Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-18 / 41. szám

EURÓPAI UNIÓ 2003. FEBRUÁR 18., KEDD - 7. OLDAL Minden ágazat sikeres lehet Magyarország számára ked­vezően zárultak a mezőgaz­dasági tárgyalások. Ennek ré­vén megfelelő mozgástér áll majd rendelkezésünkre, hogy a csatlakozás után előnyein­ket érvényre tudjuk juttatni az Európai Unió piacán — nyilatkozta lapunk kérdésére Vajda László, az FVM Európai Integrációs Főosztályának ve­zetője, akit egy tótkomlósi mezőgazdasági fórum után kértünk beszélgetésre.- Melyek azok a mezőgazdasági ágazatok, amelyek várhatóan sike­resek lesznek az európai uniós csat­lakozás után, illetve melyek készül­hetnek a vesztesek táborába?- Véleményem szerint a ma­gyar mezőgazdaságnak egyetlen ágazata sincs eleve kudarcra ítél­ve, akár a sertéstenyésztésről vagy a paradicsomtermelésről van szó. A magyar termelőknek minden területen esélyük van ar­ra, hogy megállják a helyüket az Európai Unió agrárpiacán. Ter­mészetesen vannak olyan ágaza­tok, amelyek nyugodtabb szívvel nézhetnek a csatlakozás .elé. Ide tartoznak a gabonatermelők, az olajosmag-termelők vagy a szar­vasmarha-szektor is, melyben különösen a húsmarha- előállításnál lesznek a termelőket kedvező helyzetbe hozó árelő­nyök. Jó eséllyel indulhatnak az uniós „versenyben” a gyümölcs- termesztők, a szőlő- és borágazat is. A sertés- és baromfiágazatban nagy a verseny az unióban, a ma­gyarországi árak lényegében már elérték a közösségi árakat. Amint említettem, ezen ágazatok sin­csenek kudarcra ítélve, de min­denképpen nehezebb dolguk lesz a gazdálkodóknak.- Az uniós csatlakozás után mit tegyenek a termelők a hazai piac megtartása érdekében?- A magyar termékek legfon­tosabb fogyasztói köre továbbra is a hazai lakosság lesz, hiszen mi ismerjük legjobban e termé­keket, az itteni gazdálkodók áll­nak legközelebb a fogyasztók­hoz. A verseny azonban minden­képpen fokozódik. A kormány a rendelkezésére álló eszközökkel segíti majd a gazdálkodókat a ha­zai piac megtartásában, elősegíti, hogy a hazai fogyasztók minél jobban megismerjék a hazai ter­mékeket. Itt most ne a Vásároljon hazai terméket! akcióra gondol­janak. Példát említve: a magyar hús- és tejtermékek kiváló minő­ségére hívjuk majd fel a fogyasz­tók figyelmét. A termelőknek pe­dig a saját eszközeikkel kell a fo­gyasztók kegyeiért küzdeniük: továbbra is jó minőségű, jóízű terméket kell előállítaniuk, még­hozzá kedvező áron, hogy a fo­gyasztóknak eszükbe se jusson más termékeket kipróbálni.- A csatlakozás után nálunk is kell, hogy működjön az Euró­pai Unió mezőgazdasági intéz­ményrendszere.- Aki úgy gondolta, hogy ná­lunk a mezőgazdaság meglehető­sen bürokratikus, készüljön fel arra, hogy az Európai Unióban sokkal nagyobb lesz a bürokrá­cia. Az európai uniós támogatá­sokkal kapcsolatos feladatokat egy központi, 1000 fős szervezet bonyolítja majd le, amelynek sok eleme már ma is rendelkezésre áll. 2004 májusáig azonban még több száz főt kell felvennünk és kiképeznünk, hogy mindenben megfeleljünk az elvárásoknak — tudtuk meg Vajda Lászlótól. ______ K. E. NY OMÓS ÉRV (BOROS BÉLA KARIKATÚRÁJA) Magyar kertészek sorsfordulója A termelői biztonságot csak a minőség biztosítja Az első osztályú terméknek többek között épnek, egészségesnek, tisztának, friss megjelenésűnek, megfelelően érettnek és nem utolsó­sorban fejlettnek kell lennie. (Archív felvétel a 2001. évi medgyesegyházi dinnyefesztiválról) Az uniós csatlakozás előtt a magyar zöldség- és gyümölcstermelők számára a legnagyobb fejfá­jást az EU-ban alkalmazott minőségi követelmé­nyekhez való igazodás jelenti. Bár az unió ker­tészeket érintő piacszabályozása más ágazatok­hoz képest laza — nincsenek termelési, támoga­tási kvóták, az áru korlátozás nélkül forgalmaz­ható, ha a minőségi előírásoknak megfelel —, de a szabályozók megismerésére a termelőknek és a kereskedőknek is fel kell készülni. Dél-Alföld A zöldség- és gyümölcstermesztés uniós piacsza­bályozáshoz kapcsolódó minőségi előírások jelen­tőségéről a napokban Selmeczi Tamás, a Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás Zöldség-gyümölcs Minőségellenőrzési Koordináci­ós Központ osztály- vezető főmérnöké és Szabó József, a Magyar Zöldség­gyümölcs Szakma­közi Szervezet el­nöke tartott tájékoz­tatót Nagybán- hegyesen a dél-al­földi termelők köré­ben. — Az európai uniós előírás a ter­melőt minőségileg kielégítő termék­előállításra készteti, amely megköny- nyíti a kereskedő számára, hogy az árut megítélhesse. A fogyasztók részé­re szintén elkülönített és összehasonlító bírálatot biztosít, nem utolsó sorban védi a piacot a nem megfelelő minőségű termékektől. Az előírások kü­lön kezelik a friss fogyasztásra és az ipari feldolgo­zásra szánt árut - fogalmazott Selmeczi Tamás. Az EU mintegy 40, fontos zöldség- és gyü­mölcsfaj esetében tette kötelezővé a minőségi előírások alkalmazását. Ez a jövőben tovább bő­vül. így kereskedelmi forgalomba csak ennek megfelelő áru kerülhet, és a magyar termelőkre is érvényes lesz. Az előírások egyaránt vonatkoz­nak az unióban megtermelt, az importált és az exportált termékekre. Az évek alatt máig kiala­kult rendeleteket vette át a Magyar Élelmiszer­könyv, melynek előírásai megegyeznek az unió­sokkal. Ezt a magyar termelőknek, mint kézi­könyvet ismerniük, a leírtakat alkalmazniuk kell, ha piacon kívánnak maradni. — A Magyar Élelmiszerkönyv hat fejezetre tago­lódik. Elsőként meghatározza magát a terméket, majd az adott osztályokra vonatkozó minimum- követelményeket. A kötelező előírás tartalmazza a termékre jellemző méreteket, illetve a megenge­dett eltéréseket. A külső megjelenés előírásai az egyöntetűséget, a megjelölést (címkézést) és cso­magolást foglalják magukban. Ez legalább olyan fontos, mint maga a termék. A szigorú követelmé­nyek értelmében az első osztályú árunak épnek, egészségesnek, tisztának, friss megjelenésűnek, kártevőktől és azok kártételétől (rágás­nyom), betegség nyomaitól (foltok) mentesnek, továb­bá nem természe­tes felületi nedves­ségtől, idegen szag­tól, íztől is mentes­nek, megfelelően érettnek, fejlettnek kell lennie. Mindez független attól, hogy hagymáról, paprikáról, dinnyé­ről vagy más kerté­szeti növényről van-e szó — mond­ta a főmérnök. - Mint látható, az előírások elsősor­ban az áru küllemével és nem a béltartalmával foglalkoznak. A káros növényvédelmi anyagok feltárása pedig az általános élelmiszer-ellenőrző vizsgálatok feladata. A friss fogyasztásra szánt gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szóló rende­let értelmében 2000 novemberétől az import és a belföldi áru minőségellenőrzése is megkezdő­dött. A magyar ellenőrző szervek által kiadott bi­zonyítványok elismertek és elfogadottak az unió­ban. HALASI MÁRIA Aki lelép, tönkremegy — Az unióba lépve más körülmények, más szabályozók vonatkoznak a zöldség- és gyümölcstermelőkre. Az EU- piacszabályozás egyetlen kulcsszava a minőség! Régóta mondjuk idehaza, hogy minőséget kell termelni, de en­nek fontossága 2004 után a többszörösére nő. Be kell látnunk, hogy ezután nem elég a Trabant hátuljába bepa­kolt áruval elindulni a nagybani piacra, mert a szabványok betartását a belföldi piacon is garantálnunk kell. Másrészt a vámok megszűnésével - piacunk védelmében - az im­portált termékektől is meg kell követelni az előírásokat — hangoztatta Szabó József. Az előírás azt mondja: piacon maradhat mindenki és annyit termel, amennyit akar, ha az elvárásoknak meg tud felelni. Az unió egyik pozitívuma a kertészet terén, hogy védi az áru előállítóját, valamint a szabályozás több évre szól és kiszámítható. Emellett a termelői szervezethez tartozók (de csak azok!) megfelelő támogatást kapnak. Keskeny és rögös utca ez, de aki le­lép, tönkremegy - vélekedett az elnök. Az EU-oldal a Külügyminisz­térium támogatásává készült. Nézőpont Az igényességet megbecsülik Magyaror­szág 2004 májusában — más álla­mokkal együtt — be­lép az Euró­pai Unióba. Állandó ro­vatunkban ismert, neves személyisége­ket kérdezünk a témáról. Ez­úttal dr. Bukovinszky Lász­lót (képünkön), a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazda- sági Víz- és Környezetgaz­dálkodási Főiskolai Karának főigazgatóját kerestük meg kérdéseinkkel. — Immár elértünk arra a szintre, hogy versenyképesen csatlakoz­hatunk az európai uniós államok közösségéhez. A nyugati fejlett demokráciához tartozás, az a gazdasági teljesítmény, amivel ezek az országok előttünk jár­nak, komoly húzóerőt jelent. Bi­zakodó vagyok. Úgy gondolom, a következő évtizedben dinami­kus fejlődés elé néz Magyaror­szág — fogalmazott a főigazgató. — Hogy a személyes életemben mit várok? A hivatásomban kitű­zött célok és az egyéni boldogu­lás, a személyes sikerek nehezen elválaszthatók. Ezek a dolgok a gyermekeim szemléletében is szorosan összekapcsolódnak, és remélem, az unokáim is így gon­dolkodnak majd. Az Európai Unió az igényes és a következe­tes munkát megbecsüli, ami a társadalmi haszna mellett az egyén boldogulásában is meg­mutatkozik. Számomra mindez rokon­szenves, ugyanakkor látni kell azt is, miben vár többet és mást az ál­lamszövetség. Nagy kihívás ez mindannyiunknak, ami nemcsak teljesítményben kíván újat, de szemléletben is. Elkerülhetetlen lesz a szemléletváltozás, a súly­pontok megváltoztatása és elke­rülhetetlen lesz bizonyos komp­romisszum is. Kompromisszum­késznek kell lennünk. Amennyi­ben a kihívásnak sikerül megfe­lelni, egyén és közösség boldo­gabb jövő elé néz. Többet ér egy szónál Európai uniós sorozatunkban to­vábbra is a mezőgazdaság áll a középpontban. Jövő heti uniós oldalunkon szintén agrárkérdé­sekben igyekszünk tájékoztatást nyújtani. Tervezett témáink kö­zött részletesen foglalkozunk az­zal, miért ajánlott az Európai Uni­óban gyeptermeléssel foglalkoz­ni. E témáról Tóth Péter, az Agrár Európa Consulting Kft. ügyveze­tő igazgatója fejti ki a véleményét. Nem kevésbé fontos az agrárága­zat résztvevői számára, hogy a jö­vőben milyen pályázati formák, szempontok és hitellehetőségek állnak a szektorbeliek rendelke­zésére. Várjuk olvasóink kérdése­it, véleményeit e témakörökkel, illetve általában az uniós csatla­kozással kapcsolatban. Címeink: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4., e-mail: szerk.bekes@axels.hu. Kérjük, a küldeményre írják rá: Európai Unió. _______________(E) Me gyénkből a mezőgazdasági vállalkozások beruházásai­nak támogatására, valamint a vidéki infrastruktúra fejlesz­tésére és javítására 40 pályá­zat érkezett be Szegedre, a SAPARD dél-alföldi regionális irodájába. A pályázatokat vár­hatóan március végéig bírál­ják el, időközben új pályáza­tokat írnak ki. Az úgynevezett előcsatlakozási segélyprogramok egyike a SAPARD, mely az Európai Unió­hoz csatlakozni kívánó közép- és kelet-európai országokban a me­zőgazdaság- és a vidékfejlesztés területén kezdeményezett, a csat­lakozást előkészítő intézkedések közösségi támogatása a felkészü­lési időszakban. A SAPARD- program célja az agrárgazdaság versenyképességének növelése, a mezőgazdasági tevékenységből származó káros környezeti hatá­sok csökkentése. Célja emellett, Fogalmak, kérdések, vélemények SAPARD: elegendőek a források Legtöbb pályázat az infrastruktúra fejlesztésére, javítására hogy elősegítse a vidéki térségek adaptációs képességét, munkahe­lyeket teremtsen és tartson meg, felkészítse a tagjelölt országokat az úgynevezett strukturális ala­pok fogadására. A SAPARD-program hazánk­ban tavaly indult be, és három té­makörben - mezőgazdasági vál­lalkozások beruházásának támo­gatása, mezőgazdasági és halásza- ti termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése, vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítá­sa - lehetett páyázni. Az első és harmadik témakör pá­lyázatát a SAPARD dél-alföldi regionális irodájához, a második témakörét pedig Bu­dapestre kellett be­nyújtani. Szegedre a régióból - mely magában fogiája Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyét - 171 páyázat futott be a novemberi, ületve decemberi ha­táridőkig, ebből 40 volt Békés me­gyei. Budapestre a régióból össze­sen 63 pályázat érkezett. Géczi Lajosné, a SAPARD dél-al- földi regionális irodájának vezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy országosan az első páyázati cik­lusra 26 milliárd forint áll rendelke­zésre. Ez a forrás elégséges, ugyan­is hazánkban 24 milliárd forintos SAPARD-támogatásra páyáztak. — Sajnos, a hozzánk beérkezett 171 páyázat mindegyikét vissza kellett küldeni először hiánypót­lásra — közölte hangsúlyozta, hogy a hiánypótlá­sokat követően kezdődhetett a feldolgozás. Várhatóan március végéig bíráják el a pályázatokat, melyek egy részénél még mindig akadnak hiányosságok. A közel­jövőben ugyanakkor má meghir­detik az idei évi pályázati lehető­A SAPARD DÉL ALFÖLDI IRODÁJÁHOZ BEÉRKEZETT MEGYÉNKBEN PÁLYÁZATOK MEGOSZLÁSA: Vidéki infrastruktúra fejlesztésére, javítására: Állattartást szolgáló épületek létesítésére, felújítására: Egyéb gazdasági épületek létesítésére, felújítására: Gépberuházásra: ________________ az irodavezető.- A legjellem­zőbb gond az volt, hogy két példányban ­eredeti és másolat - kellett visz- szaküldeni a pályázati egységcso­magokat, és a kettő sok esetben nem egyezett. Többen nem töltöt­ték ki az adatlapot vagy azt nem rakták bele a pályá­zatba. Előfordult olyan is, hogy hiá­nyoztak a szüksé­ges szakhatósági igazolások. Géczi Lajosné 27 8 1 4 Dél-alföldi regionális iroda 6721 Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4. Telefon: 06 (62) 551-188, fax: 06 (62) 551-189 ségeket. Ezek témakörei informá­cióink szerint némi változtatással szinte ugyanazok lesznek, mint a tavalyiak voltak. A szegedi iroda vezetője el­mondta: a pályázati kiírást közli majd az FVM Értesítője, a Magyar Mezőgazdaság című lap és letölt­hető lesz az internetről is, mégpe­dig a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium honlap­iáról._____________NYEMCSOK LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents