Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-20 / 66. szám

2003. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 72 FORINT LVIII. ÉVFOLYAM 66. SZÁM SZADDÁM IDEJE LEJÁRT. A kuvaiti sivatagban elindultak az amerikai-brit egységek. Lapzártakor Irak küszöbön álló kato­nai megszállásáról érkeztek hírek. Háttér-összeállításunk a 2. oldalon fotó: europress/epa Termelők tömeges tönkremenetele? A sertéstartók szerint csak állami beavatkozás segítene Indulat, keserűség, kilátástalanság, félelem a tönkremeneteltől. Megyénkben is nagyon sok sertéstartó helyzetére ráillenek ezek a szavak, kifejezések. Sőt, az egyik újkígyósi gazda úgy fogalmazott tegnap: szavakkal kifejezni sem le­het, mekkora a baj a sertéságazatban. Balázs Mátyás, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) alelnöke, a dobozi Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke is azt mondta: óriási a baj, és már csak állami beavatkozás, vagyis készlet­re vágás segítene ezen az átmeneti válságon. Békés megye Özönlöttek a telefonhívások tegnap szerkesztő­ségünkbe, de nem azzal az észrevétellel, amit vártunk. 'A mezőgazdasággal, azon belül pedig főként a sertésfelvá­sárlással foglalkozó cikkünkben jól kö­zöltük ugyan, hogy jelenleg 2050, illet­ve 2100 forintot ad­nak a kukoricáért, illetve az étkezési búzáért, de ezek ter­mészetesen má- zsánkénti és nem tonnánkénti árak. A panaszok ugyanak­kor a sertésválságra vonatkoztak. Akad­tak termelők, akik a Vágóállat és Hús Terméktanácson verték el a port. Mégpedig azért, mert fizetik a tagdíjat, a VHT viszont semmit nem tesz azért, hogy a hí­zókat elvigyék, felvásárolják. Minősítésre nem veszik át a sertéseket, így ők nem kaphatják a 265 forintos árat, 180-200 forintot kínálnak ne­kik, ha egyáltalán vásárolja még valaki a disznót. Voltak, akik a Gyulai Húskombinátnak a fel­vásárlásból kiszállását vetették fel, és olcsóbb, de gyengébb minőségű importhúst emlegettek. Dr. Karsai József is megszólíttatott, részben a sertéstartók hiányolják mozgolódását, másrészt Hanó Miklós konkrétan feltette a kérdést egy tegnapelőtti csabai sajtótájékoztatón: Karsai doktor nem találja a gyufáját? Nos, a felvetések­re a legilletékesebbeknél kértünk és kaptunk vá­laszt.- A Gyulai Húskombinát nem vásárol im­porthúst - szögezte le Zahorán Miklós felvásár­lási főosztályvezető. — Hetente négyezer sertést vágunk, ebből két­ezer a minimum „U” minőségű, eze­ket a HAGE- telepekről vásárol­juk. Kistermelőktől 1000-1200 sertést veszünk hetente, valamint 700-800 selejtkocát, nagy súlyú sertést is vá­gunk. A felajánlá­sokból érezzük, hogy eladási láz van az ágazatban, de az export és a belföldi piac is visz- szaesett, és még a jelenlegi felvásárlási árak is magasabbak a világpiaci áraknál. (Folytatás az 5. oldalon) Az ,,U” minőség kritériumai Jelenleg a 265 forintos kilónkénti ár az ;,U” mi­nőségű sertésekre érvényes. Hasítva minősítik és mérik a disznót, és akkor kap ,,U” minősí­tést, ha a színhúskihozatal 50-55 százalék kö­zött van. Természetesen élősúlyra számolnak vissza és fizetnek. Minősíteni minden sertést kötelező a vágóhídnak, kivéve ha a termelő kéri, hogy ne minősítsék disznóit. Előfordulhat ugyanis, hogy gyengébb minőségű lesz a ser­tés, és így még annál is kevesebbet — ,,P” mi­nőségnél például kilónként 173 forintot - kap a termelő, mint kapott volna normál esetben, ami jelenleg 185-200 forintot jelent. Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E mail: szerk.bekes@axels.hu Riport Évről évre csökken a házassá­gok száma, a fiatalok nem kötik papírhoz az együttélést, ragasz­kodnak a szabadsághoz. (4. oldal) VÉLEMÉNY A háború előtti veszteségek listájára irányítja a figyelmet László Erzsébet. (5. oldal) 03066 Uniós emlékkönyv Nagyszénás önkormányzata március 15-én, ünnepélyes keretek között, Európai Uni­ós Emlékkönyvet nyitott. Nagyszénás ______ Nagy Attiláné önkormányzati képviselő, dr. Vastagh Pál, a kör­zet egyéni országgyűlési képvi­selője, az Európai Unió alkotmá- nyozó konventjének tagja és Kaczkó Mihály, a település al­polgármestere látták el elsőként a könyvet kézjegyükkel, majd még közel százan csatlakoztak az aláírókhoz.- A könyv aláírói valameny- nyien támogatják hazánk euró­pai uniós csatlakozását - ismer­tette meg az uniós emlékkönyv célját Czeglédi Mihály, Nagyszé­nás polgármestere. Az emlékkönyv április 12-éig — a véleménynyilvánító szava­zás napjáig - nyitott könyv ma­rad, bárki aláírhatja, ezt követő­en pedig a település történelmi emlékeinek gyűjteményét gya­rapítja. K.E. a METAKER április 1-jén! Nem áprilisi tr?M} Figyelje pénteki, holnapi lapszámunkat! „Ajándékkúra" vasárnaponként a Centerben. Vásárlás és szórakozás minden nap egy helyen! Nincs rendkívüli intézkedés Szigorításokat bevezettek az államhatáron Szigorított intézkedéseket ve­zetett be a Magyar Határőr­ség az államhatáron az eset­leges iraki háború miatt. A szigorításból azonban a hatá­ron átutazók valószínűleg semmit sem vesznek észre, elsősorban ugyanis belső in­tézkedésekről van szó — tud­tuk meg Orodán Sándortól, a határőrség országos szóvivő­jétől. O ROSHÁZA _______- Szeretném megnyugtatni a la­kosságot, hogy a Magyar Határ­őrség a délszláv és az afganisztá­ni háború kapcsán olyan tapasz­talatokat szerzett, amelyek birto­kában elkészítettük azokat az előzetes terveket, amelyeket egy esetleges háború esetén meg kell lépnünk. Konkrétumokról nem kívánok most nyilatkozni. Any- nyit azonban elmondhatok, a je­lenleg rendelkezésünkre álló adatok szerint nincs szükség rendkívüli intézkedések beveze­tésére és harckészültség sincs a magyar határon. Szigorításokra sor került ugyan, ám ebből, szándékaink szerint, az utazókö­zönség semmit sem fog észre­venni — adta hírül Orodán Sán­dor sajtószóvivő. K.E. Lecserélt kuratóriumi tagok Heves vitát kavartak a személyi változások A legutóbbi megyegyűlés egyik legélesebb kormány­párti-ellenzéki kardcsörtéje után két kiemelkedően köz­hasznú szervezet (alapít­vány) kuratóriumának régi tagjait visszahívták és újakat választottak — négy eszten­dőre. __________Békéscsaba A Békés Megyei Gyermek és Ifjú­sági Alapítványban (GYIKA) az Érfalvi Márk (elnök), Erdei Ibo­lya, Kepenyes Pál, Kovács József, Malatinszki János, Nagy Mihály és Tímár Károly összetételű tag­ság helyére a következők kerül­tek: Debreceni Lajos (elnök, Do­boz), Miklós Attila (Békéscsaba), Laki Katalin (Békéscsaba), Nagy Mihály (Nagyszénás), Valyuch Lászlóné (Békéscsaba), Zsibrita Mária (Békéscsaba), Kiss Attila (Orosháza). Békés Megye Közoktatási Ala­pítványában eddig dr. Hajnal La­jos (elnök), Zátonyiné Fazekas Erzsébet (alelnök), Bődi Lászlóné, Leszkó Róbert, Marton József, Orosz Zita, Papp Ferencné, Petróczki Zoltán és Tí­már Károly dolgozott korábban. Mostantól a - részben változat­lan - kuratórium tagjai: dr. Haj­nal Lajos (elnök, Békéscsaba), Zátonyiné Fazekas Erzsébet (al­elnök, Békéscsaba), Leszkó Ró­bert (Békéscsaba), Marton József (Békéscsaba), Papp Ferencné (Békéscsaba), Gulyás József (Gyula), Szilágyi Menyhért (Csorvás), Petróczki Zoltán (Gyula), dr. Kepenyes János (Szarvas). A megyei jogú város, Békéscsaba döntése még hátra­van. A kuratóriumok évente tíznél több ülést tartanak, tagjaik évi egyszeri tiszteletdíjban részesül­nek. Az elnökök 450 ezer, a he­lyettes 300 ezer, a tagok 140 ezer forintban. A felügyelő bizottsá­gok vezetői 240 ezer forint jutta­tást kapnak. Belvíz, vagy a csatornákból kiömlő víz a ludas? A társulat pályázata esélyes, de a gazdák kárán nem segít a majdani kotrás Sarkadkeresztúr és Mezőgyán külterületén a Szigeti- és a Szelesi-csatorna március 17-ére közel 2000 hektárt öntött el, tetemes kárt okozva ezzel több tucat gazdálkodónak. A vízzel borított terület nagysága azóta csökkent. A tegnapi területbe­járás során a résztvevők annyiban mindenképpen egyetértet­tek, hogy a kialakult helyzetért elsősorban — de nem egyedü­liként — a sokéves pénzhiány, a kotrás elmaradása is felelős. Sarkadkeresztúr—Mezőgyán A sarkadkeresztúri polgármesteri hivatalban kezdődött egyeztető megbeszélést a kárvallott földtu­lajdonosok kezdeményezését fel­karolva Tóth Imre országgyűlési képviselő hívta össze, ugyanis - a gazdák elmondása szerint — a vízügyi szakemberek, a kataszt­rófavédelem, illetve a csatornák üzemeltetéséért felelős Körös— Berettyó Vízgazdálkodási Társu­lat illetékesei későre, s akkor is csak vontatottan reagáltak jelzé­sükre. Ahogyan egyik érintett - indulatoktól sem mentesen, de még mindenképpen nyomdafes­téket tűrő módon - fogalmazott „érdemi vízügyes beavatkozás, szivattyútelepítés nem történt.” Pedig a termelők - elmondá­suk szerint - már a március 11-ei olvadáskor jelezték a helyzet sú­lyosbodását a vízgazdálkodási társulatnak. A gazdák egyértel­műen kifejtették: ha a társulat időben lép, földterületeiket nem öntötte volna el a csatornákból ki­folyó vízmennyiség. Ezzel szemben Miklós Lajos, a Körös-Berettyó Vízgazdálkodási Társulat vezetője elmondta: nem érzi, hogy mulasztottak volna, hi­szen a gazdák jelzésére a lehetősé­gekhez mért legrövidebb időn be­lül megtették a szükséges lépése­ket. Igaza alátámasztásaképpen el­mondta, hogy az elöntött terület vízmentesítéséért felelős szigeti, peckes, kézapusztai, illetve szelesi szivattyútelepet a jelzést követő napon elindították, s azóta 1 millió 375 ezer 820 köbméter vizet emel­tek át a befogadó csatornákba. Vi­szonyításképpen azt is hozzátette: 195 ezer hektáros működési terü­letükön több mint 7 millió köbmé­ter belvizet emeltek át a fő befoga­dó művekbe az elmúlt hetekben. A bozóttal, susnyóval benőtt csatornák mellett végigtraktoroz- va, maga Pálinkás Lajos, az FVM Békés Megyei Hivatalának víz­gazdálkodási ügyekért felelős munkatársa is elismerte, hogy a Szelesi-csatornából kiömlő víz a gazdák területére folyt, meglátása szerint nem így a Szigeti-csator­na. Szavaiból az is kiderült, hogy a Szelesi-csatorna medrét 25-30 éve kotorták utoljára! A megnyugtató megoldás lehe­tőségét is Pálinkás Lajos villantotta fel. Mint mondta, a vízgazdálkodá­si társulat - közel 26 millió forint FVM-támogatást igényelve - pá­lyázott a Szelesi-csatorna rendbe­tétele, illetve a kapcsolódó műtár­gyak megépítése érdekében.- A megyei rangsorban a Körös-Berettyó Vízgazdálkodási Társulat pályázata esélyes - tu­datta Pálinkás Lajos, Tóth Imre országgyűlési képviselő közben­járását is szorgalmazva a kedvező elbírálás elérésében. Annyit mindenképpen hozzá kell tennünk: a jövőre megvalósu­ló kotrás a gazdák most elszenve­dett kárán már mit sem enyhít... BOTH IMRE A belvíz sújtotta területek gazdái - zömében - kisüzemi módon, saját kézzel, fáradtsággal próbálnak szabadulni a víztől „„tö, lehoceky péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents