Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-24 / 69. szám
2 0 0 3 2003. MÁRCIUS 24., HÉTFŐ - 7. OLDAL U T A Z A S Húzóágazatnak szánják az idegenforgalmat Békés megyében komoly szerepet szánunk, szántunk a turizmusnak. Azt gondoljuk, hogy megyénk fontos gazdasági ága, hosszú távon az egyik kitörési pont lehet. Megkezdődtek a gyógyfürdőfejlesztések, s a Körösök vidékét is elkezdtük rendbe tenni. Világhírű nemzeti parkjaink vannak, a dévaványai látogatóközpont korábban elkészült, tavasszal adják át a szarvasi látogatóközpontot és már megvannak a tervei a kardos kútinak is — mondta el kérdésünkre Varga Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke. Hozzátette, mindez jelzi, szeretnének méltó programot nyújtani a megyénkbe látogató turistáknak. Varga Zoltán kérdésünkre kifejtette, a megyei önkormányzat forrásaiból csupán az intézményrendszert tudja fenntartani, a területfejlesztési tanács azonban fordíthat a turizmusra. A most létrehozott decentralizált keret kifejezetten turisztikai célok támogatására szolgál. Az idén az összeg több mint 170 millió forint. Ezenkívül a területfejlesztés céljait szolgáló valamennyi forrás nagy része a turizmusban közvetetten jelentkezik, hiszen az, hogy egy településen elkészül a szennyvíz- hálózat, út épül, mind az idegenforgalom céljait is szolgálja. Megyénkben húzóágazatnak szánják a turizmust, hiszen sok munkahelyet teremt, és ezt úgy lehet elérni, ha minél több vendéget sikerül idecsábítani. Ezért sokat tesznek az önkormányzatok, melyek jelentős „motorjai” a fejlesztésnek. Próbálják a vállalkozások számára a gazdasági lehetőséget biztosítani. Az idegenforgalom mégiscsak gazdasági terület és csak úgy tud hosszú távon fennmaradni, ha profitot termel, azonban alapjainak megteremtéséhez segítség kell. A Dél-Alföldön a regionális tanács közvetlenül is támogatja az idegenforgalmat forrásain keresztül, a Phare-pályázatokat is a tanács írja ki és hozza meg a döntési javaslatokat, s a regionális idegenforgalmi bizottság a három megye szakembereiből áll, akiknek feladata a turizmus fejlesztése. A dél-alföldi régióban van egy határon átnyúló együttműködés, a Duna-Körös-Maros-Tisza regionális együttműködés, melynek a következőkben nagyobb szerepet szánnak az alapítók. Egyelőre csak a megyei önkormányzatok a tagok, a megyei jogú városok is lehetnek azok, hozzáállásuk pozitív. Szeretnének egy közhasznú társaságot létrehozni, mert az uniós csatlakozás után a Phare—CBC kapcsolatok az ország nyugati határoldaláról áttevődnek ide. A plusz forrásokat úgy lehet hatékonyan kihasználni, ha megteremtik a gazdasági hátterét. A társaságot szegedi székhellyel hozzák létre hamarosan a Duna-Körös- Maros-Tisza regionális együttműködés gazdasági ügyeinek intézésére. Ügynökség típusú szervezet szükséges a pályázatok kiírásához, elbírálásához, hogy forrásokhoz tudják juttatni mind a magyarországi megyéket, mind a romániaiakat és a Vajdaságot. Akadály a határ?- Úgy gondolom, 2004. május elsejétől még nem lesz schengeni határ, két-három év múlva épül ki. Román oldalról az európai országok felé ma sincs vízumkényszer, a Vajdaságnál is legyünk pozitív gondolkodásúak, remélhetőleg a világpolitikai események olyan irányba mozdítanak, hogy egyre kevésbé kell olyan határral védekezni, mint a schengeni. Az uniós országok döntik majd el, kivel szemben kell vízumkényszert alkalmaznunk és kivel szemben nem - nyilatkozta Varga Zoltán. Magyar családok üdülőhelye Gyula 25 négyzetméteres standján a jól ismert várat ábrázoló installációt építették meg. Ezen a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület tagjai — a tourinform iroda, a Várfürdő, az utazási irodák és szálláshelyek — mutatkoztak be. További 20 négyzetméteren a Gyulai Várfürdő masszázságya várta a vendégeket, ízelítőt adva a gyógyszolgáltatásokból. A három közép-békési város, Békés, Békéscsaba és Gyula egymás melletti standokon állított ki. Baranyó Géza, a gyulai képviselő-testület idegenforgalmi bizottságának elnöke elmondta: a város kellő súllyal és tekintéllyel jelent meg. A kínálat bővítése a nagyobb választás lehetőségével járt. A városban a tavalyi 72 százaléknyi belföldi és a 28 százaléknyi külföldi turistaarány vélhetően nem fordul meg, a gyulai marketing nem ezt célozza. — A belföldi turizmus erősödését várjuk, a kínálatunkat is ehhez igazítjuk. Az egészségturizmus lesz a legfőbb marketing- és reklámcélunk, a kiállítást ennek szellemében állítottuk össze — mondta el lapunknak Baranyó Géza. Az oldalt szerkesztette: Szőke Margit. Fotók: Kovács Erzsébet .......---------------------------------------:--------------—iüsi HA WA KÁVÉJA A külföldi díszvendég, Törökország standján a keresett katalógusok mellett sokan álltak sorba a török módon készített kávéért. Felvételünkön Hawa kínálta a „fekete levest”, amit a legjobb rézedényben készíteni A délalföldi turisztikai régió 180 négyzetméteren mutatkozhatott be. Felvételünkön a régiós központ Még több turistát várnak A világra szóló kiállítás — olvashattuk a feliratot a 26. Utazás 2003. Nemzetközi Idegen- forgalmi Kiállítás ünnepélyes budapesti megnyitóján, melyet a Hungexpo vásárváros területén rendeztek március 20-án, a szakmai napon. A közönségnapok péntektől vasárnapig tartottak a csaknem 13 négyzetméteres kiállítási területen. A hagyományokat követve ezúttal is kiemelt megjelenési lehetőséget biztosítottak egy külföldi országnak és egy magyar régiónak. Ezúttal a tengerpartjairól is híres Törökország, s a megszépült gyógyfürdőiről ismert Dél- Alföld mutatkozhatott be díszvendégként. Pál Béla, a Miniszterelnöki Hivatal turizmusért felelős politikai államtitkára a legrangosabb hazai idegenforgalmi kiállítást megnyitva elmondta, bár kedvezőtlenek a világpolitikai jelenségek, a rendezvény rekordszámú kiállítót vonzott. Ezúttal 33 ország közel 900 kiállítója jött el, zömmel magyarok. A nagyszámú kiállító ittléte is jelzi, a világ legérzékenyebb ágazata a továbbfejlődés mellett állt ki. Dr. Barabás János, a szervező Hungexpo Rt. vezér- igazgatója oklevelet és az utazást jelképező emléktárgyat adott át az idei két díszvendégnek, melyeket dr. Albel Andor, a Magyar Turizmus Rt. Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője és Selami Karaibrahimgil, Törökország turisztikai minisztériumának promóciós igazgatója vett át. A török szakember jelezte, Magyarországot Közép-Kelet-Eu- rópában az egyik legfontosabb, fejlődő piacuknak tartják. Dr. Albel Andor szólt arról, szeretnék elérni, hogy rövid időn belül félmillióra emelkedjen a régiónkba látogatók száma. A háború ára A Dél-alföldi régió standján csütörtökön hiába várták a Lazac című tévéműsor stábját. A háború kitörése miatt lemondták az élő közvetítést. Simon János, a Békés Megyei Gasztronómiai Fesztiválok Társaságának koordinátora elmondta, csütörtökön hajnali öt órakor kapta a hírt, hogy a háború kitörése miatt a tévéműsor élő közvetítése sajnos elmarad. Simon János a megyei gasztronómiai fesztiválokról szólt volna. Az Utazás 2003. kiállítás megnyitóján Pál Béla, a Miniszterelnöki Hivatal turizmusért felelős politikai államtitkára is utalt arra, hogy a világ legérzékenyebb ágazata a turizmus, ám erősebb a remény, a háború hamar véget ér és fellendül az idegenforgalom. A jövő, a béke iparága a turizmus. Törökország, mint külföldi díszvendég ittléte jelképértékű. Meg kell állítani az elvándorlást megyénkből, a megélhetéshez új lehetőségeket kell keresni Előre menekülés, összefogással Ahol a kerítés is kolbászból van — olvashattuk a békéscsabai stand feliratát. E standon Varga Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Perjési Klára, Gyula, Pap János, Békéscsaba és Pataki István, Békés polgármestere — jelképezve a közép-békési városok összefogását az Utazás 2003. kiállításon — közös tájékoztatót tartott. Pataki István jelezte, együttműködésük eredményességében bíznak, közösen feltárva adottságaikat. Békésnek nem eléggé ismertek adottságai, lehetőségei, noha a kosárfonást hozományként viszi a város az unióba, a szivattyútelep ipari műemlék, a tájház értékeiket mutatja be és a békési szilvapálinka tavaly óta védett eredet-megjelölésű termék. Ilyennel kilenc különféle termék rendelkezik Magyarországon. Dr. Perjési Klára elmondta, Gyulának nagyobbak a történelmi hagyományai, ám a város önmagában nem sokat ér, térségben gondolkodva több a lehetőségük. Gyulán a várfürdő a legvonzóbb, ám mellette 600 millió forintos felújítás előtt áll a vár, benne véglegesen elhelyezik a 40 éves várszínházát és megnyílhat majd ismét a vármúzeum. Varga Zoltán véleménye szerint a három város' együttműködése erősödik majd, és remélhetőleg mások is csatlakoznak ehhez. Felmerült, a jövő évi Utazás kiállításra érdemes lenne pályázatot összeállítani, nagyobb helyen bemutatkozni. Pap János úgy vélte, eljelentéktelened- nek a városok közötti ellentétek, fontosabb az, hogy milyen benyomást keltenek a megyehatárt átlépők előtt. Sok értékünk van és sokan, akik értéket teremtenek. Ha mindezt összehangoltan tudják bemutatni, jó érzést keltenek. Mi előre menekülünk — összegezte. CSÁRDA KONDOROSRÓL. A kondorosiak standjukon csárdabelsőt rendeztek be. Itt állított ki és mutatta be a fafaragás tudományát a kondorosi Balogh Zsigmond is Fürdőkhöz szálláshelyeket! A magyar turizmus vezetése 2003-at az egészségturizmus évének nyilvánította. Ez gyors sanszot ad a dél-alföldi turizmusnak, hiszen a legtisztább vizű folyók itt vannak, termál- forrásokban bővelkedik ez a vidék. A 40 termálfürdőből 20-at gyógyfürdőnek minősítettek, s ez az a régió, melynek területén három nemzeti park van. Természetes, hogy ez a régió egészségturizmusra van ítéltetve. A díszvendégség jó lehetőséget nyújtott arra, hogy a régiót az ország előtt megmutassuk - nyilatkozta dr. Albel Andor, a Dél- Alföldi Regionális Marketing Igazgatóság vezetője, akit a cím várható hozadékáról kérdeztünk. Dr. Albel Andor úgy ítélte meg az első nap visszhangja után, hogy a dél-alföldi régióra felfigyelt mindenki. A jó starthelyzet következményének egy-két éven belül meg kell jelennie a vendégforgalomban. — Jó lenne, ha elérhetnénk, hogy a fürdőink mellett a szálláshelyeink is megújuljanak. Nagyon kellene szálloda Gyulától kezdve sok városban. Nem az a baj, hogy háromcsillagosak a szállodák, hanem, hogy lerobbant háromcsillagosak. Ezzel a mellérendeléssel a dél-alföldi régió sokat profitálhatna a fejlesztésekből — mondta. A marketingigazgató szerint a szállodához befektető és jó üzemeltető kell. A befektetéshez jó pályázati lehetőségek vannak kamattámogatással. Idő kérdése, hogy a befektető észrevegye, honnan hiányzik a szállodai kapacitás. A gyógyszállodák egyedül nem tudnak megfelelően működni, nagy szállodaláncokhoz kell tartozniuk. A kisebb fürdőknél pedig nagyon keresettek a kempingek. Dr. Albel Andor szerint kis- és nagytelepülésen egyaránt sok kempingre is szükség lenne. Az Utazás 2003. kiállítás ünnepélyes megnyitóján készült felvételünkön jobbról a marketingigazgató Pál Béla államtitkárral
