Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-06 / 31. szám

10. OLDAL - 2003. FEBRUÁR 6., CSÜTÖRTÖK GYULA Röviden VIZES FELKÉSZÜLÉS. A gyű lai városvezetés a napokban az ár- és belvízvédekezésben érintett szervezetek képviselőivel folyta­tott megbeszélést. A hatóságok, az illetékes szervezetek a belvíz­átereszek, a lefolyók tisztítását el­végezték. Mind a Gyulai Város­gazdálkodási Igazgatóság, mind a Gyulai Közüzemi Fft. kiemelt fi­gyelmet fordított a munkálatokra a rendkívüli hóhelyzetben. Foly­nak az előkészületek a csapadék­víz- és a szennyvízelvezető rend­szer pályázatára. A városvezetés számos pénzügyi céggel tárgyal arról, hogy a lakossági önrészt milyen kedvező feltételekkel le­hetne biztosítani. MÉDIAÜGYEK. A képviselő- testület legutóbbi ülésén több műsorszolgáltatással foglalkozó szervezet jelezte támogatási igé­nyét. A rádióét kivéve a képvise­lők valamennyit támogatták. Februárban megjelenik az első önkormányzati hírlevél, melyet havonta adnak ki a Gyulai Hír­lapban, és minden lakásba in­gyenesen eljuttatják. Havonta egy alkalommal a Békés Megyei Hírlapban önkormányzati oldal jelenik meg, amely a lap terjesz­tési területén szolgáltat informá­ciókat Gyuláról. A Gyula Televí­zió január elseje óta sugárzásra készen áll, próbasugárzásokat végez. Szó volt a város honlapjá­ról is. Szabó Jenő alpolgármester felvette a kapcsolatot a honlap kezelőjével, a Prakticomp Kft.- vel a folyamatos frissítés érdeké­ben. ÁTSZERVEZÉS. A képviselő- testület elfogadta a polgármeste­ri hivatal átszervezését. Kialakít­ják az önkormányzati, az igazga­tási, az oktatási és kulturális, a pénzügyi, a családvédelmi és egészségügyi, s a mérnöki és környezetgazdálkodási osztályt. Osztályvezetői pályázatokat ír­nak ki, az álláshelyek március el­sejétől tölthetők be. Jelentkezni február 20-áig lehet a szakmai életrajz és a munkakörre vonat­kozó elképzelések benyújtásával Becsyné dr. Szabó Márta jegyző­nél, melyet személyes meghall­gatás követ. A felsőfokú szak- képzettségen túl feltétel az öt­éves szakmai és vezetői gyakor­lat. Előnyt jelent a menedzser- szemlélet, az idegennyelvtudás, a közigazgatási szakvizsga. A munkakörök betöltői vagyon­nyilatkozat-tételre kötelezettek. Megkezdődik a középkori vár felújítása A tervek szerint jövő nyárra ismét látogatható lesz a történelmi hely Zsigmond király az akkor létrehozott gyulai uradalmat 1403-ban Maróti János macsói bánnak adományozta, akinek nevéhez fűződik a vár építése. A várkápolnát 1445-ben szentelték fel, ekkor említik először a gyulai várat Nem is olyan régen, az ősszel, néhányan vár­nézőbe indultunk Gyulán. Számtalan csiga­lépcső vezet fel a vártoronyba, ahonnan párat­lan kilátás nyílik a városra. A vár néma volt, nemcsak azért, mert ősz lévén nem jöttek a tu­risták a vármúzeumba, a színházlátogatók a Várszínházba, hanem a tornyon, a falakon kí­vül mást nem is láthattak volna. Évek óta né­ma a vár, felújítására a próbálkozások nem jártak eredménnyel. Akkor a kis csapat tagjai megfogadták, ha lesz rá módjuk, mindent megtesznek a felújítás mielőbbi megkezdésé­ért. Időközben önkormányzati vezetőváltás zajlott le Gyulán, az akkori várlátogatók ma a város vezető tisztségviselői. Dr. Perjési Klára polgármester hangsúlyozta, az előző önkor­mányzat érdeme, hogy együttműködési szán­déknyilatkozatot írtak alá a várfelújításban érintett szereplők. A város által benyújtott pá­lyázatra a napokban megérkezett az értesítés, elnyerték a kért 300 millió forintot.