Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-13 / 61. szám
4. OLDAL - 2003. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK MÚLTIDÉZŐ 55 írni érdemes, ami az utca emberének fáj...” Egykori kollégánk, Baráth László emlékezik ájságírói pályafutására A Magyar Sajtó Napjához közeledve nehéz szívvel tesszük közzé lapunk egykori munkatársának, az ötvenhat után mellőzött Baráth Lászlónak (képünkön) a visszaemlékezését, és a Független Újság 1956. december 6-ai számában megjelent írását. A fájdalom oka, hogy az alábbi sorok szerzője a közelmúltban — hosszú, súlyos betegség után — eltávozott közülünk. Baráth László sorai eredetileg a Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ) által 1999-ben kiadott, írások nehéz időkből című kötetben jelent meg. A könyv a MÚOSZ örökös tagjainak válogatott cikkeit tartalmazta. Az alábbi összeállítással elhunyt kollégánkra emlékezünk. A remény esztendejében, 1953- ban, Nagy Imre első miniszterelnökségekor kóstoltam bele az újságírás mesterségébe Békéscsabán, a Viharsarok Népe című Békés megyei napilap szerkesztőségében. Huszonhat évesen, tehát jóval túl a slapajok, a fizetés nélküli gyakornokok életkorán. Tarsolyomban gimnáziumi érettségi bizonyítvány volt, meg egy oklevél a tervgazdálkodás statisztikai ismereteiben való jártasságomról. No és az a szerény élettapasztalat, amelyet katonáskodásom idején és a körülöttem élő felnőttek kenyérharcát figyelve szereztem. Tevékenységemet az ipari rovatnál kezdtem, majd a mező- gazdaságinál folytattam. De az egyéniségemhez leginkább illő újságírói feladatokat a levelezési rovatnál találtam meg, amelynek vezetője lettem. A szerkesztőséghez érkező levelek olvasása, hátterük megismerése alakítptta ki újságírói ars poeticámat, amit tömören így fogalmazhatnék meg: írni arról érdemes, ami az utca emberének fáj... És szerencsémre az ország életében a legkeservesebb évek - 1949-1952 - után olyan periódus következett, amikor - ha tompítva is, ha csupán a sorok között is — legalább egy töredékét meg lehetett írni annak, amitől az emberek szenvedtek. Nagy Imre és reformpolitikájának 1955. március-áprilisi megbuktatása a szerkesztőségben is felerősítette Rákosi híveinek hangját, de ez csak átmeneti romlást okozott a „munkahelyi klímában”. 1956 februárjában valósággal berobbant életünkbe a szovjet kommunista párt Sztálint leleplező XX. kongresszusa. Tavasszal sorra érkeztek a hírek, tudósítások a Petőfi Kör kritikus szellemű vitáiról, nyáron pedig Rákosi Mátyás bukása nyomán bátorodtunk fel, és szereltük le a hangtompítót „zeneszerszámainkról”. Ekkorra jelentősen megváltozott a szerkesztőség légköre, lazult a megyei pártbizottság ellenőrzése, jóval nyíltabban mertünk kiállni a szegényeket, kisembereket ért korábbi bántalmak és méltánytalanságok orvoslásáért. számos tagja szenvedett. Sokatmondó, hogy a Viharsarok Népe feltűnő helyen, háromhasábos tudósítást közölt a késő estig tartó vitáról. Mint számos kollégám és persze sokkal több honfitársam életében, úgy az én sorsom alakulásában is választóvonal lett az 1956-os forradalom. Máig jó érzés tölt el, ha a csabai nép győzelmes napjaira gondolok. Ez tette lehetővé, hogy október 29-31-én létrehozzuk a pártcenzúrától megszabadított Független Újság című megyei napilapot, amelynek munkatársa lettem. Az újság a forradalom és szabadságharc legfőbb eszmei és gyakorlati céljaival - a nemzeti függetlenség helyreállításával, semlegességünk deklarálásával, a szabadságjogok tényleges valóra váltásával, a demokratikus pártok részvéteTojásvásár A múlt vasárnap történt. Az egyik békéscsabai vásárló kicsit késve indult el beszerző kőrútjára. A kispiacra érve, kétségbeesve tapasztalta, hogy az oda kivitt tojás már mind elfogyott. Azaz mégsem... Szomorú tűnődése közepette furcsa dolgot észlelt. Az egyik piaci árus, gyanúsan körülnézett, benyúlt kendővel takart kosarába és kivett két tojást. S amilyen gyorsan csak lehetett, az előtte álló vevő szatyrába csúsztatta. Több sem kellett a mi emberünknek. Nyomban odament:- Néném, remélem nekem is jut még a tojásból. A kérdezett arca hirtelen színt váltott:- Oh..., csak az a kettő volt... Ismerősöm... Neki tartogattam... Mivel nyilvánvaló volt a turpisság, a vásárló nem tágított.- Nézze, jól tudom, hogy van még tojás a kosárban. Adjon nekem is kettőt és akkor rendben leszünk. Az eladó érezte, hogy nincs kiút a kátyúból, ezért hajlandó volt, egyezkedni.- De nem csinál lármát? - kérdezte. - Mert úgy-e megértheti, nem adhatom úgy, mint mások... Tudja, nagyon keveset tojnak a tyúkjaim... Enni meg csak esznek... Folytatta volna még, de türelmetlen vevője közbevágott:- Hogy adja? A kérdés nyersessége újra megrémítette. Ezért úgy csinálta, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. Kevesellte a kialakult piaci árat, de jóval többet nem mert kérni.- Három forint.- Adja ide. Megismétlődött az előbbi vevővel történt jelenet. Gyorsan körülnézett, lopva belenyúlt a kosarába és a vásárló kezébe csúsztatta a két tojást. Egy fiatal asszonyka éppen odaért.- Van tojás? - kérdezte boldogan.- Nincsen drágám. Az utolsó kettőt adtam oda. (Megjelent: Független Újság, 1956. december 6.) A politikai és társadalmi vihar előjeleit nálunk 1956. október 4-én a békéscsabai Balassi kultúrház zsúfolásig megtelt nagytermében lehetett érzékelni. Az értelmiség helyzetéről szóló szenvedélyes vitában élesen elmarasztalták azokat a funkcionáriusokat, akik a hivatalos politikát még „túl is teljesítették”, amitől az intelligencia lével választandó országgyűlés igényével, és mindennek feltételeként a szovjet csapatok távozásának követelésével - teljes mértékben azonosult. Az új lap felelős szerkesztését az újságírásban és rovatvezetésben egyaránt tehetséges Kiss Béla látta el, akinek ezért a megtorlás időszakában két és fél évi börtönnel és a szakmától való eltiltással kellett fizetnie. A lap másik — kilenc hónapi börtönnel sújtott — szerkesztője Őrsi Tóth László volt, aki a forradalom ügyének egykori védelmezőjeként, később története fel- idézőjeként egyaránt emlékezetes újságírói munkát végzett. A november 4-ei hajnalon Békéscsabára támadt szovjet sereg — mint a birtokbavételre kijelölt objektumok egyikét - a lapnyomdát is elfoglalta, és a Független Újság harmadik számának kész példányait elkobozta. „Nézhetünk új foglalkozás után” — ezt gondoltuk a szovjet katonai intervenció első napjaiban. De a megszállók csakhamar észrevették: olyan gyenge a velük együttműködő pártkatonák csapata, hogy egyelőre célszerű meghagyni a Független Újságot, mint az irántuk lojális megyei közigazgatás lapját, mialatt feltámasztják a hitelét vesztett Viharsarok Népe jogutódját, a megyei párt- bizottság „új” lapját: a Békés Megyei Népújságot. Egykori főszerkesztőm engem is felkért, írjak az új név alatt megjelenő pártlapba, de ennek nem tettem eleget. Maradtam a bizonytalan sorsú Független Újság mellett, amelynek újraindítását a december 6- ai hatalmas tömegtüntetés — több más követelésével együtt- napirenden tartotta. Az ötvenhathoz hű lakosság utóvédharcának köszönhetően néhányszor még megjelenhettünk — persze ismét „hangfogóval húrjainkon”. De 1957 januárjában végképp elnémítottak bennünket. Csaknem fél évi munkanélküliség után, személyes kapcsolatom révén, a Magyar Hirdető helyi kirendeltségéhez kerültem, ahol sikeres kezdeményezéseim, újításaim révén vezető lettem. Előbb Békéscsabán szélesítettem a hirdetők táborát, majd a járási székhelyek reklámtevékenységét élénkítettem. Megvalósult a javaslatom önálló nyomdai üzem létesítésére, amely megfelelő gépparkkal és 22 főnyi személyzetével jövedelmezően működött. Tapasztalataim felhasználásával szervezték át az országos hálózatot és hozták létre előbb a megyei központokat, majd a megyei igazgatóságokat. Munkámat nemcsak a vállalat vezetői értékelték. Ismételten szakminisztériumi elismerésben, egy ízben - Pozsgay Imre minisztersége idején — művelődésügyi miniszteri kitüntetésben részesültem. 1989-ben mentem nyugdíjba. MÚOSZ-tagságomat, akárcsak tartalékos tiszti rendfokozatomat, 1991-ben kaptam vissza. Megkérdeztük olvasóinkat Szükség van-e kétszintű érettségire? Mudrityné Baji Klára, 42 éves, battonyai középiskolai tanár: — Elképzelhető, hogy a középszint könnyebbséget jelent, viszont az emelt szint nagyon nagy buktató lehet. Ha nem sikerül a vizsga, se felvételi, se érettségi. Annak ellenére, hogy évek óta napirenden van a téma, óriási a fejetlenség, a tájékozatlanság, s ebben talán mi, pedagógusok is hibásak vagyunk. Az a legnagyobb baj a kétszintű érettségivel, hogy a 12 éves tanulási folyamat közepén akarják bevezetni, holott a diákok készség- és képességfejlesztését az általános iskola első osztályában kell elkezdeni. Molnár Edina, 17 éves, battonyai középiskolás: — Eddig jó volt a sima érettségi, ezért nem tartom indokoltnak a változtatást. Mi az, hogy könnyű, és mi az, hogy nehéz érettségi? Mondják, hogy a felvételire jogosító érettségit csak alapos idegen- nyelv-tudással lehet megszerezni. Szerintem eleve helytelen megkülönböztetni a végzős középiskolásokat. Aki komolyan gondolta a továbbtanulást, az eddig is fel tudott készülni a felvételi vizsgára. Szerintem sem a középiskolák, sem a felsőoktatási intézmények nem lelkesednek a kétszintű érettségiért. Nagy István, 45 éves, mezőhe- gyesi gyakorlati- oktatás-vezető:- Közoktatás-vezetői képzésre járok, s elmondhatom, hogy a kollégák körében sem aratott osztatlan sikert a kétszintű érettségi ötlete. Sem a középiskolák, sem az egyetemek nincsenek fölkészülve a bevezetésére: iskolánként változnak a tankönyvek és a tanulni valók, egyszerre többféle tanterv van érvényben. Nem vagyunk változásellenesek, azt viszont tudjuk, hogy a meggondolatlan reformok káoszhoz vezetnek. Személyes véleményem, hogy a későn érő gyermekeknek kárára válna a kétszintű érettségi. Sztanojev Kitti, 17 éves, battonyai középiskolás:- Annak, aki nem akar továbbtanulni, köny- nyebbség lesz a középszintű érettségi: aki viszont felsőoktatási intézménybe készül, annak a sikeresen letett emelt szintű érettségi vizsga lesz a belépője. Úgy gondolom, hogy ez jó és igazságos megoldás. Kérdés persze, hogy valóban így lesz-e. Mert mi van akkor, ha szó sem lesz könnyítésről, csak szigorításról?! És azt sem tudom megválaszolni, hogy vajon a könnyebbik megoldást választók négy-öt év elteltével vajon jelentkez- hetnek-e egyetemre, főiskolára? MÉNESI GYÖRGY GFOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELE Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Rehabilitációs munkahely Gerendáson, a művelődési házban az önkormányzat és a szlovák kisebbségi önkormányzat — együttműködve a szolnoki Karita Szolgálat 991 Kft.-vel — tizennyolc, főként mozgásában korlátozott helybéli számára rehabilitációs munkahelyet létesített. Gerendás A gerendási művelődési ház egy részében a Karita szolgálat huszonnegyedik telephelyét alakították ki, melynek vezetője Priskin Jánosné, az őszi választások után megalakult szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke.- A művelődési ház számunkra biztosított részében adottak a feltételek a munkavégzéshez. A rehabilitációs telephely kialakításának szervezését már ősszel megkezdtük, március elejére sikerült megvalósítani az elképzelést. Nálunk, Gerendáson magas a leszázalékoltak száma, hiszen a több évtizedes mezőgazdasági munka nyomot hagy az embereken. Itt napi hét órában dolgozunk. Kézügyességet igényel a tevékenységünk. Nem normára dolgozunk, minőségi munkát végzünk. Borosüvegek csomagolásához dísztasakokat készítünk, valamint németországi alapanyagból ruhacímkéket, fogkrém- és sajtreklámokat gyártunk. Bízunk benne, hogy hosszú távon biztosít a telephely munkát Gerendáson. Reményeink szerint a jelenlegi tizennyolcas létszámot a jövőben tovább bővíthetjük. K. E. Hátrányos helyzetűek lehetőségei Pályázat a tartósan munkanélküliek foglalkoztatására Körösújfalu pályázatot nyújt be a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által meghirdetett, hátrányos helyzetű, tartós munkanélküli - elsősorban cigány származású - lakosság foglalkoztatását, megélhetését, élet- körülményeinek javítását szolgáló idei közmunkaprogramra. Körösújfalu A pályázat benyújtásáról legutóbbi ülésén döntött a helyi képviselő-testület. A község vezetői úgy döntöttek: a program keretében 30, tartósan munka- nélküli foglalkoztatását vállalja fel az önkormányzat 8 hónap időtartamra. A személyek kiválasztásában, a program lebonyolításában tevékenyen részt vállal a helyi cigány kisebbségi önkormányzat is. A program keretében foglalkoztatottak a belterületi bel- és csapadékvíz-elvezető rendszerek felújításán, karbantartásán, valamint a szociális alapellátás terén dolgoznak majd. A pályázathoz az önkormányzat 1 millió 189 ezer forint önerőt vállal. A program teljes bekerülési költsége 21 millió 589 ezer forint, így Körösújfalu a célra 20 millió 400 ezer forint támogatást kér. Ennek a pályázatnak sikere különösen fontos az önkormányzatnak, hiszen a település munkahelyek szempontjából halmozottan hátrányos, így Körösújfaluban nincs más lehetőség a családok jövedel- mi helyzetének javítására. m. b. Kovácsházi közmunkapályázat Mezőkovácsháza képviselő-testülete pályázatot nyújt be a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által 2003. évre kiírt közmunkapályázatra. A pályázat célja a hátrányos helyzetű, tartós munkanélküliek - elsődlegesen cigány származású emberek - átmeneti munkalehetőségének megteremtése, ezzel megélhetésük és életkörülményeik javítása. A döntés értelmében Kovácsházán a célcsoportból 50 munkanélküli, 8 hónapos foglalkoztatására összesen 34 millió forint támogatást igényel az önkormányzat, melyhez sikeres elbírálás esetén a felmerülő áfa-fedezetet biztosítja. A program formája vissza nem térítendő támogatás, amelynek minimum 80 százaléka bérköltségre, a fennmaradó rész munkaruhára, védő- és tárgyi eszközre fordítható. ___ ___________________(L) Jó tékonysági iskolabál A mezőkovácsházi általános iskola évente visszatérő hagyományként rendezte meg az Településeink krónikája elmúlt hétvégén a jótékonysági iskolabált a művelődési házban. Fodor Istvánná igazgatónő elmondta: - A bálon közel 100 tanuló hangulatos és színvonalas műsorral szórakoztatta a vendégeket. Nőnapi meglepetésként a megjelent hölgyeket tulipánnal köszöntötték a férfi pedagógusok. A finom vacsora után a tanulók vérpezsdítő country- tánca nyitotta meg a hajnalig tartó mulatságot. Az est sikeréhez hozzájárult sok vendég, a szponzori felajánlások és az ajándékba kapott tombolatárgyak. A bál bevételéből olyan eszközöket szeretnének vásárolni, melyek segítik a nevelő-oktató munkát, illetve hozzájárulnak a szabadidő hasznos eltöltéséhez. A kiválasztáshoz a diákönkormányzat véleményét is kikérik. id Kötelező hulladékszállítás Gerendáson január l-jétől vezették be a kötelező hulladékszállítást. A kötelező közszolgáltatás feladatát a békéscsabai Tappe Kft. látja el a településen - tudtuk meg Gajdács Jánostól, Gerendás polgármesterétől. A hulladékszállítás negyedévente 1272 forintba kerül a falu lakóinak. Évente két alkalommal, tavasszal és ősszel pedig lomtalanításra is sor kerül majd Gerendáson, amiért nem kell fizetni a lakosságnak. k. e. Segítséget a gyulai óvodának! Összefogással a gyermekek egészségéért gondolat jegyében egészségnevelési hetet rendeztek Gyulán, a Béke Sugárúti Óvodában. A hét előzménye volt, hogy tavaly az óvoda belső és külső környezete megszépült, tárgyi feltételeik bővültek. Mindez a város költségvetésének, a Gyulai Városgazdálkodási Igazgatóságnak, Tóth Sándor önkormányzati képviselőnek, az Egészséges Városért Közalapítványnak, vállalkozóknak, szülőknek és a nevelőtestület munkájának köszönhető. A szülők segítségével, a Kéz a Kézben Óvodai Alapítvány, a Molnár Ceramia támogatásával folyik a pancsoló burkolása, a nyáron már zuhanyzóként szeretnék használni, amihez várják a további segítő együttműködést. Az óvoda kéri, a nemes cél érdekében támogassák alapítványukat. iői
