Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-19 / 65. szám

6. OLDAL - 2003. MÁRCIUS 19., SZERDA SZEGHALOM *l*GHAto<v Hírek, érdekességek A LEGFIATALABB INTÉZMÉNY? A szeghalmi Péter András gim­názium első diákjai 1926-ban kezdték meg tanulmányaikat a Berettyó-parti városban. így az intézménynek az idei immár a 77. tanéve. Ezzel kapcsolatban egyes szeghalmi körökben elter­jedt a hír, miszerint a gimnázi­um a város legfiatalabb intézmé­nye, hiszen még csak „két he­tes”. ANGLIÁBA UTAZTAK. Hétfő reggel a Péter András gimnázi­um nyolc diákja és egy tanára Angliába utazott. A szeghalmi diákok (akiknek az angol nyelv elsajátításában segít so­kat ez az út) egy hetet töltenek Eveshamban. Ezzel az ottani testvériskola diákjainak a ta­valy őszi szeghalmi látogatását viszonozzák. A sárréti gimna­zisták angliai útját a szeghal­mi, a füzesgyarmati, a vésztői és a darvasi (a nyolc diák eh­hez a négy településhez kötő­dik) önkormányzat is támogat­ja. SINKA-SZAVALÓVERSENY. A szeghalmi Péter András Gim­názium és Szigeti Endre Szak­képző Iskola Vésztő Város Ön- kormányzatával közösen ma immár hetedik alkalommal ren­dezi meg a Sinka István szavaló­versenyt. A mostani versenyen 13 Békés megyei középiskola 28 tanulója méri össze versmondói képességét. LUXEMBURGOT ISMERTETIK Március 21-én Békéscsabán, a Csaba Centerben tartják meg az Európai Tavasz Nap elnevezésű rendezvényt. Itt a meghívott 15 középiskola az Európai Unió egy-egy jelenlegi tagállamát mu­tatja be. A szeghalmi Péter And­rás Gimnázium és Szigeti Endre Szakközépiskola standjánál az unió legldsebb tagállamát, Lu­xemburgot ismerhetik meg az érdeklődők. Az oldal a Szeghalmi Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Magyari Barna. Fotó: Lehoczky Péter és Kovács Erzsébet A 20. évfordulóra készülnek A helyi képviselő-testület A város erősíti központi szerepét — Fejlesztések és munkahelyteremtés A város új ékessége a sportcsarnok több mint 360 millió forintból idén tavasszal készül el. Az impo­záns létesítmény látványterve a kis képen látható A Sárrét fővárosának a mai napig Szeghalmot — amely minden bi­zonnyal a térség legrégebbi tele­pülése - emlegetik. Ezt a rangot a Beretytyó-parti város főleg azért érdemelte ki, mert még a járások idején itt épült ki a köz- igazgatási központ. A környéken élők rend­szeresen Szeghalomra jártak ügyes-bajos dol­gaikat intézni, és sokan munkahelyet is ebben a városban találtak. Szeghalom a jövőben még tovább szeretné erősíteni térségközponti sze­repét. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy hamaro­san kistérségi irodát létesítenek a településen. — A Szeghalom Város Képviselő testülete által el­fogadott gazdasági program egyik fontos eleme a foglalkoztatás elősegítése. Támogatjuk az intéz­mények, a civil szervezetek által kezdeménye­zett képző- és átképző programokat. Harminc munkanélkülit foglalkoztató közmunkaprogram beindítására pályázatot nyújtottunk be. A mun­kahelyteremtő és -megtartó vállalkozói szándék erősítése érdekében tájékoztatjuk városunk vál­lalkozóit és a gazdasá­gi társaságokat a pá­lyázati lehetőségekről. Rendszeres és jó kap­csolatban vagyunk a Békés Megyei Munka­ügyi Központ szeghal­mi kirendeltségével. Az idei évtől városunk költségvetésében a közintézmények felújítására több forrást biztosí­tunk. Ebben az esztendőben csak a legszüksége­sebb felújításokat végezhetjük el, de számítunk arra, hogy pályázati forrásokkal bővíthetjük le­hetőségeinket — mondta Macsári József polgár- mester. A képviselő-testület átlátja az egészségügy helyzetét, és a március 31-ei ülésen dönt az egészségügyi intézmények felújítására benyúj­tandó címzett pályázati támogatásról.