Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-17 / 40. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP «■ MEGYE I KÖRKÉP 2003. FEBRUÁR 17., HÉTFŐ - 5. OLDAL HAZATÉRÉS, (ö) A Gyulai Vár­színház Kossuth utcai kamara­termében Harold Pinter Hazaté­rés című tragikomédiáját mutat­ja be a budapesti Bárka Színház február 19-én 19 órától. A fősze­replő a gyulai Kovács Lajos, aki évtizedek óta nem játszott váro­sában. Mellette a Gyulai Vár­színházban már megismert mű­vészek is színpadra lépnek. TISZTÚJÍTÁS, (i) Vésztő egyik legaktívabb civil szervezete a Vésztői Településszépítők Egye­sülete, amely február 20-án 17 órakor a helyi Sinka István Mű­velődési Központ és Művészeti Iskola épületének 2-es termében tisztújító közgyűlést tart. MÁSFÉLSZÁZ ÉVE. (ö) Gyű Ián, a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban, az Erkel Ferenc Társaság szervezésében dr. Ambrus Zoltánná hangverseny­rendező tart előadást a Filhar­móniai Társaság zenekara meg­alakulásának 150 éves évfordu­lója alkalmából. A könyvtár elő­adótermébe február 18-án 16 órára várják az érdeklődőket. 10 MILLIÓS KÁR. (fm) Szomba­ton hajnalban Sarkadkeresztúron leégett egy 30 méter hosszú, 10 méter széles libaól. A tűz okát még vizsgálják, a kár hozzávetőleg 10 millió forint. TRAFÓTÜZ. (fm) Gyulán, a Béke sugárút 9-11. előtt szombaton dél­előtt az elektromos szolgáltató transzformátora — feltehetően rö­vidzárlat következtében — leégett. ÁROKBA CSÚSZTAK, (fm) Szeg halom külterületén szombaton ko­ra délután egy kamiont, másnap délelőtt egy kisteherautót kellett a tűzoltóknak kivontatni az árokból. TETŐTÜZ. (fm) Vasárnap délután a szarvasi Bartók utca egyik lakó­épületében gyulladt meg a tető szi­getelése. A tüzet valószínűleg rö­vidzárlat okozta. ÜTKÖZÉSEK, (fm) Pénteken éjsza­ka Orosháza belterületén tehergép­kocsi ütött el gyalogost, aki ennek következtében könnyebb sérülése­ket szenvedett. Másnap délután négy órakor Nagyszénás külterüle­tén két személygépkocsi ütközött. A baleset következtében egy ember könnyű sérüléseket szenvedett. ELFOGÁSOK, (fm) Elfogatópa­rancs alapján, lopás alapos gyanú­ja miatt vettek szombaton este őri­zete a szarvasi rendőrök egy gyomaendrődi fiatalembert. Vasár­nap reggel a Dabasi Rendőrkapi­tányság hivatalos személy elleni erőszak alapos gyanúja miatt ki­adott elfogatóparancsa alapján, a gyulai rendőrök őrizetbe vettek egy gyáli illetőségű férfit. „A FEJLŐDÉSED AZ EGYET­LEN BIZONYÍTÉKA, HOGY ÉLSZ.” (John Henry Newman) Tél jön a műtrágya-nyaraltatókra? (Folytatás az 1. oldalról) Ebből a bizniszből egy árva peták nem folyik be a magyar költségvetésbe. A GKM műtrá­gyajóléti intézkedésekkel segíti az uniós csatlakozásunkat: mie­lőtt az amónnium- nitrát belekerül a durva műtrágya­szóróba, megelőle­gezett fájdalomdíj­ként Cipruson vagy Gibraltáron nyaraltatják, Izlan- don teleltetik. És nem csak az orosz-ukrán-ro- mánt, hanem a ma­gyart is: jelenleg hazai gyártású mű­trágyát is importá­lunk, olcsóbban az itthoni előállítási költségeknél. De félretéve a viccet: ennek a trükknek egyszer s mindenkorra véget kel­lene vetni ebben az országban! A számítógép-kereskedőket már utolérte a végzetük, de könyör- gök, ugyanez történik a műtrá­gyapiacon is.- Tételezzük fel, hogy érvény­ben maradt volna a 11 ezer 600 forintos vámpótlék!- Egyik nap megérkezett Oroszországból a 82 millió dollár államadósság. Másnap bevezettük Nem a kútba, csak mellé... 1. A 3102.30 vámtarifaszámú ammónium-nitrát műtrá­gya (ammónium-nitrát vizes oldatban is) termék beho­zatalára vonatkozó ideiglenes intézkedés bevezetésé­ről szóló 8/2003. (GK 3.) GKM közlönyben foglalt határozat szerint a 2003. február 1-től 2003. augusz­tus 1-ig terjedő időszakra bevezetett ideiglenes intéz­kedést, a 11 ezer 600 Ft/tonna összegű vámpótlékot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003. feb­ruár 13-án 0.00 órától kezdődően felfüggeszti. 2. Egyidejűleg 2003. február 13-án 0.00 órától a 3102.30 vámtarifaszámú ammónium-nitrát műtrágya (ammónium-nitrát vizes oldatban is) termékre import megfigyelési rendszert (monitoring) vezet be a Gaz­dasági és Közlekedési Minisztérium. (Részlet a vámhivatalokhoz eljuttatott aláírás és ikta­tószám nélküli GKM-közleményből.) a büntetővámot. A válaszintézke­dések miatt ez - megítélésem sze­rint - 10-15 milliárdjába kerül a költségvetésnek. Valakik nyernek néhány milliárdot a műtrágyán (pontosabban ennyit nyúlnak le az agyonnyomorgatott paraszttól), a költségvetés pedig ennek a sokszo­rosát veszíti. Ha maradt volna a vámpótlék, a 16-17 ezer forintért behozott műtrágya fölértékelődött volna tonnánként 45-50 ezerre.- Minden jó, ha a vége jó. Önnek sze­mély szerint is fontos szerepe volt abban, hogy visszavonták a rendeletet. — Visszavonták? A kamionok és a szerel­vények a határ túlolda­lán várakoznak, mert monitoring rendszert kell bevezetni. Tíz, húsz vagy ki tudja, hány nap után léphetik át a határt. A kötbér összege akkor már több lesz, mint a mű­trágya ára. Számomra ez azt jelenti, hogy a Gazdasági Minisztéri­umban valaki vagy valakik még mindig adtak egy esélyt ennek a kü­lönleges üzleti körnek arra, hogy gyorsan és busás haszonnal értéke­sítse a 16-17 ezerért megvett műtrá­gyáját ______________MÉNESI GYÖRGY Mi lliárdokból épül a főiskola (Folytatás az 1. oldalról) A beruházások országos tervpályázatát várha­tóan márciusra elkészítik és meghirdetik. A me­gyeszékhelyen a kar egy eredetileg középiskolai célú épületben működik, ahol nincs megfelelő előadóterem és könyvtár. Első helyen szerepelt egy olyan épületegyüttes megépítése, amelyben 300 fős előadóterem, továbbá elektronikus olva­sóteremmel és korszerű infrastruktúrával ellá­tott könyvtár kap helyet. Az informatikai és ok­tatástechnológiai fejlesztéssel együtt ez 800 mil­lió forintba kerül. Szarvason 1,3 milliárd forint ráfordítással a pedagógiai és a mezőgazdasági kar kiszolgálására többfunkciós épületet emel­nek. Itt közös tanszékek — testnevelés, nyelv, környezettudományok — elhelyezésére lesz le­hetőség. Az alsó szintre tervezik a hallgatói kul­turális, szórakoztató központot, biztosítva a hallgatói önkormányzat működéséhez szüksé­ges feltételeket is. Kialakítanak továbbá két előa­dótermet, egy háromszáz fősét és egy százhúsz fős kisebbet. Ugyanitt kapnak helyet a főiskolai sportcsarnok jelenleg hiányzó szociális létesít­ményei. A harmadik beruházás, a többfunkciós épületegyüttes és aula, a mezőtúri főiskolai kart gazdagítja. A költsége közel nyolcszázmillió fo­rint. A beruházások a tervezéssel idén kezdőd­nek, a befejezés határideje mindhárom esetben 2006. A csaknem négymilliárdos ráfordítással meg­valósuló fejlesztések már kezelhetővé teszik a hallgatói létszámot, illetve megteremtik az újabb tanszékek és diszciplínák feltételeit. Ez az intéz­ménynek stabilitást ad, az ott dolgozóknak pers­pektívát nyújt. E fontos körülményeket kiemelve dr. Patay István úgy fogalmazott, a fejlesztés té­nye fontos üzenet: jelzi, a felsőoktatás-politika hosszú távon számol a Tessedik Sámuel Főisko­lával. CSATH RÓZA Pályázatot írnak ki az elnöki tisztségre (Folytatás az 1. oldalról) A megyei bíróság a Kossuth té­ri ingatlant találta a legmegfele­lőbbnek, így tavaly februárban megvásárolta azt. Az épület kor­szerű átalakítására nem volt mód, ezért új létesítmény mellett döntöttek. Az új épület kialakítá­sánál funkcionális elvekként fo­galmazódtak meg, hogy mindhá­rom szervezeti egységet egymás­tól jól elkülönítetten kell elhe­lyezni, a főbejárati előtérben biz­tosítani a mozgáskorlátozottak közlekedését, a biztonsági sze­mélyi átvizsgálás lehetőségét. A tárgyalótermeket és az irodákat Új épületegyüttes A Békés Megyei Bíróság nyílt eljárás után döntött az új, össze­sen 1445 négyzetméter hasznos alapterületű, hagyományos szerkezetű, három részből álló épületegyüttes megtervezésé­ről. Az épület biztonsági rendszerének tervezéséről a bíróság ugyancsak nyílt eljárás után a Nádasdi Elektro Biztonságtech­nikai Kft.-vel kötött szerződést. Szintén nyílt eljárás keretében az épületegyüttes kivitelezésére három ajánlat érkezett. A bíró­ság a legkedvezőbbnek a BÁÉV Rt. ajánlatát ítélte. VÉLEMÉNY MÉNESI GYÖRGY Megszakadt csavarmenet Egy évekkel ezelőtt végzett „közvélemény-kutatás” szerint Szent István királyunkat Kádár János követte (követi?) a történelmi top­listán. Nincsen ebben semmi meglepő, mondta akkor egy ismerő­söm, akinek - így jellemzik a háta mögött - kimondottan más (a rossz nyelvek szerint: megszakadt menetű) csavarra jár az esze. „István is behívta az idegeneket, meg Kádár is” - kezdte volna fej­tegetni, de félbeszakítottam. Inkább igyunk, vagy beszéljünk a nőkről, mondtam neki, és poharamat az övéhez ütöttem. Valamivel később porba omlott Amerika egyik jelképe, a New York-i ikertorony, ártatlanok szá- zait-ezreit temetvén maga alá. Egyik politikusunk (vigyázat: jobbmenetes csavar!) másnap megkockáztatta, hogy a tragédia okai magában Amerikában és Amerika szövetségesi politikájá­ban keresendők. Vele senki sem koccintott pohárt! „Szalajt” - ek­képpen szólt a verdikt, s még azok is elfordultak tőle, akik koráb­ban úgy vélték, lehet igazság a szavaiban. A fentieket azért hoztam szóba, hogy érzékeltessem: a „szabad” gondolkodásnak (is) vannak korlátái. Neveltetés, emberi jó érzés, erkölcs, hit, pártállás az egyik oldalon, önös érdek, félsz, gyarlóság a másikon: nagyjából ezek alkotják e korlátokat. Ami pedig az idegenek behívását illeti, Szent István is elégedet­ten dörzsölheti a tenyerét (odafönn), meg Kádár János is (oda­lenn). Arról azonban nem vagyok meggyőződve, hogy ikertornyok építését sugallnák maradék népüknek. Sőt! A lélekben már meg- épülteket is lebontatnák velünk imával vagy társadalmi munká­ban. Az ugyanis Bábel óta tudható, hogy az égbe törő tornyok meg­osztanak, kizárják az értelmes beszédet, egymás megértését. Félő, ha továbbra is ugyanarra a csavarra járatjuk az eszünket, nem lesz­nek, kik elsirassák a romok alatt maradiakat, és olyanok sem, akik az okokat firtassák. ■ A„szabad” gondolko­dásnak van­nak korlátái! Tóth Imre az új megyei elnök „A kisgazdapárt létének zálo­ga az összefogás, az alulról épülő demokratikus műkö­dés” — nyilatkozta szomba­ton a nagyválasztmányi ülés után tartott sajtótájékoztatón Tóth Imre, az FKGP új Békés megyei elnöke. Békéscsaba — A kisgazdapárt talpra állításá­ra szükség van, mert a mezőgaz­daságból 250 ezer ember él, és közvetve még 800 ezer ember kerül kapcsolatba vele, érdekei­ket valakinek képviselnie kell - mondta a nagyválasztmányi gyűlésen résztvevő dr. Réti Mik­lós, a Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Párt orszá­gos elnöke. A kétfordulós tisztújító nagy­gyűlésen titkos szavazással vá­lasztották meg, 75 százalékos szavazati aránnyal, Tóth Imre körösladányi gazdálkodót. A ve­zetőségbe választották többek kö­zött Pántye Pétert, Tímár Károlyt, Hetényi Istvánt és dr. Bálint Kata­lint. Mint azt korábban lapunk­ban megírtuk, az előző megyei el­nököt, Pallag Lászlót kizárták a békési alapszervezetből, fegyelmi eljárás indult ellene, illetve az or­szágos vezetőségi posztjából is felfüggesztették. A sajtótájékozta­tón elhangzott, hogy hétfő estig az ország valamennyi megyéjé­ben megválasztják a párt legitim vezetőségét, az országos választ­mányi nagygyűlést március 1-jén tartják Budapesten._________F. m. Dévaványa jobb helyzetben A dévaványai képviselő-testület legutóbbi ülésén dr. Ágoston Sándor képviselő megkérdezte: Dévaványa miért nincs a megye 44 legelmaradottabb települése között nyilvántartva?- Dévaványa mutatószámai alapján nem került ebbe a körbe. Az infrastrukturális ellátottság és a munkanélküliségi ráta adatai alapján Dévaványa valóban nincs a megye legelmaradottabb tele­pülései között még akkor sem, ha a városunkban élők ezt eset­leg máshogyan érzékelik. Ugyan­akkor a megye és térségünk or­szágos szinten az elmaradott tér­ségek közé tartozik, ezen a jogcí­men továbbra is pályázhat Déva­ványa, így nem fogunk központi pénzektől, pályázati lehetőségek­től elesni - reagált Pap Tibor pol­gármester. __________________________ül Fe lújítás után hálaadó szentmise Nyolcmihiárdból gazdálkodhatnak Egyéves felújítás után az el­múlt esztendő végére elké­szültek a békési, Szenthárom­ság római katolikus templom külső felújítási munkálatai. Karácsonyra megszépült, s eredeti pompájában díszlett a városközpontban az 1792-95 között épült templom, mely­ben tegnap délelőtt hálaadó püspöki szentmisét tartottak. Békés A templom alapkövét 1792. au­gusztus 10-én Hidassy Jakab es­peres rakta le. Három évvel ké­sőbb, 1795. november 8-án Jedlicska Antal nagyváradi pré­postkanonok, püspöki helynök áldotta meg. Tavaly a Gazdasági Minisztérium a Széchenyi-terv keretében, a turisztikai célelői­rányzatból folyósított 10 millió forintot a felújításra. A külső re­konstrukció 22 miihó forintba ke­rült, az összeg jelentős részét az egyházközség állta. A templom új cserépfedést és cseréplécezést kapott, ahol szükséges volt, új szarufákat építettek be, meg­szüntették a falak nedvesedését, kicserélték az elektromos vezeté­keket és a villámhárítókat, elké­szült a festés, a bádogos munka, kiépítették a vízelvezetést. A fel­újítást Vígh Imre, helyi építési vállalkozó végezte. A hálaadó püspöki szentmisét Gyulay Endre szeged-csanádi me­gyés püspök celebrálta. A hívek­nek szólt a megújulási folyamatról. Kiemelte a hit szerepét és fontossá­gát, az emberi tudást, majd imád­kozott a békéért. A püspök szólt a háborúk borzalmairól, melyek nyomán ártatlan emberek életét oltják ki, otthonát, javaikat döntik romba. Mint mondta, a háború fe­lett a béke és a szeretet győz. _____________________(SZEKERE»! — Nem feltétlenül a helyi vá­rosvezetés tehetetlensége mi­att lett ilyen rossz a város költségvetése. A kormányzati intézkedések szűkítették le a mozgásteret — mondta febru­ár 15-én Orosházán Németh Béla önkormányzati képvise­lő, a jobboldali polgári frakció vezetője a város költségvetés­ét értékelő sajtótájékoztatón. Orosháza A képviselő kifejtette, bizonyos te­rületeken pazarlást tapasztalnak. A nem orosháziakat játszató Oroshá­zi Futball Club például 20 millió fo­rintot kap az önkormányzattól, az összes többi sportegyesület pedig összesen 24 millió forintot. - Ta­valy ősszel az óriásplakátok azt hir­dették: több pénzt az önkormány­zatoknak, több pénzt az emberek­nek. Ez csak egy ígéret maradt. A közalkalmazotti béremelést mi is támogattuk, csakhogy a központi költségvetés nem finanszírozta, az önkormányzatoknak kell kifizetni­ük. Orosháza nem veheti igénybe az úgynevezett „bérhikit” sem - mondta dr. Dancsó József önkor­mányzati képviselő. - A város költ­ségvetéséből körülbelül 300 millió forint hiányzik, amit az önkor­mányzat megszorító intézkedések­kel „kompenzál”, közalkalmazotti elbocsátásokkal, intézménybezá­rással. Az intézményeket önkor­mányzati biztos kinevezésével is fenyegetik, holott a polgármester a székfoglaló beszédében kiemelt te­rületként említette az oktatást és a kultúrát. Több jobbító szándékú ja­vaslatot is megfogalmaztunk a költ­ségvetési vita során, például a Ma­kói és a Luther utca aszfaltozását, a civil szervezetek támogatásának emelését, a baloldali koalíció azon­ban leszavazta - fogalmazott dr. Dancsó József. K e — Sok város önkormányzata örülne, ha mindössze 36 millió forintos hitellel rendelkezne az új költségvetési év kezdetén — mondta Haklik Józsefné, az oros­házi önkormányzat pénzügyi osztályvezetője a képviselő-tes­tület február 13-ai ülésén, a 2003. évi költségvetés tárgyalásakor. Orosháza A baloldali többségű testület 8 milliárd 134 millió 141 ezer forint kiadási és bevételi főösszeggel el­fogadta a város költségvetési ren­deletét, amelyre a hét jobboldali városatya nemmel voksolt. — Sajnos a „bérhiki”-t nem tudja városunk igénybe venni. A költség- vetésből 6,6 milliárd forintot műkö­désre fordítunk. Tovább nyílik az olló a bér és járulékok, illetve a do­logi kiadások között, ahogy ezt az intézményi költségvetések is tükrö­zik — mondta Haklik Józsefné. Orosházán idén is folytatód­nak a beruházások, amelyekre a város a költségvetés 16 százalé­kát fordítja. Ez az összeg megha­ladja az 1 milliárd forintot. A fej­lesztések finanszírozásához 300 millió forintos hitelt vesz fel az önkormányzat. A legnagyobb vo­lumenű beruházás idén a gyopárosi élményfürdő építése. Dr. Dancsó József, a jobboldal vezérszónoka arra hívta fel a figyel­met: félő, hogy a város intézményei bérkifizető hellyé degradálódnak. Fetser János polgármester hangsúlyozta, a rendelet jelentős mértékű létszámleépítést nem ír elő, azonban az intézmények ön- kormányzati támogatásának nö­vekvő ütemét racionális gazdálko­dással, átszervezéssel csökkenteni kell. A polgármester a pályázati le­hetőségek felkutatása mellett szi­gorú, tervszerű gazdálkodást vár az intézményvezetőktől. E. bírósági épületek száma, ahol minden feltétel adott lesz a gyors, pontos munkavégzéshez és ügyintézéshez - közölte dr. Baur Péter. ______________________szőke MAHarr úg y kell elhelyezni, hogy az ügy­félforgalom elválasztható legyen, biztosítsák a tárgyalótermek előt­ti kulturált várakozást. Korszerű, városképbe illő épülettel gazda­godik Gyula. Tovább bővül azon Megszorítás és pazarlás?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents