Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-18 / 64. szám
S Z OMSZÉDSÁGA 2003. MÁRCIUS 18., KEDD - 7. OLDAL GÁDOROS Történelemidézés Árpádhalmon A Csongrád megyei Árpádhalom Nagymágocs és Gádoros között, Békés megye határán terül el. A hatszáz lelkes kistelepülés lakói jó kapcsolatot ápolnak a hagyományőrző disznótorost szervező gádorosiakkal, így természetes volt, hogy a hívó szóra igent mondtak, elfogadták a házigazdák rendezvényre szóló meghívását. Forman Róbert, Árpádhalom polgármestere, aki ugyancsak részt vett a disznótoron, elmondta, annak, hogy eddig még nem alakult ki szorosabb, illetve hivatalosabb jellegű kapcsolat Árpádhalom és Gádoros között, a megyehatár az oka, ami egyelőre elválasztja a két szomszédos falut. — Reméljük, az uniós csatlakozás után ez megváltozik. A gádo- rosiak disznótoros rendezvénye közelebb hozhat bennünket egymáshoz, reméljük, ebből hagyomány lesz! S hogy mit kell tudni a megyehatáron túli Árpádhalomról? Földúton hét, műúton pedig tizennégy kilométerre található A hagyomány szerint a település határában lévő természetes földhalomcsoportból a legnagyobb Árpád fejelemé volt, aki vezéreivel itt ütött tábort Pusztaszer felé menet. A település titkait őrző, névadó halmon Mako- vecz Imre 1989-ben életfát állított. A település nevezetességei közé tartozik az egykori külügy- & májas titka miniszter, gróf ,T .. , , Berchtold Lipót Az arpadhalmiakat Trenyik tófelesége, gróf Ká- van es Szarka Tlbor kePwse|rolyi Ferdinanda egykori kastélya. A grófnő az 1800- as évek végén A település favázas temploma az 1920-21-ben épült, ezen a vidéken ritkaságnak számító favázas, úgynevezett Fachwerk-techniká- val készült, ték a gádorosi hagyományőrző disznótoron. A hurka és kolbász mellett májast készítettek. S hogy mi a finom árpádhalmi májas titka? Nem szabad túlzásba vinni a máj főzését, legyen ikrás! Gádorostól. Árpádhalom a XX. század közepéig Nagymágocshoz tartozó népes puszta volt a tiszántúli járásban. kastélyt építtetett, ami ma művelődési ház, iskola és könyvtár. Mellette Árpád fejedelem szobra áll. Á kastély közelében látható római katolikus kápolna, amit több mint egy évszázaddal ezelőtt építtetett gróf Berchtold Lipótné. A település híres szülötte Székács Elemér búzanemesítő, akinek emléktábla és utcanév őrzi emlékét. Ybl Miklósnak sehol nincs felépítve ilyen teljességgel major- és magtárrendszer, mint ezen az apró településen. A hatszáz lelkes kistelepülés óvodája 2000-ben erdei óvoda programot indított. Az óvoda ősparkos környezetben található. A gyermekintézmény udvarát matuzsálemi korú fák, futónövények díszítik. A település helyi adottságai, földrajzi helyzete, történelmi múltja, ritkaság- számba menő természeti öröksége lehetőséget kínál arra, hogy az erdei óvoda élményt nyújtó programokkal egy-két napra, vagy akár egy hétre is vendégeket fogadjon a természetet szerető intézmények gyermekei számára. Eperjes: félkész állapotban a templom Régi keletű kapcsolatot ápol Eperjes és Gádoros, hiszen összeköt bennünket a történelmünk és a földrajzi közelség is, településeink hét kilométerre fekszenek egymástól. A közös rendezvények még közelebb hozhatják egymáshoz településeinket — mondta Kollár János, Eperjes polgármestere, akitől a Csongrád megye határán fekvő kistelepülésről is számos érdekességet megtudtunk. Eperjes község Szentestől 26 kilométerre, Csongrád megye északkeleti részén, a békési megyehatár mentén helyezkedik el. A község körüli puszták - Kiskirályság és újváros területe - a középkorban népes lakóhelyek voltak. A kiskirálysági puszta a XIX. században gróf Károlyi István birtoka volt, melyet 1837-ig - az örökváltságig - szentesi taksás jobbágyok béreltek. Önálló községgé 1954-ben alakult. Eperjes tipikus tanyás falu. A lakosság nagyobb részt mezőgazdaságból él, ipara jelentéktelen. Az 1930-as évektől működő kendergyárát 1992-ben felszámolták. A település fejlődésének egyik feltétele az infrastruktúra minőséA templom falai már állnak tó igazgatótól. A társaság 1300 hektár bérelt földterületet művel, amin főként gabonanövényeket, 400 hektáros öntözhető területüsen az önkormányzat mellett az AGRO- GÁRDA Rt. 72 dolgozójával Eperjes legnaAz eperjesiek kolbászát találta a zsűri a legfinomabbnak gének javítása, amit a helyi erőforrások szűkössége erősen korlátoz. Eperjes szeretné elérni a mintegy 1000 hektáros Kiskirályság- puszta helyi védettségűvé nyilvánítását, aminek folyamata a közelmúltban kezdődött. A településen gyobb foglalkoztatója. Az Ifjúgárda Szövetkezet 2000. december 1- jén alakult részvénytársasággá. Az rt. profiljába a növénytermesztés és az állattenyésztés mellett az agrárszolgáltatások végzése is beletartozik - tudtuk meg Bencsik Otkön pedig szántóföldi zöldségeket termelnek. Állattenyésztési ágazatukban pedig 130 tejelő tehenet tartanak. Az AGRO-GÁRDA tavaly bruttó 350 millió forintos árbevételt ért el. A részvénytársaságot 2002-ben 32 millió forintos aszálykár sújtotta. Mivel káruk nem érte el az árbevétel 30 százalékát, ezért nem jogosultak állami támogatásra. Ennek ellenére pozitívan zárták az évet, adózás előtti eredményük 6 millió forint. Az rt. idén az unió követelményeinek megfelelő fejőház építését, az ISO 90002-es minőségbiztosítási tanúsítványuk megszerzését tűzte ki célul. A virágos Fábiánsebestyénért Fábiánsebestyén Csongrád megye északkeleti részén, Szentestől 18 kilométerre található község. Nevét a XIII. században épült templomáról kapta, amelyet Szent Fábián és Szent Sebestyén vértanúknak szenteltek. Műemlék jellegű dombjai napjainkban is láthatók. Fábiánsebestyén új temploma 1930-tól 1932- ig épült. A településnek napjainkban 2400 lakosa van. A falu közepén csodálatos park fogadja a község pihenni vágyó lakosságát és az ide látogatókat. A park centrumában látható az I. és II. világ- háborús emlékmű, amely méltó emléket állít a háborúkban elesett hősöknek. A falu főutcáján található a díszkút, amit a közelmúltban újíttatott fel a község. A település lakossága sokat tesz annak érdekében, hogy a A verseny résztvevői megismerhették a fábiáni üskös készítését is A település évente több olyan rendezvényt is szervez, amely a helyiek mellett az ország egész területéről vonzza a vendégeket. A lovas napok, a fábiáni falufesztivál igazi kikapcsolódást jelent. Már hagyománynak számít az almabál, csakúgy, mint az évenkénti búcsú. Fábián- sebestyénben igencsak kedvelt időtöltés a sport. A labdajátékok közül talán a legnépszerűbb a futSzívesen jöttek Gádorosra Fábiánsebestyén csapatát két tapasztalt böllér, Felföldi Lajos és Bozó Ferenc alkotta, akik a kötelező hurka és kolbász mellett üskös pecsenyét is készítettek, ami nem más, mint kolbászhússal töltött pecsenye. A zsűri második díjjal jutalmazta a fábiániak finomságait. ball, minden korosztályban csapattal rendelkezik a falu. Fábiánsebestyén adottságai révén alapvetően agrár jellegű község. Területén két mezőgazdasági termelő üzem is működik. A lakosság jelentős része háztáji mezőgazdasági tevékenységgel is foglalkozik. A településen helyi kezdeményezésre jött létre a mentési központ, ahol az orvosi ügyelet, a tűzoltóság, a polgárőrség, a rendőrség és egyéb tevékenységek kaptak helyet. A község a környék valamennyi településével jó kapcsolatot alakított ki. A falu közössége kísérletet tesz a szűkös természeti adottságok minél jobb kihasználására. Fábiánsebestyén vezetése nyitott minden olyan lehetőség iránt, ami a lakosság közérzetének javulását segíti. falu utcái, terei évről évre tisz- biánsebestyénre, azóta itt alkot, tábbak, zöldebbek, virágosab- Samu Nelli festő-, korongozó bak legyenek. Az emberek szív- munkáját szintén ismeri és elis- ügyüknek tekintik az egészsé- meri a térség képzőművészetet ges, szép környezet kialakítá- szerető közönsége. sát, súlyt helyeznek a környezetvédelemre. Fábiánsebestyén minden esztendőben részt vesz a Virágos Magyarországért moz- A Cserna-féle szélmalom galomban, helyi szinten pedig pályázatot írnak ki „A község legvirágosabb háza és intézménye” címre. A községben több művész is él. Czimbalmos Endre festőművész 1953- ban költözött FáNagyszénás: épül a napközis konyha Az I. Gádorosi disznótoros nap másik Békés megyei települése a házigazdákkal ugyancsak szomszédos Nagyszénás volt. „Nagyon örülünk, hogy Gádoros ilyen sikeres rendezvényt szervezett. Mivel közel találhatók településeink egymáshoz, hasonlóak a szokásaink, nem csak a kultúra, a gasztronómia terén is” — mondta Czeglédi Mihály, Nagyszénás polgármestere. Nagyszénás több mint 900 éves múltra tekint vissza. A szénási pusztán már a XI. században is volt élet, amit a negyvenes években elkezdett és abbahagyott, majd az 1990-es években folytatott régészeti kutatások is alátámasztanak. Az első írásos emlék 1403-ból való, amikor Zsigmond király Martóthy Jánosnak adományozta Zenaseghazt. A település neve a megélhetésre és a hitre utalt. A XVI. században Szénás a térség legjelentősebb faluja volt. A virágzó település az 1500-as évek végén, a török pusztítás idején néptelenedett el. Szénás újraalapítása a Károlyiak nevéhez fűződik. A mai Nagyszénás 1854- ben alakult meg. A település jelene is .figyelemre méltó. Az önkormányzat az idei esztendőben nagyszabású tervek megvalósítását tervezi. Az iskola mellett ötszáz adagos új napközis konyhát és ebédlőt építenek. A közbeszerzési eljárás győztesével március 20-án írják alá a szerződést. A tervek szerint a napközis konyha a nyár végén készül el. A beruházás több mint 100 mülió forintba kerül.- Előkészítés alatt áll a szennyvízcsatorna-hálózatunk megvalósítása is. Ősszel az illetékes minisztériumokhoz pályázunk, tavasszal pedig céltámogaKörforgalom a település központjában tási kérelmünket nyújtjuk be. Elindítjuk a komplex környezetvédelmi programunk megvalósítását is. Célunk, hogy Nagyszénás minél jobb környezetiállapot- jellemzőkkel rendelkezzen. Fontos feladatként kezeljük a lakosA legfiatalabb csapat Fiatal, mondhatni ,,csikócsapattaí’ érkezett Nagyszénás Gádorosra. Hlobocsányi Péter és Kiss Csaba profi hentesek, akik a hurka és a kolbász mellett szűzpecsenyét is készítettek a versenyen. A szénási böllérek fiatalok, akik már jól ismerik a szakma csínját-bínját ság egészségvédelmét. Szorgalmazzuk a betegségmegelőző programokat - tudtuk meg Czeglédi Mihálytól, aki azt is elmondta, a helyi Park fürdő ügye is napirenden szerepel. A turizmus, mint gazdasági ágazat jelenleg kis jelentőséggel bír a településen, amin változtatni szeretnének. A fürdő három évvel ezelőtt zárt be. A fejlesztésével kapcsolatban a legjobb megoldásra törekszenek. A nagyszénásiak örömmel vettek részt a gádorosi disznótoros versenyen. Nagyszénás is fontolgatja a településre jellemző rendezvény megszervezését. Ez mindenképp a szénával kapcsolatos hagyományokra épülne majd — tudtuk meg Czeglédi Mihály polgármestertől. befejeződött a Király-tó építése, ami megfelelő feltételeket biztosít a horgászok számára. A település katolikus templomot épít, aminek a falai már állnak. A befejezéshez Eperjes támogatók segítségét kéri. A község 74 négyzetkilométeres külterületén vadászati jogot gyakorol az Eperjesi Gazdálkodók Egyesülete, amelynek tagjai szívesen fogadják az érdeklődő kül- és belföldi vadászokat egyaránt. A győztes disznóságok Szűcs István és Marton Erzsébet az eperjesi polgármester hivó szavának engedve vettek részt a versenyen. Mindketten szeretik a disznóvágások hangulatát, a disznótoros étkeket, melyek elkészítésében is jeleskednek. Verseny előtt még a negyedik helyre pályáztak, ám a zsűri az ö, ,disz- nóságaikat" tartotta a legfinomabbnak. S hogy miben más az eperjesi kolbász? A győztesek elmondása szerint kicsit sósabb és erősebb, mint a gádorosi.
