Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-11 / 59. szám
EURÓPA I UNIÓ 2003. MÁRCIUS 11., KEDD - 7. OLDAL Eurepgap: a jó mezőgazdasági gyakorlat minimális elvárásai Az uniós csatlakozáshoz közeledve sok előírásról hallunk, és úgy tűnik, mintha egyre több szabályt állítanának elénk. Mindezt a piac változása adja, mely rámutat, hogy mire kell számítanunk. A zöldség-gyümölcs kertészeknek többek között az Eurepgap minőségbiztosítás fogalmával is meg kell ismerkedniük. Az európai élelmiszer-kereskedelem meghatározó része a rendkívül gyorsan terjedő nagy áruházláncok kezében van. A multinacionális hálózatok mára mintegy 950 milliárd euró forgalmat bonyolítanak, melynek közel felét az első tíz cég fogja össze. A kereskedelmi hálózatoknak hihetetlenül nagy befolyásuk van a piacra. Ezen áruházak polcaira kikerülő áru csak kifogástalan, minden kritériumnak megfelelő lehet. A beszállítókat érintő fontos elvárás, hogy a zöldség és gyümölcs termesztése a magvásárlástól a kiültetésen, kezeléseken át a szüretig dokumentáltan visszakövethető legyen - hallottuk nemrég egy térségi agrárfórumon. Az Eurepgap-rendszer tulajdonképpen ezt a minőségbiztosítási folyamatot követi végig. A nemzetközi tanúsítás egyik normatív dokumentuma, melyet az ISO 65 (EN 45011) irányelvei szerint akkreditáltak, világszerte professzionálisan alkalmazható. Normáit a zöldség-gyümölcs szektor képviselői az egész világot átfogóan fejlesztették ki. 1997-ben kezdte működését, melyet - az uniós csatlakozás után - néhány éven belül Magyarországon is be kell vezetni. Az élelmiszergazdaságban már bevezetett HACCP-rendszerhez hasonlóan az Eurepgap a kertészet terén írja elő a jó mezőgazdasági gyakorlat minimális elvárásait. Érdemes hát ismerkedni, barátkozni az új fogalommal, amely az áru nyomon követhetőségét fogja össze. A társadalmi vitát segítené Az Otthon Európában című anyag társadalmi vitáját segíthetné, ha minél több olvasó, rádióhallgató, tv-néző megismerné annak elérési lehetőségét és azt, hogy hová küldheti el véleményét. A címek: www.kancellaria.gov.hu, e-mail: otthon.europa- ban@meh.hu UNIÓS MAKOS TÉSZTA (BOROS BÉL* KARIKATÚRÁJA! Nem fenékig tejföl, de nem rossz Európai Unió: a csatlakozás előnyeiről és hátrányairól Az Európai Unió befelé véd, kifelé megpróbál egységesen fellépni — mondta Gyulán, a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban dr. Kocziszky György, a Miskolci Egyetem Európa Gazdaságtana Intézetének igazgatója. A könyvtárban nemrégiben nyílt meg az EU Akadémia programsorozata, melyet a Külügyminisztérium és a Békés Megyei Könyvtárban működő Európai Információs Pont támogatásával rendeznek az érdeklődőknek. A Gépipari Tudományos Egyesülettel karöltve az Európai Információs Pont Békéscsabára is meghívta a vendéget. egyenlő versenyfeltételek biztosítása. Ez az első közösség, amely hirdeti, hogy jóléti társadalmat akar teremteni szociális, piacgazdasági elvek mellett. A magyar gazdaság 70-80 százaléka az EU-hoz kötődik. Ha Magyarország tag lehet, várhatóan megjelennek a pozitívumok. A bővítéssel eddig mindig együtt járt az átmeneti visszaesés az unióban, ami 2004-ben is várható, Gyula—Békéscsaba A nyitóelőadáson dr. Kocziszky György emlékeztetett, ez lesz az első olyan bővítés, amikor nem hívtak, hanem mi jelentkeztünk. A magyar gazdaság már ma EU- orientált, ha nem leszünk tagok, az negatív társadalmi-gazdasági hatással jár. Az EU államok feletti állam. Hordozza mindazon jegyeket, mint egy nemzetállam, ugyanakkor előír termelési, kereskedelmi kvótákat. Az Európai Unió decentralizál, regionális, kistérségi közigazgatást hoz létre. A régiók közvetlenül is kapcsolatban állnak az unióval, cél az A pénzszerzés útja Pénz automatikusan nem jár - hangsúlyozta dr. Kocziszky György. Gyulán helyi példát mondott: amennyiben a város logisztikai központot akarna létrehozni, amit a határ közelsége indokol, adnak hozzá pénzt, de feltételekkel. Lennie kell megvalósíthatósági tanulmánynak, a városban terület- rendezési tervnek, összhangban a megyei területrendezéssel. Rendelkezésre kell állnia környezetvédelmi tanulmánynak is. Mindezeknek összhangban kell állnia a Nemzeti Fejlesztési Tervvel. A megvalósításhoz az összeg 80 százalékát adja az unió, a fennmaradó részt bármely — helyi vagy országos - szintről biztosíthatják. A pénzt nem a magyar állam kapja, hanem az, aki a pályázati anyagot összeállította. miközben az Egyesült Államok tovább fejlődik. Ez az uniós ellenérzés egyik oka.- Az Európai Unió védi a tagállamokat, ezért a határain belül versenysemlegesség uralkodik, kifelé viszont kemény törvényeket diktál — fejtegette békéscsabai előadásában dr. Kocziszky György. — Nem szívesen engedi be a nem uniós termékeket. Éppen azért határoznak meg szinte teljesíthetetlen szabványokat, kötik ki a banán görbületét és nagyságát, hogy minél nehezebben hozhassák be az unióba. A termelés szorosan összefügg az egy főre jutó nemzeti jövedelemmel (GDP), amely az unióban jelenleg 13 600, Magyarországon 4800, Békés megyében 2200 dollár. Ha belépünk az unióba, természetesen nem nő ugrásszerűen az életszínvonalunk, sőt az is elképzelhető, hogy az elején csökken. Megfigyelték, hogy amikor új tagállam csatlakozott, mindig visz- szaesett az unió fejlődése. Magyarország várható hanyatlása több okból elképzelhető: kisebbek lesznek az adók, a vámból származó jövedelem már nem a magyar állam kasz- szájába folyik be, sőt a privatizációból sem számíthat az állam bevételre, bár ennek semmi köze a csatlakozáshoz. Az unió viszont alapot biztosít a fejlődéshez. A pályázatok megírására hozták létre a Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT), illetve dolgoznak ki regionális programokat. Az 500 millió forintnál drágább beruházásoknál a kiadások nyolcvan százalékát az unió állja, ha húsz százalék önrészt ad hozzá az állam. _____ FEKETE Q. KATA—SZŐKE MARGIT Tantárgyban oktatnák a pályázatírást Szaktudás és tájékozottság - verseny a piacon Az európai uniós csatlakozás a mezőgazdáktól tájékozottságban is többet követel. E kihíváshoz az agrár felsőoktatás is alkalmazkodik. A jövőben külön tantárgyban oktatják a projektkészítéssel kapcsolatos ismereteket, s a pályázatírás gyakorlati tudnivalóit. Szarvas Az európai uniós tagországok oktatási miniszterei már a négy évvel ezelőtti bolognai konferencián hitet tettek a felsőoktatás egységesítése mellett. Mindez a diplomás fiatalok idegenben való érvényesülését és az intézmények közti átjárhatóságot segíti. Az integráció a pályakezdőtől és a tapasztalt szakembertől egyaránt többet kíván. Hogyan alkalmazkodik ehhez, miben nyújt újat és többet az agrár felsőoktatás? - erről kérdeztük dr. Bukovinszky Lászlót, a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kara főigazgatóját. — Hitünk szerint a diplomásaink szakmai ismerete jó. A mező- gazdaság hagyományos fogalmi körén túl kell kiegészítő, a felkészülést segítő ismereteket nyújtanunk, ami magába foglalja a raktározással, a minőségbiztosítással, a környezetvédelemmel és a vidéki turizmussal kapcsolatos ismereteket. Kitüntetett figyelmet kap a termelés gazdaságossága, ám a korábbi mennyiségi szemlélettel ellentétben a tájjellegbe beilleszkedő minőségi termelés, a hungarikumok európai piacon való megjelenítése kerül előtérbe. Ez a jövőben az oktatóktól és a hallgatóktól egyaránt más szemléletet, a mezőgazdaságban tevékenykedőktől komplexebb tudást kíván — mondotta dr. Bukovinszky László. - Bár a pályázat- írásokkal felkészült cégek foglalkoznak, hosszú távon az lenne a jó, ha erre a megszerzett alapismeretek birtokában minél több mezőgazdaságban dolgozó alkalmas lenne. Tervezzük, hogy a hallgatóink külön tantárgyban tanulnák a pályázatírás, illetve a projektkészítéssel kapcsolatos tudnivalókat. A főiskolai karon kitüntetett figyelmet kap az Európai Unióban is hangsúlyozottan kezelt mező- gazdasági vízgazdálkodás, a hulladékgazdálkodás, valamint az ökoturizmus. A karon nagy jelentőséget kapnak a határon túli kapcsolatok, a hallgatói-oktatói csere. Ma már a mezőgazdaságban dolgozók is csak az élethosszig tartó tanulással tudják a munkájukat magas színvonalon végezni. Erre kínál lehetőséget többek között az aranykalászos gazdaképzés és a szakmérnöki képzés. A főiskolai kar célja, hogy az igények pontosabb megismerésére és kielégítésére még szorosabbra fonja a munkaerőpiaccal a kapcsolatot. CSATH RÓZA Az EU-oldal a Külügyminisztérium támogatásával készült. Nézőpont Ha a határok megnyílnak... Rovatunkban ezúttal dr. Ángyán József professzort, egyetemi tanárt, a Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézetének vezetőjét kérdeztük arról, hogy munkájában, személyes életében mit jelent majd az európai uniós csatlakozás.- Az Európai Unió egyik alapelve a munkaerő szabad áramlása. Én igazság szerint nem vagyok az a könnyen mozduló fajta, annak idején, a pályám kezdetén elhatároztam, hogy nekem itt van dolgom, ezért életem végéig Magyarországon maradok. A kollégáim között azonban többször is szóba került már a kérdés, ha a határok, illetve a lehetőségek megnyílnak, lesznek, akik az unió más tagállamaiban is szerencsét próbálnak. Az uniós csatlakozás után bekerülünk az európai vérkeringésbe. Ha a szakmám oldaláról közelítem meg a kérdést, akkor remélem, hogy sikerül megvalósítanunk az agrárium átalakítását, ami az unió segítsége nélkül, egyedül mindenképpen nehezebb lenne. Amennyiben ez megvalósulna, a személyes életemben is örömet jelentene, hiszen az elmúlt húsz évben ilyen programok megalkotásán dolgoztam. A magánéletemmel kapcsolatban is várakozással tekintek az uniós csatlakozás elé, hiszen öt gyermekem van, akik számára a nyelvtanulás és a későbbi munkavállalás területén egyaránt óriási lehetőségeket rejt az európai közösséghez való tartozás. Fogalmak, kérdések, vélemények Többet ér egy szónál Európai uniós sorozatunk mai témái között különösen a ker- tészkedők, a zöldség- és gyümölcstermelők találnak hasznos információkat. Érdekfeszítő elemzés mutat rá a csatlakozás előnyeire és hátrányaira, a „közösségi lét” velejáróira. Terveink szerint a jövő héten szó lesz arról, hogy az európai ag- rármodell két pillérre építkezik. Az első a termeléshez kötődően nyújt támogatást a gazdálkodóknak, a második pillér pedig a vidékfejlesztést segíti. Várjuk olvasóink kérdéseit, véleményeit e témakörökkel, illetve általában az uniós csatlakozással kapcsolatban. Címeink: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4., e-mail: szerk.bekes@axels.hu. Kérjük, a küldeményre írják rá: Európai Unió. _________________________ai Na gyszénáson a 73 éves Balogh József, fiával 50 hektáron családi gazdálkodó. Egyik legutóbbi cikkünkhöz kapcsolódva kérdezi: végül is a támogatás a megtermelt tonnára vagy hektáralapra jár? Az is érdekli, hogy a lucerna, lóhere, vetett fű, mint fehérjetakarmány, számíthat-e földalapú támogatásra? Válasszuk ketté a kérdéseket, mivel nem egyértelmű, hogy idénre vagy jövőre, már az „uniós időszakra” vonatkoznak. Ebben az évben területalapú támogatásról beszélhetünk, amely családi gazdálkodók esetében hektáronként 9 ezer forint, a fehérjenövények esetében hasonlóan, ha valaki a jogszabályi előírásoknak egyébként megfelel. Nos, ami az utána következő időszakot illeti: alaptétel, hogy az unió területet támogat. Az egy hektárra jutó kifizetés 2004-ben A tonna számít vagy a terület? szántóföldi növények (gabonafélék, olaj- és fehérjenövények) esetében, 55 százalékos támogatási szint mellett - ebből 25% EU- forrás, 30% nemzed kiegészítés - 39 ezer 745 forint, a fehérjenövények esetében 45 ezer 738 forint. A szántóföldi növények területalapú támogatásának kifizetése az adott gazdasági évet követő november 16. és január 31. között történik meg az uniós belépés után. A jogosultság feltétele, hogy a 19 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók a terület meghatározott százalékát (jelenleg 10 százalékot) ugaroltassák. Erre is jár területalapú támogatás, sőt lehet nem élelmiszer és nem takarmány célú növénytermesztést is folytatni, például repcét termeszteni. Amennyiben az EU-ban a jelenleg érvényes 24 ezer 476 forintos intervenciós ár alá csökken a piaci ár, akkor a termelő (kereskedő, tulajdonos) felajánlhatja búza-, durumbúza-, árpa-, rozs-, kukorica- és cirokkészleteit felvásárlásra november 1-jétől a következő év május 31-éig, minimálisan 80 tonnát. Ami a fehérjenövények támogatására vonatkozó kérdést illeti, ebben az évben a 3/2003 I. 24. FVM-rendelet 252. paragrafusa szerint területalapú állami támogatást a következő növényekre lehet igénybe venni: 10 hektár alatt minden növényre, egyébként pedig búzára, durumbúzára, rozsra, tritikalére, árpára, zabra, kukoricára, szemes cirokra, kölesre és hajdinára, valamint a fehérjenövények közül száraz borsóra, lóbabra, édes csillagfürtre, lencsére, takarmány bükkönyre, továbbá olajos növényekre, rostnövényekre és rizsre. Az unióban a takarmánynövények általában nem számítanak a kedvezményezettek közé, igaz, fehérjenövényeket is említ az unió, de azok kizárólag szemes növényekre vonatkoznak, így a szójára, borsóra, babra, hogy néhányat említsünk. A tömegtakarmányok - mint amit a kérdező említ - nem taroznak ezek sorába. Ezeket a takarmányokat olyan állatokkal etetik meg - szarvas- marha, juh, kecske -, amelyekre külön szabályozás lesz érvényes. Kivételt a szárított takarmány jelent, de arról egy másik alkalommal szólunk. Javasoljuk, további részletekért forduljon a helyi falugazdászhoz. KL Magyarország hét csodája Angolul tanuló diákoknak hirdettek pályázatot az Európai Unióhoz való csaüakozás tükrében. A tanulóknak angolul kell elmesélni, szerintük milyen kulturális értékekkel gazdagodik az unió a belépésünkkel. Mindenkinek a hazája a legszebb ország — ezt kell illusztrált dolgozatban kifejteniük a pályázóknak. A pályázat legfeljebb A/3- as formátumú lehet. A megyei versenyekről továbbjutó tíz legjobb pályamunka készítői részt vehetnek a budapesti országos kiállításon, és közülük sorsolják ki azt a tíz diákot, akik egyhetes balatoni angol táborba mehetnek. Két szerencsés diák angliai jutalomat kap. A pályamunkát legkésőbb április 15-éig kell elküldeni a megyei humán fejlesztési és információs központba. További információt a www.ouo.hu honlapon találnak. F. G. k.
