Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-07 / 32. szám

II. Békés MEGYEI AGRÁRHÍRADÓ 2003. FEBRUÁR 6., CSÜTÖRTÖK Növénytermesztés és foglalkoztatás A Biomassza energetikai célú hasznosítási lehetőségei A napokban készült el az a szakmai film, ami termelési és foglalkoztatási lehetőségeket mu­tat be azoknak, akik a megye agráriumában élnek, bíznak esélyeik javulásában, továbbá a jövőben is szűkebb lakókörzetükben szeret­nék megtalálni boldogulásukat. Ennek okán kerestük fel a készítők közül a film szakmai szerzőjét, Nátor Istvánt, a Békés Megyei Ön- kormányzati Hivatal területfejlesztési osztá­lyának osztályvezető-helyettesét. — Milyen célok vezérelték önt és a munkatársait abban, hogy a cím­ben szereplő filmet elkészítsék?- Én csak a magam nevében tudok nyilatkozni. Annak ellené­re, hogy tíz éve önkormányzati te­rületen dolgozom, nem tudok el­szakadni a megye mezőgazdasá­gától. Húsz éven keresztül ugyan­is — az akkori Agrober tervezője­ként — részt vettem a megye me­zőgazdaságának a fejlesztésében. Nincs olyan település a megyé­ben, amelyikhez ennek kapcsán ne kötődnék. Munkahely-változ­tatásom óta mindig is foglalkozta­tott az a gondolat, hogy napi fel­adataim mellett még mivel tudnék hasznára lenni a megye mezőgaz­daságának. Nagyon szerencsés körülménynek tartom, és nagy örömmel tölt el az, hogy az euró­pai unióban — ahová rövidesen mi is felvételt nyerünk — az agrárpoli­tika reformja során, nagy jelentő­séget tulajdonítanak a filmben is bemutatott, vagy ahhoz hasonló vidékfejlesztési célokat szolgáló beruházások támogatásának. Mie­lőtt elkezdtük volna a filmet for­gatni, nagyon sokat töprengtem azon, hogy milyen filmet készít­sünk. Nem szerettem volna ugyanis azt, ha olyan film készül, ami túl elméleti. Meggyőződésem, hogy az embereknek ma már kéz­zelfogható, gondolatokat ébresz­tő, a gyakorlatban is megvalósít­ható ötletekre, megoldásokra van szükségük.- Mielőtt érdeklődnénk a film lényegi tartalmáról, kaphatnánk tájékoztatást a címben szereplő fo­galmakról? Mi az a biomassza? — A biomassza növényi és álla­ti eredetű szervesanyag-tömeget jelent, mely minden évben újrater­melhető és különböző célra hasz­nosítható. A legjellemzőbb hasz­nosítási formája a tüzelési célú fel- használása, amivel hőenergiát tu­dunk előállítani. Amiatt, hogy minden évben újratermelhető megújuló energiaforrásként is szokták nevezni. A teljesség kedvéért szükséges megemlíteni azonban azt, hogy a megújuló energiaforrások közé tartozik még a geotermikus ener­gia, a nap- és a szélenergia, de ide­tartozik a vízenergia is. Ezeket az energiaforrásokat nemcsak meg­újuló, hanem alternatív energiafor­rásoknak is nevezzük, ugyanis a föld mélyéről kibányászható szén, olaj és a gázenergiának, egyszóval a fosszilisnak mondott energiahor­dozóknak az alternatívái. — Mit mutat be a film, miről szól? — A harminckét perces videó- anyag középpontjában — és ezt büszkén mondom — egy szarvasi nemesítésű, nagy rosttartalommal rendelkező fű, az energiafű terme­lése, feldolgozása és hasznosítása áll. Az energiafű ipari növénynek számít. Az ilyen típusú növények termesztése az unióban nincs kor­látozva. Alacsony aranykorona ér­tékű földeken is megtermelhető, ami tisztességes megélhetéssel ke­csegtet. Termesztésen külön cél­gépet nem igényel, betakarítása hagyományos gabonakombájnnal is megoldható. Elsődleges feldolgozás után - az eljárással új munkahelyeket is teremtve — bálázva, szecskázva, brikettálva vagy pelletálva juttat­ható el a hasznosítókhoz. A film a továbbiakban egy komplett brikettáló üzemet mutat be, majd különböző helyszíneken a hasz­nosítás alternatíváit. Lakások, közintézmények fűté­sét lehet megoldani Vele. Ennél lé­nyegesebb közvetlenül a termelő­nél, vagy annak közvetlen környe­zetében történő felhasználás lehe­tősége, például melegigényes állat- tartási és növénytermesztési tech­nológiák esetében, fűtési célú hasz­nosítással. A közeljövő perspektí­vája az, hogy — villamosenergia­termelésre — megjelenhetnek a megyénkben a biomasszával mű­ködő villamos mini hőerőművek is.- Mit lehet tudni erről a fűről1 — Én a fűnemesítő ismertetésé­re hagyatkozva mondom a követ­kezőket: A fű jól tűri a szárazságot és a fagyot, tizenhét aranykorona alatti területeken is terxO- 20 évig egy helyen termeszthető. Viszony­lag kevés tápanyagot igényel, évente 85 kilogramm nitrát, 36 ki­logramm foszfor és 50 kilogramm kálium hatóanyagot kell kijuttatni hektáronként. A szárazanyag fűtő­értéke magasabb, mint a fűzé, a nyáré, vagy az akácé. Ez a filmből mind kiderül.- Mik a további céljaik? — Mi sem és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - mint támogatónk — sem örülne annak, ha a film az „asztalfiókban” ma­radna. Azt szeretnénk, ha minél többen megismerkedhetnének a tartalmával. Ezért nyitottak va­gyunk. Önkormányzatok, érdek- képviseletek, gazdakörök, egyéni érdeklődők részére — amennyi­ben megkeresnek bennünket - el­juttatjuk a kazettát, illetve válaszo­lunk a kérdéseikre. A magánerdészetek lehetőségei Ahol a magánerdők nincsenek gondozva. A fákon nem madárfészkek, hanem a halálos veszedelmet hozó élősködő, a fagyöngy gömbjei virítanak A mai magántulajdonú erdők az 1989-es rendszerváltás utáni kár­pótlás és a szövetkezeti részarány- fulajdon-nevesítés eredményeként jöttek létre. Ez gyakorlatilag a ko­rábbi szövetkezeti tulajdonban lé­vő 530 ezer hektár és mintegy 150 ezer hektár állami tulajdonú erdő magánosításával és az azóta kivite­lezett mintegy 60 ezer hektár erdő- telepítéssel jött létre. A fakiterme­lés a privatizáció időszakában (1990-1995) igen visszafogottan folytatódott. Ezt elsősorban a vé­kony, sarangolt fatermékek terme­lési költségeket sem fedező ala­csony ára okozta. A magánerdők fakitermelése 2010-ig évi 2,3-3,6 millió köbméter körül alakulhat. Az erdőtulajdonosi tudat erősítése szükséges mind a tulajdonosi ol­dal, mind az erdőtudat tulajdonosi megfogalmazása részéről. Ennek célszerűen a rendszerváltást köve­tően a tulajdonviszonyok rendező­dése felé kell mutatnia, és e folya­mat lezárása erre pozitívan hatna vissza. Az erdő piaci értékének va­lós szintre emelése és a tulajdono­si jogok törvényi korlátozásának kompenzációja elengedhetetlen e cél eléréséhez. További fontos kité­tel az erdőtulajdonhoz kapcsolt va­gyonértékű jogok gyakorlati érvé­nyesítése is (például vadászati jog). A magán-erdőgazdálkodást szerkezetileg erősítő intézkedések­nek a működés racionalizálására és az érdekképviseletre is ki kell terjednie. Itt célszerű a már meglé­vő érdekképviseleteket erősíteni, illetve az ún. integrátori rendszer kiépítését minden lehetséges, pénzügyi-gazdasági, szervezeti­igazgatási eszközzel segíteni. A magán-erdőgazdálkodás működő- képességének javítása szempont­jából alapvető, hogy a tulajdonoso­kat a tőkekivonásként jelentkező hatásoktól mentesítsék (például az erdőfenntartási járulék rendszeré­nek jelenlegi módja, a vadászati jog erőteljes gyakorlati korlátozá­sa), illetve, hogy az új piacképes termékek elterjesztése révén új pénzügyi bázist teremtsenek (energetikai felhasználás növeke­dése). A közcélok állami finanszí­rozása kérdéskörének rendezése az esélyegyenlőség alapvető motí­vuma, és tovább erősíti az eddigi intézkedések rendező hatását (pél­dául tájrehabilitáció, és környezet­védelmi földhasznosítás magántu­lajdon esetén is). A magánerdő sokrétű kapcsoló­dása révén a vidék gazdaságához és társadalmához alapvetően érin­tett olyan átfogó programokban, mint például a vidékfejlesztés, vagy egyes regionális célprogramok. Az erdőterület növelése és többletka­pacitások teremtése a mai jogi sza­bályozási keretek között a magán­erdőben várható elsősorban. A vi­dékfejlesztéssel kapcsolatos célok elsődleges megvalósítása is e tulaj­donformához kötődik. Hiszen a földhasználatban az erdő arányá­nak növelése úgy javítja a mező- gazdasági termelés gazdasági haté­konyságát, hogy egyben ne rontsa az erdőgazdálkodás helyzetét, hi­szen az erdők javítják az ország környezeti állapotát. Az erdősíté­sek átmeneti, helyi munkaalkalmat teremtenek, időlegesen javítják a vidék népességmegtartó képessé­gét. A társadalmi igénynek a rekre­ációs lehetőségek iránti növekedése emeli az erdő jelentőségét (például falusi turizmus, ökoturizmus). A szántóterület csökkenésével az er­dő, mint földhasznosítási forma szerepének előtérbe kerülése vár­ható. A mezőgazdasági területek er­dősítése különösen fontos a talaj­hasznosítás és a környezetvédelem miatt, valamint az egyes erdészeti termékek kínálatnövelése szem­pontjából. Itt kiemelt szerephez kell jutnia a fa energetikai célú felhasz­nálásának, _____(FORRÁS; SZÁMVETÉS) Há lás bálás Csorvásról Legyen az ku- tatóinté z e t i nemesítésű energiafű, ara­tás után össze­gyűlt szalma, napraforgó­vagy kukoricaszár, értékes hő­energiát ad - feltéve, ha nem a tarlón gyújtják meg, hanem erre alkalmas berendezésben égetik el. A csorvási Badigó Bt. már két éve felismerte a biomassza — ki­váltképp a mezőgazdasági mel­léktermék — hasznosításának szükségességét, s az akkor meg­alkotott és azóta sorozatban gyár­tott, KERMI-tanúsítvánnyal mi­nősített lemezkazánjaival napon­ta ad példát arra, hogy nincs ér­téktelen anyag a házunk táján. Vegyes tüzelésű fűtőberendezé­seinek elnevezése a hasznosítás fő irányát is jelzi: „Szalmabálás kazán” a gyártmány márkaneve, ami azonban nem jelenti azt, hogy mást nem is lehet benne el­tüzelni. Üzemeltethető mindenfé­le éghető szerves hulladékkal, kötegelt rőzsétől kukoricaszár- kévékig, zsákos forgácstól rossz minőségű darabos szénig. Szalmabálából a kazán mére­tétől függően belefér egy egész vagy egy fél, s mindössze öt kell egy egész napos fűtéshez. Egy bála hőtartása 2-4 óráig terjed. A kazán hatásosságát a hátsó ké­mény speciális nagy huzatot biz­tosító kiképzése és a félautomata huzatszabályzó garantálja. Jelen­leg 40-70 kW teljesítményű típust gyártanak, de igény szerint vál­toztathatják a méretet, illetve azt, hogy a vízkeringés gravitációs vagy szivattyús rendszerrel üze­meljen — tudtuk meg László András tulajdonostól. Nincs még vége a télnek, most is érdemes a csorvási „minden­evő” beállításán gondolkodni. A nyári-őszi betakarítás után a szin­te értéktelennek tartott olcsó hul­ladékot felhasználva pedig végleg kiderül: hálás a bálás. y TARGONCA­ELADÁS Gáz- és dízelüzemű 21 db 1,54,81 Komatsu 1 db 1,5-21 Toyota 5 db 2-2,51 Komatsu 6 db 1,5-2,51 Mitsubishi 3db3t Jungheinrich 4 db 2,5-3,51 Linde 2 db 2,5-51 Clark TOTÁL SZERVIZ KFT., Hódmezővásárhely, Szí. István tér 9. $ Tel.: (62) 222-436. P A CSORVÁSI GAZDÁK SZÖVETKEZET az alábbi tevékenységekkel áll a gazdák rendelkezésére:- mezőgazdasági gépi szolgáltatás- vetőmag-előállítás, ­' forgalmazás- terményfeldolgozás, - tárolás- növényvédő szer forgalmazása, szaktanácsadás- beszerzés, értékesítés- növénytermesztés, állattenyésztés, gépjavítás. Cím: 5920 Csorvás, Rákóczi u. 34/1. Telefon: (66) 258-019, 258-020. k Fax: (66) 258-021. § Az Aono PILS Mezőgazdasági Szövetkezet (Tótkomlós, Széchenyi u. 14.) az alábbi szolgáltatásait ajánlja tisztelt megrendelői figyelmébe: 1 mezőgazdasági gépi munkák (szántás, talaj-előkészítés, vetés, betakarítás). Érdeklődni lehet a (68) 385-064-es és a (68) 385-475-ös telefonszámokon. A szövetkezet igazgatósága ( 3)( 3 OPTIGÉP OPTIGÉP Kft.; 5630 Békés, Vésztői út 1/1. Pf. 44. Tel.: (66) 411-833. Tel./fax.: (66) 411-045. E-mail: optigep@mail.datanet.hu Az OPTIGÉP Kft. tisztelettel meghívja Önt az AGRO+MASHEXPO kiállításra 2003. február 19-22-éig aBudapesti Vásárközpontba! Kiállítunk a „D" pavilon 402/B területén. Várjuk megtisztelő érdeklődésüket! Napraforgó-betakarító adapter - 2, 3, 4, 6, 8,10,12,16 soros kivitelben 1,6-2,1-2,6 m-es talajmarók, altalajlazítóval Két-, három- és négysoros bakhátkészítők, egy menetben csatlakoztatható vetőgéppel vagy fóliafektetővel Fóliafektető gépek EA-F típusú faapríték-készítő gép

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents