Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-06 / 31. szám

6. OLDAL - 2003. FEBRUÁR 6., CSÜTÖRTÖK ORVOSTUDOMÁNY Az epe a májban termelődik A vérsejtek szétesése után a májban képződve, az oxigént megkötő alkotórészből lesz az epefesték; egyéb összete­vőkkel együtt a koleszterin, sók, ionok a sejt közötti jára­tokban választódnak ki. A májsejtek között ugyanis jára­tok vannak, az epe ezekbe kerül, összegyűlik a kis csatornácskák- ban, amelyek két főágba egyesül­nek, végül a májkapuban létre­hoznak egy, most már a májon kívül haladó vezetéket. Ezt ne­vezzük a hétköznapokban tulaj­donképpen föepevezetéknek. Az epe elindul ezen a közös vezeté­ken lefelé. Ennek úgy a közepe táján van egy nyílás és egy leága­zó rövidebb vezeték, ami az epe­hólyagba torkollik. A fővezeték továbbhaladva eléri a nyombelet a hasnyálmirigy-vezeték és a gyo­mor alsó szájadéknyílásának közvetlen közelében. Itt egy kis gombostűfejnyi nyíláson keresz­tül jut az epe a bélbe. A nyílásban lévő záró izomgyűrű úgy műkö­dik, mint egy csap: elzárja az utat a bél felé, ezáltal a vezetékben megnő a nyomás, és az epefolya­dék elindul az epehólyagba. Az kitágul, visszaszívja a vizet, ösz­szesűríti, átalakítja a májban ter­melődött epefestékeket más típu­súvá. A zsírt - ami tudvalevőleg nem oldódik vízben - vízoldékonnyá kell tenni, ezt végzi az epe. Az epehólyagban zajló folyamat ahhoz hasonlítha­tó, mikor a háziasszony mosogat: ha nagyon zsíros az edény, tömé­nyebb mosogatószer kell az oldá­sához, ha kevésbé zsíros, akkor a hígabb is megteszi. A májban ter­melődő epe híg, az epehólyagnak kell biztosítania a megfelelő tö­ménységű epét, s azt a megfelelő időpontban be is kell juttatni a zárógyűrűn át a bélbe. A záró izomgyűrű körülbelül 200 víz­milliméter nyomáson nyílik meg, ez a nyomás az epehólyag össze­húzódásakor jön létre. Ilyenkor a méh és a belek izomzatúhoz ha­sonlóan simaizommal rendelke­ző hólyag préseli ki magából az epét nagy erővel. A gyomorból érkező tápláléknak a nyombélbe érkezéskor kell találkoznia az emésztőnedvekkel: az epefolya­dékkal, a hasnyálmirigy nedvé­vel, azzal keveredve tovább kell haladnia a bélben, ahol ezek a nedvek bontják a tápanyagot, s a bél kiszívja belőle a hasznos anyagokat. Epekímélő táplálékok Az étrend lényegét a zsír, rost- és fűszerszegénység képezi. A diétában az ételkészítéshez felhasznált zsiradék mennyi­sége korlátozott. Ez a korláto­zás minőségi is, elsősorban állati eredetű zsiradékok mennyiségének korlátozása szükséges, a növényi zsiradé­kok fogyasztását a lehetősé­gekhez mérten fokozni kell. A diéta emészthetetlen állati és nö­vényi rostokat csak igen kis men­nyiségben tartalmaz. Az ételek rost­szegénysége elsősorban az elkészí­tési módtól függ és csak másodsor­ban a felhasznált nyersanyagoktól. Felhasználható élelmi anya­gok, élelmiszerek, illetve elkészí­tési eljárások: Húsok, húskészítmények: sertés­hús sovány részei, nem hizlalt ba­romfi, borjúhús, házinyúl, hal főzve, párolva, roston, alufóliában sütve. Darálva húsfelfújtnak, párolt vagdaltnak, húsgombócnak, pás­tétomnak, tölteléknek készítve fogyaszthatók. Belsőségek: máj, tüdő darálva vagy puhára párolva. Tejtermékek: sovány tej, tejes italok, sovány sajt, sovány aludt­tej, sovány tehéntúró. A tejtermékek önálló ételként, ételkészítéshez, ízesítéshez egy­aránt használhatók. Hentesáruk: gépsonka, sonka­szalámi, parizer, Zala felvágott, krinolin virsli, baromfitermékek. Tojás: ételek elkészítéséhez, ízesítéséhez (amennyiben nem okoz panaszt). Cukrok: elhízott betegek ese­tében a cukorfogyasztást korlá­tozni kell. Gabona, sütő- és tésztaipari ter­mékek: fehér kenyér, péksütemény, kétszersült, kalács, kifli, zsemle. Teljesen meleg, friss készítmé­nyek nem fogyaszthatók. Sült tészták, édességek: leve­les, vajas, hájas vagy nagy zsír- tartalmú linzerek, tészták kivéte­lével szabadon fogyaszthatók. Búzadara, rizs: szabadon fo­gyasztható. Burgonya: zsírban sült burgo­nya kivételével szabadon fo­gyasztható. Zöldségfélék: áttörés nélkül készíthetők, habarva, párolva, gőzben puhítva, töltve, főzelék­ként: tök, sárgarépa, paraj, sóska, zsenge zöldborsó, zöldbab. Egyéni tűrőképesség szerint: zeller, karalábé, karfiol. Szárazbab, lencse, felesborsó nem ajánlott. Gyümölcsök: nyersen, gyü­mölcslé vagy turmix formájában. Kompótként. Ha nem okoz pa­naszt puha alma, őszibarack há­mozva, nyersen vagy salátának korlátozott mennyiségben. Olajos magvak (például: dió, mogyoró, napraforgó stb.) fo­gyasztása TILOS! ÉTRENDMINTA Reggeli Tízórai Ebéd Uzsonna Vacsora 1. nap tejeskávé, kefir, kifli daragaluska-leves, gyümölcs­tea, gépsonka, húsgombóc, turmix, jam, zsemle almamártás, fél adag piskóta sovány sajt piritott dara pirtott kenyér 2. nap joghurt, túrókrém, gyümölcsleves, hámozott alma, gyümölcs­parizer, másnapos sertéssült, Albert-keksz rizs kifli kenyér petr. burgonya, ízespiskóta 3. nap tea, zsemle, zöldségpüréleves, krinolin, kenyér tea, húspás­jam citromos szelet, hidegsült, tétom, kifli párolt rizs, kompót zsemle 4. nap tejeskávé, kefir, kifli köményleves gyümölcslé, parizer, túró, más­zsemlekockával, sós keksz sovány sajt, napos kenyér zöldbatjfözelék-püré citromos tea, kenyér 5. nap tea, sonka­virsli, kifli burgonyaleves, gyümölcshab párolt vagdalt, szalámi, zsemle natúrszelet, sárgarépa­zöldborsópüré főzelék főzelék 6. nap tejeskávé, méz, kifli húsgombódeves, joghurt, zsemé sertés ragu, gépsonka, túrógombóc, petr. burgonya, pirított kalács kompót kompót 7. nap tea, lekvár, virsli, kifli gyümölcsleves, kifli, sonka­diétás sajt, zsemle rizottó, Ízes szalámi körözött, piskótatekercs kenyér, tea Az oldal a Békéscsabai Réthy Pál Kórház Rendelőintézet támogatásával készült. | Internet: www.rethy.hu T E mail: titkar@korhaz.rethy.hu Az epehólyag betegségeinek sokfélék a tünetei A gyulladt epe olykor komoly hashártyagyulladást okozhat Néhány hete ezeken a hasábokon a máj betegségeivel foglal­koztunk. Ezúttal a májjal szoros kapcsolatban álló epeutak be­tegségei kerülnek terítékre. Az epegörcs, eperoham mindenki számára ismerősen hangzik, de vajon valóban ismerjük-e ezt a főként nők között gyakori betegséget és a gyógyulás lehetősége­it? Minderről dr. Várkonyi Tibor professzorral, a Réthy Pál Kór­ház III. belosztályának vezető főorvosával beszélgettünk.- Milyen betegségekről beszélünk tulajdonképpen mi, laikusok, ha azt mondjuk valakiről, hogy epe­bajjal kínlódik?- A májban termelődő folya­déknak, az epének döntő szerepe van az emésztésben. Az epeutak- nak lehetnek köves, gyulladásos megbetegedései, és a krónikus fo­lyamatok következtében kialakul­hat a rák, ami a felfedezésekor gyakran már nem gyógyítható, nem operálható. Nagyon gyakori probléma az epekövesség, ez mindig sérült epehólyagban jön létre. Baktériumok jutnak az epe­hólyagba, s bár ezekkel a szerve­zet leszámol, az elhaló baktériu­mok kis kristálymagot képeznek, amelyek körül kicsapódik az epe­festék vagy a koleszterin, vagy akár mindkettő. Néha csak apró homok formájában vannak jelen, máskor egész nagyra is megnő­nek az így kialakult kövek. Na­gyon sok múlik azon, hogy mek­kora a kő és hol helyezkedik el. Ha nagy a kő, esetleg több is van, akkor általában bennmarad az epehólyagban. Ekkor az ott lévő folyadék lassan felszívódik, el­kezd zsugorodni az epehólyag, elmerevedik a fala, ráfeszül a kő­re, és elveszti a funkcióját. Ettől kezdve nincsenek görcsök, mert a hólyag nem tud összehúzódni, vi­szont a tömény epe híján állandó­sulnak az egyéb emésztési zavar­ra utaló tünetek. Ha kisebb a kő, akkor kicsúszhat a hólyag nyaká­ba. Ilyenkor az epehólyag végzi a munkáját, átalakít, összehúzó­dik, préselné ki az epét, de az nem tud kiürülni, mert a hólyag el van zárva, a nyakvezetékben kő van. Ilyen esetekben hatalmas görcsökben fetreng a beteg. Ha a nyakba szorult kő visszaesik a hólyagba, akkor elmúlik a görcs, az epe ki tud ürülni, esetleg a széklet több epét tartalmaz, netán epét hány a beteg, mert a rendel­lenes működés következtében az epe visszajutott a gyomorba az al­só szájadéknyíláson át. Előfordul, hogy az epekő belecsúszik a főve­zetékbe, és mint egy golyóscsap, elzárja azt a bizonyos pici nyílást, amin át az epe a nyombélbe öm­lik. Megnő a nyomás az egész rendszerben, az epehólyag akár szét is durranhat, de megnő a nyomás a májban is. Ha a kő el­mozdul, az epe kiürül, megszűn­nek a panaszok. És ez időről idő­re megismétlődik. A tünet olyan, mint az epegörcs, de kíséri a máj feszülése, megnagyobbodása, és olyan laboratóriumi értékek meg­változása, amelyek jelzik, hogy a megnövekedett nyomás hatására a májsejtek károsodása is kezdő­dik.- Vagyis itt már szövődmény­ről is beszélünk...- Igen, ráadásul ennél a kis nyílásnál van a hasnyálmirigy-ve­zeték nyílása is. Ha a kő ráül erre a kis pontra, akkor egyidejűleg nemcsak az epe, hanem a has­nyálmirigy vezetékét is elzárja, és létrejön a hasnyálmirigy-gyulla­dás, aminek 60%-os a halálozási aránya. Ilyenkor a hasnyálmirigy­gyulladást kezelni kell, és ha a kő nem mozdul el, akkor minden­képpen be kell avatkozni. Ha el­szaporodnak a baktériumok, ha sok a kő, vagy nagyon nyomja a kő a falat, akkor begyullad az epe­hólyag, ami ugyanolyan gyulla­dás, mint a tüdő- vagy mandula­gyulladás, csak ez az epehólyag falában zajlik le, és akár kő nélkül is bekövetkezhet. Gyakori, hogy az epehólyag nem bírja a nyo­mást, vagy a kő annyira irritálja az epehólyag falát, hogy kilyu­kad, megreped. Ez azért nagyon veszélyes, mert a gyulladt epe olyan komoly hashártyagyulla­dást okozhat, hogy esetleg órá­kon múlik a beteg élete. Az epe­kövesség másik szövődménye a cukorbetegség. A követ létrehozó gyulladásos folyamat krónikus hasnyálmirigy-gyulladáshoz ve­zethet, s ezáltal károsítja azokat a kis sejteket, amelyek az inzulint termelik. Ha valaki sárgasággal je­lentkezik, az is lehet epekövesség szövődménye. Ha a bélhez vezető nyílást kő zárja el, az epefesték visszajut a májba, s ekkor úgy­mond „besárgul” a beteg, holott a májának tulajdonképpen nincs baja. A fő epevezeték gyulladása annak beszűkülésével járhat, ez is az epe elfolyását, bélbe ürülését akadályozza. Egyáltalán: minden ilyen folyamat azt eredményezi, hogy a táplálék és az emésztő­nedvek találkozása térben és idő­ben elkülönül, tehát nincs normá­lis emésztési folyamat.- Milyen tünetekkel jelentkez­nek általában a betegek az orvos­nál? — Hihetetlenül színes a paletta a panaszokat illetően, és mind­nek más-más oka lehet, sőt a be­tegség különféle stádiumaitól is függ, hogy milyen aktuális tünetegyüttes lép fel. Ez néha rendkívül megtévesztő lehet, még az orvos számára is. Ritkábban persze az is előfordul, hogy egy­szerű gyomorhurut okozza a rosszullétet. De ha ez ismétlődik, mind gyakoribbá válik, és már a parizertől is jelentkeznek a tüne­tek, akkor gyanakodni kell. Leg­többször a székürítés problémái­val kezdődik a baj. Ha a beteg azt mondja, hogy időnként egészen világos, agyagszínű a széklete, amikor görcsei vannak, akkor én rögtön nézem az epevezetéket, mert valószínűleg kő van benne. Ha nagynak tapintjuk a májat, az epehólyagot, akkor nyilvánvalóan nem tud kiürülni: ott keresem a követ, vagy a daganatot. Panasz­kodhat a páciens fájdalomra, has­menésre, hányingerre, esetleg ét­kezés utáni reszketésre, ami már az inzulin hiányára utal. Általá­nos rosszullét, gyengeség, fáradé­konyság jelzi, hogy a hasnyálmi­rigy emésztőenzimjei sincsenek rendben. Ez a folyamat eljuthat odáig, hogy bármit eszik a beteg, jön a rosszullét. Ekkor már egy komplex emésztési zavarral ál­lunk szemben, aminek a kiváltó oka lehetett epekő, de addigra már a gyomor, a belek, a hasnyál­mirigy, a máj is szenvedhetett ká­rosodást. Ha valaki nagyon lefo­gyott, és emellett egy nagy epehó­lyagot tapintok, akkor az nagy va­lószínűséggel hasnyálmirigy­vagy epeúti rák. A legjobb diag­nosztikai segédeszközünk az ult­rahang, amivel nagy biztonsággal lehet látni az epeutakat, a has­nyálmirigyet is. Bonyolultabb esetben pedig természetesen igénybe vesszük a különböző képalkotó eljárásokat, amelyeket a röntgenosztály végez.- Mit tehet a beteg érdekében a belgyógyász? Az epekőtől általá­ban a sebészeten lehet megszaba­dulni... — Óriási jelentősége van a kor­szerű diagnosztikának, hogy idő­ben fölfedezzük és irtsuk ki az epekövet, mert az mindig bajt csi­nál. Régebben csak akkor műtöt­ték, ha már visszahúzódott a gyul­ladás, gyakoribb is volt a szövőd­mény. Ma már epehólyag-gyulla­dás esetén 72 órán belül eltávolít­ják az epehólyagot. Ez valóban a sebészeten történik. A vezetékben lévő kő eltávolítására azonban lé­tezik egy olyan módszer, ami nem igényel hagyományos sebészeti beavatkozást: az endoszkópia. Büszkék lehetünk arra, hogy a csabai kórház vezetése mindent elkövetett egy olyan endoszkópiai részleg kialakításáért, amely a leg­magasabb követelménynek is megfelel. (Nagyon kevés helyen van ez így, ezért válhattunk az en­doszkópos asszisztensek szak­képző központjává.) Az endosz­kópia segítségével nem csak diag­nosztizálni, de gyógyítani is tu­dunk. A gyomortükrözéshez ha­sonló az eljárás és az a vékony csőeszköz, amely oldalának vé­gén egy 4x3x1 milliméteres video- chip, egy miniatűr kamera találha­tó. Szájon át engedjük le az esz­közt a gyomorba, annak alsó szájadéknyílásán át tovább a nyombélbe, és ott megkeressük az epevezeték nyílását. Azon ke­resztül fel lehet vezetni egy kanült egészen a májba, az epehólyagba, sőt a hasnyálmirigy-vezetékbe is, és kontrasztanyagot tudunk bead­ni, amely pontosan kirajzolja az epeutakat. Egyidejűleg egy olyan eszközt is be lehet vezetni, amely­lyel elektromos áram segítségével átvágjuk a nyílásnál azt a bizo­nyos záróizmot, kinyitjuk az epe­vezetéket, és egy kitolható kis ko­sárral a köveket szépen kihozzuk a bélbe, ahonnan aztán a széklet­tel kiürülnek. Volt olyan esetem, amikor egy üléssel huszonhét kö­vet vettem ki. A mi kórházunkban példamutató módon az epehólyag eltávolítása előtt (és nem utána!) töltjük fel az epevezetéket, endo­szkópos úton kiemeljük a követ, és ha ez sikerült, akkor a sebész egy modern laparoszkópos (kis- nyílásos) műtéttel el tudja távolí­tani az epehólyagot. Ez egy forra­dalmi újítás, de sajnos, a betegek nem kezelik értékén, holott az endoszkópia lényegesen kisebb megterhelést jelent a szervezet­nek, mint a többórás altatásban végzett műtét. Épp ma méltatlan­kodott itt egy férj, hogy miért nem végeztük el még ezt a beavatko­zást a feleségén, neki azt mond­ták, hogy ez három nap alatt meg­van, mit késlekedünk?! Pedig nem rajtunk múlt a dolog. Ez a beavat­kozás megkívánja a betegtől az együttműködést: az alatt a húsz perc alatt, amíg a kanül benne van, mozdulatlanul kell feküdnie. Sajnos, nem így történt, ezért újra kell kezdeni az egészet. Nagyon finom munkát kell végezni, ez mikrosebészeti beavatkozás: azt a bizonyos záróizmot úgy kell a pe­risztaltikus mozgást végző bélben átvágni, hogy mindössze egy mil­liméter eltérés lehet jobbra-balra. Elég sok endoszkópos kőeltávolí­tást végzünk, tegnap például öt ilyen esetünk volt, mind az öt si­keresen végződött. Persze nagyon komoly koncentrációt és kéz­ügyességet igényel ez a fajta be­avatkozás, de nem volt még olyan esetünk, hogy szövődmény kelet­kezett volna a műtét után. Szeren­csére kitűnően tudunk együttmű­ködni mind a röntgenosztállyal, mind a sebészettel, igazi team­munka alakult ki ebben.- Ha betegségekről beszélünk, általában nem csak a gyógyítás­ról, de a megelőzésről is szó esik. Mi a helyzet az epekövesség eseté­ben? — Nyilván bizonyos életmód-, táplálkozásbeli előírásokkal lehet csökkenteni ezeknek a betegsé­geknek a kialakulását, súlyossá­gát, de teljesen kivédeni aligha. Bizonyos genetikai kódok, örök­letes hajlamok nem szüntethetők meg. Önmagában az, hogy valaki zsírosán étkezik, nem okoz bajt, ha egyébként az epe jól működik. (Más kérdés, hogy egyéb betegsé­gek szempontjából nem célsze­rű.) De sajnos, pusztán diétával ezek a betegségek nem is előzhe­tők meg: a baktériumok bejuthat­nak az epeutakba, a hólyagba, ki­alakulnak a kövek, előidézik a szövődményeket. Nagyon fontos viszont, hogy a műtött betegeket időnként ellenőrizhessük. Az epehólyag eltávolítása után csín­ján kell bánni a zsíros ételekkel, mert a híg epe nem tudja olyan hatékonysággal bontani, oldé- konnyá tenni a zsírokat, mint a hólyagban koncentrálódott tö­mény epe. Ezáltal egy részük ott marad emésztetlenül a bélben, te­rülj asztalkámat kínálva az ínyenc baktériumoknak, s ezek nekilátnak nem a normális kémi­ai folyamat szerint bontani, ha­nem erjeszteni vagy rothasztani. A baktériumok elszaporodnak, gázok keletkeznek, feszülés je­lentkezik, fokozott széltávozás, ami elég kellemetlen például tár­saságban. Sokat segít a diétás ét­kezés, ami a mai felfogás szerint úgynevezett racionális étkezés: ehetünk mindent változatosan, de határok között. A még ennek ellenére is elszaporodó baktériu­mokat el kell pusztítani, ezért időnként fertőtlenítjük a béltartal­mat. És persze vannak kitűnő ké­szítmények, amelyek pótolják az emésztésben szerepet játszó ki­esett enzimeket. Az asszisztensnő kezében tartott endoszkópos eszköz előretekintő optikával a gyomor és nyombél vizsgálatára szolgál. A felső sarokban látható a nyombél és az epeutak vizsgála­tára, valamint az epevezeték köveinek eltávolítására használt, oldalra tekintő eszköz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents