Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-08 / 33. szám
A Békés Megyei Hírlap magazinja 2003. FEBRUÁR 8., SZOMBAT Új mozaikok Roger Vadim a fáraók korának mindenkit kirakós jókedvre tudott játékához deríteni 8. oldal 9. oldal Kegyes halál a menthetetlennek ítélt betegnek? Eutanázia: e fogalom állandó vita tárgya világszerte, mindenhol megosztja a közvéleményt. Vannak olyan országok, ahol már engedélyezett a halálba segítés, de például a katolikus egyház határozottan ellenzi. Sokan azonban úgy vélik: az élethez való jog része az élet méltó befejezéséhez való jog is. Hazánkban áprilisig dönt az eutanázia alkotmányosságának kérdéséről az Alkotmánybíróság. Az ókori görögök eszmevilágában az életút végén ott állt Thanatosz, a halál istene, lefelé fordított fáklyával. Az ő nevéből származik a szó: eutanázia, azaz a jó halál, a kegyes halál fogalma. Az eutanázia kérdésköre az utóbbi évtizedben világszerte előtérbe került, annál is inkább, mivel a modern orvostudomány lehetővé teszi a beteg haldoklásának akár hosszú évekre nyújtását, sok esetben emberhez méltatlan helyzetben tartva a menthetetlennek ítélt beteget. Ám egyre többen nem akarják elviselni az elhúzódó haldoklás kínjait, a vele járó megaláztatásokat. Maguk akarnak rendelkezni az életük felett, s úgy ítélik, nem kényszeríthetik a további szenvedésre őket, ha már nincs remény az emberhez méltó életre. A felfogás alapja emberjogi kérdés: az élethez való jog része ugyanis az élet méltó befejezéséhez való jog is. Hazánkban, ahogy Európa néhány más országában is, mind többen sürgetik az eutanázia engedélyezését — általuk minden szempontból indokoltnak tartott esetekben. Nálunk régóta várat magára az Alkotmánybíróság döntése e kérdésről. Tíz évvel ezelőtt Takács Albert ombudsman és Kmetty Ildikó terjesztették az Alkotmánybíróság elé e témát, de a döntést napjainkig elodáznák.' Az eutanázia nemcsak jogi, hanem lélektani kér dés is. Az a lelki tényező, amit önértékelésnek ne vezünk, szabályozza viselkedésünket, magatartá sunkat, a társadalomban betöltött szerepünket. Az önértékelés meghatározó része az önrendelkezés, amely az életvezetéssel függ össze, és az önbecsülés, ami magában foglalja igényünket az emberhez méltó életre, de egyben az emberhez méltó halálra is. A törvényhozásnak célszerű figyelembe vennie a lelkiismereti szabadságot. Eszerint nem mindenki tekinti abszolút értéknek az életet, amiért vállalnia kellene a szenvedéseket, szemben a „szép halállal”, ami megrövidíti az életét, de a kínlódásait is. A passzív eutanázia — vagyis, hogy a beteg kinyilvánított akaratával megtagadja az életfenntartó kezelést — már hellyel-közzel polgárjogot nyert. Ugyanez az aktív eutanáziára — arra, hogy az orvos segítse elő a fájdalommentes halált - a világ legtöbb országában nem mondható. Európában Belgium és Hollandia kezeli liberálisan, megengedően az eutanázia kérdéskörét, de például Anglia törvénykezése — mint a kegyetlen fájdalmai ellenére kínos haldoklásra kényszerített asszonynak az egész világot A többség engedélyezné Az eutanázia kérdésében nálunk még teljes a zűrzavar. Az orvosok szerint egy dolog beszélni róla, más viszont alkalmazni. Bár a Magyar Orvosi Kamara teljesen elutasítja a kegyes halált, a gyakorlatban a passzív eutanázia nálunk is mindennapos. A hazai lakosság körében folytatott egyik legfrissebb felmérés szerint a megkérdezettek 64 százaléka egyetértene azzal, hogy az aktív eutanáziát engedélyezzék, 31 százalék ellenzi, a fennmaradó réteg nem tud dönteni. Az eutanáziát támogatók túlnyomó része nálunk az egyetemi végzettségűek, illetve érettségizettek közül kerül ki, akik tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen beavatkozás engedélyezése nemcsak a fölöslegesen szenvedő és az életüktől már megválni akaró súlyos betegekről dönt, hanem bonyolult jogi és lelkiismereti problémák egész sorát is fölveti. Az eutanázia nemcsak jogi, hanem lélektani kérdés is KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ megrázó, a tévé képernyőjéről is megismert története bizonyítja — mereven elutasító álláspontot ír elő polgárainak. A zsidó-keresztény kultúrkör egyértelműen elítéli az eutanáziát. Amint az öngyilkosságot is bűnnek tekinti, hiszen nem is olyan régen az öngyilkosokat még a temető falán kívül temették el, megtagadván tőlük a végtisztességet. A modern állam tiszteletben tartja az eltérő életfelfogásokat, meggyőződéseket. Több európai országban büntetlenséget biztosítanak az aktív eutanáziát végző orvosoknak: Hollandiában és Belgiumban már törvényesítették a halálba segítést, Ausztráliában közel egy évig hatályban volt az aktív eutanáziát legalizáló törvény, végül a parlament megsemmisítette. Az Egyesült Államokban a felnőttek önrendelkezési joga kiterjed az életmentő kezelések visszautasítására. A lélegeztető gépen lévő beteg kérésére a készüléket ki kell kapcsolni, a végleg megbénult egyén elutasíthatja a mesterséges táplálást. A tagállamokban lehetővé tették, hogy az állampolgár olyan jognyilatkozatot tehet, mely szerint, ha gyógyíthatatlan betegsége, vagy súlyos baleseti sérülése folytán végleg tudatát vesztené, akkor az orvosok életfenntartó kezelést ne alkalmazzanak, engedjék a természetes halált. Az amerikai kongresszus minden egészségügyi intézményt kötelezett arra, hogy tájékoztassa a jognyilatkozat lehetőségéről a pácienseket, de jognyilatkozatban rögzítve sem kérheti az egészségügyi intézetektől, az orvosoktól a beteg, hogy halált okozó szert adjanak részére. Ha a kórházak, orvosok eleget tennének az egyének ilyen önrendelkezést kifejező nyilatkozatának, akkor a jog ezt emberölésnek tekintené, az orvost pedig gyilkosnak ítélné. Etikai szempontból hivatkoznak a hippokráteszi orvosi eskü vonatkozó részére: „Halálos szert még kérésre sem szolgáltatok ki senkinek, sőt ilyen tanácsot sem adok, sem nőnek magzatelhajtó szert...” Az utóbbi fél mondat tekintetében már jócskán eltávolodott az orvosi gyakorlat az eskü szövegétől. A betegjogok rég várt méltánylásának és kiszélesítésének életbe lépett gyakorlata hazánkban is felveti annak mérlegelését, hogy minden döntésképes beteg élhessen az önrendelkezés lelki indíttatását kifejező jogával. Seneca érvelése ma is időszerű a témában: „Ha az egyik halált fájdalom és szenvedés kíséri, a másik pedig egyszerű és könnyű, miért ne válasszam az utóbbit? Ugyanúgy, ahogy kiválasztom a hajót, amelyen utazni fogok, ugyanúgy választom meg a halálnak azt a módját, amellyel eltávozom az életből...” Takács Ilona Matrica— Magyarország Solti Viktor hódmezővásárhelyi vállalkozó fellázadt. Ingyen utazik az M5-ös autópályán. Eddig vagy 80-100 alkalommal a sorompó megkerülésével hajtott fel a sztrádára. Egyszer ugyan elkapták, húszezer forinttal meg is vágták, de a büntetést nem fizette ki. Solti nem szegény, tellene neki jegyre, de ruhelli az igazságtalanságot. Nem érti, miért kell neki egyetlen pesti útért kétszer annyit fizetnie, mint győri kollégájának egy havi sztrádabeton koptatásért. A vásárhelyi vállalkozó szeretné, ha ügye a bíróságra kerülne. Úgy érzi, alapvető emberi jogokat sért Európa legdrágább sztrádájának magas tarifája. Amennyiben ugyanis a magas ar miatt az M5-össel _ , párhuzamos Négy kormányon 50-es utat vá- átívelő dlSZHÓSág. laszpa, serül a szabad moz- «»»*»«»•♦»«»«♦»**«* gáshoz és a biztonsághoz való joga, emellett jelentős időveszteséget is szenved. Solti azt is sérelmezi: az üzemeltető, annak ellenére, hogy csak a pálya egy részét építette, egész hosszában kasszíroz. Ráadásul az állam bizonyos profitszintet garantál nekik, így - okoskodik a vállalkozó - a működtető cég nem igazán érdekelt a nagyobb forgalomban, hiszen a kevesebb autó miatti alacsonyabb karbantartási költség és a garantált állami támogatás mellett is jól jár. Igaza van-e Solti Viktornak? Jogiltig! természetesen nincs. Hiszen mi lenne ebben az országban, ha mindenki maga döntené el, hogy méltányosak-e a díjak a vonaton, az autóbuszon, a szemétszállításban, a víz- és csatornahasználatban. Ám vannak esetek, amikor a jog tehetetlen, mert látszólag ugyan minden rendeben van, az ember mégis azt érzi, hogy nagyon nagy disz- nóság veszi körül. Az M5-ös ügye ilyen! Négy kormányon átívelő disznóság. A rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb botránya. Nagyobb, mint a Tocsik-iigy, az Ambrus Attila-ügy, az olajbotrány, vagy az Aranykéz utcai robbantás. Azok mindegyikében sérültek érdekek, vagy áldozatul estek személyek, de egyikben sem vettek ki naponta, állami támogatással, százezrek zsebéből hatalmas összegeket, s egyikben sem hoztak gazdaságilag lehetetlen helyzetbe tömegeket. A kormány a múlt év közepén bejelentette, folynak a tárgyalások az M5-ös matricásítá- sáról, ám decemberre kiderült, csak a pénz folyik, de az patakokban. Menesztették ugyan a tárgyalásra kijelölt minisztériumi mókust, változás azóta sem történt. Hány kormánynak kell még jönnie, és hány politikusnak kell még azt hazudni, hogy ,,megoldjuk”, mire végre bebocsátást nyerhetünk matrica-Magyarországra? Árpási Zoltán Leo színlelése. Kapj el, ha tudsz című filmben Leonardo DiCaprio a világ leghíresebb csalóját alakítja, aki 16 évesen kezdte pályafutását, mülió- kat csalt össze fondorlatos eszközökkel, és az FBI éveken át bottal ütötte a nyomát. Amikor Leót a film berlini premierén arról faggatták, nehéz volt-e a szerep, csak nevetett. „A színészmesterség eleve arról szól, hogy becsapjuk az embereket” - vallotta be. „A színpadon vagy a kamerák előtt érzelmeket színlelünk, és egészen más embernek adjuk ki magunkat, mint akik valójában vagyunk. Végre egy olyan figurát alakíthattam, aki nem egy forgatókönyvíró tekervényes agyából pattant ki, hanem hús-vér ember, akinek saját története van, megismerte a szenvedést és a boldogságot is.” National Geographie magyarul. Március 7-én kerül a standokra a National Geographie magyar nyelvű változata a Sanoma Budapest Kiadói Rt. gondozásában. A földrajzos témákkal foglalkozó magazin tartalmának 85 százalékát az amerikai kiadás fordítása teszi ki, a fennmaradó részben jelennek meg magyar szerzők anyagai. A magyar National Geographie 136 oldalas, de - amennyiben ez a példányszám és a hirdetési bevételek tükrében lehetséges - terjedelmét később növelik. A havilapot 120 ezer példányban jelentetik meg. Az országban a nemzetközi verziónak mintegy nyolcezer, a magyar változatnak pedig hétezer előfizetője van. Sarandon anyaszerepei. Susan Sarandon sosem tartozott a hollywoodi szexszimbólumok közé, inkább elmélyült színészi munkájával hívta fel magára a figyelmet. Éppen ezért az öregedés sem okozott számára akkora traumát, mint a legtöbb korabeli kolléganőjének, akik egy bizonyos életkor fölött már nem kaptak szerepeket. Sarandon pályáján nem jelentett törést, hogy az idő előrehaladtával kiöregedett a fiatal lányok szerepköréből - őt középkorú színésznőként is foglalkoztatták. Évente legalább három filmben forgat, és szinte nem volt olyan alakítása, melyet a kritika ne méltatott volna. Mindezt azonban csak úgy érhette el, hogy a szakmája iránti alázatot előtérbe helyezte a női hiúsággal szemben. Sosem félt az anyaszerepektől, és nem gondolta, hogy általuk kevésbé tartják majd szexisnek. A legnagyobb nemzeti park. Nagy Limpopo Park néven hamarosan megnyílik három afrikai ország - Mozam- bik, a Dél-afrikai Köztársaság, valamint Zimbabwe - közös határának térségében Afrika, de talán a világ legnagyobb vadrezervátuma. Közös irányítás alá helyezik a dél-afrikai Krüger Nemzeti Parkot, a zimbabwei Go- narezhou, illetve a mozambiki Limpopo nemzeti parkokat. A három ország az idegenforgalom jelentős fellendülését reméli az ambiciózus tervtől. Az így létrehozandó hatalmas, mintegy 35 000 négyzetkilométernyi összefüggő szavannaterületen ma is gazdagon tenyészik Afrika déli részének sokszínű állatvilága: oroszlánok, leopárdok, elefántok, zebrák, zsiráfok, vadkutyák és antilopok. Eminem szövegei. Ritkán van annyi munka egy amerikai film magyar szövegével, mint a 8 mérföld esetében. A nagy szőrszálhasogatásnak persze megvan az oka: a film alkotói és persze maga a főszereplő is ragaszkodnak ahhoz, hogy Eminem rap- szövegei a lehető legtökéletesebb magyarításban kerüljenek a közönség elé. Ennek érdekében szoros a kapcsolat a film hazai forgalmazója és az amerikai rapkonzulensek között, akik a magyarról angolra visszafordított változatokat ellenőrzik. Szégyenkezésre nem lehet okunk: az amerikai szakértők teljesen elégedettek, sőt el vannak ragadtatva Speier Dávid Eminem-fordí- tásaitól. „Rádióra”. Idén ősszel piacra kerülnek az első olyan karórák, amelyekkel különleges rádiófrekvencián fogni lehet időjárás-jelentést, híreket és más információkat. Emellett persze a pontos időt is mutatják. Az egyedülálló karórák az FM-hullámhossz különösen zavarásmentes, speciális frekvenciáján veszik majd az információkat. Az adások vételére és a karóra-képernyőkön történő megjelenítésre szolgáló szoftver a Microsoft cégtől származik. Az első karóra-rádiók, azaz „rádiórák” - attól függően, hogy mi mindent tudnak - 200-1000 dolláros áron lesznek kaphatók.
