkahelyi balesetek száma 1996 és 2002 kö- j zött folyamatos csökkenést mutatott. Tavaly azonban megfordult a tendencia, ismét gyakoribbak a munkabalesetek. Örvendetes viszont, hogy 2002-ben hat, a szervezetünkhöz tartozó társaság is balesetmentes évet zárt. Halálos munkabaleset pedig már két éve nem történt — mondta Marczis Gábomé dr„ a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés igazgatója. A szervezet vezetője beszélt az európai uniós csatlakozásról is. - A munkavédelem terén megvalósult a jogharmonizáció. A gyakorlatban azonban még sok Szakmai érdekképviselet A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés 1968-ban alakult meg. A szakmai érdekképviseleti szervezet tagsága 1989- től önkéntességen alapul. Az egyesülés jelenleg 26 vaskohászati vállalatot tömörít soraiba. A cégek összesen mintegy tízezer dolgozót foglalkoztatnak. a tennivalónk — mondta az egyesülés igazgatója. _______ KOVÁCS ERIKA Településeink kr ónikája A Bibliáról Orosházán Nyolcadik alkalommal rendezett bibliaismereti versenyt az orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium a város 3-5. osztályos tanulói részére nemrégiben. A házigazda intézmény mellett a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola nevezett a versenyre. A gyerekeknek az apostolok cselekedeteivel, Péter és Pál apostolok igehirdető útjaival, az első keresztyén gyülekezet megalakulásával kapcsolatos feladatlapokat kellett megoldaniuk. A versenyt a házigazda iskola csapatai nyerték meg. Az első helyen az 5. a osztály Apollós csapata végzett, második a 3. a osztály Rodé csapata, míg harmadik a 4. b Pál csapata lett. A Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola Lídia csapata kü- löndíjban részesült. ________________ __k. e. Ka pcsolaterősítés Körösladányban A körösladányi Tüköry Lajos Általános Iskola évek óta rendszeres és közvetlen kapcsolatot ápol a diákok szüleivel. Ennek szellemében az iskola vezetése ma 17 órától találkozóra hívja a leendő elsősök szüleit. A Tüköry iskolában ősztől várhatóan három első osztály indul. A mostani találkozón a leendő elsős tanítókkal is megismerkedhetnek azok, akiknek gyermeke ősszel kezdi meg iskolai tanulmányát. Az intézmény vezetői pedig arról tájékoztatják a szülőket, hogy gyermekük milyen tanítási módszerekben, művészeti képzésekben részesül az általános iskola elvégzésének nyolc esztendeje alatt. ______m Cs aládi pályázat Dévaványán A dévaványai Múzeumpártoló Kiemelkedően Közhasznú Közalapítvány és a Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény Mesélek a családomról címmel pályázatot hirdetett meg helybéli gyermekeknek és fiataloknak. Pályázni két - általános iskolás és középiskolás - korcsoportban lehet. A pályázat célja, hogy a dévaványai fiatalok idős rokonaik elbeszélése alapján örökítsék meg családjuk történetét, vagy készítsék el családfájukat. A pályamunkák elkészítésére több hónap rendelkezésre áll, hiszen a végleges dolgozatokat november 14-éig kell leadni a Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjteményben. A pályázatok díjazására összesen 50 ezer forint áll rendelkezésre. _________________________________________1U Eg észségügyi ellátás az unióban — Reméljük, jövőre tagjai leszünk az Európai Unió közösségének, ahol átlagosan hat évvel élnek tovább az emberek, ahol az egészséget értéknek tekintik — mondta Szilasi-Horváth Tibor alpolgármester március 21-én Orosházán, az önkormányzat és a városi kórház által szervezett egészségügyi- és szociálpolitikai rendezvénysorozat nyitóeseményén. Orosháza- Az uniós csatlakozás az egészségügyi ágazat előtt is számos lehetőséget megnyit, az egészségügy szereplőin múlik, hogy élnek-e vele - mondta az alpolgármester. Dr. Vastagh Pál, a térség egyéni országgyűlési képviselője, az Európai Unió alkotmányozó kon- ventjének tagja, az unió általános jogi-szervezeti kereteiről beszélt.- Az Európai Unió szervezete kettős jellegű, egyrészt a nemzetek feletti együttműködést jeleníti meg, másfelől pedig kormányzatok közötti együttműködést. A csatlakozás után Magyarország is részese lesz az unió döntési mechanizmusának. A mozgásterünk éppen ezért nagyobb lesz. A képviselő beszélt a konvent munkájáról is. - Az új alkotmányos szerződés több pontja már nyüvánosságra került. Olyan szociális Európát szeretnénk, amiben a szolidaritás, az esélyek kiegyenlítődése, az egyenjogúság, a teljes foglalkoztatás és a fenntartható fejlődés is kiemelt hangsúlyt kap - fogalmazott dr. Vastagh Pál. Dr. Rácz Jenő, az Egészség- ügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára előadásában arról beszélt, hogy az unióban egységes és kötelező egészségügyi és szociálpolitika nem létezik, a feladatrendszer nemzeti hatáskörben marad, ám a Maastrichti Szerződés és az Amszterdami Szerződés több alapelvet is megfogalmaz. A mozgásszabadság négy alapelve az egészségügy területére is érvényes. A helyettes államtitkár szót ejtett az egészség évtizede programról, aminek egyik alappillére a Johan Béla Népegészségügyi Program lesz, ami a prevencióra helyezi a hangsúlyt. Az előadó fontosnak nevezte az ágazat bérhelyzetének javítását is.
