Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-20 / 66. szám
C S O R V Á S 2003. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK — 7. OLDAL iílÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Csorvás nemzeti esvséset teremt A Bartók Béla Népzenei Versenyt nyolc évvel ezelőtt indította útjára Csorvás. A rendezvényt március 22-én 10 órától rendezik meg a település sportcsarnokában. Csorvás a rendezvénnyel egy napra megteremti a magyarság nemzeti egységét is, hiszen a határon túli magyar barátaikat is meghívták a rendezvényre, ami így Kárpát-medencei Népzenei Találkozóvá nőtte ki magát. Szilágyi Menyhért EMLÉKHELY AZ ÓTEMETŐBEN. A katolikus ótemetőben Bartók Béla Csorváson nyugvó rokonai tiszteletére emlékhelyet létesített a település, amit Seidl Ambrus korábbi csorvási plébános édesapja tervezett. Az emlékhely alapkövét 1996. március 24-én Göncz Árpádné, a volt köztársasági elnök felesége helyezte el Bartók születésének 115. évfordulója alkalmából Népdalgyűjtő úton, Békésben Meghívó Tisztelettel meghívjuk 2003. március 22-én, szombaton a VIII. Bartók Béla Népzenei Versenyre, amely egyben Kárpát-medencei Népzenei Találkozó is. Program 9.00- 10.00 Gyülekező 10.00- 10.10 Megnyitó 10.10-12.00 Népzenei verseny 12.00- 13.00 Ebéd 13.00- 14.00 Szőttesruha-bemutató 14.00- 17.00 Népzenei verseny 18.00 Eredményhirdetés 19.00 Vacsora 20.00 Tombolahúzás 20.30 Bál Népzenei kavalkád A Kárpát-medencei Népzenei Találkozón színés versenyprogramot láthat a közönség. Csorvásra várják a Burgenlandi Néptáncegyüttest, a szlovén Lusta Banda citera- zenekart, a felvidéki Dió-Héj cite- razenekart, az erdélyi Szivárvány női kórust, a Vajdaságból a Szélrózsa népdalkört, a Felsőhegyi asz- szonykórust, a citera- és a tambu- razenekart. Az együttesek kíséretében neves közéleti személyiségek is ellátogatnak a fesztiválra. A magyarországi fellépők között a csorvási Nefelejcs népdalkor és citerazenekar mellett a kondorosi Rózsa pávakör, a körösladányi Népdalkor, a békéscsabai Orgován népdalkor és a szarvasi Szlovák pávakör lép fel. Együttesek érkeznek még Püspökladányból, Ebesről, Mezőtúrról, Szentesről, Hódmezővásárhelyről és Kazincbarcikáról. Nívódíj a legjobbaknak A versenyen minden fellépő együttes tízperces műsorral mutatkozik be - tudtuk meg Juhász Kálmántól, a rendezvény egyik főszervezőjétől. — Minden bizonnyal nehéz helyzetben lesz a zsűri, hiszen kivétel nélkül arany minősítésű népdalkörök és citerazenekarok lépnek fel, ami a színvonal garanciája — folytatta Juhász Kálmán. — Azsűri elnöke már nyolc éve Borsi Ferenc citeraművész, a Vass Lajos Népzenei Szövetség alelnö- ke, a népművészet ifjú mestere. A zsűri tagja Bodok Anikó zentai népzenekutató, aki népdalgyűjtő is. Munkássága eredményeképpen látott napvilágot egy kétkötetes tanulmány, ami Újvidék népzenei kincseit mutatja be. Bodok Anikó, a Szélrózsa Népdalkor művészeti vezetője is. A versenyzők - produkciójuk színvonala alapján — a csorvási népzenei versenyen nívódíjban, a legjobbak pedig kiemelt nívódíjban részesülhetnek. Az oldal Csorvási Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Kovács Erika. Fotó: Lehoczky Péter.- Bartók Béla születésnapjához kapcsolódóan évről évre megrendezzük a népzenei versenyt és fesztivált. Ezzel a rendezvénnyel emlékezünk Bartók csorvási kötődésére is. A nagy magyar zeneszerző a Kárpát-medence különböző pontjain gyűjtötte népzenekincsünket. Mi, csorvásiak éppen ezért úgy gondoltuk, hogy, készülve az európai uniós csatlakozásra, az eddigi népzenei versenyt Kárpát-medencei Népzenei Találkozóvá szélesítjük. Meghívót küldtünk Szlovéniába, a Felvidékre, Erdélybe, a Vajdaságba és Burgen- landba, az ott élő magyarok kulturális csoportjainak. Örömmel tapasztaltuk, hogy szívesen fogadták a meghívásunkat. Sajnos kárpátaljai barátaink nem tudnak részt venni a találkozón, mivel az együttes tagjainak több mint a fele megbetegedett az influenzajárvány miatt — nyilatkozta Szilágyi Menyhért, Csorvás polgármestere. A határon túli magyarok énekestáncos csoportjai mellett népzenei hagyományokat ápoló együttesek is fellépnek a fesztiválon. — Elmondhatjuk, hogy Csorváson, ha csak egy nap erejéig is, majdhogynem megvalósul a határokon átívelő nemzeti egység. Most, amikor oly sok vita övezi az ország európai uniós csatlakozásának előkészületeit, a kárpát-medencei találkozóval hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ország-világ megismerje nemzeti hagyományainkat, amit a csatlakozás után sem fogunk feladni, sőt, színvonalas programjainkkal tovább gyarapítjuk, gazdagítjuk az Európai Unió sokszínű kultúráját. Köszönettel tartozunk azoknak a hazai együtteseknek is, akik ismételt részvételükkel emelik a fesztivál színvonalát. Sokszor vendégül láttuk már őket településünkön, Csorváson, sokat tanultunk tőlük. Reméljük, a Kárpát-medencei Népzenei Találkozó számukra is kedves esemény lesz - fogalmazott Szilágyi Menyhért. Bartók Béla 1905. június 8-a és 28-a közötti Békés megyei gyűjtőútján járt szülei házasságkötésének színhelyén, Csorváson, ahol két népdalt és egy népballadát jegyzett le. Mindez az 1981-ben megjelent Bartók Béla Békés megyei gyűjtései című kiadványból is kiderül — tudtuk meg Kasuba István helytörténeti kutatótól, a település alpolgármesterétől. — Hogy Bartók Békés megyében is gyűjtött népdalokat, ebben minden bizonnyal szerepet játszott korábbi, csorvási rokoni kapcsolata, valamint az, hogy húga, Bartók Elza 1904-ben Oláh Tóth Emil felesége lett, aki Vésztőn, a Wenckheim birtok gazdatisztje volt. Bartók Béla és édesanyja többször is meglátogatták Elzát és családját, elképzelhető, hogy itt figyelt fel arra, hogy a szívesen éneklő cselédek milyen népdalkincs birtokában vannak. Később Oláh Tóth Emilt a Pusztaföldvár melletti Szöllős- pusztára helyezték intézőnek, ahol Bartók és édesanyja szintén többször megfordult. Bartók általában vonattal érkezett Orosházára, Mi történt a zsikai szénáskertben. Farkas Julcsa fellépett az osztagra, Egyenesen beleesett a dobba. Gépész uram álljon meg a masina, Farkas Julcsa beleesett a dobba. Kinyílott a piros rózsa hajnalba, Azt gondoltam, leszakajtom magamba. De tüskéivel megvéreztem a kezem, csak gyötrelem érmékem a szerelem. De poklot csak azután ismerem, Nirusnappalomsemnyugalmas éjjelem ahonnan lovaskocsi vitte Szöllősre. A neves népdalgyűjtő ennek alapján sokszor átutazott Csorváson. Az 1950-es években a helybéliek azt is tudni vélték, hogy a híres zeneszerző még a községházán is megfordult, erre azonban nincs bizonyíték. A Csorváson gyűjtött Farkas Julcsa ballada témájával Bartók Béla nem először találkozhatott, azonban fontosnak tartotta az ország különböző pontjain eltérő szövegek, illetve dallamok lejegyzését. A balladát 1891-ben jegyezték fel először, a cséplőgépbe esés a ballada különböző változataiban az 1885-ös, illetve 1886-os évet jelöli meg, valószínűleg a szótagszám miatt. A különböző változatokban más-más helységnév szerepel a fiatal lány halálával kapcsolatban. A csorvási gyűjtésben például a zsikai szénáskert, ami nem véletlen, hiszen ezekben az években a csorvási halotti anyakönyvi kivonatok tanúsága szerint ilyen jellegű haláleset nem történt a településen. Kálmány Lajos lelkész, néprajzkutató szerint a tragikus eset a vajdasági Zenta környékén következhetett be - vélekedett Kasuba István. Azt gondoltam, menyországban találtam Mikor azt a barna kislányt megláttam. Ha kiverem a ménest a láposba, Mehet aztán kedve szerint tibsba. Az-az igaz, hogy én magam ott vagyok, A lelkemmel, a babámmal mubtok. Csikós, csikós, azt az álmos voltodat, Nem látod, hogy übsban van a lovad. Fényes nappal itt heversz az árokban, Add ide a cifra szűröd zábgba. Jógazd' uram, arra kérem, ne bántson, Ez a szűröm az egyetlen jószágom. Ha elveszi, maga látja a kárát, Nem lesz mivel betakarjam a bnyát. A tanárnő és az igazgató frigye Bartók Béla szülei Csorváson kötöttek házasságot Csorvás nagyközség évek óta hűen ápolja Bartók Béla emlékét. Hogy a nagy magyar zeneszerző milyen szálakkal kötődött a településhez, ennek története Csorváson 1965 óta ismert, azóta beszélhetünk itt jó értelemben vett Bartók-kultuszról. A helyi könyvtár Bartók nevét vette fel, ahol emléktáblát is avattak, nyolc éve pedig minden tavasszal népzenei versenyt is rendeznek a nagy zeneszerző tiszteletére, ami mára túllépte az ország határait is. Hogy hogyan kötődik Bartók Csorváshoz? Erről Kasuba István helytörténeti kutatót, a település alpolgármesterét kérdeztük.- A történet 1853-ig nyúlik vissza. Voit Lajos, aki a Mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémián iskoltársa volt Wenckheim Gézának, a csorvási Károly-majori birtokrész gazdatisztje lett. 1873- ban súlyös beteg édesanyja Lajos két lánytestvérével, Irmával és az akkor 16 éves Paulával Csor- vásra költözött. Az orosházi anyakönyv szerint Voit Lajos édeaanyja, született Polereczki Terézia 51 éves korában, 1873 végén hunyt el. Ő az első, akit a Voit család tagjai közül csorvási földbe temettek. Történetünk legfontosabb szereplője, Voit Paula csorvási éveiről nem sokat tudunk, az 1873 és 1876 közötti időszak még kutatásra vár, ezért csak következtethetünk arra, hogy 1876- ban beiratkozott a pozsonyi tanítóképzőbe, ahol 1879-ben végzett. Valószínűleg ebben az eszten- rlríhf'n foglalta el elsó tanítói állását NlruiY'S/pnt- miklóson. A szépen zongorázó tanítónő és a földmíves oskola szintén zeneértő igazgatója egymásba szerettek. Ennek legdöntőbb bizonyítéka egy bejegyzés a csorvási házassági anyakönyvben, amely szerint Bartók Béla, aki a Torontál vármegyei Újváron született 1855. november 19-én és Voit Paulina, aki 1857. január 22-én született Túróczszent- mártonban, Grócz Béla lelkész előtt 1880. április Embernek maradni Bartók csorvási kötődéséről a helybéliek 1965 óta tudnak. Az előző évben jelent meg Szegő Júlia erdélyi írónő Embernek maradni című könyve Bukarestben, amit egy évvel később Magyarországon is kiadtak. A könyvben esett szó először a zeneszerző szüleinek csorvási házasságkötéséről. Erre az adatra figyelt fel a község akkori könyvtárosa, dr. Koczóh Ferencné, az ő kezdeményezésére alakult ki Csorváson a ..Bartók-kultusz”. A fotón látható korabeli egyházi anyakönyv is tanúskodik arról, hogy Bartók Béla szülei Csorváson kötöttek házasságot 5-én a római katolikus templomban örök hűséget fogadtak egymásnak. Szerelmük gyümölcse Bartók Béla, akinek a nevét a világ minden táján ismerik. A házasságkötéssel Voit Paula és Csorvás kapcsolata nem szűnt meg, mert szinte biztos, hogy a Csorváson maradt családtagokat rendszeresen látogatták. Egy másik híres csorvási kötődésű zeneszerző, Kacsóh Pongrácz korabeli cikkeiből azt is tudjuk, hogy Paula részt vett a csorvási társasági életben is — adta hírül Kasuba István. Farkas Julcsa balladája (Bartók Béla gyűjtése alapján) Ezemyolcszáz-nyolcvanötödik évben, Népdalkor A Nefelejcs Népdalkor és Citerazenekar 1996-ban alakult meg Csorváson, a Vadvirág Népdalkor kettéválása után. Jelenleg harminckét taggal működik az együttes, közülük a citerazenekarban heten muzsikálnak. A népdalkor és a citerazenekar együtt és külön- külön is vállal fellépéseket. A citerazenekar szlovák népzenei találkozókon is gyakori vendég - tudtuk meg Juhász Kálmántól, az együttes egyik művészeti vezetőjétől.- Népdalkörünk a megalakulás után egy évvel már ezüst minősítést ért el, majd 1999-ben és 2001-ben arany minősítéssel jutalmazták a produkciónkat - újságolta a művészeti vezető. - Szinte minden tájegység dalait csokorba szedtük. Éneklünk többek között zalai, szatmári, érdéés citerazenekar arannyal, ezüsttel lyi, moldvai és galgamenti népdalokat. Bartók Béla Békés megyei gyűjtéséből is összeállítottunk egy népdalcsokrot, amit gyakran énekelünk fellépéseinkkor. — Honnan jött a citerazenekar alapításának ötlete?- Egy korábbi munkatáram a gyulai citerazenekarban játszott. Rajta keresztül szerettem meg a citerát, később ő készítette az első hangszerem is. Szerettem volna bekerülni a helyi népdalkörbe, ahol azt a választ kaptam, nekik citerásra van szükségük. Megtanultam a hangszeren játszani, és 1993-ban megszerveztem a gyer- mek-citerazenekart is. Az együttessel gyakran szerepeltünk külföldön is. Németországban háromszor voltunk, de jártunk Romániában, Szlovákiában és Jugoszláviában is. Népzenei táborokba is szívesen mentünk. így ismerkedtünk meg Borsi Ferenc ciA Nefelejcs Népdalkor tagjai szinte minden hazai tájegység dalait éneklik fellépéseiken teraművésszel, aki a csorvási nép- minősítésű lett a produkciónk, zenei versenyünk zsűrielnöke. A rendkívül biztatónak érezzük. A citerazenekar 1999-ben arany mi- zenekar művészeti vezetője 2002 nősítést kapott, 2001-ben pedig szeptemberétől Csüllög Edina ci- ezüstöt. Időközben generációvál- tera-ének szakos tanár. Irányítá- tás történt az együttesben, s hogy sával szépen fejlődik a csoport - ilyen rövid idő alatt mégis ezüst mondta Juhász Kálmán. Ülés Panna „tölcsérbe” énekelt Csorváson sokáig úgy gondolták, nemcsak 1905-ben, hanem öt évvel később is járt a településen Bartók Béla. Többen tudni vélték, ekkor gyűjtötte a Ha csakugyan, csakugyan és a Végigmentem csihaja, a csorvási főutcán című népdalokat. Mint kiderült, a dalokat Gyulán jegyezte le a zeneszerző-népdal- kutató, melyeket egy csorvási születésű, akkor 18 éves lány, Illés Anna énekelt bele a „tölcsérbe”. Illés Annát Bartók Pannának szólította. Illés Anna 1888-ban született Csorváson. Mivel kilencen voltak testvérek, édesapja a 12 éves Annát pesztrának adta. 1903-ban a csorvási Nagy-majorba került az intéző, Galgóczi Géza gyermekei mellé, ahol a fiatal lány szívesen hallgatta a cselédek énekét, amit aztán a rábízott kislányoknak is énekelt. Anna szép hangjára Galgóczi intéző is felfigyelt. Mikor Galgóczi Gézát Gyula-Szent- benedekre helyezték, a családdal költözött a gyermekek pesztrája is. Itt találkozott vele 1906-ban Bartók Béla, aki három napot töltött Gyula városában.- Az estéket a ház végénél lévő akácfa alatt töltötték, Bartók a petróleumlámpa fényénél az asztalra állította a fonográfot. Megkérdezte Annát, hajlandó lenne-e „beledalolni a tölcsérbe”? A találkozás eredményét Bartók 1924- ben A magyar népdal című művében írta le: „Magyar paraszténekeseim közül eddig a legtöbb dallamot, körülbelül 80-at, 1906- ban Békésgyulán jegyeztem le, Illés Panna, akkor 18 éves lánytól” — idézte Bartókot Kasuba István helytörténeti kutató, Csorvás alpolgármestere. - Ez ad magyarázatot arra, hogy hogyan kerültek a Bartók-gyűjtésbe a Csorvás nevét is tartalmazó dalok.