- A várfelújításhoz ez idáig sehonnan nem kapott a város ekkora összeget. Mi lehet a sikeres pályá­zat oka? - kérdeztük Szabó Jenő alpolgármestert.- A külső és belső té­nyezők szerencsés együttállása - válaszol­ta. — A hatvanas évek­beli első felújítás után húsz évig alig történt va­lami. A nyolcvanas évek közepén induló máso­dik felújítást - amikor magastetőt kapott a bel­ső palotaszámy és a to­rony — a rendszerváltás politikai viharai meg­akasztották. Az egy­mást követő önkor­mányzatoknak a belső csatározások és útkere­sések közepette nem maradt erejük erre. A műemlékekért felelős hatóság folyamatos át­alakulásokon ment át, tervezői, szakmai viták mélyí­tették a válságot. A műemléki szakma folyamatosan igyekezett ugyan a vár állapotát megőrizni, régésze­ti kutatásokkal alátámasztani a véleményüket, a vá­ron csak a romlás jelei mutatkoztak. Az is nyilvánva­lóvá vált, hogy a város egyedül ezzel a feladattal nem tud megbirkózni. Tavaly összefogásra nyílt lehető­ség a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal és a Kulturá­Korhűség kíviil-belül A vár megjelenésében nem változik, a jelenle­gi belső tetők is maradnak. Az udvaron lesz­nek változások, konzolos függőfolyosó készül, amely lehetővé teszi, hogy a kiállítási terek jól megközelíthetők legyenek. A vár belsejében, a Vármúzeum keretein belül a középkori várra jellemző funkciók és berendezési tárgyak lesz­nek: börtön, kovácsmühely, kerámiaműhely, korhű borozó korhű kupákkal, az emeleten várúrnői lakosztály, várnagyi szoba, törökkori kiállítás, fegyvertár. A lovagterem korhű konfe­renciateremmé alakul. A múzeumi kiállítás for­gatókönyvét most állítjuk össze. Az udvaron természetesen a Várszínház játszóhelyet kap nyaranta, mobil, könnyen bontható színpaddal és nézőtérrel - mondta a leendő arculatról Szabó Jenő. lis Örökségvédelmi Hivatallal, hogy közös akarattal, költségviseléssel pályázaton szerezze meg a város a felújításhoz szükséges összeget. Eddigre elcsitultak a szakmai viták, a várba tervezett funkciók is össze- békülni látszódtak. Ez volt az a pillanat, amikor min­den érdekelt számára világossá vált, hogy csak együtt, egymásnak engedve lehetséges megmenteni a várat. Számomra jelképes ereje van annak, hogy az előző testület nyújtotta be a pályázatot az új kor­mánynak, amely az elődje által kidolgozott pályáza­ti rendszer szerint ítélte sikeresnek, és adott ezzel le­hetőséget a mostani önkormányzati testületnek ah­hoz, hogy sikeresen befejezze a vár felújítását. A vár több száz évet, történelmi korokat köt össze, azt hi­szem, most is valami hasonló történt, akkor is, ha csak néhány év áthidalásáról van szó.- A Kincstári Vagyoni Igazgatóság, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és Gyula Város Önkor­mányzata megállapodásukban vállalták, hogy egyaránt száz-száz millió forintot fordítanak a re­konstrukcióra. Hogyan ütemezik a munkálatokat? — A város százmillió forintja és a két társpályá­zó által biztosított kétszázmillió forint mellé a kor­mány háromszázmillió forintot juttat erre az évre. A szükséges tervek is elkészültek, most már az ilyenkor szokásos kö- : telező- közbeszerzési pályázatok vannak hát­ra, amelyek néhány hónapot igénybe vesz­nek, de a nyár elején a tényleges felújítás el­kezdődhet. A pályázati anyag egy évet szánt a kivitelezésre, szeret­nénk olyan ütemben elvégeztetni a munká­kat, hogy a 2004-es idegenforgalmi sze­zonban a vár már a tu­risták rendelkezésére álljon. — Mikorra készülhet el a megújult vár? — A jövő év nyará­nak elejére az építő­ipari tevékenység, valamint a vár közvetlen kör­nyezetének rendezése is befejeződhet. Célszerű lenne, ha a múzeumi kiállítás is néhány hónap­pal később elkészülne. A vár teljes felújítása azonban még folytatódik, hiszen a szigeterőd ele­meinek bemutatása, a kastély rekonstrukciója, a tágabb környezet kertészeti rendezése folyama­tos munkát ad majd a mindenkori testületnek. Világosságot a városba! Folyik a Démász Rt.-vel kötött szerződés felülvizsgálata — jelezte Juhász János alpol­gármester a legutóbbi képvi­selő-testületi ülésen, melyen döntöttek Gyula közvilágítá­sának fejlesztéséről. Juhász János elmondta, a városban új alapokra helyezik a díszki­világítás fejlesztését, többek között tervezik a Petőfi térét, a városházáét és más város­képi jelentőségű épületekét. Az év vége felé látható lesz majd előrelépés. Kérte a kép­viselőket, augusztusig adja­nak javaslatot, hogy mit fej­lesztenének körzetükben. Juhász János alpolgármester ko­rábban elmondta, a Démász Rt.- vel egyeztetést folytattak arról, hogy a jövő évi idegenforgalmi szezonra miként újulhatna meg a Várkert közvilágítása. Ugyanis ta­pasztalható, hogy időről időre sö­tétségbe borul a terület. Arról tár­gyaltak, hogy a várkerti kábelhá­lózatot a Démász saját beruhá­zásként cserélje ki és vállaljon részt a kandeláberek finanszíro­zásában is. Azonban a városnak is biztosítani kell új kandelábe­reket. A műemlékfelügyelőségtől azt várják, hogy minél előbb ha­tározzon, milyen kandelláberek lehetnek itt, melyeket a nyár ele­jén szeretnének felállítani. A gyu­lai intézményeket, gazdasági tár­saságokat, vállalkozásokat arra kérik majd, segítsenek egy-egy kandelláber megvételében, azok majd viselik táblán a mecénások neveit. Várják a felajánlásokat. A képviselő-testületi ülésen szó volt arról, hogy az elmúlt év­ben több mint 27 közvilágítás-fej­lesztési igényt jeleztek Gyulán. A Démász Rt. tervei szerint, amennyiben a fejlesztés egyszeri beruházásként valósul meg, költ­sége meghaladja a 22 millió fo­rintot. Ha azonban az önkor­mányzat és a Démász közötti tel­jes körű közvilágítási szolgáltatá­si szerződés keretein belül végez­nék a beruházást, akkor a jelenle­gi árakon a közvilágítás éves költ­sége 5,2 százalékkal, nem egé­szen 4 millió forinttal növeked­ne. Folyamatban van a Várkert­ben és környékén a beruházás előkészítése, a közvilágítási szer­ződés keretein belül ez legfeljebb évi 5 millió forintot jelenthet. A döntés szerint az önkormányzat a szerződéses keretek között ren­deli meg a fejlesztéseket, az éves összeg nem haladhatja meg 8,7 millió forintot. Terv — vágyálmok nélkül Településszerkezeti és -sza­bályozási terv készül Gyulán, amely a teljes közigazgatási te­rületet lefedi. A tervezésre az önkormányzat szeptemberben pályázatot írt ki, melyre négy cég nyújtotta be ajánlatát. A pályázatok értékelése után a közbeszerzési bizottság az el­múlt év végén hirdetett ered­ményt. A tervkészítési munkát a budapesti Schömer Urban- consult Kft. nyerte el, a vállalá­si ár bruttó 28,5 millió forint. — Valamennyi pályázó magas színvonalú ajánlatot nyújtott be, de a Schömer kft.