Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-18 / 64. szám
4. OLDAL - 2002. MÁRCIUS 18., KEDD EURÓPA I UNIÓ Cél a közös kulturális tér Közművelődési szakembereknek tartott a közelmúltban előadást a megyei művelődési központban Zongor Attila, az Európai Unió Kultúra 2000 keretprogramját hazánkban koordináló Kultúrpont Iroda vezetője (képünkön). Békéscsaba A Kultúra 2000 az EU egyetlen kultúrát támogató tevékenysége, mely jelenlegi formájában 2004- ig szól, de a tervek szerint két évvel meghosszabbítják.- A Kultúra 2000 elsősorban a tagállamoknak szól, de a támogatási lehetőséget már 2001-ben megnyitották a csatlakozásra váró országok számára is, s azóta vannak is magyar nyertesek szép számmal - fogalmazott kérdésünkre Zongor Attila. — Alapvetően négy területe van a pályázatnak: a vizuális művészetek, az előadó-művészet, a kulturális örökség (archívumok, levéltárak, műemlékek felújítása, hagyományőrzés), illetve a könyv és olvasás, mely keretében irodalmi események, konferenciák megrendezéséhez is hozzájárulnak. A műfordítás kivételével minden egyéb területen a nemzetközi együttműködést támogatják. Ez azt jelenti például, hogy háromnégy országból egy-egy színház összefog és csinálnak egy közös fesztivált.- Mekkorák az elnyerhető ösz- szegek?- Minden esztendőben körülbelül 33 millió eurót, azaz 8 milliárd forintot osztanak szét, egy- egy évben 220 körüli az összes nyertes. 2002-ben 225 nyertes pályázatból 33 volt magyar vonatkozású, tehát egy partner vagy főszervező magyar volt.- Egy közös európai kulturális térség kialakítása a Kultúra 2000 célja. Ez nem mond ellent annak a folyamatosan hangoztatott elvnek, hogy a tagállamok megőrizhetik saját hagyományaikat?- Nem így értik ezt. Mivel az uniónak nincs kulturális politikája, nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy minden ország megőrizze a saját kultúráját, identitását. A közös kulturális tér kialakítása arra vonatkozik, hogy a művészek dolgozzanak együtt közös projektekben, és ezen a közös téren keresztül tudják bemutatni egymás kultúráját önmaguknak és a nagyközönségnek.- 2004-ben lezárul ez a program. Utána mi várható?- A tervek szerint két évvel meghosszabbítják ugyanezt a koncepciót, s 2007-től lesz egy új programja az uniónak, amikor az új költségvetés is megszületik.- Milyen egyéb munkát vállal fel még a Kultúrpont Iroda?- Részletekbe menően ezzel az egy pályázattal foglalkozunk. Van egy elektronikus hírlevelünk is, melynek egyik rovata a legfrissebb nemzetközi pályázatokról szól, hogy hol lehet róluk bővebb tájékoztatót találni. Hírlevelünkre a regisztracio@kulturpont.hu címen lehet feliratkozni. Egyéb szolgáltatásaink: közművelődési, könyvtári dolgozóknak és a közeljövőben tisztségviselőknek is indítunk költségtérítéses továbbképzéseket. Tesszük ezt azért, mert azt tapasztaltuk, hogy az ezekben az intézményekben dolgozók nem tanultak, nem tanulhattak az Európai Unióról, holott most nagy szükségük van e tudásra. POCSAJ1 RICHARD SORON KÍVÜLI BELÉPÉS _____________(boros bél» karikatúrája) El őtérben a gazdálkodási rendszerek Évenként 3 százalékkal növelik a vidékfejlesztés lehetőségeit A cél, hogy a vidékieknek ne kelljen elhagyni otthonukat a megélhetési nehézségek, bizonytalanságok miatt. Fotóillusztrációnkon Körösnagyharsány faluképe (archív felvételi Az európai agrármodell két pillérre építkezik. Az első a termeléshez kötődően nyújt támogatást a gazdálkodóknak, a második pillér pedig a vidékfejlesztést segíti. Ez utóbbiról valahogy mindig kevesebb szó esik nálunk, Magyarországon — mondta dr. Ángyán József professzor, egyetemi tanár, a Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézetének vezetője február 26-án Hódmezővásárhelyen, ahol az európai uniós csatlakozás agrárkérdéseiről tartottak konferenciát a térség gazdálkodóinak. Hódmezővásárhely — Az európai agrármodell első pillére a mező- gazdasági termeléshez kötődő támogatások rendszerét jelenti. Ide tartoznak a mennyiséghez kötött közvetlen kifizetések, a piaci eszközök vásárlásának támogatása, az exporttámogatások, az intervenciós források. Az Európai Unió a '90-es években építeni kezdte a második pillért is, a vidékfejlesztési támogatási rendszert, ami — s ez nálunk kevésbé ismert — szintén az agrárfejlesztéshez kötődik. A két támogatási forma között az a különbség, hogy míg az első pillér például a gabona, az olajos és a fehérjenövények után tonnánként fizet támogatást, addig a második pillér a gazdálkodási rendszerek vidékfejlesztési törekvéseit segíti. Az Európai Unió olyan rendszereket szeretne a területén belül elterjeszteni, melyek a mennyiségi termelés mellett megőrzik a vidéki környezetet, s emellett az ott élő közösségeknek munkát is biztosítanak. A cél tehát az, hogy a vidékieknek ne kelljen elhagyni otthonukat a megélhetési nehézségek, bizonytalanságok miatt. Ez például jelenleg jó néhány területen nálunk is jellemző. Az sem általánosan ismert tény Magyarországon, hogy az Európai Unió elhatározta: az első pillért, vagyis a termeléshez kötött támogatások rendszerét fokozatosan leépíti. Jelenleg az első és a második pillér aránya 89:11 százalék, a termeléshez kötött támogatások javára. Fischler, az Európai Unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési főbiztosa 2002. július 13-án Brüsszelben jelentette be, hogy évenként 3 százalékkal csökkentik a termeléshez kötött támogatások összegét, s ugyanilyen összeggel növelik a vidékfejlesztés lehetőségeit. Az unió szerint ugyanis a közpénzekből nem a termelést kell támogatni, mivel az piaci kérdés. Az új elgondolás szerint közpénzeket közfeladatokra kell fordítani, vagyis nem általánosságban kívánják a mezőgazdaságot segíteni, hanem olyan módon, hogy abból mindenki profitáljon. Ezért helyezik a jövőben előtérbe a gazdálkodási rendszereket. Mi Magyarországon csak az első pillérről beszélünk a fórumokon, erről a változásról szinte Sehol sent esik szó.- Magyarország könnyen beilleszkedik majd az európai agrármodellbe? — Ha el tudjuk fogadni, hogy nem csak az első pillér létezik, és az eddiginél nagyobb figyelmet fordítunk a 3,5 millió hektár jó minőségű földünk mellett a további 3 mülió hektárnyi, kevésbé jó adottságokkal rendelkező földjeinkre is, akkor igen. A két pillér kiegyensúlyozott agrár- és vidék- fejlesztést tesz lehetővé. Ausztria gazdálkodói nyolc évig készültek az agrármodell befogadásra. Az agrárium vezetői szinte egyenként beszélték meg a gazdákkal, hogy milyen előnyei vannak a második pillérnek. Az osztrák gazdák jövedelme öt év alatt megduplázódott úgy, hogy közben a mezőgazdasági termékek ára csökkent. Nekünk is ezt kellene elérnünk. Programokat kell készítem annak érdekében, hogy élni tudjunk a lehetőségekkel - zárta gondolatait dr. Ángyán József. K. E. A görög példa A koppenhágai megállapodás szerint Magyar- ország 2004-2006. között az első pillérre mintegy 1 milliárd euróra tarthat igényt, vidék- fejlesztésre pedig 500 millió eurónk lesz. Meg kell teremteni a szükséges intézményi háttéri, és akkor nem járunk úgy, mint Görögország. A görögök nyolc évig nem jutottak egyetlen fillérhez sem a mezőgazdaság területén, mert nem volt meg az intézményrendszerük - figyelmeztetett Ángyán professzor. Az EU-oldal a Külügyminisztérium támogatásává készült. Nézőpont Európa csak egy van Magyarország 2004 májusában — más államokkal együtt — belep az Európai Unióba. Állandó rovatunkban ismert, neves személyiségeket kérdezünk meg a témáról. Ezúttal Csepeli Györgyhöz (képünkön), az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkárához fordultunk kérdésünkkel.- Sosem felejtem el, hogy milyen óriási érzés volt, amikor életemben először, 23 éves koromban Nyugat-Európába mehettem. Azt sem feledem, hogy egészen 1989-ig milyen rettenetes és idegfeszítő érzés volt útlevélre, vízumra, párttitkári jóváhagyásra várni és IBUSZ BC-számlákkal ügyeskedni, hogy néhány napra kiszabadulhassak, megnézhessem Rómát, Párizst, Barcelonát vagy Nyugat-Berlint, ahol egyetlen éjszakát tudtam tölteni, persze szabálytalanul - idézte emlékeit Csepeli György. — Számomra Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz mindenekelőtt személyes ügy. Bennem Európa két fele mindig egy volt. Képtelenségnek tartottam, hogy vasfüggöny zuhanhat Balzac és Dosztojevszkij közé. Sok oka van, hogy 2002- ben elvállaltam az IHM politikai államtitkárságát. A döntő az volt, hogy nem tudtam ellenállni a csábításnak, hogy olyan kormány tagja leszek, amely bevezeti az országot az unióba. Amikor Medgyessy Péter miniszterelnök aláírja a csatlakozási okmányt az athéni Akropoliszon vagy az Agórán, nem csak a kormány, hanem az egész magyar nemzet ott áll mögötte. Ott lesznek azok, akik meghaltak, és azok is, akik még meg sem születtek. Az aláírás visszavonhatatlanul megváltoztatja a magyar Himnusz kontextusát: mintha Isten végre meghallotta volna Kölcsey fohászát. Ezt jelenti számomra a csatlakozás. M „ Többet ér egy szónál Európai uniós összeállításaink között ezúttal azt érdemes figyelemmel kísérni, mely területeket támogatja a Kultúra 2000, hiszen a lehetőség immáron a csatlakozásra váró országok számára is nyitott. Hasznos információkat nyújt a gazdálkodási rendszerekről szóló írásunk is. A jövő heti uniós oldalunk középpontjában a tervek szerint a környezetvédelem áll, s különösen azokat a területeket helyezzük nagyító alá, melyek megyénk számára megkülönböztetetten fontosak. Várjuk olvasóink kérdéseit, véleményeit e témakörökkel, illetve általában az uniós csatlakozással kapcsolatban. Címeink: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4., e-mail: szerk.bekes@axels.hu. Kérjük, a küldeményre írják rá: Európa Unió. Fogalmak, kérdések, vélemények Uniós honlap a tanulási lehetőségekről Az Európai Unió más tagállamaiban tanulni vágyók dolgát könnyíti meg egy internetes oktatási portál, amelyet a brüsszeli Európai Bizottság indított el - írta a Bruxinfo. A Ploteus névre keresztelt portál (http://www.ploteus.net) részletes információkat szolgáltat a tanulási és képzési lehetőségekről az Európai Unióban. Az Európai Unió valamennyi polgárának módjában áll tanulási céllal egy másik tagállamba költözni. Ahhoz, hogy megkapjuk a tartózkodási engedélyt, mindössze egy érvényes betegbiztosítási engedély felmutatására van szükség. A tandíj kifizetése természetesen a tanuló dolga, leszámítva, ha a képzés - akár általános iskolai, akár középiskolai vagy felsőoktatási — az adott tagállam polgárai számára ingyenes. Ebben az esetben az összes többi tagállam polgára is ingyenesen járhat az adott oktatási intézménybe, mert az EU tiltja a diszkriminációt nemzeti-állampolgársági alapon. A nehézségek az oktatással tehát nem elsősorban az elvi lehetőségnél kezdődnek, hanem a gyakorlati kérdéseknél. Az EU-nak ugyanis nincs igazán egységes oktatáspolitikája. Például a tagállamok nem ismerik el automatikusan egymás diplomáit, érettségijét, nyelvvizsgáit. Minden attól a tagállamtól vagy iskolától függ, ahol tanulni akarunk. Az Európai Bizottság által indított Ploteus oktatási portál pont ebben akar segítséget nyújtani. A portál többek között hozzáférést nyújt az egyes tagállamok oktatási hatóságaihoz, adatbázisaihoz, megkönnyítve az iskolakeresést. A portál részletesen elmagyarázza a szükséges gyakorlati teendőket is, információkat nyújt az egyes államok oktatási rendszeréről és az esetleges csereprogramokról is. A portál egyelőre csak a jelenlegi hivatalos nyelveken érhető el, de Magyarország csatlakozása után magyarul is üzemelni fog, az unió többi hivatalos oldalához hasonlóan. Szabadon választhatnak A fiatalok, diákok gyakran felteszik a kérdést: „Hogyan tanulhatok az EU tagállamaiban a csatlakozás után?” Az uniós csatlakozásunkat követően a magyar diákok akár alap-, akár továbbképzés tekintetében szabadon választhatják meg tanulmányaik helyszínét az Európai Unión belül. Ehhez valamely közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény fogadónyilatkozatára lesz szükségük, a jelentkezés és a szükséges felvételi követelmények teljesítésével. Ezen túlmenően igazolni kell az adott ország szociális segélyszintjét meghaladó, rendszeres megélhetési forrást és teljes körű betegbiztosítást is. Ugyancsak gyakran elhangzó kérdés: a magyar képzés színvonala elég magas ahhoz, hogy megfeleljen az EU tagállamaiban az elvárásoknak? Nos, a magyar egyetemi, főiskolai és szakképzés nagymértékben megfelel az uniós kritériumoknak, így a magyar munkavállalók megfelelnek majd az uniós szakmai elvárásoknak. Az átmeneti korlátozások megszűnte után leginkább a nyelvtudás hiánya lehet adott esetben a munkavállalás akadálya. Forrás: Bruxinfo 2004 a kulturális örökség éve A 2000-től 2004-ig, azaz öt évre elfogadott koncepció szellemében az Európai Bizottság évről évre pályázatot ír ki, amelyben meghatározza az elkövetkezendő év konkrét prioritásait, támogatandó területeit. A rendszer célja, hogy biztosítsa: a kulturális szereplők előre tájékozódhassanak, s ennek megfelelően előre tudják tervezni tevékenységüket. 2004-ben a kiemelt terület a kulturális örökség lesz, ez magában foglalja az ingó, az épített és az immateriális örökséget, a történelmi archívumokat és könyvtárakat, a régészeti és a víz alatti örökséget, valamint a kulturális helyszíneket és kultúrtájakat. _________________________191
