Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-26 / 48. szám

4. OLDAL - 2003. FEBRUÁR 26., SZERDA R I P ŐRT „Bejárjuk Angliát, s még keresünk is” Békés megyei fiatalok hihető kalandjai egy kínai cirkuszban Velem egyidős, 27 éves fiatalemberrel ülünk egymással szemben, így egy pillanat­ra bevillan az agyamba, hogy akár én is lehetnék a helyében, de aztán elhessege­tem a gondolatot. Nem azért, mert a srácnak bármi szégyellnivalója lenne, erről szó sincs. Ő nagyon is életrevaló, hiszen miután itthon nem találta meg a számítását, barátjával együtt felkerekedett, s meg sem álltak Angliáig, egy kínai vándorcirku­szig. Amikor ezeket a sorokat olvassák, már ismét kint van, s csak karácsony előtt pár héttel jön haza. Békéscsaba—London A szóban forgó fiatalember, bár a legjobb tudomása szerint teljesen legálisan dolgo­zik Angliában, neve elhallgatását kéri, mert nincs teljesen tisztában azzal, hogy az ittho­ni munkavállalási szabályok vonatkoznak-e rá. Az egyszerűség kedvéért tehát nevezzük Róbertnek. Miután ezt megbeszéltük, bele is vág a történetébe.- Ugyanúgy indult äz én életem is, mint bármely más, hasonló fiatalé: általános, majd középsuli, ahol autósze­relőként végeztem. El is he­lyezkedtem a pályán, s le­nyomtam pár évet a kocsik bütykölésével, de egy idő után meguntam, hogy egyik napról a másikra élek, s nem tudok egyről a kettőre előrehaladni. Otthagytam a műhelyt, ahol dolgoztam, s más irányban kezdtem el próbálkozni, de az se jött be, ekkor ajánlotta az egyik barátom, hogy menjek ki vele egy angliai cirkuszhoz. Ez úgy há­rom éve volt... Bár Nagy-Britanniában nem könnyű le­gálisan munkát vállalni, a kinti kapcsolatok segítségével Róbertnek és barátjának sike­rült, így kerültek ki a szóban forgó londoni vándorcirkuszhoz. Akkor még csak ketten voltak magyarok, később csatlakoztak hoz­zájuk még ketten, s ma már több mint hú­szán vannak, többségük Békés megyei. Gondolom, azt a kedves olvasó is sejti, hogy új magyar munkaerőt nem álláshirdetéssel toboroznak, hanem szájhagyomány útján, baráti körben terjed a lehetőség.- Angliában sokkal népszerűbbek a ván­dorcirkuszok, mint nálunk, egy-egy előadá­sunkon ezerötszázan zsúfolódnak össze a nézőtéren — meséli Róbert. — Mi, magyarok mindenféle munkát elvégzőnk: én szerelő­ként, lakatosként és sátorépítőként egy­aránt dolgozok, de vannak úgynevezett ringboyok is, akik az előadásokon ki-be hurcolják a szükséges kellékeket. Ilyen kí­nai vándorcirkusz, mint a miénk, egyéb­ként négy is működik az országban. Szórakozottan említem meg, hogy valamit félreértettem, mert mintha kínai cirkuszról beszélt volna, de nem, Róbert megnyugtat, hogy ez tényleg egy kínai vándorcirkusz.- Kínai artisták lépnek fel a műsorban tá­nyérpörgetéssel, kung-fu bemutatóval, shaolin technikákkal. Van olyan produkci­ónk, amikor márványlappal a hasán egy szöges ágyra fekszik az egyik kínai kollé­gám, egy másik artista pedig nagykalapács- csal széttöri a márványt. Igen népszerű, s egyben hátborzongató a közönség számára az a mutatvány is, amikor négyen-öten lán­dzsát nyomnak le a torkukon. Ha valaki külföldön munkát vállal, akkor ugye önként adódik a kérdés, megéri-e szá­mára anyagilag, s a válasz általában egyér­telmű igen, ami logikus is, hiszen nem so­kan dolgoznának fillérekért távol a szülő­földjüktől. A kenyerüket külhonban megke­resők általában azt is hozzáteszik, hogy a pénzükért akár napi 14-15 órát is végig kell hajtaniuk, meglepetésemre Róbert és társai ezzel nem így vannak.- Igen jól keresünk kint, a magyarorszá­gi minimálbérnek a sokszorosát megkap­juk, s hogy őszinte legyek, napi nyolc órá­nál soha nem kell többet dolgoznunk, így szabadidőre, az ország felfedezésére is jut idő. Még úgy is megéri, hogy tisztában va­gyunk azzal: kevesebbet kapunk, mint az angolok. A kint megkeresett pénzemből már lakást, kocsit tudtam venni itthon, au­tószerelőként ki tudja mikor jutottam volna el idáig - ismeri el Róbert, aki az igazság kedvéért még azt is hozzáteszi, hogy ők ta­lán azért vannak szerencsésebb helyzetben a munka szempontjából, mert a tulajdonos nem járja velük az országot. Nem is lenne rá ideje, hiszen még három-négy cirkusza, s egyéb üzletí érdekeltségei is vannak.