Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-17 / 40. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2003. Február 17., hétfő Bát-összefoglaló Morzsolódó árak Budapest A Budapesti Árutőzsde ga­bonapiacán az elmúlt héten összesen 1,4 milliárd forint értékű áruval kereskedtek a brókerek, míg a határidős devizapiacon 2,7 milliárd forintos forgalmat regiszt­rált a tőzsde - derült ki a BÁT hét végi összefoglaló jelentéséből. A kukoricapiacon az ótermésű lejáratok árfolyamai csökken­tek, a többi termin stabil ma­radt. A március 350 forinttal, 22 300 forintra gyengült. A bú­zalejáratok szintén alacsonyab­ban zártak. A márciusi jegyzésű kenyérnek való 23 900 forintra esett vissza. Az extrabúza érté­ke 23 700 forint maradt. A takar­mánybúza egy határidőre erő­södött, márciusra 22000 ezer forintért lehetett jegyezni. A ta­karmányárpát ugyanerre a ha­táridőre 19 700, az olajnaprafor­gót 60 000 forintért kínálták az alkuszok. Az ammónium-nitrát márciusi ára 41600 forint volt. A határidős pénzpiacon az euró volt a legkeresettebb. A kö­zös európai valuta ára négy ha­táridőre csökkent, a márciusi 245,37 forintot ért. A dollár márciusi elszámolóértéke 227 forint volt. A zöldhasú áprilisra 229,20 forintra drágult. A feb­ruári lejáratú japán jen elszá­molóára 189, a márciusi lejáratú svájci frank 168,50, a cseh ko­rona 7,89, a zloty 23,70 forintot ért.- ÚJVÁRI ­_______________HÍREK ______________ BÁ BOLNA. A Bábolna Nemze­ti Ménesbirtok Rt. a múlt évben a tervezettnél kisebb, 1,7 mil­liárd forintos árbevétel ért el. Az elmaradás oka - Szőts István, a társaság szóvivője sze­rint - a lóértékesítésben Euró- pa-szerte mutatkozó túlkínálat, s az ebből fakadó alacsony ár volt. Az idén a korábbinál nagyobb bevételt remélnek az idegenforgalomból és a lovas programokból, europress CSATLAKOZÁS. A magyar társadalomnak nincs oka arra, hogy jobban tartson az európai uniós csatlakozástól, a nagytér­ségi versenyben való szereplés­től, mint térségi történelmi sorstársainknak - mondta Kádár Béla, a Magyar Közgaz­dasági Társaság elnöke. Kádár Béla kifejtette: minden közgaz­dász tudja, hogy a viszonylagos versenyképességi előnyök dön­tik el, melyik ország tud sikere­sebben felzárkózni, teljesít­ményt javítani, jövedelmet gya­rapítani, problémákat megolda­ni, márpedig ezekben Magyar- ország meghaladja csatlakozás előtt áló társait, mti ADOTTSÁGOK. Magyarorszá­gon meg kell kezdeni a termé­szetes adottságok hasznosítását - hangzott el a megújuló ener­giahasznosítással foglalkozó konferencián. A vissza nem térítendő állami támogatási for­rásokra kiírt 23-féle szakmi­nisztériumi pályázat közül 9 a megújuló energiaforrásokat, az energiatakarékosságot érinti, mti ÁFAFIZETÉS. Az éves beval­lást választó vállalkozásoknak legkésőbb ma kell bevallaniuk, és ha szükséges, befizetniük ál­talános forgalmiadó- (áfa) tarto­zásukat. A hatályos törvényi előírás szerint a határidő feb­ruár 15., mivel azonban ez a nap 2003-ban szombatra esett, a határidő ilyenkor kitoló­dik az azt követő első munka­napra. Ugyanez vonatkozik az egyéni vállalkozókra és az áfafizetésre kötelezett ma- gánszemélyekre is. mti _________■ Áf aköteles közös képviselők Jelentett a három nagy A lakásszövetkezetek által közös költségként beszedett pénzt januártól nem teljes egészében terheli 25 százalékos áfa - mondta lapunknak Burány Sándor, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. Budapest Kifejtette: a közműdíjak, például az áram-, a vízszolgáltatás vagy a szemétszállítás költsége eddig is tartalmazott 12 százalék áfát, a felújítási alapba helyezett pénzt a korábbiakhoz hasonlóan most sem terheli áfa. Csak a közös kép­viselet kerül át a tárgyi adómen­tes körből az általános áfakulcs alá, amely egyebek mellett a kar­bantartói tevékenységek költsé­geit foglalja magában - ezt nem csak akkor kell kifizetni, ha vele külső vállalkozást bíznak meg, hanem akkor is, ha a szövetkezet végzi el. E tételek a lakószövetke­zeti költségek 15-25 százalékát teszik ki, így az új áfateher keve­sebb mint 5 százalékkal növeli a lakók költségeit. Az Országgyűlés várhatóan március 17-ig fogadja el az adó­törvények küszöbön álló módosí­tását, amelyek egyebek mellett biztosítják, hogy a magánszemé­lyek azonos mértékű adójóváírást élvezzenek attól függetlenül, hogy az adóéven belül milyen el­oszlásban szerezték meg a jöve­delmüket. Ezért az érintett adó­zóknak e parlamenti döntést ér­demes megvárniuk az szja-beval­lás benyújtásával, amelynek vég­ső határideje március 20. - mond­ta Burány Sándor az Europress kérdésére válaszolva. Mint kifej­tette, a korrekció az eredeti szja- nyomtatvány felhasználásával el­végezhető, csak az adójóváírás számítási módja változik a kitöl­tési útmutatóban foglaltakhoz ké­pest. (A módosított törvény ki­mondja majd, hogy az adójóvá­írás egész adóévre számított ösz- szege nem lehet kevesebb a meg­szerzett bér 10 százalékánál, illet­ve jogosultsági hónaponként leg­feljebb 3000 forintnál.) A változás viszonylag szűk kört érint, ám aki a korábbi számítási mód szerint rosszabbul járna, és az ez alapján készült szja-bevallását már bead­ta - az utólagos korrekció lehető- ségével is élhet. dóczy László Budapest A Matáv 4. negyedévének ered­ményessége az elemzői várako­zásoknak megfelelően alakult, a cég nettó profitja 9,952 millió fo­rint lett. A telefoncég eredménye továbbra is stabil. Üzemi ered­ményét tekintve a Matáv csaló­dást okozott, a 21,309 millió fo­rintos operatív profit jóval elma­rad az elemzői konszenzustól. Kedvező gyorsjelentést adott ki a Mól 2002 utolsó negyedévé­re. A nettó eredmény csaknem háromszorosa lett a vártnak, 11 milliárd forintot tett ki. Az OTP Bank Rt. piaci helyze­te, ügyfélszáma és eredménye egyaránt javult a 2002. évben - mondta Spéder Zoltán alelnök a társaság tőzsdei gyorsjelentését ismertetve. Az OTP tavalyi adó­zás előtti eredménye 58,1 mil­liárd forint volt, ami 22,7 száza­lékkal haladta meg a 2001-es eredményt, s a várakozásoknál is kedvezőbben alakult. (A teljes konszern adózás előtti eredmé­nye 68 milliárd forint volt, ami 18,6 százalékos növekedés.) A bank összes kintlévősége 1234,7 milliárd forintot tett ki, az ügyfél­források pedig 2011 milliárd fo­rintra rúgtak. A lakáshitelek 40,8 százalékkal, 212,4 milliárd forint­ra emelkedtek. Lemezkalauz ökoturistáknak Máshol olcsóbb a távfűtés A távfűtés költségei talán legjobban a nagycsaládosokat sújtják. Ha a kimutatásokat vizsgáljuk, szembetűnik, hogy amíg a győriek havi 5000 forintot fizetnek azért, hogy kellő meleg legyen a lakásukban, addig a többi város 55-60 négy­zetméteres lakásaiban havi 8-10 ezer, sőt van, ahol 11 ezer fo­rintot fizetnek. Budapest A Győri Hőszolgáltató Kft. az or­szág egyik legnagyobb hőszolgál­tató rendszere. A fél várost fűtik és látják el meleg vízzel, az ország­ban a legolcsóbban. Mi a titok? - kérdeztük Nagy Ferencet, a Győri Hőszolgáltató Kft. főmérnökét.- Nem beszélhetünk csodáról. Mi mindig is állítottuk, hogy az energia- és a fűtési díj csökkenté­séért a hőszolgáltató tehet a leg­többet. Évek során elértük, hogy nem foglalkozunk mással, mint hőenergia-termeléssel és -szolgál­tatással. Birtokunkban van a fűtő­mű, a távvezeték-hálózat és a fo­gyasztói hőközpontok nagy része. Fűtőművünk fűtőolajjal vagy gáz­zal is működik, így mindig az ol­csóbb tüzelőanyagot használhat­juk. Amióta a távhőtörvény életbe lépett, folyamatosan telepítjük a mérőket az épületek alatt, ezzel már lépcsőházanként tudunk fo­gyasztást mérni. Mindezt sok év alatt értük el, mert a nyereségün­ket minden évben fejlesztésre for­dítottuk. Az olcsóbb távhőszolgál­tatás érdekében 20 éve, hacsak nincs farkasordító hideg, hajnalig A Győrhő Kft. 1993. január 1-jével ala­kult önkormányzati vállalatból önkor­mányzati tulajdonú kft.-vé. Az alapítási vagyont 750 millió forint nagyságrend­ben határozták meg a korábbi nettó eszközérték alapján. (A fűtőművi beren­dezések 1995. december 31-i vagyon­értéke 200 millió forint volt, amely je­lentősen elmaradt az újra-elöállftási ér­téktől.) A cég a fűtőművi hőtermelésen, illetve gőzkiadáson kívül a forró vizes távhőelosztó hálózatot és a hőközpon­tokat is üzemelteti, a fogyasztók részé­re fűtési és használati melegvíz-szolgál­tatást végez, de van négy fogyasztója, amelyeket gőz hőhordozóval szolgál ki. lekapcsoljuk a fűtést, hogy ezzel is csökkentsük a lakosság fűtésre fordított költségeit. . ______SaZZZl'JtA-.________l«>6* Drá va mente A Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) Dráva menti terüle­teinek ökoturisztikai kíná­lata cd-re került. Valamennyi bemutatóhely, tanösvény sze­repel benne, s több mint két­ezer fotó mutatja be a látniva­lókat. Készítői szerint hason­ló hazai természetvédelmi ki­advány még nem jelent meg. Borián György, a környezetgaz­dálkodási intézet munkatársa elmondta: a DDNP tette a legtöb­bet a Dráva menti idegenforgalom fejlesztéséért; bemutatóhelyek, kirándulóutak sorát teremtette meg a térségben. Mindehhez több vállalkozás kapcsolódhatott, meg­élhetést biztosítva az itt élőknek. Ezt a folyamatot, az ökoturizmus kialakulását szolgálja ennek a le­meznek a kiadása is.- Rendkívül friss anyagot sike­rült összeállítanunk, már a 2003- as információk is szerepelnek benne. A térségben található vala­mennyi természetvédelmi bemu­tatóhelyet, kerékpárutat, túra­útvonalat feltüntettük, köztük azokat is, amelyeknek kialakítása idén fejeződik be. Megtalálhatóak a vízitúrák útvonalai és a kikötő­helyek, s részletes tájékoztató ké­szült a védett területekről, azok természeti értékeiről. A térségben lévő települések bemutatása sem maradt le, a falvakban található látnivalóktól a szállás- és étkezési lehetőségekig minden információ megtalálható a lemezen. Felkerültek a Dráva-monitoring eddigi tapasztalatai is. A folyó be­mutatása mellett a természet- védelmi és határrendészeti jog­szabályok is megtalálhatók. Az ingyenes lemezt a DDNP munkatársai készítették, s első­sorban iskolákhoz, önkormány­zatokhoz szeretnék eljuttatni, de jó hasznára lehet mindenkinek, aki kíváncsi a Duna-Dráva Nem­zeti Park Dráva menti látnivalóira. ___ HAGY LÁSZLÓ A k edvezményes adó esete Budapest Az Európai Könyvkereskedők Szövetsége (EBF) a könyvekre kirótt áfa harmonizálásán dolgozik, s mint megtudtuk, az EBF tagja a Magyar Könyv­kiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) is. Ha­zánkban rendkívül magas, 12 százalékos áfa terheli a köny­veket, miközben számos eu­rópai országban 0 százalékos ez a ráta. A magyar egyesülés bő hét éve küzd azért, hogy alacsonyabb legyen a könyv­vásárlókat sújtó adó. Az Európai Unió több tagországá­ban egyáltalán nem terheli áfa a könyveket. Az adókulcs egyedül Dániában magasabb, mint ná­lunk: 25 százalék. Ha ezen északi országot figyelembe vesszük, ak­kor is csak 6,2 százalék az átlagos adókulcs az EU-ban, ha meg Dáni­át kivesszük az adatsorból, akkor az átlag alig haladja meg a 4 száza­lékot. Az Európai Könyvkereske­dők Szövetsége a kulcsok harmo­nizálásán dolgozik, s 5 százalékos kedvezményes ráta alkalmazását tervezi például a könyvekre. Az EBF-tag Magyar Könyvki­adók és Könyvterjesztők Egyesü­lésének igazgatója, Zentai Péter László a Világgazdaságnak azt mondta: az egyesülés bő hét éve küzd azért, hogy mérséklődjék a kiugróan magas adó. Eddig csak azt sikerült elérniük, hogy 1999- ben 0 százalékos lett a közoktatá­si tankönyvek adókulcsa. Ha meg­nézzük az EU tagországait, azt lát­juk, hogy Dánia kivételével nincs olyan, amelyben a könyvek áfája elérné a magyarországi 12 szá­zalékot. De Lengyelországban, Oroszországban és Romániában is 0 százalék, Csehországban és Észtországban 5, Szlovákiában 6, Szlovéniában pedig 8 százalék a könyvek áfája. A magyarországi 12 százalékos kulcs mellett az is kész csoda, hogy 1997 óta folya­matosan, minden esztendőben az inflációt meghaladó mértékben növekedett a hazai könyvpiac. Az sem lehet érv a magas áfa mellett, hogy a kommersz könyvek vásár­lóit segítené az adó mérséklése, hiszen ez a hazai könyvforgalom alig 20 százalékát teszi ki. Zentai Péter László elmondta, hogy az új kormány hivatalba lépésekor öt pontba foglalt javaslatot juttattak el Görgey Gábornak, a nemzeti kulturális örökség miniszterének. Ebből az 1. pont volt az áfa mér­séklése, amiről többször tárgyal­tak már a tárca vezetőivel. Mivel Görgey Gábor támogatja a javas­latot, a sor a Pénzügyminisztériu­mon van. Az NKÖM vezetői azt ígérték, hogy a 2004. évi adótörvé­nyek módosításakor mindent megtesznek azért, hogy a nyomta­tott könyveket terhelő 12 százalé­kos adókulcs az EU átlagára, azaz 5-6 százalékra csökkenjen. Az egyesülés javaslatai között szerepelt, hogy bővítse a miniszté­rium a kedvezményes kamatozá­sú könyvszakmai hitel támogatási keretét. Ezt a támogatást Magyar Bálint kulturális-oktatási minisz­tersége idején vezették be, s a lé­nyege az volt, hogy egy erre a cél­ra elkülönített pénzalapból a tárca átvállalja a könyvkiadók és a ke­reskedők bankhitelkamatainak a felét. Sok kiadó ugyanis krónikus for­ráshiánnyal küszködik, s miköz­ben egy könyv elkészülte után általában 30 napon belül ki kell fizetnie a nyomdaszámlát, a köny­vek eladása hónapokig tarthat, a bevétel tehát lassan csordogál. En­nek áthidalásában sokat segített a kedvezményes kamatozású hitel, amelynél a kamatok felét átvállal­ta a kulturális tárca. Az előző kor­mányzat radikálisan csökkentette Polcra kerülhetnek végre az erre fordítható minisztériumi keretet, most viszont a kulturális tárca fölemelte a hitelkamat támo­gatási keretét az MKKE által kért 60 millió forintra. Ami reális hitel­keret, ha a könyvpiac évi összfor­galmát nézzük. Az ötpontos javas­latban szerepelt az is, hogy töröl­jék el a Nemzeti Kulturális Alap­programba (NKA) minden könyv után befizetendő 1 százalékos kul­turális járulékfizetési kötelezettsé­get. Az egyesülés kimutatásai sze­rint a hazai könyvkiadás az NKA 10 esztendeje alatt több járulékot fizetett be, mint amennyit külön­féle pályázatokon elnyerhetett. Ez pedig azt jelenti, hogy a többletbe­fizetéssel maga az anyagi segítség­re szoruló könyvkiadás támoga­tott más ágazatot is. A kulturális tárca vezetői azt ígérték: a 2004. évi költségvetési törvény vitájában kezdeményezik, hogy töröljék a könyveket terhelő 1 százalékos járulékfizetési kötelezettséget. Birtokpolitika 2-300 hektár föld adhat biztos megélhetést Budapest A földbirtok-politika hazánk uniós csatlakozását követően is nemzeti hatáskörben ma­rad, az Európai Unió ugyanis csak a mezőgazdasági üze­mek támogatására ír elő különböző szempontokat - hangzott el egyebek között az MSZP agrármunkacso­portjának legutóbbi ülésén. Pásztohy András, a munkacso­port helyettes vezetője elmond­ta: a 2003. évi költségvetés, vala­mint az agrárágazat és vidékfej­lesztés támogatási rendszere - új hitelkonstrukcióval, kamattá­mogatással és készfizető állami kezességvállalással - segíti a gazdálkodók birtokfejlesztését, a versenyképes üzemméretek kialakítását 300 hektár birtok­méretig. A tartós - ötéves vagy annál hosszabb időtartamú - földbérlet adómentessége az idén január 1-jén lépett életbe. Ez a rendelkezés is a földhasz­nálók biztonságát szolgálja. A termelői szerveződések támoga­tása pedig a több kisebb föld­területen gazdálkodók eredmé­nyesebb együttműködését hiva­tott elősegíteni. A politikus sze­rint a nemzeti földbirtok-politi­ka megvalósítását szolgáló tör­vények adják meg az esélyt arra, hogy a magyar gazdálkodók méltó versenytársai legyenek hazánk csatlakozását követően az uniós gazdáknak. A jogszabályokban tükröződ­nek a kormány földbirtok-politi­kai törekvései. Ezek közül a leg­fontosabbak: a magántulajdon tiszteletben tartása, az állami földtulajdon megbecsülése, vala­mint a mezőgazdaságból élők ki­számítható tulajdonszerzésének és földhasználatának az elősegí­tése. Ezeknek az elveknek a meg­valósítását a földtörvény módosí­tása, a Nemzeti Földalap intéz­ményének létrehozása, továbbá a „termőföldért életjáradékot program” elindítása szolgálja leg­inkább. A földtörvény módosítá­sának legfontosabb eleme a hely­ben lakó gazdálkodók elővásárlá­si jogának biztosítása, hogy azok kapjanak segítséget, akik való­ban a termőföld megművelésé­ből helyben szeretnének meg­élni. E rendelet módosítása hoz­zájárul a haszonbérlet intézmé­nyének stabilizációjához, továb­bá elősegíti a termőföld hatékony művelése érdekében a földhasz­nálat cseréjét. A Nemzeti Földalap intéz­ményrendszerének létrehozása lehetővé teszi az állami föld- vagyon átlátható kezelését és vé­delmét, és hozzájárul, hogy a mezőgazdaságban versenyképes birtokszerkezetek alakulhassa­nak ki. Ezt segíti a „termőföldért életjáradékot” program is, amely­nek célja az elaprózott parcellák nagyobb birtoktestekbe történő összevonása. Az agrárkabinet számításai szerint jelenleg Magyarországon 200-300 hektáros földterület ad­hat biztonságos megélhetést egy- egy gazdának, amennyiben azon úgynevezett gof-növényeket - ga­bona, olajos magvak, fehérje - termeszt. Ehhez azonban jó kör­nyezeti adottságokra, legalább 20 aranykorona értékű földre van szükség, amelyen hektáronként 5-5,5 tonna búza vagy 8 tonna kukorica, illetve 2,5-3 tonna nap­raforgó terem. Pásztohy végül kitért arra, hogy az Európai Unióhoz hason­lóan a támogatások Magyar- országon is elszakadnak majd a termeléstől, és azokat inkább a vidékfejlesztés forrásaiból lehet megszerezni. _________________________(ÚJVÁRI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents