Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-05 / 30. szám

EGÉSZSÉG 2003. FEBRUÁR 5., SZERDA - 7. OLDAL IBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A hasában felejtették a törlőkendőt A bíróság által felkért független szakértők vizsgálják meg a körülményeket — A fogadott szülész-nőgyógyász orvosom miatt lehet, hogy már nem szülhetek több kisbabát, pedig legalább három gyer­meket szerettünk volna a férjemmel. Az elmúlt esztendő csodá­sán indult, gyönyörű kislányunk született, aki most egyéves, de a szülést követő hónapokat rémálomként éltem meg — mondta a Gerendáson élő fiatalasszony, Mázán Gergelyné (24), akinek a császármetszés után a hasában felejtettek egy „bucit”. Gerendás—Orosháza- A terhességem nagyon jó volt. Élveztem a tósmamaság minden percét, ahogy nőtt a pocakom, ahogy hancúrozott a babám a ha­szést sem, csak végre a karjaim­ban tarthassam a kicsit! Elaltat­tak, és ettől kezdve már nem em­lékszem semmire. Ébredés után jóval tudtam csak meg, hogy a császármetszés közben kompliká­akkorára már kiszúrta a vékonybe­lem, ami miatt egy darabot el kel­lett belőle távolítani, valamint a jobb oldali petefészkem és peteve­zetékem egy részét is ki kellett venni. Az újabb műtét után hóna­pokig lábadoztam, de a legrosz- szabb annak a tudata volt, hogy a jövőbeni teherbeesésem valószí­nűsége az előbb említett tények miatt kisebb lett, lehet, hogy soha­sem szülhetek több gyermeket. Az orosházi orvos egyik nap meglátogatott Makón. Azt kérdez­A szövődmények, kockázatok aránya összkórházi szinten 0,5-1% közötti - hangsúlyozta dr. Gervain Mihály igazgató-főorvos (ARCHÍV FELVÉTEL) samban - ezt az érzést alig lehet szavakkal leírni. Fogadott orvo­som volt, az orosházi kórházból, a barátnőm ajánlotta. A terhessé­gem alatt elégedett voltam a mun­Az érem másik oldala Az esettel a tv2-n Jakupcsek Gabriella is foglalkozott. Az adást látta egyik orosházi olvasónk, Kocsis Istvánná, akit a műsor késztetett arra, hogy tollat ragadjon, kér­te, közöljük sorait: - Jakupcsek Gabriel­la műsora nézése kapcsán felháborod­tam azon, hogy a műsorban az egész­ségügyi dolgozókat negatívan ítélik meg. Véleményem szerint nem szabad általá­nosítani, mert saját tapasztalataim alap­ján én csak jót tudok mondani. Csalá­dom tagjai több kórházban és szanatóri­umban is megfordultak, jómagam 1963 óta egyre súlyosabb beteg vagyok, a fér­jem is beteg. A kórházi és a háziorvosi ellátásról egyaránt jó a véleményem. kájával. Bár csak 2002. január 21- ére voltam kiírva, már 16-án be kellett feküdnöm az orosházi kór­házba, mert felment a vérnyomá­som, és a vizeletemben fehérjét ta­láltak, melyek a toxémia jelei vol­tak, és veszélyeztették az életün­ket. Mivel császármetszésre volt szükség, behívták az orvosomat, aki azzal jött be, hogy „milyen programot csinált maga nekem, pont indultam volna Szegedre”.