- Nemcsak Szeghalom város lakói, hanem a térség számára is fontos, hogy az egészségügyi intézményeket megtartsuk, és biztosítsuk a ma­gasabb szakmai színvonalú szolgáltatást. Itt jegyzem meg, hogy Szeghalmon már a század elején, nemes adományok eredményeként, mű­ködő kórház volt — hangoztatta a polgármester. A városban tavasszal adják át az impozáns vá­rosi sportcsarnokot, mely a művelődési házhoz integrálva a térség sport- és kulturális életének központja lehet. A több mint 360 millió forint költséggel épült csarnok nemzetközi méretű küzdőtere több sportág eseményeinek adhat ott­hont. Az önkormányzat folytatni akarja a szenny­vízberuházást, ezért ebben az évben pályázatot nyújt be a város a szükséges források előteremté­se érdekében. A tisztítótelep kapacitásának bőví­tésére és felújítására készülnek a tervek, ame­lyekhez 5 millió forint támogatást kapott Szegha­lom. A városközpont és a közintézmények felújítá­sa - az egyéb infrastrukturális fejlesztések mel­lett - azért is fontos, mert a település jövőre ün­nepli várossá válásának 20. évfordulóját. Szeghalom erősíteni szeretné térségi szerep­körét: a hamarosan megnyíló kistérségi iroda is ezt a szándé­kot jelzi. A város a kör­nyező településekkel közös elképzeléseket szeretne megvalósíta­ni, közös rendezvé­nyeket lebonyolítani. Az összefogás egyik ki­emelt területét a turizmus fejlesztése jelenti. Bő­víteni akarják a diák- és ifjúsági szálláshelyeket, minél szélesebb körben meg akarják ismertetni a Sebes-Körös melletti Várhely szépségeit. Ennek érdekében Szeghalom részt vesz a napokban megnyíló Utazás 2003 című kiállításon. A város­nak csodálatos természeti értékei vannak, s en­nek megóvására, védelmére igyekeznek hang­súlyt fektetni. Nemrég például éppen ezért nyolc új gólyafészket helyeztek el, illetve újítottak fel. — Az említett célok, tevékenységek azon szán­dékunkat tükrözik, hogy szeretnénk Szeghalom városias jellegét erősíteni mind az oktatás, mind az egészségügy, mind az infrastruktúra fejleszté­se és a munkahelyek létesítése terén. Ezeket a feladatokat a város lakosságával együttműködve valósíthatjuk meg — közölte Macsári József. A legelső dátumok Szeghalom első okleveles említése 1067- ből származik. Telefonvonala 1889-től, vasúti közlekedése 1891-től, szállodája 1893-tól, filmszínháza 1924-től, gimnáziu­ma 1926-tól, vezetékes ivóvize 1962-től, gázhálózata 1990-től van a településnek. Macsári József (1960) polgármes­ter, a Békés Megyei Közgyűlés tagja, a megyei szociális és egészségügyi bi­zottság tagja Dr. Farkas József (1947) alpolgár­mester, jogász köz­gazdász, jelenleg ügyvédi irodát mű­ködtet Ambrusné Hegyesi Mária (1959) óvónő, a he­lyi napköziotthonos óvodában dolgozik. Az oktatási és kul­turális bizottság, va­lamint a pénzügyi bizottság tagja Bacsó Imre (1955) vállalkozó. A pénzügyi bizott­ság, valamint az egészségügyi és népjóléti bizottság tagja Barna Gyula (1969) vállalkozó. Az oktatási és kul­turális bizottság, valamint a pénz­ügyi bizottság tagja Bartis Márton (1950) szellemi szabadfoglalkozá­sú. A városfejlesz­tési bizottság elnö­ke, a közbeszerzési bizottság tagja Csák Gyula (1972) agrármér­nök, jelenleg a Layer Kft.-nél dol­gozik. Az oktatási és kulturális bizott­ság elnöke Eitler Gottfried (1942) nyugdíjas. A közbeszerzési I bizottság elnöke Farkas Zoltán (1963) a Mól Rt. biztonsági munka­társa. Az egészség- ügyi és népjóléti bizottság, valamint a közbeszerzési bi­zottság tagja Gajda Mihály (1969) olajmémök a Mól Rt.-néí. Az egész­ségügyi és népjóléti bizottság elnöke, a pénzügyi bizottság tagja, a Békés Megyei Közgyűlés tagja Hidi Sándor (1950) vállalkozó. A pénzügyi bi­zottság, valamint a közbeszerzési bizottság tagja Kardos László (1966) anyagbe­szerző az Ikarus- Főnix Kft.-nél. A városfejlesztési bi­zottság tagja Kincses Sándor (1965) tanár. Az oktatási és kulturá­lis bizottság, vala­mint a sport- és ci­vil szervezetek bi­zottság tagja Mester Csaba (1966) gépészmér­nök, mérnöktanár, a Freed-M Bt. munkatársa. A közbeszerzési bi­zottság, valamint a városfejlesztési bi­zottság tagja Mikolik Judit (1950) ápolónő, a Pándy Kálmán Me­gyei Kórház szeg­halmi járó- és fek­vőbeteg egységénél dolgozik. Az egész­ségügyi és népjóléti bizottság tagja Pákozdi Gábor (1963) tanár a he­lyi általános isko­lában. A sport- és civil szervezetek bizottság elnöke, az oktatási és kul­turális bizottság tagja Szabó István (1963) gépészmér­nök, a Békés Me­gyei Vízművek Vállalat szeghalmi telepén dolgozik. A városfejlesztési bizottság, valamint a pénzügyi bizott­ság tagja Török Sándomé (1951) könyvelő, a Layer Kft.-nél dol­gozik. A városfej­lesztési bizottság tagja Zsadányi Sándomé (1945) közgaz­dász. A pénzügyi bizottság, valamint a sport- és civil szervezetek bizott­ság tagja A TÁRSASTÁNCKLUB. A Sárréti Társastáncklub 1975-ben alakult meg Sziliné Csáki Emília táncpedagógus vezetésével. A klub belföldön és külföldön is remekül szere­pelt, kiváló teljesítményeket ért el. Mindennek köszönhetően idén Szeghalom országos tánctanulmányi versenyt rendez­hetett. A MAZSORETT. A Plastic Mozgásstúdió Mazsorett Tánc­egyesület csoportja 1992 óta nagyon eredményesen működik Macskinné Pór Erzsébet vezetésével. Az ifjú szeghalmi mazsorettek számos országos versenyt nyertek. Kiemelt arany minősítéssel ren­delkeznek. Több országban is felléptek, színvonalas műsorukat né­hányszor a Magyar Televízióban is megcsodálhattuk. A NÉPDALKOR. A szeghalmi népdalkor több mint két évti­zeddel ezelőtt alakult. A csaknem negyedszázados tevékenységük alatt több arany minősítést, 2001-ben Arany Páva-díjat szerzett a szeghalmi népdalkor, amely Vésztő, Körösladány és Füzesgyarmat népdalkörével a Sárrét 100 tagú együttesét alkotja. Vezetőjük Tar Ferenc. A FÚVÓSZENEKAR. A Szeghalom Városi Ifjúsági Fúvósze­nekar a város kulturális életének egyik jelentős reprezentánsa. Az együttes nemcsak Szeghalmon és a Sárréten, hanem külföldön is fellép. Legutóbb a füzesgyarmati ünnepi megyegyűlés résztvevői hallhatták produkciójukat. Kiemelt arany diplomával rendelkeznek, karnagyuk Dögé Csaba.

Next

/
Thumbnails
Contents