- A távolléthez egyébként hozzá lehet szokni, de megszokni sosem lehet — állítja Róbert, akinek ezt nagyban megkönnyíti, hogy a barátai mellett már a barátnője is kint van vele: jegy- és cukorkaárusként fog­lalkoztatják - persze a kínai cirkusznál.- A vándorélet sem egyszerű dolog, mert bár sokszor könnyedén el lehet viselni, de aki lakásban, házban nőtt fel, annak nem egyszerű az állandó utazgatás. Ugyanez a szépsége is a dolognak: különleges tájakat, embereket ismerhetünk meg. Bejárjuk Ang­liát, Írországot, s még pénzt is keresünk - mondja a beszélgetésünk során először el­mosolyodó Róbert, akinek a nyelvi nehéz­ségek sem okoznak gondot, hiszen alap­szinten elboldogul az angollal, ráadásul ma­gyarok között van szinte egész nap.- Soha nem gondoltam, hogy egyszer cirkuszban fogok dol­gozni, mindig autószerelőnek készültem. Ennek ellenére mai fejjel úgy látom, hogy egy kicsit talán későn váltottam, hamarabb meg kellett volna lépnem ezt a dolgot. S, hogy meddig űzhetem a vándoréletet? Nem tudom, ta­lán még három-négy évig. Utána szeretnék én is, mint minden „normális” ember, letelepedni, persze itthon — fogalmaz a ma­gát tősgyökeres viharsarkinak el­könyvelő fiatalember. Azt, hogy meddig ma­rad kint, azért a kereseti lehetőségek is befo­lyásolják, mert két-három éve még többet te­hetett félre, de a forint és a font közötti kü­lönbség csökkenése miatt mára ez megválto­zott. Ráadásul, úgy sejti, uniós tagságunk is nagyban kihat majd a kereseti lehetőségeire. Hogy mit fog a hazajövetele után csinál­ni, azt ma még nem tudja, de egy valamiben biztos, s ezt már nevetve jelenti ki: „Nem akarok cirkuszban dolgozni!” POCSAJI RICHÁRD Részlet az egyik előadásból: angol porondon kínai fellépők magyar segédlettel Nyolc-kilenc hónap a szezon Mint Róberttól megtudom, a szezon február végétől novem­berig tart, de konkrét időpontot nem lehet mondani, mert né­ha hosszabb, de olyan is előfordult már, amikor rövidebb volt. A cirkusz munkatársai — köztük a magyarok is — a fennmara­dó két-három hónapot otthon tölthetik. Minden városban keddtől vasárnapig maradnak, s általában napi két előadást tartanak. A bontás és az építés napjai a nehezebbek, akkor többet kell dolgozniuk. Egy-egy szezonban szinte egész Ang­liát bejárja a cirkusz, de turnéztak már Írországban is, ami a magyarok számára külön élményt jelentett. Ott — a nagy hi­deg miatt — fütött sátorban zajlottak az előadások. Ismét Erkel Diákünnepek A magyar nyelv és kultúra ünnepének nevezte dr. Nagy János, az Implom József Kö­zépiskolai Helyesírási Ver­seny Kárpát-medencei döntője zsűrijének titkára a hét végén záruló rendezvényt. Gyula A gyulai Erkel Ferenc Zeneiskola nagytermében hirdették ki szom­baton a helyesírási verseny dön­tőjének eredményét. A verseny döntőjének rendezője a kezdetek­től, 1988-tól az Erkel Ferenc Gim­názium. Négy kategóriában - a határon túliban, a gimnáziumi­ban, a szakközépiskolaiban és a szakiskolaiban - hirdettek ered­ményt, megállapítva az első hat helyezést. Megyénkből a szakkö­zépiskolai kategóriában 6. helye­zést ért el Gyarmati István - aki­nek felkészítő tanára Tábor Lajos volt —, a békéscsabai Széchenyi István Közgazdasági Szakközép­iskola negyedikes diákja. Külön- díjakat is átadtak a két legjobb tollbamondást írónak, egyet a leg­jobb egyházi iskolásnak. Az utób­bi díjat a gyulai Szabó Istvánná Nagy Magdolna tanárnő ajánlotta fel, aki a helyesírási versenyt kez­deményezte. Különdíjban része­sült a rendező Erkel Ferenc Gim­názium két legjobb eredményt el­ért diákja, Kopányi Dávid és Sző­ke Anita. Dr. Kereskényi Miklós, az Erkel gimnázium igazgatója je­lezte, Erdély, a Felvidék, a Délvi­dék mellett vélhetően Kárpátalja is elküldi diákjait jövőre, teljessé téve a határon túli versenyzők kö­rét. Elmondta, az iskola újabb nagyrendezvényre készül: az Er­kel Diákünnepekére, amely a fia­talok regionális találkozója, és több művészeti kategóriában zaj­lik 1963 óta. A háromnapos diák­fesztivál jelentkezési határideje márciusban lezárul. SZ. M. PALYAZAT Kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó, dinamikusan fejlődő cég gyártási részlege lakatos munkatársat és vasipari betanított munkatársakat keres. Alkalmazási feltételek: ♦ lakatos esetében szakirányú végzettség ♦ legalább 1 éves szakmai gyakorlat ♦ nagyfokú munkabírás ♦ terhelhetőség. Cégünk előnyként értékeli: ♦ lemezárugyártásban szerzett gyakorlat ♦ számítógép-felhasználói ismeretek. Amit mi nyújtunk: ♦ szakmai fejlődés ♦ teljesítményarányos bérezés ♦ kulturált munkafeltétel. Fényképpel ellátott pályázatát a kiadóba kérjük eljuttatni, „Lakatos”jeligére. Megkérdeztük olvasóinkat A gáz árának emeléséről Debreczeni Im- réné, 40 éves, sarkadi nyugdí­jas:- Harminc­nyolcezer forint volt a múlt havi gázszámlám. Érthető hát, hogy érzékenyen, sőt mi több, kellemetlenül érint a gáz árának emelése. Azt viszont látni kell, hogy ha nincsen bevétel, nem le­het pénzt kivenni a kasszából. Józan ésszel, szinte már a 19 ezer forintos, egyszeri nyugdíj-kiegé­szítés pülanatában tudni lehetett, miszerint lesz még annak böjtje. Egyébként éppen a gázzal kap­csolatosan még mindig maradt alternatíva: ha sokallja bárki a szolgáltatás ellenértékét, fűtsön fával. Nagy József, 50 éves, sarkadi nyugdíjas épí­tésvezető:- Természe­tesen nem örü­lök az energia­árak emelésé­nek, de nagyon semmit nem tudok tenni ellene. Azt viszont az első pillanattól látni kellett, hogy lesz még böjtje a 300 milliárd forint szétosztogatásának. A dolog legtragikusabb része ab­ban rejlik, hogy amíg a multi szedi a sátorfáját és összecsomagol, ad­dig a lakosságnak maradnia kell. Tehát, ha górcső alá vesszük, bár papírforma szerint a nagyfogyasz­tókat jobban sújtja az intézkedés, valójában ismét a bérből és fizetés­ből élőkkel, azaz a kisemberekkel babráltak ki leginkább. Rózsa Imre, 48 éves, sarkadi segédmunkás:- Elnézést a szóhasználat­ért, de nem len­nék ép elméjű, ha azt állíta­nám, hogy nem bosszant a gáz árának emelése. Persze ez a lényegen nem sokat változtat, hiszen nem vagyok ab­ban a helyzetben, hogy beleszól­hatnék a döntéshozatalba. Azt vi­szont el kell mondjam, hogy mindennek ára van. Ha a straté­giai ágazatokat eladja egy ország vezetése, akkor ilyen helyzet ala­kulhat ki. Az teljesen érthető, hogy egy profitorientált külföldi vállalkozást, vállalkozót a legke­vésbé sem érdekli a magyar la­kosság pénztárcájának állapota. Szekeres Sán­dor, 53 éves, sarkadi rok­kantnyugdíjas: - Mélysége­sen felháborít a gáz árának eme­lése. Felháborít, ugyanis a vá­lasztási kampányban homloke­gyenest az ellenkezőjét állította az azóta hatalomra jutott kormány- koalíció. Persze tisztában vagyok azzal, hogy nem lehet csak úgy kí­vülről egy külföldi tulajdonú nagyvállalat árképzési politikájá­ba beleszólni, de egy felelős kor­mánynak kellene a lakosság érde­kében legyen valamiféle kidolgo­zott védelmi mechanizmusa az ilyen és hasonló esetek megféke­zésére, kordában tartására. b. i. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Be­küldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. PÁLYÁZAT Dinamikusan fejlődő, külföldi érdekeltségekkel rendelkező, ISO 9001:2000 minősítésű vagyonvédelmi cég felvételt hirdet VEZETŐI BEOSZTÁSRA, Alkalmazási feltételek: ❖ felsőfokú végzettség ❖ vagyonőri igazolvány ❖ kamarai tagság ❖ fegyvervizsga, érvényes pszichológiai alkalmassági igazolás ❖ 5 éves szakmai gyakorlat ❖ jogosítvány ❖ számítógép felhasználói szintű ismeretek ❖ feddhetetlenség ❖ terhelhetőség. Cégünk előnyként értékeli: ❖ őrzés-védelemben szerzett vezetői gyakorlat ❖ nyelvtudás ❖ írásbeli referencia. Amit mi nyújtunk: ❖ versenyképes fizetés ❖ szakmai fejlődés ❖ kulturált munkafeltételek ❖ anyagi biztonság és erkölcsi megbecsülés. Amennyiben hirdetésünk felkeltette érdeklődését, szakmai önéletrajzát, illetve kézzel írt, fényképpel ellátott személyi önéletrajzát a kiadóba kérjük eljuttatni, „VEZETÉS” jeligére.

Next

/
Thumbnails
Contents