Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-27 / 49. szám

4. OLDAL — 2003. FEBRUÁR 27., CSÜTÖRTÖK R I P ŐRT ms Ne legyenek görnyedt kamaszok! Tápláló ételekkel és gyógytornával a rossz testtartás ellen Húzd ki magad! — figyelmezteti a szülő a kérdőjellé görbült kamaszt, ám a dorgálás nem segít a bajon. A rossz testtartás nem csak esztétikai gond, annál súlyosabb probléma, ami serdülőkorban már nehe­zen korrigálható. A tartási rendellenessé­gek megelőzése és javítása óvodás és kis­iskolás korban jóval hatékonyabb és egy­szerűbb. _________ Szarvas A rossz tartás miatti mozgásszervi elválto­zások, az ehhez társuló gerincdeformitások már serdülőkorban jelentkeznek. Az alsó végtag elváltozásaiért, a lúdtalpért, az ólábért és az ikszlábért is a tartáshiba okol­mozgásszegény, ülő életmód. Ezekből a kö­rülményekből indultunk ki, amikor arra ke­restük a választ, milyen kapcsolat van a testtartási rendellenességek és a testalkat között? — kezdte Ramocsa Gábor, aki a hall­gatóival a kar gyakorlóintézményének hat­vanhét óvodását és negyvennégy kisiskolá­sát vonta be a vizsgálatba.- A kutatók gyakran csak a dinamikus funkciót mérik, többek között motorikus próbákat, kondicionális teszteket, illetve egyensúly-térérzékelési próbákat végeznek. Ám ezek nem mutatják meg, hogy a testtar­tás milyen hibás izomfunkciót rejt. A hall­gatókkal nyugalmi helyzetben is megvizs­gáltuk az izomzatot, egyebek mellett fel­mértük az erőt, az állóképességet és a gyor­Szarvason, a Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Karának gyakorló intézményében jól felszérelt mozgásfejlesztő szoba segíti a gyógytestnevelő munkáját. A felvételünkön látható gyakorlatok játékos módon a mellkas nyújtására szolgálnak D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET ható. Ugyanez felnőtt korban korai kóroki alapja lehet az ízületi gyulladásoknak, az egyoldalú kopásoknak és a belső szervi pa­naszoknak. Általános következmény még a csökkenő teljesítőképesség, ami a testedzés minden formáját gyötrelmes te­vékenységgé teszi. Ez már gyermekkorban egy életre elve­szi a kedvet a testedzéstől és a szabadidős mozgásos tevé­kenységtől. A tartáshibás gyermekek nagy aránya már óvodás kor­ban szembetűnő. A prevenció­ban komoly előrelépést jelente­ne, ha a mindennapos testne­velési foglalkozások anyagába belevennék azokat a gyakorla­tokat, ami a hibás és a kevésbé igénybe vett izomcsoportokat fejleszti. A korai megelőzés jelentőségét támasztja alá a Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főis­kolai Kara hallgatóinak közelmúltban vég­zett felmérése. Ennek tapasztalatáról, to­vábbá a szülőknek és a pedagógusoknak szóló tanulságáról a vizsgálat témavezető­jét, Ramocsa Gábor főiskolai adjunktust kérdeztük.- Tény, sokan bajlódnak hibás testtartás­sal. Ez egyrészt az egyedfejlődéshez köthe­tő. A közvélekedés szerint a fő bűnös a lúdtalp. Szerintem nagyobb gond, hogy a hasizmot alig használjuk. A másik ok a saságot. Ez lehet az alapja a hibás, vagy csökkent funkciójú izomcsoportok testne­velési foglalkozásokon való fejlesztésének. A vizsgálat kezdetén a főiskolai hallga- tó'knak'az volt atieltételezése, hogy a tartás­Sok sovány, kevés duci A gyermekek testalkat-vizsgálatának eredménye a felmérést végzőket is meglepte. Egy sor vizsgálat bizonyítja, hogy Eu­rópa más országaihoz képest Magyarországon magas a túl­súlyosak száma. A szarvasi vizsgálat eredménye ettől eltérő­en azt mutatta, hogy a gyermekeknél a normál és a sovány testalkatúak dominálnak a túlsúlyosakkal szemben. A 3-7 éveseknél a normál és a sovány testalkatúak megközelítően egyenlő arányban, 45-45 százalékban fordultak elő, a többi túlsúlyos volt. A kisiskolások valamivel kevesebb mint fele nor­mál, egyharmada sovány és egynegyede túlsúlyos. hibák leginkább a túlsúlyosakra lesznek jellemzőek, illetve náluk dominál majd együttesen az alsó és a felső testfél hibája. Ezt arra alapozták, hogy a túlsúlyosaknál a zsírszövet nagyobb arányban fordul elő, mint az izomszövet, amelynek jó működé­se elengedhetetlen a hibátlan tartás szem­pontjából. Az eredményeik azonban mást mutattak. Legnagyobb arányban a sová­nyaknál találtak testtartási rendellenessé­get, kiemelten a felső testfélen. Gyakran eh­hez kapcsolódott az alsó testfél hibája. A túlsúlyosaknál az alsó testfél érintettségét tapasztalták, ami a megnövekedett passzív terhelésből adódik. Mindez azt mutatja, hogy a sovány gyermekek nem rendelkez­nek megfelelő izomzati rendszerrel. Érde­mes lenne gyógytestnevelési elemeket beemelni a testnevelési foglalkozások köré­be.- A mozgás irányított színtere a testneve­lés, ám a rendelkezésre álló idő igen szűkre szabott. Az iskolákban jellemzően heti há­rom testnevelésórát tartanak, ám a negy­venöt percből átlagosan huszonöt az aktív mozgással töltött idő. Ezt kell megfelelő tar­talommal kitölteni - mondotta Ramocsa Gá­bor. A siker érdekében a testnevelőnek többféle szempontot kell figyelembe venni. A testnevelési foglalkozás jó alkalom lehet a testtartási rendellenességek korrigálására, a hibás és kevésbé igénybe vett izomcsopor­tok fejlesztésére. Ennek feltétele, hogy az al­kati tényezőkre alapozva, egyénre szabot­tan kapják a gyermekek a feladatot. A foglal­kozásnak örömszerzőnek kell lenni, a gyer­mekeket a feladatok színes palettájával kell megkínálni, amelyről tetszés szerint vá­laszthatnak. A felmérések okozta kudarc oldható, ha a gyermekeket nem egymáshoz hasonlítva, hanem önnön adottságukhoz mérten értékelik, s hasonlóképpen a fejlő­dést is saját, korábbi teljesítményükhöz vi­szonyítva állapítják meg. A testnevelés-fog­lalkozások arra jók, hogy mintát adjanak, továbbá kedvet ébresszenek a szabadidős sportokhoz. A testalkatot a mozgás mellett az örökle­tes tényezők és az étkezési szokások is be­folyásolják. A kövérséget az ország keleti felében nem problémaként éli meg a közösség. A kövérek életképesebbek — e vélekedés az ösztönvilágban gyökerezik. A ducik az isko­lai osztályokban is a domináns szerepet kapják. A gyermekek közel felére jellemző soványság napjainkban sajnos gyakran az alultápláltsággal magyarázható. Nem ritka az a gyermek, aki az iskolában, illetve az óvodában jut egyedül tápláló ételhez. Ez a körülmény különösen nagy felelősséget ró a közétkeztetésre. Az étrendet úgy kell össze­állítani, hogy abból a sovány gyermek hoz­zájusson a nélkülözhetetlen mennyiségű tápanyagokhoz, ugyanakkor a kövér ne hízzon. A fehérjében, gyümölcsben és zöldségben gazdag étrend a kí­vánatos. Előnyben kell részesí­teni a zsírszegény ételeket, ám a megfelelő szénhidrát-mennyi­ségre is gondolni kell. A közét­keztetés megújulásáért sokat te­hetnek az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakemberei. Ramocsa Gábor szerint óvo­dás, illetve kisiskolás korban megfelelő táp­lálkozás mellett, az izomzat egyénre sza­bott fejlesztésével a testtartási rendellenes­ségek megelőzésében, illetve korrekciójá­ban viszonylag rövid idő alatt hatékony eredményt lehet elérni. Reményei szerint a fél év múlva megismételt vizsgálat ezt az ál­lítást fogja igazolni. Mindezzel sikerül alátá­masztani, hogy érdemes a megelőzésre, ezenbelül a testnevelésórák és a szabadidő- sportok feltételeinek javítására, illetve a közétkeztetésre még több figyelmet és pénzt fordítani. CSATH RÓZA ____________Megkérdeztük olvasóinkat___________ Ki knek ajánlják a diákhitelt? Tóth András, 33 éves, dombegy­házi munkanél­küli: — Három szakmám van, most készülök az érettségire. Ha belépünk az EU-ba, felértékelődik a tanulás. Előre megmondták, hogy ez elen­gedhetetlen az érvényesüléshez. A tanulást segítő hitelt jónak tar­tom, de a visszafizetést illetően kétségeim vannak. Egy pályakez­dőnek vagy lesz munkája, vagy nem, de ha lesz is, a kezdő fize­tésből nehezen jut törlesztésre. Szerintem nagyon meg kell fon­tolni a hitelfölvételt. Azok, akik­nek jól állnak a szülei, itt is előny­ben vannak azokkal szemben, akik csak magukra számíthatnak. Kiss Károlyné, 33 éves, kever- mesi munka- nélküli: — Én minden olyan diáknak adnék alacsony kamatozású hi­telt, akinek szüksége van rá. Sajnos, sok szü­lő valóban nem tudja biztosítani a továbbtanulás költségeit. Ne­kem két családom van, egy tizen­három éves kislány és egy tízéves kisfiú. Mindenképpen szeretném középiskolába adni őket, a továb­biak pedig majd attól függnek, hogy hogyan alakul a tanulmányi eredményük. A középiskolai ta­nulmányokhoz talán még nem lenne szükségünk diákhitelre, azt követően azonban elképzel­hető, hogy élnénk vele. I Sosterics Rená- I ta, 17 éves, bat­'s tonyai tanuló: * - Jó azok­nak, akiknek a szülei tehető­sek! Az az igaz­ság, hogy egy bizonyos élet­színvonal alatt a családok még az igen kedvezőnek tűnő lehetősé­geket sem tudják kihasználni, mert a bankok is annak adnak, akinek van! Remélem, a diákhi­telre nem igaz a mondás. A felté­teleket nem ismerem, ezért vála­szoltam általánosságban a kér­désre. Ha rajtam múlna, kizáró­lag a tehetség és a szorgalom alapján dönteném el, hogy ki kapjon diákhitelt. A szegények tehetséges gyermekei segítség nélkül szinte esélytelenek. Sztanojev Ani­ta, 18 éves, bat- tonyai tanuló: — Mit mond­jak? Semmit sem tudok a té­máról. Régen is voltak, és most is vannak olya­nok, akik nem engedheük meg maguknak, hogy felsőbb iskolába járassák a gyermekeiket. Alapve­tően igazságtalannak tartom, ha kizárólag az anyagiakon múlik az, hogy ki milyen végzettséget sze­rezhet. A szegénynek hiába van jó esze, ha nincs pénze, akkor neki annyi! Szerintem ez csak munka­helyteremtéssel, ületve állami se­gítségnyújtással orvosolható. A hitelt csak az tudja visszafizetni, akinek van munkája. m. gy. D-FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELEI Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szíve­sen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, eze­ket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberé­nek. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Önkéntes mentők továbbképzése Önkéntes speciális mentők továbbképzése zajlott a kö­zelmúltban a Vöröskereszt szervezésében megyeszékhe­lyünkön. A tananyag az ENSZ irányelvei szerint állt össze. Békéscsaba A hat alföldi megye képviseleté­ben negyven önkéntes mentésve­zető vizsgázott eredményesen azon a felkészítésen, melyet az ENSZ Kutató-mentő Tanácsadó Csoport (INSARAG) irányelvei­nek megismertetésére tartott meg a közelmúltban a Magyar Vöröskereszt Békés Megyei Szer­vezete Békéscsabán. Mint Priskin Jánostól, a Vöröskereszt megyei titkárától megtudtuk, a tananyag- a mentésvezetői alapismereti felkészítés — ezúttal kibővült az egészségügyi sürgősségi ellátás­sal, a segélyezéssel és ezek eti­kai, közönségtájékoztatási von- zataival. Esettanulmányok elem­zésével hangsúlyt helyeztek a gyakorlati tapasztalatokra is. Az önkéntes speciális mentők továbbképzésének szükségessé­gét az elmúlt esztendők egyértel­műen alátámasztották, hiszen a karitatív szervezet több alkalom­mal közreműködött az árvízi, belvízi katasztrófák miatt bajba jutott emberek mentésében, se­gélyezésében. A Békés megyei segítség 1998-2002 között közel 142 millió forint volt. _________________________!«) Té lbúcsúztató bátyusból Új tagok a népszerű kolbászklubban Immáron több, mint 220 tagot számlál a Csabai Kolbászklub Egyesület, mely március 1-jén, szombaton 19 órakor télbú­csúztató batyusbálat rendez a megyeszékhelyen, a Tégla Kö­zösségi Házban. ________Békéscsaba _____ Ké t dolog van a világon, amiről a nagy többség nem tudja, hogy mi­ként készül. Ez a törvény és a csa­bai kolbász. Többek között ez a mondás is szerepel a Csabai Kol­bászklub szórólapján. A civil szer­vezet elnöke, Uhrin Zoltán tegna­pi tájékoztatóján elmondta: im­máron 222 tagot számlál egyesü­letük, mely összejöveteleit a Szlo­vák Kultúra Házában tartja, de iro­dát is működtetnek, mégpedig a Szent István téren, a családsegítő szolgálat régi helyén. A legújabb tagok közül a teljesség igénye nél­kül néhány név: Ezüst György fes­tőművész, Skaliczki László, a ma­gyar férfi kézilabda-válogatott szö­vetségi kapitánya és Zala Simon Tibor, a Falurádió főszerkesztője. Uhrin Zoltán a közeljövő esemé­nyei közül kiemelte a szombati bálát, melyre nem csak klubtagokat várnak. A télbúcsúztató mulatságon a Melody együttes szolgáltatja a ze­nét, Araczki László pedig cigánynó­tákat énekel. Ő nem a népszerű táncdalénekes - aki szintén kötődik Békéscsabához és a kolbászfesztí- válhoz -, de állítólag ez az Araczki is remek hangulatot varázsol. A csabai egyesületnek egyéb­ként szlovén testvérklubja is van, és a jövő héten „miniküldöttség” vesz részt a hagyományos sevnyicai sza­lámi- és borfesztiválon. NY... A kézisek is gyúrták a tavalyi kolbászfesztiválon, és a Csabai Kolbászklub egyik legújabb tagja a képünk hátterében látható Skaliczki László, a világbajnokságon remekül szerepelt férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya F0Tó: Fábián isván Cigány közösségi ház Pályázati pénzből szeretnék megvalósítani A cigány kisebbségi önkor­mányzat a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Köz­hasznú Közalapítvánnyal kö­zösen az Európai Unió PHA­RE lehetőségeivel élve pályá­zatot kíván beadni Roma Kö­zösségi és Információs Köz­pont létrehozására. Békéscsaba Mint Kovács Erzsébettől, a ki­sebbségi önkormányzat elnö­kétől megtudtuk, van is egy ki­szemelt épületük: a város tu­lajdonában lévő, a Szarvasi út 7. szám alatti, melynek udva­rában amúgy is romák laknak. A 25 milliós projekthez kon­zorciumi tagnak kell lennie a városnak, 10 százalék önerőt, s egy ingatlant kell biztosítani­uk, valamint vállalniuk kell, hogy öt éven át közösségi ház­ként működtetik azt. A pályá­zati összegből a felújításra, a bútorok beszerzésére is jut, s 15 hónapig a rezsiköltségeket is fedezni tudják ebből az ösz- szegből. Kovács Erzsébet munkatár­sunknak elmondta, hogy az épület az elképzeléseik szerint egy olyan intézményként mű­ködhetne, mely segít hagyomá­nyaik megőrzésében, de egyút­tal szórakoztató központ, kul- túrház, teleház szerepet is betöl- tene. A képviselők előrelátható­lag mai közgyűlésükön hatá­roznak a város szerepvállalá­sáról. ___ P. R.

Next

/
Thumbnails
Contents