Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-19 / 65. szám
4. OLDAL - 2003. MÁRCIUS 19., SZERDA INTERJÚ üdiÉKÉS MEGYEI HÍRLÁP A hímzés élménye ott legyen minden öltésben Kiszely Jánosné évtizedek óta alázattal szolgálja a népművészetet Zsuzsi néni. Mezőberényben a legtöbben csak így ismerik Kiszely Jánosné hímző népi iparművészt, a népművészet mesterét. Több évtizedes munkásságát az esztendők során számos elismeréssel jutalmazták, az említett címei mellett kétszer érdemelte ki a Gránátalma kitüntetést, és további díjak tulajdonosa. Kézműves családból származik. Ősei szűcsök, tímárok és csizmadiák voltak. Idestova fél évszázada gyűjti, tervezi, készíti munkáit, melyek a település magyar, német és szlovák népcsoportjának hímzéskultúráját, annak több évszázados múltját, történetét, azonosságát és különbözőségét őrzik. Mellesleg három évtizeden át vezette a városban a díszítőművészeti szakkört. Mezöberény A törékeny, hófehér hajú Kiszely Jánosné korát meghazudtoló fürgeséggel mozog. Gondolkodás- módja, humora igencsak fiatalos, úgy is mondhatni: XXI. századi. — A koromat soha nem tagadtam le, túl vagyok a 75. évemen, s hetvenegynéhányan zártuk a szezont - emlékszik, majd arról szól, hogy a három évtized alatt a tagság nem nagyon cserélődött. Hűségesek voltak hozzá, a harminc esztendő során mintegy száztíz tagja volt a szakkörnek. — Sajnos harmincnyolc szakköri tagunkat már eltemettük — jegyzi meg csenKiszely Jánosné munkájának motívumai saját, több évtizedes kutatásai alapján készültek bizony meglehetősen sárga már a keresztlevelem. Egyébként áz énj- ber annyi idős, amennyinek érzi magát - kezdi a beszélgetést. Hogy csevegésünk még meghittebb legyen, pogácsával, kávéval kínál. A krónikás kicsit nehéz helyzetben van, idestova öt évtizedes ismeretség fűzi riportalanyához.- Édesanyám nagyon szépen hímzett, gyerekkoromban az általa rajzolt mintákon tanított meg a különféle öltésekre. Aztán nagylányként, majd fiatalasszonyként mind jobban belemerültem. Komolyabban 1962 őszétől foglalkozom a hímzéssel, az akkori Aranykalász tsz-ben 20-22 taggal, főként a mezőgazdaságban dolgozó lányoknak és asszonyoknak indítottam a téli hónapokban, októbertől márciusig, díszítőművészeti szakkört - meséli. S máris ugrunk egy évtizedet, 1972. november elsején, irányításával, az első foglalkozással a Petőfi Sándor Művelődési Központban beindult a díszítőművészeti szakkör. — Óriási volt az érdeklődés, hatvannyolcán kezdtük az első évet, s desen. Három évtized után egykori tanítványának^ivutáSi Annamáriának adta át a stafétabotot, vagyis a szakkör vezetését.- Tagként továbbra is tényke- dek és dolgozom. Úgy érzem és gondolom: jó kezekbe került a szakkör vezetése, a fiatalítással nem lesz törés a csoport irányításában és munkájában - folytatja Zsuzsi néni, s máris mutatja remekeit, melyekkel itthon és határainkon túl, a világ minden részében - a megyei művelődési központ jóvoltából és segítségével - sikert sikerre halmozott. Több mint száz csoportos, közel ennyi egyéni kiállításon mutatkozhatott be munkáival.- Mi kell a sikerhez?- Türelem, szeretet, akarat, jó szem, s bizonyos fokon jó kézügyesség... De talán a legfontosabb: alázattal kell csinálni és szolgálni a népművészetet, úgy, hogy az alkotás öröme ott legyen minden egyes öltésben. Mező- berény népművészetben igen gazdag település, három nemzetiség szűcshímzése, gyapjúhímzése, a város motívumvilága régen is messze földön ismert, elismert és keresett volt. A népművészet mestere címet is herényi motívumokkal, hat párnával és egy ágy- terítővel nyertem el - emlékezik, s máris sorolja: a női köd- mön 5-6 bárány bőréből készült, a főminta a hátközépen volt, a magyar, német és szlovák köd- mönnek nem volt gallérja, a magyar ködmön díszítése volt a leggazdagabb, a női ködmön becses darab volt. A férfibunda 16-18 birka bőréből készült, súlya 15-20 kilogrammot nyomott. Az első bundát 16 évesen, a legénykorba lépéserzó felvétele kor kapták a fiúk, udvarláskor üzenetet is közvetített: ha tetszett a lány, akkor ott felejtették. Ha másnap reggel a bunda ki volt akasztva a tornácra, az azt jelentette, nemkívánatos volt a legény, s „kitették a szűrét”.- Nem csak alkot, kutat és gyűjt is...- Munkáim motívumai saját, több évtizedes kutatásaim alapján készültek, a motívumokat a Ködmönökről, bundákról Mezöberény vegyes nemzetiségű lakosságának legkarakteresebb viseletdarabjai a bőr ködmönök és bundák voltak. Az ezeken található szücshímzések alapján megkülönböztethetők voltak viselőjük nemzetiség szerinti hovatartozása. A településre költözök - németek, szlovákok, az 1723-as újratelepítés során - hozták magukkal népművészetüket is. A városban 1864-ben negyvenkét szücsmester élt és dolgozott, mindegyiknek megvoltak a saját mintái, színei. Ami közös volt munkájukban: a ködmönök és bundák nyers fehérre kikészített bőrből készültek. Nagyon szép, ünnepélyes viselet volt a fehér bőrön gazdagon és színesen hímzett ködmön és bunda, melynek komolyságát, ünnepi méltóságát csak növelte a fekete szoknya, fényes csizma, a kucsma és a nadrág. A mezőberényi szűcsmesterek készítették a vidék legszebb ködmöneit, női és férfi bundáit, kocsibundáit. A mondás szerint a bunda volt a szegénylegény ágya, párnája, takarója, halála után a szemfedője. herényi házaknál, idős embereknél, múzeumokból, Erdélyben és a Felvidéken gyűjtöttem. Két könyvet írtam, a Körösladányi fehér hímzések és a Mezőberényi magyar, német és szlovák szűcshímzések címet viselik. Mindegyik könyv rengeteg motívumot tartalmaz. Megvallom, roppant módon örülök annak, hogy nagyon sokan dolgoznak ezekből a könyvekből, ezzel is erre a picinyke városkára irányítják a népművészetet kedvelők figyelmét.- Saját munkáit megismeri?- Több ezer darabból is könnyűszerrel kiválasztom. Mondhatom ezt azért is, mert volt rá példa: a fővárosban, a Royal Szállóban és Dunaújvárosban találkoztam kézimunkáimmal.- Lehet iparszerűen hímezni?- Lehet, de ez már a művészet rovására megy. Egy igazi népművészeti darab mívesen készül, abba az ember szívét-lelkét beleadja, s ez visszatükröződik az adott darabból, de ugyanígy visszatükröződik a tömegmunka is. Van olyan munkám, melyből csupán egyetlen darab készült, értéke felbecsülhetetlen: három hónapon át, napi 7-8 órát dolgoztam rajta. Ha csak az órabéremet számolom, az is csak töredéke az értékének...- Kedvenc darabja van?- Természetesen! A herényi hímzések mindig a legközelebb álltak a szívemhez. Van egy ágytakaró, melyet sok évvel ezelőtt készítettem, egyik zsűrizett munkám, ettől a világ kincséért meg nem válnék.- Hogyan él?- Épp úgy, mint bármelyik nyugdíjas. Ugyanúgy hímezek mint korábban, általában este likőr teszem le, hagyom abba a munkát. Közben a televíziót hallgatom, nézni nem nézem, legfeljebb egy-egy futó pillantás erejéig, mert a kézimunkázás közben az ember a hímzésre, vagyis arra figyel, amivel éppenséggel foglalatoskodik. Az utóbbi időben több időt töltök unokámmal és dédunokámmal. Egyébként ma is olyan gyorsan hímezek, mint régen, tízhúsz évvel ezelőtt. November végén volt az utolsó önálló kiállításom, melynek a megnyitójára nagyon sokan eljöttek. Ereztem az emberek szeretetét, megbecsülését... Azt hiszem, ezért érdemes volt dolgoznom. Mindenben az eredetiségre törekszem, mereven elhatárolódok a gépi munkáktól, a giccstől. Úgy gondolom, kifinomult ízlésvilágom felhatalmaz erre. S még valami: régi vágyam teljesült azzal, hogy több mint negyven éves gyűjtőmunkám alapján szülőhelyem nemzetiségi szűcshímzéseiből készült, saját tervezésű mintáimat közreadhattam, átmentve azokat az utókornak — mondta búcsúzáskor Kiszely Jánosné. szekeres andrás Megkérdeztük olvasóinkat Az alkotás öröméről Bula Edina, gyomaendrődi óvónő:- Az óvodában én tartom a kézműves foglalkozásokat. A gyermekek nagy kedvvel vetik bele magukat a munkába. Vannak, akik ezeken a kötetlen alkalmakon éreztek rá az alkotás örömére. A kezük munkáját ha- zavihetik, elajándékozhatják. Többen büszkén mesélték, hogy karácsonykor a maguk öntötte gyertya égett az ünnepi asztalon. Hunya Imréné, gyomaendrődi óvónő:- Sok szaklapot, kiadványt böngészek, gyűjtöm az ötleteket. Különösen az új kézműves technikák tesznek kíváncsivá. Az otthonomat is szívesen díszítem magam készítette munkákkal, színes keretbe foglalt faliképekkel. Szemlátomást a szülőket is érdekli a kézművesség, amikor alkalom van rá, örömmel bekapcsolódnak a munkába. Csöndes József- né, szarvasi nyugdíjas: _- Édesanyám ügyesen kézimunkázott, a horgolt és a hímzett térítőit, meg a futóit ma is őrzöm. A vitrineket ezekkel díszítem. Van, aki divatjamúltnak tartja, de én ragaszkodom hozzájuk, mert mindegyikhez szép emlék fűz. A kedvencemet, a szalaghorgolással készült térítőt is ajándékba kaptam. Kézimunkát adni és kapni is öröm. Tóth Bianka, gyomaendrődi kisdiák:- Az iskolában már többféle kézműves technikát megismertem. Különösen a gyöngyfűzés, a sógyurmázás és a papírhajtogatás tetszett. A tanultaknak az ajándékkészítéskor is hasznát veszem. Tavaly karácsonykor noteszt és virágokat hajtogattam. A szüléimét leptem meg velük az ünnepen. csath róza D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Tagok leszünk és szabadok! Kérdések és válaszok a népszavazás előtt — Az 1848-as forradalom olyan célkitűzéseket hirdetett meg, amelyek azóta is követhetők, vállalhatók — mondta dr. Vastagh Pál, Békés megye 6. számú választókerületének egyéni országgyűlési képviselője, az Európai Unió alkot- mányozó konventjének tagja március 15-én Orosházán, a Kossuth-szobor előtti téren rendezett ünnepségen. Orosháza Dr. Vastagh Pál beszélt 1848 vívmányairól, majd a jelen aktuális kérdéseiről. — Napjainkban ismét átfogó, történelmi mértékű átalakulás részesei lehetünk. Az Európai Unióhoz való csatlakozásról történő véleménynyilvánító szavazástól már csak néhány hét választ el bennünket. Ezekben a napokban sokan felteszik a kérdést: kell-e féltenünk az Európai Uniótól a függetlenségünket? Ellentétes-e a csatlakozás a magyarság érdekeivel? Tönkremegy-e a mezőgazdaság a belépés után? A kérdések megválaszolásához nézzünk szét az unió országaiban! Az Európai Unió önkéntesen vállalt közösség, amely nem csak a gazdaságra épül. A csatlakozás után számos tagállamban felvirágzott a nemzeti kultúra, soha nem látott számban tanulják az ősi nyelveket, a régiók megerősödtek. A csatlakozás tehát nem uniformi- zálódást jelent. Sokan aggódnak a mezőgazdaság jövőjéért is. Az unió közös agrárpolitikája nem csodaszer, annyi azonban bizonyos, hogy a következő évek nagymértékű támogatása nélkül a hazai agrárágazat nem tudna továbbfejlődni. Az Európai Unió tehát mindenkinek a jobb élet reménye, és nem ellentétes a nemzeti érdekeinkkel. Reményeink szerint hamarosan tagok leszünk, és természetesen szabadok! — mondta dr, Vastagh Pál. _____ice. Én ekesnő a valóságshowból Más szemszögből a zeneiskoláról Országos döntőben matematikusaink A Big Brother ház első generációjához tartozó Tarának nemrég jelent meg könnyűzenei albuma, amelyen több számot a szintén a valóságshowból megismert Pon- góval közösen ad elő. Mint Tara elárulta, az így fogadj el című album megjelenésével régi nagy álma valósult meg. Szarvas József — aki egyben producere is - és Molnár Gábor szerzőpáros az ő lelkivilágára írta a dalokat, így azok teljesen az ő érzéseiről szólnak. „Könnyű volt Tarával dolgozni, sokat gyakorolt, így a végeredmény egy jól sikerült, széles rétegeknek szóló popzenei album” - számolt be Molnár Gábor a stúdiós munkáról. _________________________1?M1 A mezőkovácsházi Művészeti Alapiskola Kht. ügyvezetői megkeresték szerkesztőségünket, hogy a lapunk március 10- ei számában megjelent Vészhelyzet a zeneiskolai oktatásban című cikk kapcsán észrevételt kívánnak tenni, mely a tények más szemszögből történő megvilágítását szolgálja. Mezőkovácsháza- Nem került veszélybe az alapintézmény, hiszen a kht. a mezőkovácsházi zeneoktatás kivételével minden telephelyén, minden művészeti ágban változatlanul folytatja művészetoktatási tevékenységét. Az adótartozás ténye valós, amely az egyéni művészeti (zenei) oktatás állami alulfinanszírozása miatt következett be. Ebből adódóan meg kell szüntetni a veszteség forrását. A veszteséges mezőkovácsházi zenei tanszakok megszüntetésével, egyéb, átmeneti megszorító intézkedésekkel a kht. helyzete egyensúlyba hozható, működtethető, és működni is fog. A veszteséges egyéni (zenei) tanszakok megszüntetése nem érinti az intézmény többi telephelyén tanuló 400 gyermek további tanulmányait és az ott oktató tanárok munkahelyét. A dél-békési kistérségben a Művészeti Alapiskola Kht. nemcsak csoportos oktatást végez, a zenei tanszakok is — pénzügyi egyensúlyban tartható létszámmal - működnek. Az érintett települések - Medgyesegyháza, Dombiratos, Revenues, Almáskamarás és Kunágota - önkormányzatai minden anyagi segítséget megadnak az eredményes működéshez. Esetünkben csak a mezőkovácsházi oktatásról van szó - fogalmaztak a művészeti alapiskola ügyvezetői. ______h.h. Id én a tavalyinál is nagyobb érdeklődés mellett, 83 iskola 2 ezer 234 tanulójának részvételével rendezték meg — a Sarkadi 1. Számú Általános Iskola koordinálásával — a Zrínyi Ilona matematikaverseny megyei fordulóját. Békés megye Megyénket az országos döntőben, hat korosztályban 12 tanuló képviselte - tájékoztatta lapunkat Tokai Györgyné igazgató asz- szony. Tíz helyszínen - hat korosztályban - vágtak neki az országosan egységes feladatok megoldásának megyénk kis matematikusai. A harmadikosok között első helyen Zuba Viktor (Mezöberény, 1. számú általános iskola) végzett. Második Murányi Anna (Békéscsaba, 11. számú általános iskola), harmadik Kecskés Ádám (Békéscsaba, Petőfi Sándor utcai általános iskola) lett, s mindhárman kiharcolták az országos döntőn való részvétel jogát. A negyedikesek közül az országos döntőbe Balázs Milán (Békéscsaba, József Attila Általános Iskola) és Böőr Kata (Békéscsaba, Petőfi Sándor utcai általános iskola) jutott. Az ötödikesek közül Pálinkás István (Gyula, 5. számú általános iskola), illetve Petri László (Okány, Petőfi Sándor Általános Iskola) kvalifikálta magát a döntőbe. A hatodik osztályos korcsoportból Herczeg Bonifác (Békéscsaba, 9. számú általános iskola), illetve Hallai Tímea (Doboz, általános iskola) képviseli megyénket. A hetedikesek közül Szekera Ottó (Csabacsüd, általános iskola), valamint Tóth Csaba (Békéscsaba, Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskola) jutott az országos fináléba. Egyeüen megyebeli nyolcadikosként Gál Péter (Békéscsaba, Belvárosi Általános Iskola) vesz részt az április 16-18 között Kecskeméten megrendezendő országos döntőn. ____________b.j.
