Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-12 / 60. szám
HÁTTÉR 2003. MÁRCIUS 12., SZERDA — 7. OLDAL MRS MEGYEI HIkIÁP Fejlesztési ügyekben lemaradás Uniós milliárdoktól eshet el az agrárium — Bár a problémára még novemberben felhívtam dr. Németh Imre agrárminiszter figyelmét, a késlekedés okán fennáll a veszély, hogy uniós milliárdoktól eshet el a magyar mezőgazdaság — kezdte a cseppet sem örvendetes hírrel Tóth Imre országgyűlési képviselő a közelmúltban tartott sajtótájékoztatóját. Sarkad Az ellenzéki országgyűlési képviselő kifejtette: mára a kormány is beismerte, hogy az európai uniós csatlakozással összefüggő agrárintéz- mény-fejlesztési ügyekben jelentős lemaradása van a minisztériumnak. — Félő, hogy az eddigi késlekedés okán több milliárd forintos támogatástól eshet el az amúgy sem rózsás helyzetben lévő magyar mezőgazdaság, ha a szaktárca a megadott határidőre nem prezentálja a kért felhasználási garanciákat — részletezte Tóth Imre, utalva a Világgazdaság üzleü napilapban megjelent anyagra. A lap információi szerint a kormányfő a beszámolóra azért tartott igényt, mert immár a kormányzat is belátta: nem zárható ki, hogy a csatlakozás idejére az agrárintézmény-rendszert már nem lehet teljes mértékben felkészíteni az EU-s támogatások zökkenőmentes közvetítésére. Tóth Imre az elmondottak alátámasztására — nevezetesen, hogy már novemberben szót emelt e tárgyban — egy, a parlament november 5-ei ülésnapján készült jegyzőkönyvkivonatot nyújtott át. E szerint már akkor kifejtette: „Hazánk európai uniós csatlakozását követően alapvető nemzeti érdekként jelentkezik az EU- agrártámogatás elnyerése és fel- használása. E támogatások folyósítását az EU többek között a 3508/1992. számú EU-rendeletnek eleget tevő Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) elnevezésű informatikai rendszer meglétéhez köti. Tudomásunk szerint az 1IER megvalósítása mindeddig a tanulmányok készítésén túl sajnos nem jutott. AZ EU-csatlakozás ütemezéséből következően az IIER- nek 2004. január 1-jére a közösség által is akkreditáltan készen kell állnia.” A képviselő a továbbiakban arra is figyelmeztetett, hogy: „...fentiek elmaradása végső soron azt eredményezheti, hogy még az EU-ajánlatban szereplő 25 százalékos támogatási mérték sem lesz hozzáférhető a magyar gazdálkodók számára”. Dr. Németh Imre akkor így válaszolt: „A határidőre való megvalósítást elősegítendő az FVM egy teljesen új részleget hozott létre a feladat megvalósítására, amelyben a tárca, témát jól ismerő munkatársait hoztuk össze. (...) Tehát (...) a mulasztások behozása érdekében összefogásra van szükség és természetesen 2004-ben, bár nagyon sok elemében utófinanszírozású a rendszer, a mezőgazdasági termelőket támogatáshoz kívánjuk juttatni”.- Bizakodó érdeklődéssel várjuk, hogy melyik verzió nyer igazolást - tette hozzá zárszóként Tóth Imre. b. i. Az idén sem lesz kommunális adó Közel egymilliárd forintból gazdálkodhat az idén a füzesgyarmati önkormányzat. A körös-sárréti város idei költségvetését 909 millió 484 ezer forint bevételi és kiadási összeggel fogadta el a képviselő-testület. Füzesgyarmat- Jó, hogy a szociális támogatásokat emelni tudjuk, s például nagyobb összeggel támogathatjuk a fiatalok lakáshoz jutását. Azt viszont nem tudjuk, hogy az olvadás után mi lesz a belvízzel. Ezért erre a célra is be kellene terveznünk egy összeget. A Mól Rt.-vel fennálló iparűzési adó problémát pedig mielőbb rendezni kell - vetette fel Bere Károly képviselő.- A belvíz kezelésére 1,5 millió forintot terveztünk. Nem biztos, hogy ez elég lesz, de ha erőn felüli beavatkozásra lesz szükség, vis maior támogatást is igényelhetünk. A Mól Rt. vezetőségével a budapesti székházban személyesen tárgyaltunk. Jelenleg úgy tűnik, talán lehetőség lesz arra, hogy a cég által iparűzési túlfizetésként nyilvántartott 24,5 millió forintot idén év végéig ne kelljen visszafizetni — reagált Várkonyi Imre polgármester.- A költségvetést hitelfelvétel és forráshiány nélkül úgy alkottuk meg, hogy közben a lakosságot újabb adóval nem terheltük. A Dunántúlon van olyan 11 ezer lakosú település, ahol a magánszemélyek kommunális adója évi 12 ezer forint, Füzesgyarmaton viszont még mindig nem vezetjük be ezt az adónemet - hangoztatta Furkó Sándor alpolgármester. Végül jelentősebb viták nélkül egyhangúlag minden képviselő áldását adta a költségvetésre. M. B. A vadnyulak, az őzek és a koszorúk A temetőt az állatoktól, a kerítést pedig a tolvajoktól kellene védeni Kovács Pálné (balról) és Varga Józsefné megrendültén mutatja, hogy a koszorúkból csak fenyőgallyak és szalagok maradtak D-FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELE A telefonáló hölgynek el-el- csuklik a hangja a fájdalomtól. A minap temette el édesapját, mondja, utána arról beszél, hogy a síron egyetlen egy élővirág-koszorú sem maradt. Belezokog a kagylóba, s amíg a sírást hallgatom, átvillan rajtam: Úristen! Már a koszorúkat is lopják?! Nem kell feltennem a kérdést, mert a battonyai Kovács Pálné folytatja a történetet. Nincsenek benne tolvajok, hanem csak vadnyulak és őzek... Battonya Kovács Pálné és nővére, Varga Józsefné szótlanul kísérnek édesapjuk végső nyughelyéhez. Néha rámutatnak egy-egy sírra. A lecsupaszított koszorúk magukért beszélnek. - Amikor kijöttem ide, apukám friss sírjához, rettenetes látvány tárult elém: az élővirág-koszorúkból csak a fenyő és a szalag maradt. Minden feldúlva, a hóban friss nyúl- és őzlábnyomok - mondja Kovács Pálné. - Betelefonáltam a templomba, a hittant tanító fiatalember végighallgatott, de nem mondott semmi biztatót. A vadakkal nem tudnak mit kezdeni, a kerítést meg ellopják, ilyesmit értettem a szavaiból. Elsírtam bánatomat egy korombeli özvegynek: ő is úgy tudja, nincs megoldás, kerítés híján bemennek az őzek, más sírokon sem marad másnapra virág, lelegelik. Nagyon, de nagyon fáj ez nekünk, el sem tudom mondani, hogy mit érzek. A temetési költségekben van egy több mint tízezer forintos tétel, amit temető-karbantartás címén fizettünk. Ha egyszer pénzt szednek érte, akkor építsék meg a kerítést, ha pedig ellopják, legalább a szándékát lássuk, hogy igyekeznek pótolni. De én ilyen tevékenységet sohasem láttam a temetőben, a füvet is az önkormányzat közmunkásai kaszálták. Ezt az érzést nem kívánom senkinek! Azért beszélek a mi nagy-nagy fájdalmunkról, hogy másoknak soha ne legyen hasonlókban része. Hány családnak okoznak még ilyen szomorúságot az állatok?! — Tudja — veszi át a szót Varga Józsefné —, ha megmérgezném az állatokat, biztosan százezrekre büntetnének, mert kárt okoztam a vadásztársaságnak. De ilyesmi meg sem fordul a fejemben, hiszen az az oktalan állat semmiről sem tehet, élni szeretne csupán. Főleg egy ilyen kegyetlen tél után! A város egyik virágárusa szinte kérés nélkül mondja: a probléma nem új keletű, a vadak évek óta tönkreteszik a koszorúkat. Most meg? Már a temetés után egy órával lelegelik róluk az élővirágot. Egy húszszálas koszorú nyolcezer forint... A nővérek édesapjának harmincnál is több koszorúja lehetett. De ki beszél itt pénzről? A két, gyászában meggyötört asz- szony is csak azért hozta szóba a temető karbantartására fizetett összeget, hogy érzékeltessék: valami rettenetes dolog történt.- Egy olyan kerítés, amit nem lopnak el, rendkívül sokba kerülne, nincs rá pénzünk, hogy megépíttessük - bocsátja előre Mátyás János római katolikus plébános, miután együttérzéséről biztosítja az elhunytak hozzátartozóit. - Az idei hosszan tartó, kemény télen az éhség behajtotta a városba a vadakat, éjjelente a templom körül is nyulak szaladgáltak, á kertekben pedig megrágták a gyümölcsfákat. Több híradásban is elhangzott: a vadászok már nem nagyon tudják etetni az állatokat, elfogyott a készletük. Az egyedüli reményt az jelentheti, hogy hamarosan elmúlik a hideg, s elolvad a hó. Nem hallgathatom el, hogy a gyászolók szerint a temetőfenntartásra fizetett forintokból kellene megépíteni a kerítést. Mátyás atya mélyet sóhajt: — Én tudom, hogy magasak a temetői költségek. Utat építettünk 1 millió 600 ezer forintért, és nagyon sok nehézségünk van a kápolnával is, mert csak feltételesen alkalmas ravatalozásra: szigorítani fogják a mostani előírásokat, valószínűleg a szabványok is változni fognak. A temetői bevételekből kell ezt is megoldanunk, miképpen az bt hektárnyi bokros, bozótos részek irtását is. Nem bírunk a líciummal, csak a vegyszeres megoldás segít. Érdeklődtem: ennek a költsége hektáronként mintegy 100 ezer forint. A kerítés- építés pedig több milliós kiadást jelentene... Évi ötven temetést alapul véve, a temetőfenntartási díj összesen 500 ezer forint, az áfát mi is befizetjük az adóhivatalnak. Ismerve a Battonyán élők többségének anyagi helyzetét, elismerem: a hozzátartozóknak sok, fenntartásra viszont kevés a befizetett díj. Csak apró lépésekkel haladhatunk előre. Ehhez kérem a hozzátartozók megértését - válaszolta. MÉNESI GYÖRGY Szálanként, harapófogóval Battonya polgármestere, Takács Dezső megerősíti a temetői kerítéslopásról hallottakat. Mint mondja, az önkormányzati fenntartású közös temetőben egyelőre nincsenek ilyen gondok, de az izraelita temető új kerítését már ők is úgy építik, hogy a kerítésdrót alját belebetonozzák a lábazatba. Keserűen idézi az egyik munkás megjegyzését: akinek nem kell, hogy másfél méter magas legyen a drótháló, az majd szálanként elcsipkedi a beton fölött harapófogóval... Idegenlégiós helyett kisiparos lett Nováki László Még 72 évesen is készített cserépkályhát, de immár tanítványaim büszke A jelenleg 89 éves, békéscsabai Nováki László még 72 éves korában is készített cserépkályhát megrendelésre. Kisiparos mesterlevelét 60 esztendeje szerezte, és ezen alkalomból tegnap a Békéscsabai Ipartestület elnökétől, Kertész Jánostól elismerő oklevelet és arany emlékgyűrűt vehetett át. Békéscsaba Léván született, Csehországban tanulta a szakmát, Kolozsváron és Munkácson is dolgozott, majd innen gyalogolt Békéscsabára, mert több munka nézett ki. Nováki László kalandos életet élt, és mi lett volna még, ha franciaországi tartózkodása alatt enged a csábításnak, és belép az idegenlégióba. Ehelyett visszatért Magyarországra és kisiparos mester lett.- A cseh papíromat itthon csak egy csabai kályhás fogadta el, és a későbbiekben kaptam magyar könyvet, hogy dolgozhassak - emlékezett a tegnapi ünnepségen Nováki László. - Miskolcon mestervizsgáztam, és 1943-ban telepedtem le Békéscsabán. Az ipartestületbe 1948-ban léptem be. A nyugdíjas mester hangsúlyozta: számára az volt a legszebb időszak, amikor nem csak összerakta a kályhákat, hanem a nyersanyagot, a hozzávalókat - vályogtól a csempéig — maga készítette. Az államosítás után azonban azt az ukázt kapta, hogy maradjon csak a kályhaösszerakásnál, az ehhez szükséges elemeket pedig vegye meg a tüzépeken, üzletekben. — Hosszú pályafutásom során többször volt, hogy fellendült a cse- répkályha-rendelés, ilyenkor hetente akár 4-5 kályhát is összeraktam - ecsetelte Nováki László. - Más időszakokban némileg visszaesett a piac, de munkám azért mindig akadt. Emellett tanított is, és immáron tanítványaira - akik a megyében többek között Békéscsabán és Mezőberényben dolgoznak - a legbüszkébb a 89 éves mester. Négy leánygyermeke lévén, a családból a szakmát ők nem viszik tovább. Kertész János, a Békéscsabai Ipartestület elnöke az ünnepségen elmondta: tagjaik életpályáját is figyelemmel kísérik, és a mostanihoz hasonlóan különleges jubileumoknál elismerik munkásságukat, ténykedésüket. NY. L. A nyugdíjas cserépkályha-készítő mester (balra) Kertész Jánostól vehette át az elismerő oklevelet és az arany emlékgyűrűt motó: veress erzsi A védőnők és a világháló Kardoson egy egészségügyi dolgozó látja el Szarvasról a védőnői feladatot. A munkája megkönnyítésére a kardosi önkormányzat szeretne a védőnőnek internethozzáféréssel ellátott hordozható számítógépet biztosítani. A gépvásárláshoz az informatikai minisztérium pályázatán igyekeznek támogatást szerezni. A minisztérium gépvásárlást ösztönző pályázatának célja, hogy a védőnők élhessenek az informatika adta lehetőségekkel és bekapcsolódjanak az információs társadalomba. Szeretnék továbbá bemutatni, menynyi gyermekgondozást érintő, ápolással és táplálással kapcsolatos ismeret található a világhálón, s ezzel a kismamák érdeklődését felkelteni az informatika iránt. __________________________!ffl Fo gyatékosok diákszemmel A válaszadók 56 százaléka szerint nem hatékonyak Az Európai Unió 2003-at a fogyatékossággal élők európai évének nyilvánította. A közelmúltban 12—14 éves diákokat kérdeztek a nem egészségesekkel kapcsolatban. Békés megye Az Európai Unióban 37 mülió, majdnem négy magyarországnyi fogyatékos él. A kérdéssorral tehát nem ismeretlen problémáról faggatóztak a szakemberek. Sőt a megkérdezettek kilenc százalékának van fogyatékossággal élő családtagja. A diákok közül mindenki azt vallja, hogy a fogyatékosok is lehetnek boldogok, sőt a gyerekek 88 százalékát nem zavarná, ha osztálytársuk, tanáruk vagy szomszédjuk kerekes székkel közlekedne. Az értelmi fogyatékosokat viszont a gyerekek 93 százaléka elkülönítené. A válaszadók 38 százaléka gondolja, hogy a fogyatékossággal élők járjanak az épekkel egy iskolába. A tanulók 56 százaléka úgy látja, ezek az emberek kevésbé hatékonyak a munkában, mint az egészségesek. Az oktatásba, képzésbe történő felvételnél 52 százalék hátrányosan, 45 azonosnak ítéli a fogyatékosok helyzetét, három százalék előnyt lát a betegségben. _______________________F.O.K.