-é volt az, amely mind árban, mind szakmailag a legjobban megfelelt a város elvá­rásainak — nyilatkozta Szabó Je­nő alpolgármester. A Schömer- irodával januárban aláírták a szerződést. A településszerkezeti és -szabályozási terv mind a kül-, mind a belterületet érinti, így azt szeretnék megvitatni a lakosság­gal fórumok keretében, az első időpontját február 15-ére terve­zik. Az egyeztetési anyagot már­cius 30-éig kell elkészíteni, a vég­leges tervet pedig május 30-ára. Ezután készül a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat, me­lyeket szintén széles körben meg­vitatnak. A végső jóváhagyás a képviselő-testület feladata lesz november és december táján. A településszerkezeti és - szabályozási terv célja, hogy a vá­ros működését és fejlődését terv­szerű keretek között tartsa, erősít­se a pozitív folyamatokat, az eset­leges káros fejlesztéseknek pedig gátat szabjon. Olyan helyi szabá­lyozást jelent, amely egységes fej­lesztési irányt mutat minden cég­nek és magánszemélynek a város­ban. A rendezési terv elfogadása Után azzal ellentétes fejl&Sztés nem valósulhat meg. Ezért fontos, hogy a programkészítés időszaká­ban a város lakói pontosan megfo­galmazzák elvárásaikat. Minden szabályozás korlátot jelent, de egyben biztonságot is. A terv ké­szítését egy 1997-es törvény írja elő, elkészítésének végső határ­ideje 2003. december 31-e. Koráb­ban is voltak szabályozási, rende­zési, részletes rendezési tervek a különböző városrészekre, de ez lesz az első olyan terv, amely a kül- és a belterülettel egységesen foglalkozik. — Ezen terv készítése az egész év feladata lesz, fontos, hogy megalapozott legyen, mert ez biztosítja a város tervszerű fej­lődését - jelezte Szabó Jenő al­polgármester. Hozzátette, nem vágyálmokról, hanem követendő irányokról rendelkezik a terv. Az oldal Gyula Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztő: Szőke Margit. Fotó: Kovács Erzsébet. Folytatódik a fürdőfejlesztés — tervezik a piac felújítását Szeretnénk minél folyamatosabb, élőbb kapcsolatot tartani — jelezte a február 3-án, a városházán rendezett közmeghallga­tást zárva dr. Perjési Klára polgármester. Elmondta, a mostanit március 3-án újabb közmeghallgatás követi, melyen a hulla­dékkezelés, -szállítás, -hasznosítás és az egészségügyi alapel­látás problémakörét szeretnék napirendre tűzni. Ezúttal a Gyulai Várfürdőről és a piacról volt szó, majd más városi ügyek is terítékre kerültek. Cséfán Lajos, a Gyulai Várfürdő Kft. ügyvezető igazgatója elmond­ta: az előző képviselő-testület 1999-ben úgy döntött, a fürdőt - ahol 1985. óta semmilyen beruhá­zás nem folyt - fejlődési pályára állítja. Akkor a Várfürdőnek egy­millió forint törzstőkéje volt, most több mint egymilliárd forint. A 2001-es Széchenyi-tervi pályáza­ton 400 millió forint vissza nem té­rítendő állami támogatást nyertek. A fő tulajdonos gyulai önkor­mányzat több törzstőkeemeléssel biztosította a saját erőt. A 920 mil­lió forintos beruházás alatt nem zárt be a fürdő, a vendégszám emelkedett. Az idén a lovarda fel­újítását tervezik, az igények figye­lembe vételével ülőmedencéket is kialakítanak. Az utolsó pillanat­hoz érkezett a 25 méteres tanme­dence és az 50 méteres uszoda fel­újítása is. Mivel nem mindenki­nek tetszett a fürdő főbejáratának külső megjelenése, Cséfán Lajos erről elmondta: pályázat eredmé­nye, szakértők döntöttek, ezt ítél­ték a műemléki környezetbe leg­inkább illőnek. A lovarda átalakí­tásáról kifejtette: A 33 méteres me­dence hosszát csökkentik, az 25 méteres lesz, így nyernek helyet a két ülőmedencének. A lovarda 1833-ban épült, külsején nem le­het változtatni. A Gyulai Várfürdőt továbbra is a családok pihenőhe­lyének szánják, elhelyezkedése olyan, hogy a korosztályok nem zavarják egymást. A fürdő célja, hogy családi fürdő, az egészség-, a gyógy-, a fitneszturizmus bástyája legyen. Gyógy- és strandfürdőként is a legmagasabb minősítés váro­mányosa. Az ország első öt fürdő­je között tartják számon. Kérdésre elmondta, a 920 millió forintos be­ruházásra benyújtott pályázatok között nem volt gyulai. Dr. Perjési Klára polgármester azzal zárta a napirendet, hogy remélhetőleg a jövőben még többet tudnak fordí­tani a fürdő fejlesztésére és a hely­beliek is minél nagyobb számban igénybe tudják venni. Daróczi László, a Gyulai Város­gazdálkodási Igazgatóság igazga­tója a piac tervezett fejlesztését is­mertette. Egy 1999-es rendelet alapján kellett körbekeríteni. Mára nem kérdés a piac fejlesztése: szükséges a meglévő tető átfedé­se, a fapados rész tetővel lefedése. A piacfejlesztést nehezíti, hogy van a területén egy épület, amely nem az önkormányzat tulajdona, csak a terület, amelyen áll. Terve­zik 7 ezer négyzetméteren az új térburkolatot, a betonpadok cseré­jét. A tervek szerint 140 millió fo­rintot kellene fordítani a piac fej­lesztésére. Olykor felröppen a hír, az önkormányzat privatizálja a pi­acot. Ilyen szándék nem volt — hangsúlyozta Daróczi László. Ha a padokat licitáltatnák, a mezőgaz­dasági kistermelők várhatóan nem bírnák a versenyt a kereskedőkkel szemben. A védettséget biztosít­ják a jövőben is a kistermelőknek. Háromnapos nyitvatartási ír elő egy 1991-es rendelet, ám az min­dennapossá vált, így felülvizsgál­ják ebben az évben a piac műkö­dési rendszerét. Elhangzott, hogy szűk a piac. A válasz szerint a te­rület bővítésére nem volt mód. Felmerült, a bútorgyár felé bővít- hetnének, ám arra magánpiac léte­sült. Volt, aki kétségbe vonta, hogy érdemes-e milliókat költeni a piacra, hiszen az áruházláncok elvonják a vevőket. Daróczi László szerint egy gazdasági társaság vissza akarná kapni a pénzét, az önkormányzat viszont nem nyere­ségorientált. Rangot ad a város­nak, ha rendezett a piaca. Egy hozzászóló elmondta, Gyu­la elöregedett, a fiatalok nem jön­nek vissza. Még a nyugdíjasok is elköltöznek, akik itt maradnak, ke­vés a nyugdíjuk. Gondoljanak rá­juk is. Az ifjúságot be kellene von­ni a munkába, egy embert a város pénzén Budapestre, Brüszszelbe küldeni, Gyula sorsának egyeze­tésével megbízni. Dr. Perjési Klára jelezte, bízik benne, hogy fejlődési pályára állítják a várost. Több szá­mítógépet nyertek pályázaton, ci­vil- és Európa-házat szeretnének kialakítani, hogy információkhoz jusson a lakosság. Juhász János al­polgármester az újabb kérdésekre elmondta: lát lehetőséget arra, hogy a Körgát utcában útalap ké­szüljön, a Malom utcába több lám­patest kerüljön. Más azt kifogásol­ta, hogy a Démász több napig nem cseréli ki a kiégett izzókat. A pol­gármester elmondta, azért hozzák létre a gondnoki rendszert, hogy a problémákat naprakészen jelez­zék a polgármesteri hivatalnak és ne a lakosságnak kelljen intézked­ni. Újabb kérdés volt a Laktanya utcai parkoló, a Temesvári út men­tén szervizút építése. Juhász János jelezte, arra törekednek, hogy el­kezdődjön a Laktanya utcában a parkolóépítés az idén, és a szerviz- útnál is megoldást szeretnének. Itt élő vállalkozó jelentette ki, ehhez kész 300 ezer forinttal hozzájárul­ni. Egy felszólaló azt kérte, vonják be a lakosságot a városépítő mun­kába és segíteni fognak.

Next

/
Thumbnails
Contents