- A saját lábamon mentem be a műtőbe és nagyon boldog vol­tam, nem bántam a császármet­ciók merültek fel, kifordult a mé- hem, ami állítólag nagyon ritkán fordul elő. Leszámítva azt a tényt, hogy csak összegörnyedve tud­tam járni, egyébként jól éreztem magam - idézte fel a történteket Mazánné. — A szülés utáni tize­dik napon engedtek haza bennünket, de a hasam továbbra is fájt, azt gondoltam, ez a műtét után rendjén va­ló. Később azonban egyre jobban zavart az a valami, ami belülről szúrt és kitapintható volt a hasamban. Alig vártam, hogy vissza­menjek a hathetes vizsgálatra. A szülész- orvosomnak is emlí­tettem, aki megvizs­gált és ultrahanggal is megnézett. Azt mond­ta, lát valamit, de fogalma sincs, hogy mit. Azt javasolta, keressem fel a sebészeten az általa ajánlott orvost, de addigra valahogy el­ment a bizalmam az orosházi kór­háztól. Egy szomszédunk unoka- testvére akkoriban Makón dolgo­zott sebészként, őt kerestem fel. Ekkorra már az a valami mozgat­ható volt a hasamban, a mozgatá­sa nagyon fájt.- Az első vizsgálat után öt nap­pal megműtött a makói doktornő. Mint kiderült, egy betokozódott törlőkendő volt a hasamban, ami te: maga mit keres itt? Én meg azt kérdeztem, hogyan történhetett az, hogy bennem maradt a törlő­kendő. Azt mondta, a kompliká­ció miatt nagyon sok vér volt a ha­samban, ezért nem láthatta. Azt is mondta, hogy egyébként sem az ő dolga megszámolni a „bucikat”, mint kiderült, így hívják a törlő­meri, vagyis hogy a császármet­széskor a beteg hasában maradt egy izoláló törlőkendő. Ahhoz azonban ragaszkodunk, hogy a bíróság által felkért külső függet­len szakértők állapítsák meg e saj­nálatos tény körülményeit - nyi­latkozta lapunk megkeresésére dr. Gervain Mihály, az Orosházi Váro­si Kórház igazgató-főorvosa. - In­tézeten belül már lefolytattuk vizsgálatunkat. Megállapítást nyert, hogy a császármetszésre sürgősségi körülmények között került sor. Műtét közben olyan rendellenesség lépett fel, a jelen­tős mértékű vérzés mellett, amely gyors beavatkozást igényelt, a csá­szármetszésből rendkívüli ese­mény lett. Ilyen esetben a beteg­gel történt sajnálatos eset a sür­gősségi műtéti szövődmények ka­tegóriájába tartozik. Ilyenkor saj­nos előfordulhat, hogy a tampo- náláshoz használt eszközöket, törlőkendőket az operáló teamnek nincs módja megszámolni, mivel 1,5 és 3 perc időtartam alatt kell cselekedniük. Az az eljárás, hogy a műtét végén kell a „bucikat” megszámolni. Ez megtörtént, és akkor hiányt nem észleltek.- Gondolom, kórházunk részé­ről érthető, ha a független orvos szakértők vizsgálatának ismerete nélkül nem minősítjük a történte­ket. Szerencsésebbnek tartottuk volna, ha a beteg a panaszaival in­tézményünk vezetését vagy a be­tegjogi képviselőt kereste volna fel. A beteg tényleges kárait, amik a hosszabb táppénzből, a gyógy­szerkiadásokból, az újabb kórházi tartózkodásból, az utazási költsé­gekből és a 6-8 hetes diétás étke­zés többletköltségeiből adódott, Az ügyvéd peren kívül egyezne meg- Két ügyünk van folyamatban, az egyik egy büntető eljárás is­meretlen tettes ellen, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés büntette miatt. Az eljárást a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság folytatja. Az Orosházi Városi Bíróságon pedig vagyoni és nem vagyoni kártérítés végett indítottunk pol­gári peres eljárást - tudtuk meg dr. Ábrahám Lászlótól, Mázán Gergelyné ügyvédjétől. - Két szakértői vélemény készült el. Mindkét neves igazságügyi szakértő állásfoglalása az, hogy büntetőjogi felelősség ilyen esetben nincs. Polgári jogilag azonban helyt kell állni az intézménynek, ugyanis orvosai nem kellő gondossággal látták el a gyógyító tevékenységet. A leg­felsőbb bírósági gyakorlat is ezt mondja ki. Várhatóan egy hó­napon belül ítélet születik a bíróságon. Én azonban azt szeret­ném, ha peren kívül egyeznénk meg, vagyis ha a kórház elis­merné a hibáját, a felelősségbiztosító pedig kifizetné ügyfelem kárát. Ez felelne meg mind a kórház, mind a biztosító, mind pedig ügyfelem érdekének. kendőt. Jobbulást kívánt, megpu­szilt és elment. Később, amikor már jobban voltam, úgy döntöt­tünk a férjemmel, hogy pert indí­tunk az ellen, aki ezt a bajt okoz­ta, mert ha tovább tűröm a fájdal­makat, akkor lehet, hogy a „buci” miatt árván marad a kislányom... — A történteket mind a kolléga, mind pedig intézményünk elis­megfizettük volna. Sajnos minden orvosi beavatkozásnak lehetnek kockázatai, szövődményei, amik­ről előzetesen a betegeket is tájé­koztatjuk. A szövődmények, koc­kázatok aránya azonban szeren­csére alacsony, összkórházi szin­ten 0,5-1% közötti - nyilatkozta dr. Gervain Mihály. KOVÁCS ERIKA Ha a háziorvos képviselő Összeférhetetlenség vagy az ellentéte? Az orvosok önkor­mányzati képviselő­sége, a „kettős sze­rep” összeférhetet­lensége gyakori vi­tatéma a mai Ma­gyarországon. Mint arról lapunkban be­számoltunk, a leg­utóbbi békéscsabai képviselő-testület nem hozott határozatot arról, hogy a Fidesz—MDF-frakcióba tarto­zó dr. Ferenczi Attila házior­vos civil státusa összeférhetet- len-e a közgyűlési helyével. Békéscsaba A témával kapcsolatos tudósítá­sunkban beszámoltunk arról is, hogy dr. Simon Mihály főjegyző az orvosi kamara álláspontjára hivatkozva kifejtette: a törvény inkább az összeférhetőséget tá­masztja alá. Az alábbiakban kö­zöljük dr. Szeberényi Zsolt (ké­pünkön), a Békéscsabai Orvosi Kamara elnökének lapunkhoz el­juttatott nyilatkozatát.- Sokat hallhatunk, láthatunk olvashatunk manapság a képvise­lő orvosok, ezen belül az önkor­mányzati képviselő vállalkozó háziorvosok tevékenysége körül kialakult vitás helyzetekről. Tisz­tában vagyok azzal, hogy a jogér­telmezés, a törvények, jogsza­bályok pontos ismerete a jogá­szok feladata. Ennek ellenére úgy érzem, bizonyos esetekben józan érvrendszer felsorakoztatásával más is tehet ilyen jellegű próbál­kozásokat. A jogalkotó szándéka a képvi­selők összeférhetetlenségének szabályozásával teljesen logikus, világos és üdvözlendő. Aki az ön- kormányzattal vállalkozási szer­ződésben áll, tehát vállalkozásá­nak bevételeit az önkormányzat­tól nyeri, úgy annak döntéshozói testületéiben ne vállalhasson sze­repet, ez természetes.- Mi a helyzet ezzel szemben a vállalkozó háziorvossal? Az egészséghez való jog az alkotmányban biztosított állampolgári jog, ennek szavatolása az állam feladata. Ezt a feladatot az állam ön- kormányzatai útján gyakorolja, s ebből bizonyos fel­adatokat átadhat. így került Bé­késcsabán már viszonylag korán - az egész országban példaérté­kűen - a háziorvosi tevékenység vállalkozási formába. A rendszer életképessége bebizonyosodott, így ma már az egész ország tele­pülésein megvalósult. A rende­lők is a háziorvosok tulajdonába kerültek, tehát mára már bérleti szerződés sem áll fenn az önkor­mányzat és a vállalkozó házior­vosok között.- A feladatot tehát a házior­vosok átvállalták az önkormány­zatoktól, de a vállalkozás bevéte­lei nem az önkormányzatoktól, hanem az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztártól származnak, hiszen a háziorvosi vállalkozá­sok finanszírozása — a kártya- rendszer alapján — az OEP által történik. így a jogalkotó szándé­ka ebben a viszonyban nem szenved csorbát, anyagi érdekelt­ségi tényező nincs az önkor­mányzat és a háziorvos között.- Végezetül egy gondolat a há­ziorvosok mindennapi munkájá­ról. Nap mint nap rendelőjükben is, de a betegek otthonában is ta­lálkoznak a lakosság legszélesebb rétegeivel - tehetősekkel, szegé­nyekkel, jómódúakkal, hátrányos helyzetűekkel, élsportolókkal, mozgáskorlátozottakkal. Ismerik a lakosság mindennapjait, problé­máit. Nagy hiba lenne őket - egy egyébként helyes jogszabály hi­bás értelmezése miatt - a közélet­ből kirekeszteni - hangsúlyozta dr. Szeberényi Zsolt.___________■ Cukorbetegség és agyvérzés — Azoknál az embereknél, akik a cukorbetegség legsú­lyosabb, inzulinfüggő válto­zatától szenvednek, az átla­gosnál nagyobb az agyvérzés veszélye — legalábbis ezt ál­lítja egy brit tanulmány, ame­lyet a közelmúltban hoztak nyilvánosságra a Stroke című amerikai szakfolyóiratban. A kutatók 17 éven át majdnem 24 ezer szív- és érrendszeri beteg­ségben szenvedő páciens kórtör­ténetét vizsgálták: a kezdet kez­detén mindannyian 30 évesnél fi­atalabbak voltak. Azt tapasztal­ták, hogy összességében véve 40 éves kor előtt a résztvevők 4 szá­zaléka hunyt el agyi érkatasztró­fák következtében, 40 év felett pedig ez a szám 8 százalékra emelkedett. Ugyanakkor a cukor­betegség imént említett, súlyo­sabb változatában szenvedőknél minden korcsoportban nagyobb volt az agyvérzés okozta halál­esetek aránya, mint az átlag. Ezért az inzulinfüggő cukorbete­geknél már a kezdet kezdetén fel kell mérni, vannak-e az agyvér­zés veszélyét jelző kockázati té­nyezők, s ezeket kezelni kell. A világban több mint 150 mil­lió ember szenved cukorbeteg­ségtől: ennek legsúlyosabb fájtig ja az inzulinfüggő cukorbeteg­ség, ahol maga a szervezet, a sa­ját immunrendszerünk támadja meg a hasnyálmirigy azon sejtje­it, amelyek az élelmiszereket energiává átalakító hormont, az inzulint termelik, s az idő előre­haladtával egyre kevesebb inzu­lin termelődik. A hormon segít, semmi pánik! Megfeledkeztek az ígéretükről Amerikában a változás korában lévő nők 38 százaléka kap hormonpótlást, nálunk csak 5 százaléka. A közelmúltban a kezelés növekvő veszélyeit tapasztalták a tengerentúlon. A magyar szakemberek reagálását foglalta össze a minap a Ma­gyar Rádió egyik műsora. A hormonpótlás szívelégtelenség­hez vezethet. Az Egyesült Álla­mokban betiltották a hormonpót­lást. Ezek a hírek nem kis pánikot keltettek a változó korban lévő nőkben nemrég. A híradások alap­jául pedig az a tavasszal leállított amerikai program szolgált, amely­nek keretében öt évig vizsgálták a hormonpótló kezelések hatásait. A vizsgálat során 50 és 79 év közötti nők egyik csoportja hor­monpótló készítményt, a másik placebót, vagyis teljesen hatásta­lan pirulát kapott. Á hormonpót­lóval kezelt nők esetében több­ször fordult elő szívpanasz vagy emlőrák, mint a placebót kapott, tehát nem kezelt csoportba tarto­zóknál. A vizsgálat eredményé­ről, pontosabban annak félreért­hető közléséből nem kis pánik származott - közölte a Magyar Menopausa Társaság elnöke saj­tótájékoztatóján. Tóth Károly Sándor leszögezte: a változó kor­ban lévő nők hormonkezelése fo­lyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett folytatható, a terápiák le­állítását nem indokolják a közel­múltban közismertté vált ameri­kai tanulmány megállapításai. El­lenkezőleg, hormonkezelés nél­kül egészséges középkorú nők válhatnak beteggé csak azért, mert klimaxuk van! Nem vizsgálták a kezelt nők közérzetét, életminőségét, ami ugyancsak fontos lett volna, az al­kalmazott hormonadagok pedig nagyobbak voltak annál, mint amit a napi gyakorlatban általá­nosan alkalmaznak. A meno- pauzális hormonterápia célja a fennálló ösztrogénhiányos tüne­tek megszüntetése vagy csökken­tése. Csak előzetes egészségfel­mérés, műszeres és laboratóriu­mi vizsgálatok után, a kockázat­nak és a haszonnak, a páciens be­vonásával történő mérlegelésé­vel, egyéni módon kiválasztott készítménnyel kell történnie, méghozzá a legkisebb hatásos adag alkalmazásával. A rendsze­res szakorvosi ellenőrzés pedig megelőzheti a problémák kiala­kulását, így a hormonterápia biz­tonsággal alkalmazható a hőhul­lámok, kis ízületi fájdalmak, éj­szakai izzadás, valamint a csont- ritkulás és depresszió, a változó kor megannyi tünete ellen. ■ Az Alzheimer-kórosoknak nem jár gyógyszertámogatás Minden krónikus betegségben szenvedő páciens gyógyszervá­sárlását támogatja az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) — kivéve az Alzheimer-kórosokat. Tavaly szeptemberben, az Alzheimer-kór világnapján dr. Elek Csaba, az OEP főtanács­adója bejelentette, január 1-jétől a rászorultak ingyen jutnak hozzá a készítményekhez. A legutóbb megjelenő közlöny azonban arról tanúskodik, megfeledkeztek az ígéretről. Békéscsaba Az Alzheimer-kór gyógyíthatat­lan krónikus betegség, egyik leg­főbb tünete a memóriazavar. A kór nem csak az időseket, a fiata­lokat is megtámadhatja. A patiká­ban hagyott összeg igen magasra rúg, főleg ha a készítményeket nem támogatja az OEP.- Az orvosságok havonta har- minc-negyvenezer forintba kerül­nek, és akkor még nem számol­tuk a pelenkát és az egyéb segéd­eszközöket. A számla végül het­venezer - mondta Himmer Éva, a Feledékeny Emberek Hozzátarto­zói Társaságának elnöke. Az Alzheimer-kórban szenve­dőket és családjukat négy éve hi­tegetik, hogy a többi krónikus betegséghez hasonlóan támogat­ják a pácienseket. A jelenlegi szabályozás szerint a Parkinson- kórosok, asztmások, depresszió­sok kilencven, az epilepsziások, daganatosok, sclerosis multip­lexben szenvedők százszázalé­kos támogatással juthatnak hoz­zá a pirulákhoz. A feledékeny­séggel járó betegséggel élők az­zal az indokkal nem kerülnek fel a közgyógyellátás listájára, hogy a kór csupán kilencvenöt száza­lékos biztonsággal állapítható meg.- Attól tartunk, az OEP csak húzza az időt, olyan gyógyszert szeretne ránk kényszeríteni, amely hazánkban recept nélkül kapható, így a mostani szabályo­zás szerint nem támogatható. Ez a szer viszont - bár sokkal ol­csóbb - egyetlen beteg problé­máját sem oldotta meg. Ha hatá­sos lenne, azt vásárolnánk - mondta Himmer Éva, aki abban bízik, hogy a politikusokra gya­korolt nyomás következtében még a júliusban megjelenő köz­löny előtt megkapják a kért en­gedményt. ___ FEKETE O. KATA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents