Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-01 / 27. szám

2003. FEBRUÁR 1., SZOMBAT - 9. OLDAL

Az állandó feszültséget alkohollal és droggal próbálta elviselni

Kigúnyolta a hatalmat, az emberi gyarlóságot

Hatvanöt éves lenne Vlagyimir Viszockij orosz színész, énekes, költő. A hatvanas-hetvenes években vált igazán népszerűvé, egyénisége maga volt a lázadás és felkiáltójel.

Műszaki tanulmányokat folytatott, de hamar abbahagyta azokat a színészet kedvéért. A Moszkvai Művész Színház stúdiójában végzett 1960-ban. Először a Puskin Színházban játszott, majd a Miniatűr Színházban. 1964-ben Ljubimov híres társulatához került és élete végéig a Taganka Színház tagja volt. A színpadon eljátszotta Brecht Galileijét, Lopahint Csehov Cseresnyéskertjében, Raszkol- nyikovot a Bűn és bűnhődésben.

Talán legkiemelkedőbb és leghíresebb alakítása volt a Hamlet. Viszockij Hamletje tíz éven keresztül minden előadáson telt házzal ment, a művész az előadás kezdete előtt a bejáratnál várta a közönséget, gitárral a kezében, fekete nadrágban és garbóban, ahogy aztán Hamletként is a színpadra lépett. A Taganka bejárata egy szűk ajtó volt, így nem tódult befele a nép, és a művész mindenkit egyenként, személyesen üdvözölt. Az előadás végén pedig lement a mindig tomboló közönség közé, ahol rajongói kézfogással, személyes érintkezéssel köszönhették meg az élményt.

Moszkva imádta Viszockijt. 1960- ban született első dala. Több mint 600 verset írt, ezeknek többségét megzenésítette és elénekelte. Énekelt klubokban, színházban, szabadtéren, utcán és

sokszor lakásokban, ahol lehetett. Szövegei fő témája és élménye a szabadság volt. Megénekelte az örömet és bánatot, a háborút és a békét, kigúnyolta a hatalmat, az emberi gyarlóságot, éltette az egyszerű embereket, szabad érzéseiket

és gondolataikat. Énekelt jellegzetes rekedt hangján, szinte tépte hozzá a gitárt. Őszinte volt és kíméletlen.

Viszockij a hatvanas-hetvenes években vált igazán népszerűvé. Egész egyénisége maga volt a lázadás és felkiáltójel. A hatalom félt lázító erejétől, ezért inkább megpróbálták agyonhallgatni. Versei viszont kézről-kézre jártak, szamizdatban adták ki őket, s dalait is kazettákon terjesztették. Ha valahol fellépett, a rendőrség nagy létszámban megjelent, utolsó pillanatban betiltották koncertjeit, megakadályozták versei, dalai kiadását. A brezsnyevi idők

agyonhallgatott nemzedékének vált képviselőjévé.

Tizenhárom éven át volt felesége és társa Marina Vlady, az orosz származású francia színésznő. Házasságukat is megviselte a zaklatott, agyonhajszolt élet. Marina őszintén szerette és próbálta segíteni Viszockijt, halála után emlékeit közös küzdelmes életükről regényben írta meg. Tőle tudjuk hitelesen, hogy Viszockij az állandó feszültséget sok alkohollal és droggal próbálta elviselni. Egyre több botrány volt körülötte. Mindez teljesen felőrölte idegeit és egész szervezetét. 42 éves korában, 1980. július 25- én, a moszkvai olimpia idején a harmadik infarktus végzett vele.

1959-től filmekben is játszott, bár kirobbanó tehetségéhez képest nem kapott igazán méltó szerepeket. Mészáros Márta Ők ketten című filmjében (1977) egy epizódszerepet játszott. Magyarországon A fekete macska bandája című filmből emlékezhet rá a közönség.

Viszockijt a glasznoszty idején kezdték népszerűsíteni: lemezeit, verseit kiadni. Azóta szakadatlan a Viszockij- kultusz Oroszországban; emlékkoncerteket tartanak, Viszockij-múzeumot nyitottak, a Taganka darabot mutatott be róla.

Viszockij Magyarországon is ismert és népszerű, persze legközelebb azokhoz jutott, akik értették is szövegeit. Hobo (Földes László) énekes megtalálta s megérezte Viszockijt és hitelesen tudta tolmácsolni magyar nyelvre átültetve is.

Amikor tizenöt évvel halála után Moszkvában szobrot állítottak neki, Marina Vlady üzenetét olvasták fel, amely arra utalt, hogy a mai világban is szükség lenne Viszockij tiltakozó szavára. „Az elmúlt tizenöt év nem csitította a fájdalmat, hiányzik nekem, mint ahogy Oroszországnak és a világnak is hiányzik. ” Bognár Anna

Marina Vlady tizenhárom éven át volt felesége és társa

A Fehér Ház raktárában 42 ezer darabos emléktárgy-kollekció porosodik

Szigorúan ellenőrzött ajándékok

Johnson elnök elefántot kapott, a pápa jemeni szablyát. Az ajándék: tárgyakban kifejezett érzelem, melyet igyekeznek kordában tartani.

Különös jegyzéken dolgoznak az amerikai külügyminisztériumban. Készítik a tételes listát arról, hogy milyen ajándékokat kapott az elnök, a nagykövetek, egyáltalán a Bush-adminisztráció férfi és hölgytagjai. Ajándékot ugyanis egyikük sem fogadhat el. Kivéve azt a helyzetet, amikor a visszautasítás diplomáciai bonyodalmakkal járna.

Tehát az ajándékot elfogadják. De ha meg is tartanák, ezzel akár öt évi börtönt kockáztatnának. Emiatt azonban még senkit sem zártak be. Az ajándékokat - elvben - leadják, hogy aztán a hivatal pénzzé tegye őket. Akár úgy, hogy a megajándékozott fizet értük.

A kapitális tárgyak természetesen az elnök kezéhez tartanak. Ám ezt a kezet is figyelik: csak azt tarthatja meg, amelynek az értéke nem éri el a 260 dollárt. De ha nagyon akarja, megveheti. Az a tény, hogy 42 ezer darabos, különféle ajándékként őrzött emléktárgykollekció a Fehér Ház egyik raktárában porosodik, arra utal, hogy az első számú lakó megnézi, mire költi a pénzét.

De nem mindegyik. Bili és Hillary

Clinton távozásakor az újságok botrányként írtak arról, hogy számos ajándéktárgyat sajátos megfontolásból „leértékelt” a távozó pár, s ennek jegyében elvitt egy 25 ezer dolláros kristályvázát, egy 38 ezer dolláros szobrot, sőt két pamlagot is, 20 ezer dollár értékben. (A sajtó tudni vélte, hogy a volt elnök 30 különféle ajándéktárgyat is magával vitt, ezek Monica Lewinskytől származtak. De ez más botránykategóriába tartozott.)

Ha az elnöknek szánt ajándék a rokonszenv mércéA legtöbb ajándékot, 100 ezer tárgyat Ronald Reagan kapta elnök korában

je lenne, Ronald Reagan vezetné a sort, mintegy 100 ezer tárggyal. Pontosabban, tétellel, hiszen egy arab telivért is kapott. A 60-as években Johnson két, ereje teljében lévő elefántot vihetett volna haza a malajziai elnök figyelmessége jeleként, aki igen rosszallotta, hogy Amerika nélkülözi az elefántokat. Johnson kissé megizzadt, de kivágta magát: „Sajnos, ezek csak szenvednének nálunk” - mondta.

Egyébiránt az ajándékozók

hogy miiét az elnökre hatni. Georgei W. Bush ennek megfelelően nyergek, zubbonyok, lovaglócsizmák és természetesen

sarkantyúk sokaságát tárolhatná Texasban.

A tárgyakban kifejezett érzelem a legmagasabb szinten - voltaképpen olyan valuta, améllyel á megajándékozottól valamit vár az ajándékozó. Mi mást fejezhetne ki a kambodzsai állami vezetőnek adott 2 ezer tonna rizs és 2 ezer méter szövet, vietnami ajándékként? Látványos volt az egykori afrikai diktátor, Bokassa törleszkedő ajándéka is: a gyémántok elfogadása azonban hozzájárult Giscard d'Estaing francia elnök bukásához 1981-ben.

Más kategóriába tartoznak, talán az ajándékozás örömét is méltóbban fejezik ki a római pápának ajánlott tárgyak. Persze, mást nyújt át a magas rangú vendég Rómában - számtalan könyv, kép, sportszer, kerékpár, sőt még esküvői ruha is szerepel a leltárban a Vatikánnak adott első fegyver, egy jemeni görbe szablya mellett -, és mást csúsztatnak a külföldön vendégeskedő Szentatya kezébe. Mexikóban a 3 ezer ajándéktárgy között például volt egy Barbie- baba is. Ám a legértékesebb talán azé a kisfiúé volt, aki sorsjegyeket nyújtott át ezzel a szöveggel: „A szegényeknek gyűjtöttünk pénzt és azon vettük. Maga intézze el, hogy megnyerjék a főnyereményt.”- király -Ajánló-----------------------------------------------CD

Robbie Williams: Escapology. Hiába adott el szülőhazájában, Nagy-Britan- niában mind a négy albumából kétmillió példány felett, Robbie az Amerikai Egyesült Államokban még csak hétszázezer lemeznél tart. Az ideje jó részét már Los Angelesben töltő, életét sorozatos botrányokkal tarkító popsztárnak ez nem nagyon tetszik, ezért most kifejezetten Amerika meghódítására tör. Es az esély megvan amiatt is, mert az Escapology igen jó lemez.

MOZI

Én, a kém. Alex Scott (Owen Wilson), a titkosügynökök legjobbja újabb bevetésre indul. Feladat: visszaszerezni azt a szuperfegyvert, melyet egy gátlástalan fegyvercsempész, Arnold Gunars (Malcolm McDowell) lopott el az amerikai kormánytól. Helyszín: egy titokzatos és pompás kelet-európai város, Budapest. A baj: a nagypofájú, kisagyú bokszbajnok, Kelly Robinson (Eddie Murphy), aki civil létére az ügynök társa lesz.

Az újdonsült harcostársak azonban nem vetnek vállt a vállnak: mielőtt a szabad világ jövőjéről gondoskodnának, még egymást szeretnék megfojtani egy kanál vízben. A látványos akció-vígjátéknak a világhírű főszereplők mellett egy harmadik sztárja is van: a csodálatos helyszín, Budapest!

KÖNYV

Mézeskönyv. Régóta tudjuk, hogy a méz egészséges, mégsem sikerült még teljes tudatossággal beépítenünk étrendünkbe. Pedig a mézet emlegették univerzális ellenméregként, hitték, hogy az örök ifjúság elixírje, s minden népnél ser- kentöszer hírében állt. Ez a fotókkal illusztrált szakács- könyv nemcsak megismertet bennünket a méz és más élelmiszerek vitamin- és ásványianyag-tartalmával, hanem gyógyító hatásukat is bemutatja. A szerzők a méz és egyéb élelmiszerek kombinációjával könnyen elkészíthető, ínyenc, de mégis kalóriaszegény ételek gyűjteményét adják kezünkbe. Mindenki, akinek fontos az egészsége, a Mézeskönyvben talál kedvére való receptet. A kötetet a békéscsabai Radnóti és a gyulai Ady könyvesboltok 1791-es forintos klubáron kínálják megvételre.

PROGRAM

Lassú torna, (fm) A Csaba Honvéd Kulturális Egyesület chu king, azaz kínai lassú torna foglalkozást szervez kezdők részére. Az órát Forgács Lajos vezeti február 3-án este fél hattól az egyesület békéscsabai székházában.

Hétvégi olvasmány

A költő, aki visszatalált a poétikai meseszövéshez

A Békés megyében közismert költő, Hetényi György a Turul madár szárnyán címmel megjelent válogatott verseinek gyűjteménye hét ciklust foglal magába (1. Áhol élek, 2. De szép is volt, 3. Magyarországról jöttem, 4. Magyar tájakon, 5. Magyar hazáért, 6. Emlékezés Trianonra, 7. Emlékek és balladák). A fejezetek előtti nyitóvers adja a kötet címét.

Első hallásra, látásra azt hinné a gyanútlan olvasó, hogy itt valami politikai költészettel van dolga. A látszat csal, csak a címek jellege ilyen, a versek maguk személyes, lelki kötődésekről adnak hírt, távol áll tőlük a direkt nemzeti jelleg, minden országról szóló vers távolságot tart a konkrét következtetésektől. A költő inkább individuális megközelítést alkalmaz, saját élményeit illeszti bele a totális képbe, az oly sokszor hangoztatott, szeretett magyar tájba.

Szuverén költészet a Hetényi Györgyé, jól ötvözi a népi szürreális tradíciót a modem beszédmód lágyabb változataival. Ez a hangütés egyrészt Guzmics Izidor: A magyar nemzethez című verséhez kötődő korszakhoz illeszkedik, Szemere Pál, Pázmándi Horváth Endre, Vitkovics Mihály, Kisfaludy Sándor (A kesergő szerelem) korabeli, dalszerű verseihez, másrészt a Tompa Mihály-féle (A sebzett farkas, Ikarus) allegorizáló költészetéhez kapcsolható. Nem áll távol viszont Vitkovics Mihály anakreóni verseitől sem. Az érzelmesebb tónusok miatt persze Bozzai Pál és Dalmady Győző versei is eszünkbe jutnak. Érdekes, egyedülálló jelenség ez a stílus-felújítás a magyar irodalomban, különös, hogy épp akkor ébred újra ez a hang, amikor már azt hinnénk, nem lesz folytatása. De van! És még milyen eleven, üde és friss, pezsgőén hullámzó változatban.

„Látom, hogy egy tarka varjúpár / fészke még áll, / sűrű gallyakból rakva. Örülök, mert ha kapálok / sokszor egymagámba', csak ők ketten járnak utánam / bogárkereső szorgalommal / s mindig nagy gonddal, / viszik fiaiknak járó élelmüket. / Szeretem őket! - mert a természet neszét / adják meg nekem, / ilyenkor nyáron / a nyári földeken.” (Ahol élek)

Hetényi György verseiben az otthon a tájon keresztül jön a kontextusba, először mindig a látható dolgok birodalmát veszi birtokba, leltárt készít, mérlegel, feltérképez, beméri a képzelet koordinátáit, azután hatol be a láthatatlanba, az éteribe, megközelíti a lelki regisztereket is. Ennek ellenére visszariad a túlzott érzelmektől, távolságtartó, objektív megfigyeléseket végez mind a külső, mind a belső régiókban.

Hetényi György költészetében nagyon erős a szociografikus jelleg, legalábbis egy vonulata a költészetének erre bizonyíték. A harmadik ciklusban fölfedezhetjük a mai, posztmodern Magyarország gondjait, emberi nyűgjeit, zavarait. Szó esik a munkanélküliség, az összedőlt tanyák, elnéptelenedett falvak problémájáról, a cigányság szívbemar- kolóan nehéz helyzetéről, a kárpótlási jegyekről is. Nincs olyan téma, ami ne ihletné meg a költőt, ha az a nembeliség, a közélet szempontjából fontos, ugyanakkor a humor, az irónia sem idegen tőle. Minden életmozzanatban megtalálja a komoly gond mellett a karikatúra csipetnyi, groteszk fonalszálát.

A kötet legjobb versei a Mezőhegyes, A kis vonat, a Móricz Zsigmond szülőházánál, A 301-es parcella és a Csángó magyarok.

Ezekben az opusokban sikerült a legjobban elválasztani a politikumot a hétköznapok esetlegességeitől, a referenciális témákban is megérintette a legérzékenyebb, legrejtettebb bugyrú szférákat.

Hetényi György nem a fikció „lovagja”, ő visszatalált a poétikai meseszövéshez, ahol a szónak igazi értéke van, s úgy beszéli ezt a versnyelvet, ahogy használja, sajátosan, meg úgy, ahogy azt nagyapáink is megértenék, ha olvasnának verset.

Egyébként nem áll távol tőle a játék, a nyelvi lelemény sem.

„Ott a végső ütközetben, / Csanád, Ajtony fejét vette. / Majd a nyelvét is kivágta, / s beletette tarsolyába.” (Csanád vezér...)

Bizony, a nyelv olykor beszél helyettünk, s meglep olyan áttételekkel, amilyenekre nem számítottunk, de ez a váratlanság, újdonság-íz a líra legbensőbb értelme, titka. A valóság csak nyelv által hozzáférhető, mondta annak idején a klasszikus esztéta, most meg úgy hangzik a széptani tétel, hogy „nincs hozzáférhető valóság, csak nyelvi...” Látszik ebből is, mekkora különbség van a dolgok között, ha a nyelv őszinte, tiszta. Ezért örülünk ennek a válogatott kötetnek is. Elgondolkodtat, meglep, mint a jó könyvek általában. Kántor Zsolt