Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-19 / 42. szám
A K T U Á L I S 2003. FEBRUÁR 19., SZERDA - 7. OLDAL Még egyszer a gázkéményekről A volt főmérnök nem fogadja el a magyarázatot A szakácsok álma a magyar „Oscar” Elismerések iskolateremtő és kiemelkedő szakmai munkáért Szót kért a lapunkban február 12-én megjelent „Jogosan el- lenőriztek-e duplán?” című cikkel kapcsolatban Kovács Zoltán, a megyeszékhelyen a kémények tisztítását végző Viharsarki Kéményseprőipari Szolgáltató Kit. műszaki vezetője, aki korábban egyébként éveken át a Békés Megyei Tüzeléstechnikai Kft. főmérnöke, illetve IS esztendőn át a Kéményseprők Országos Ipartestülete Műszaki Bizottságának a vezetője volt. Mint ismeretes, a szóban forgó cikkben az volt a kérdés, hogy jogosan ellenőrzött-e 2002-ben több mint tízezer gázkéményt kétszer a megyei tüzeléstechnikai kft. Az alábbiakban Kovács Zoltán véleményét közöljük. Békés megye Ismereteim szerint a Békés Megyei Tüzeléstechnikai Kft. sehol nem indokolta meg írásban, hogy miért van szükség egy hívni a kémény használójának figyelmét a hiba elhárítására, és a soron következő ellenőrzéskor — amely gázkéményeknél egy év múlva esedékes - kell meggyőződni arról, hogy A kémények ellenőrzése során feltárt hiányosságok esetén a jogszabály pontosan előírja, hogy mi a szolgáltató teendője adott éven belül a gázkémények kétszeri ellenőrzésére. Ebből következik, hogy nem a jogszabály szerint járt el a cég és így több ezer embert, intézményt megtévesztett, és ezzel felesleges károkat, kiadásokat okozott. A több mint tízezer kémény másodszori ellenőrzése, még ha darabonként 852 forintba is kerül (központi kéményeknél 144 Ft/m), ösz- szességében több millió forintot tesz ki. Ez megítélés kérdése, hogy sok vagy kevés, de Szabó István igazgató szavaival élve pont nem nevezhető jelentéktelennek. A szolgáltató által hivatkozott rossz műszaki állapotú kémények nem indokolják a gyakoribb munkavégzést, ugyanis a kémények ellenőrzése során esetleg feltárt hiányosságok esetén az előbb említett jogszabály pontosan előírja, hogy mi a szolgáltató teendője. Ilyen esetben írásban kell felD-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER az megtörténtre. Tehát kéményhiba észlelése nem indokolja a gyakoribb ellenőrzést, arra csak tűzveszély esetén kerülhet sor. Mik a feltételei? A 27/1996 (X. 30.) BM-rendelet részletesen szabályozza a szolgáltatás ellátásának rendjét — szögezte le Kovács Zoltán. E jogszabály lehetővé teszi a kötelezően előirt tisztítási (ellenőrzés) gyakoriságon felül is a kémények ellenőrzését, de ennek két feltétele van. Egyik feltétel a kémény tűzveszélyessége, másik pedig a gyakoribb tisztítás szükségességének írásban történő megindokolása, vagyis azt a kémény használójával el kell fogadtatni. Nem elfogadható az a magyarázat sem, hogy a darazsak, pókok okozta veszély miatt kell gyakrabban ellenőrizni a kéményeket. E jól hangzó problémafölvetés a szolgáltató magatartását sem befolyásolta, hiszen a kémények jelentős részében - tudomásom szerint - novemberben és decemberben tartották meg az ismételt ellenőrzéseket, és nem a fűtési szezon előtt. Az egyesített falú gyűjtőkémények problémája országos gond, amit nem lehet megoldani a gyakoribb ellenőrzéssel. A probléma a kémény kialakításának rendszerében van, amely ha százszor ellenőriznék, akkor is megmaradna. Arra a kérdésre, hogy „miképpen választják ki azokat az ingatlanokat, ahol szükséges a második ellenőrzés”, a szolgáltató nem adott választ. A sormunkakönyv- re való hivatkozás a kérdés tudatos félreértelmezése, hiszen az a kémények nyilvántartására és az elvégzett munka igazolására szolgál, és nem arra, hogy annak alapján megállapításra kerüljön az, hogy hol kell gyakrabban ellenőrizni. Az a véleményem, hogy ha bármilyen külső körülmény műszakilag indokolná a gázkémények évenkénti többszöri ellenőrzését, akkor ezt országosan egységesen szabályoznák. Az e témával kapcsolatos kis számú panaszbejelentés feltehetően csak azzal magyarázható, hogy a lakosság nincs tisztában a kéménysepréssel kapcsolatos jogszabályi előírásokkal, és megbízik a szolgáltató tisztességes magatartásában. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség véleménynyilvánításában hivatkozik a korábban említett rendeletre, de abból megtévesztő következtetést von le. Ugyanis a rendeletből nem lehet olyat kiolvasni, hogy „ha egy kémény az első alkalommal nem felelt meg minősítést kap, akkor az megalapozza a másodszori, vagy sokadszori ellenőrzést”. Gyakoribb ellenőrzést csak tűzbiztonsági érdekből lehet végezni, amely gázkémény esetében nem fordulhat elő, hiszen gázkéményből eredően soha tűz nem keletkezett, az fizikai lehetetlenség. Téves a felügyelőség azon félreérthető megjegyzése is, amit az értesítéssel kapcsolatban tett, ugyanis a rendeletben előírt különböző értesítési formákat a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás végzésével kapcsolatosan kell alkalmazni, amikor a szolgáltató házról házra járva végzi munkáját. Az ismételt munkavégzésről sajtón keresztül vagy kiplakátolva nem lehet értesíteni a lakókat, hiszen a második ellenőrzés nem mindenkit érint. Arról már nem is beszélve, hogy hol marad ilyen esetben a munkavégzés indoklása, ami ellen a rendelet szerint fellebbezni lehet. POCSAJI RICHARD A Magyar Gasztronómiáért Megyénkből még hárman vehettek át elismerést az ünnepségen. A Magyar Gasztronómiáért-diat Ítélték oda a gyulai Balogh Lászlónak, a Kézműves Cukrászat mestercukrászának és tulajdonosának, aki süteményeiben ötvözi a korszerű és a klasszikus izeket, s fagylaltjai sorával is hozzájárul a gasztronómia fejlődéséhez. Nevéhez fűződik a zeneszerző Erkel Ferencről elnevezett Erkekorta. A gyu- lai Szalai Ferenc főzőmester sok tájgasztronómiai versenyen ért el kimagasló helyezéseket lakoma elkészitésmódjával. Szabó János, a Hotel Fiume éttermének vezetője pedig a felszolgáló tanulók képzésével mutat példát a jövő szakemberei előtt. Három településen új MSZP-elnök Az MSZP helyi szervezetei a körös-sárréti körzetben is megtartották tisztújító taggyűléseiket. A térség tizenhárom településéből a pártnak nyolcban van önálló alapszervezete, s ebből a napokban három helyen (Körösladányban, Szeghalmon és Zsadányban) új elnököt választott a tagság. Körös-Sárrét Az MSZP azt szeretné, ha a jövőben minél több fiatal, valamint hölgy kötődne a párthoz. Bucsán Nagy Ferenc (vezetőségi tag: Nagy Ferencné és dr. Se- rester Zoltánná), Dévaványán Nagyné Dénes Mária (vezetőségi tag: Kiss Ferenc és Elek Imre), Füzesgyarmaton Nyári János (vezetőségi tag: Barna Lajos, Szöllősi Imre, Tőkés Miklós), Körösladányban Török Ernő (vezetőségi tag: Gál Péterné Hugyák Etelka, Rakovits Ignác), Okányban Szívós László (vezetőségi tag: Marton János és Pénzes Károly), Szeghalmon Kardos László (vezetőségi tag: Pócsik Gáborné, Hegyesi Zsuzsanna, Szabó István és Barna Gyula), Vésztőn Kaszai Mihály - aki 1989 óta helyi elnök (vezetőségi tag: Szabó Béláné és Szántó Jenő), Zsadányban Oszlács István (vezetőségi tag: Győri Imre, Verebi Lajosné és Sújtó Mariann) lett a párt helyi elnöke. Mind a nyolc alapszervezet kongresszusi küldöttnek Kovács Istvánt, megyei elnökségi tagnak Pálfi Endrét, a megyei szervezet pénzügyi ellenőrző bizottságába Csordás Máriát választotta meg. M. B. Gitárzene és vers teljes összhangban Az MDF a csatlakozás mellett Békéscsabán, a Lencsési Közösségi Ház Pódium estek sorozatában február .22- én, szombaton 16 órától Varga Zsolt gitárművész játszik, műsorának címe Az élet dolgai. Verset mond Fekete Mónika, a házigazda Takács Péter, a közösségi ház igazgatója. Békéscsaba A huszadik század magyar költőinek verseit - köztük a ma Gyulán élő Gál Áronét - közösen válogatták az előadók. Az élet dolgai című ösz- szeállítás rövidített változata a II. Gyulai Zenei Napok keretében nyáron a Százéves cukrászdában bemutatott műsornak. Lírai, romantikus gitárzene, a vers és a gitár teljes összhangban szólal meg. Fekete Mónika 1999-ben Ka- zinczy-díjat kapott, Szegeden főiskola hallgató. Varga Zsolt zenetanár, gitárművész, a Szendrey-Karper László Gitárzenekar vezetője, 1998-ban jelent meg Szerenád hat húron című lemeze különböző korok romantikus szerzeményeivel, ezekből a művekből csendül fel néhány a Fekete Mónikával közösen készített Többek között Karinthy Frigyes, József Attila, Szabó Lőrinc és Reményik CD-jén, illetve a szombati esten. ________n.k. Sándor versei szólalnak meg Az EU-n belül szabályozottság, védelmet jelentő jogrendszer Közeledik az Európai Unióhoz csatlakozásról szóló népszavazás. Az MDF Békés megyei elnöksége, amikor egyre veszélyesebb méreteket ölt a csatlakozás pártpolitikai, rövid távú érdekek által befolyásolt megítélése, szükségesnek tartja, hogy leszögezze álláspontját, amely azonos a párt országos elnökségének, választmányának véleményével — közölte dr. Erdmann Gyula megyei elnök. Békés megye A Magyar Demokrata Fórum szerint lehet, hogy nyílt volna mód a tárgyalások utolsó fázisában a jobb feltételek kiharcolására, a magyar érdekek - az agráraimtól a határon túli magyarokig - keményebb képviseletére. Lehet, hogy az EU U- letékesei szűkkeblűek Magyarországgal és hátrányosabb helyzetben kezdi majd életét az unióban, mint például annak idején Portugália vagy Írország. S az is lehet, hogy egyes brüsszeli főtisztviselők tájékozatlanok, az viszont bizonyos, hogy az EU-n belül szabályozottság, védelmet is jelentő jogrendszer érvényesül, míg egy unión kívül maradó Magyarország védelem nélkül álló, a farkastörvényeknek teljesen kiszolgáltatott állapotban lenne vadászterülete a nemzetközi, az érdekeit figyelmen kívül hagyó tőkének. A csatlakozott országokban épp a hátrányos helyzetű térségek jártak a legjobban. Az MDF a belépés híve, április 12-én részvételre és igen mondására ösztönöz. Ugyanakkor elvárják a kormánytól, hogy a csatlakozásig mindent tegyen meg azért, hogy tájékozottam felkészülten legyen az ország az EU tagja. Azt is elvárják a kormánytól, hogy a magyar nemzeti érdekeket soha ne tévessze szem elől, azok minél teljesebb érvényesítésére törekedjen, utasítsa vissza a tájékozatlanságból, felületességből, a félrevezetett- ségből fakadó megnyilvánulásokat. A kedvezménytörvény felhígítása, elértéktelenítése veszélyes kormánypárti politika, ahogyan káros a nemzeti érdekre, önbecsülésre az Erdély elszakításának román ünnepén történt Medgyessy- Nastase koccintás, mert csökkenti a csatlakozás melletti pozitív hangulatot. Európába, de magyarként, önérzetesen, érdekeinket soha fel nem adva! - fogalmazott dr. Erdmann Gyula. _________$z. m. A magyar szakács „Oscart”, a Venesz József- díjat vehette át Budapesten Prohászka Béla, a gyulai Hunguest Erkel Hotel executive séfje, az életműdíjnak számító Schnitta Sámuel-díjat pedig Andó Tamás, a békéscsabai Fiume Rt. vezérigazgatója. A magyar gasztronómiai élet két legmagasabb díját Unger Károly, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke és Dömötör Miklós alelnök adta át az Atryum Hyatt báltermében február 10-én rendezett ünnepségen. Gyula—Békéscsaba Venesz József szakács, tanár, séf a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség első elnöke volt 1968- tól. Ahogyan a szakmai körökben mondják, ő írta a „szakácsbibliát”, melyből máig oktatnak, a szakácsok ebből a könyvből kalkulálják az étel nyersanyagmennyiségét. A Venesz József- díjat 1989-ben alapította a szakács- és cukrászszövetség. A díjat három kategóriában adják ki évente. Az első kategóriában azoknak a szakácsoknak és cukrászoknak, akiknek szakmai pályafutása iskolateremtő, a másodikban azoknak, akik közhasznú tevékenységükkel segítették a magyar vendéglátás fejlődését, támogatták a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség szakmai törekvéseit, míg a harmadik kategóriában külföldi gasztronómia szövetség elnökét ismerik el. A Schnitta Sámuel- díjat 1998-ban alapították a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség éttermi szekciójában. A névadó felszolgáló, éttermi szakember volt, könyvéből tanítják a felszolgálókat. Mindkét díj odaítéléséről a gasztronómiai szövetség intézőbizottsága és a 13 megyei szervezet elnöke dönt szavazataival. A magyar szakács „Oscar” életműdíj is egyben. Legfiatalabb birtokosa a gyulai Prohászka Béla, aki az első kategóriában vehette át a hazai legrangosabb szakmai elismerést. — Minden szakács álma, hogy a magyar „Oscart” megkapja — fogalmazott Prohászka Béla, aki a szakmában, a versenyeken elért eredményeinek tulajdonítja a díjat. A gasztronómiai világszövetség mind a 68 tagországában elismerik a kitüntetést, amint a magyar gasztronómiát is. Prohászka Béla 1982-ben szakácstanulóként kezdte a pályát. A díj átvétele után arra törekszik, hogy az elismerés az ételek színvonalában is tükröződjön. Személyében az első Békés megyeit tüntették ki Venesz József-díjjal. Az életműdíjnak számító Schnitta Sámuel-díjat elsőként vehette át 1998- ban a gyulai Parászka Tivadar vendéglátó szakember, most másodikként megyénkből Andó Tamás, a Fiume Rt. vezérigazgatója. Andó Tamás 1966- ban kezdte tanulóként pályáját. Úgy véli, a díj odaítélésével figyelemmel voltak eddigi munkájára a magyar éttermi kultúrában. Irányításával a Hotel Fiume eljutott oda, ahová egy háromcsillagos szállodának kell. Ez idő alatt kapta meg a hotel a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség védnöki tábláját. Továbbra is mindent szeretne megtenni a magyar gasztronómiáért. __________________________________________«ŐK« MAKÓIT Prohászka Béla a Venesz József-díjjal, amely szakácsot ábrázoló bronzszobor D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Andó Tamást Schnitta Sámuetdíjjal tüntették ki
