Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-15 / 39. szám

8. OLDAL - 2003. FEBRUÁR 15., SZOMBAT Horváth Tivadar, Bessenyei Ferenc és Keresztes Ildikó vall a mesterségről Színészek, szerepek és vélemények a pályáról, a világról- Verseié-----­Te lefon Hallom a hangod messze, mélyből, Egy régi nyárból száll felém, Egy mámoros és fényes éjből Dalol, mint álom és remény. Hallom a hangod, selyme simít, Bársonya borzongat megint, A szavaid, e pajkos viliik Csapata surran szivemig. A kagyló búg, ó áldott kagyló, Mely ily dús gyöngyöket terem, Úgy érzem, édesbús viharzón A tenger zeng, a végtelen. Juhász Gyula szép versével két alka­lomra is emlékezünk. Száztíz éve, 1893. február 15-én kezdte meg adását Budapesten a Telefonhírmondó, Puskás Tivadar találmánya. A vezetékes hír- és műsorközlő berendezés 1925-ig műkö­dött. A költő fent említett „készüléke” szerelmi vallomást továbbított. Mikor időszerűbb a vers közlése, ha nem most, Bálint nap környékén. Szent Bá­lint (Valentin) nevenapja a szerelmesek napja. Ilyenkor, a nálunk is egyre in­kább meghonosodó ünnepnapon az emberek megajándékozzák szerettei­ket, s köszöntik egymást a szerelme­sek. igjjH Rejtvényekkel | nyertek A rejtvénykedvelők tavaly óta na- j ponta találnak feladványokat la­punkban. Minden héten hat fel- j nőtt- és hat gyerekrejtvényt köz- j ! lünk hétfőtől szombatig. Beküld- j hetik mind a hatot, mert nagyobb j i az esély a nyerésre, de egy-egy j ! megfejtéssé! is részt vehetnek a | sorsoláson. Szombatonként kö- I zöljük a nyertesek névsorát. | A múlt héten megjelent ke- j resztrejtvények megfejtése: I Holdvilágos éjszakán / Ablakod j | alatt / Könnyeimmel öntözém / I A fehér falat / Húzattam a ci- j JÉ gánnyal / Szilajon, vadul. Nyer- 1 tesek: Aradi Jánosné (Kondo- i | :i ros), Balázs Vera (Békéscsaba), j j Jeszenszki Józsefné (Kunágota), ] I Kotroczó Józsefné (Magyar­ig bánhegyes), László Miklósné j I (Békéscsaba), Nagy Jánosné j Jp (Csanádapáca), Rákóczi Antalné l (Újkígyós), Sipka Jánosné (Bé- késcsaba), Szakái Edit (Magyar­ig- bánhegyes), Szász Péter (Békés). , j A gyerekeknek szóló rejtvé- i nyék beküldői közül nyert: Dá­| | vid Áron (Elek). A felnőtt nyerteseinknek egy , egy színes újságokból álló cso­magot, Áronnak egy társasjáté­kot küldünk ajándékba. A nye­reményeket postán juttatjuk el "** a nyerteseknek. „Párizsban szép a nyár!” A butuska slá­gert jó fél évszázada éjjel-nappal sugá­rozta a rádió. Aki énekelte - Horváth Tivadar - sokoldalú művészként élvez­te a közönség szeretetét. Jó ideje azon­ban nincs hír felőle, egykori színházáról is leginkább a pletykalapokban olvasha­tunk. Utoljára tavaly kora ősszel láttam kedvenc színházában, a Vidám Színpa­don, ahol több mint négy évtizedet töl­tött el színészként és rendezőként. Ez­úttal azonban nem a színpadon tűnt fel, hanem a nézőtéren. Igaz, csak kevesen ismerték őt fel. Fél napra szűkült az élete Horváth Tivadarra magam is úgy emlé­keztem, mint egy szép szál férfiúra, né­mi sörpocakkal. A beesett arcú, csont­Horváth Tivadar: „Soha nem saját örömömre játszottam" sovány, meggörnyedt ember nyomaiban sem emlékeztetett a hajdani daliás szí­nészre. Kollégáitól hallottam, hogy sú­lyos beteg. így, érthetően nehezen jött össze a találkozó a kiváló művésszel, akinek számtalan sikeres szerepe közül leginkább a Koldusopera Lepra Mátyása és a Szerelem három éjszakája kalandor szélhámosa maradt meg az emlékeze­temben. Maga Horváth Tivadar is ezt a két szerepét tartja művészi pályafutásá­nak legjelentősebb alakításainak. A 83 esztendős színészt, aki énekes­ként, sőt rendezőként is megállta a he­lyét, évekkel ezelőtt a betegség paran­csolta le a pályáról. Átesett egy súlyos agyérgörcsön, és azóta állandó keringé­si zavarokkal küzd, ami életrendjét is megváltoztatta. A negyvenvalahány ki­lóra lesoványodott művésznek a napja délután hatkor kezdődik. Akkor ébred és reggelizik. Viszonylag jó étvágya van, de nem tud megerősödni. „Az élet furcsa fricskája, hogy mindig súlyfeles­legem volt, ami nagyon zavart. Szeret­tem volna karcsú, sovány ember lenni. Ez most túl jól sikerült...” Egyhangúan telnek a napjai. Több­nyire fekszik és alszik. Az olvasás és a tévénézés hamar kifárasztja.- Gyenge vagyok, nem is tudom, mi­kor voltam utoljára az utcán - vallja be. Tíz éve nem volt színpadon.- Eleinte nagyon hiányzott a szín­ház, azonban jó ideje már nem érdekel. A Vidám Színpad régóta nem az, amit annyira szerettem. Egykori kollégái közül olykor egyko­ri hitvese, Géczi Dorottya hívja telefo­non. Egyedül Szirtes György rendező­vel tart állandó kapcsolatot. Pályafutását értékelve ma is arra a legbüszkébb, hogy a közönség elismer­te a munkáját:- Mindig arra törekedtem, hogy ki­szolgáljam a közönséget. Soha nem sa­ját örömömre játszottam, rendeztem. Azt vallottam, hogy szeresd a művésze­tet önmagában, de ne önmagad a művé­szetben. Ötven éve kapta Kossnth-díját Kossuth vagy Széchenyi — éppúgy, mint számos más történelmi személyi­ség, irodalmi hős - alakja az idősebbek körében a kétszeres Kossuth-díjas Bes­senyei Ferenc színészi alakításában vált plasztikussá. A művész február 10-én 84. születésnapját ünnepelte. Az 1848-as szabadságharc századik évfordulóján, 1948-ban határozta el az Országgyűlés, hogy az alkotói munka legmagasabb állami elismeréseként ala­pítsák meg a Kossuth-díjat. A díjat elő­ször 1948. március 15-én adták át a ki­tüntetetteknek, akkor még nem az Or­szágházban, hanem a Szentkirály utcai köztársasági palota dísztermében. A száztíz díjazott között a színészeket Ba­jor Gizi, Major Tamás, Somlay Artur képviselte. Az ötven évvel ezelőtti - 1953-as - Kossuth-díjas színművészek közül már csak Bessenyei Ferenc él, aki elsősorban Illyés Gyula Fáklyaláng cí­mű drámájában és éppen Kossuth Lajos alakításáért kapta meg a kitüntetést. 34 esztendősen lett méltó a díjra, amit ak­koriban inkább érett, idősebb művé­szek kaptak. Bessenyei még ma is olyan tűzzel, vehemensen adja elő mondókáját, véle­ményét, mintha nyomtalanul szállna fe­je fölött az idő. A magyar történelem szinte valamennyi nagy alakját megsze­mélyesítette. A rendezők csak rá gon­doltak, amikor Kossuth Lajost, gróf Szé­chenyi Istvánt, Dózsa Györgyöt kellett eljátszani. Nemcsak a színészi munkájában ér­dekli a történelem, hanem magánem­berként is:- A magyar történelemhez nehéz hozzáférni. Nincs igazán közkézen for­gó, a nép tudatában felfrissülő ismeret- anyagunk! A forrásmunkák régiek, po­rosak. Kossuth leveleit, Görgey napló­ját, Széchenyi emlékiratait nagyon ré­gen adták ki. Egyes történelmi szemé­lyekről csak hamis jelzők alakultak ki. Kossuth apánk, Görgey, az áruló, Moh­ács nemzeti nagylétünk nagy temetője. Mi csak haragudni tudunk és érzelegni.- Milyen Kossuth-kép él önben? Bessenyei Ferenc: „Mi csak haragudni tudunk és érzelegni”- Koronként változó. Az ötvenes években még felhőtlenül tiszta volt. Mondhatnám, szinte emberfeletti egyé­niség. Aztán a Kossuth-kép mindinkább emberivé vált. Tiszta jellemében előke­rültek az emberi hibái is. De ettől füg­getlen, a magyar történelem legna­gyobb alakjának tartom.- Milyennek látja Görgeyt?- Míg Kossuth forradalmár, nemzeti hős volt, Görgey csupán hazafi. A kettő között nagy a különbség.- Van olyan történelmi alak, akit még szívesen eljátszana?- Fáradt vagyok már új szerepet meg­tanulni. És már nincs is hozzá kedvem. Negyven kiló Tina Turner Bár éjfél utánra várták, már 11 körül be­kukkant a bálterembe. Megszokta a „ví- dékezést”, évekig Sopronban játszott. Túloznék, ha azt mondanám, rajongók hada várja. De régen ismerem, és tu­dom, ez a legkevésbé sem zavarja. Ke­Keresztes Ildikó: „Szerencsére nincs időm töprengeni" resztes Ildikónak különben is megvan a véleménye a sztárosdiról. Persze, így szokott ez lenni, aki inkább rászolgál­na, mások helyett is röstelli, hogy ná­lunk tegnap még egy butikban „Miben segíthetek?”-ező önjelöltek természe­tesnek veszik, hogy művésznőnek szó­lítsák őket... Pedig, a talentum és a nép­szerűség valaha elég hangosan köszön­tek egymásnak. Energikus és érzelmes. Közvetlen és töprengő. Ha elkezdi nemtömegdalait, remegni kezd a csillár. És negyvenkiló Tina Turner. Azt már, anno, a békéscsabai belvá­rosi Végh-féle benzinkút megnyitóján megbeszéltük - amikor sűrű hóesés­ben énekelt -, hogy nemes nosztalgia az egykori marosvásárhelyi tornász­lányka minden akkori élménye, de ez a világ, lám, annyira rohanó, hogy most elfelejtjük szóba hozni: mikor is látogat el egyszer a Hungarotel-lányok világhí­rű műhelyébe, amit erősen számon tart.- Tényleg nem érzed magad sztárnak?- Nem, és ezt komolyan mondom. Sőt azt sem merem magamról állítani, hogy színésznő vagyok, pedig a Sopron­ban eltöltött évek nyomán megfordulhat­na a fejemben. Mellesleg nemrégiben, amikor Molnár Ferenc Doktor úr című darabjában Marosinéként látott az egyik színházértő és szerető parlamenti képvi­selő, azt mondta, Kiss Manyira emlékez­tetem. Ez végtelenül megtisztelő, de ne­hogy azt gondolja bárki is, hogy mától őhozzá merném hasonlítani magam.- Ha nem is ricsajos csinnadrattával, de szépen szól mindkét eddigi önálló ,,nagy lemezed”, néhány dal pedig egye­nesen lenyűgöző, illik majdan ott lennie a legmívesebb hazai válogatásokban is.- Egy válogatást én is szeretnék majd egyszer készíteni, Tina Turnerrel kezdődne. És, ha már itt tartunk! Eddig kétszer énekeltem a Népstadionban 80 ezer ember előtt, az István a királyban és az egyik Ómega-bulin. Csak azt mondhatom, félelmetes és felemelő! Ta­lán egyszer az is megadatik, hogy igazi nagy publikum előtt főszereplő lehetek.- Sopron elmúlt?- Soha, természetesen. Mikó István nagy ajándéka volt, meg az életé is. Lu­bickolhattam, ami külön gyönyörűség, egyszerre játszhattam és énekelhettem. Második albumom címadó dalával mondva, nem mi, eljövök mondtuk, hogy „Nekem más kell...” Szerencsére nincs időm töprengeni, két színházban is játszom Pesten, a legizgalmasabb ta­lán a Ruttkai Éva színházbeli feladat, a Kabaré főszerepe.- Mikor válhat valóra egy kisebb ter­ved? Mondjuk egy újabb album?- Isten tudja. Nekem készen van a fe­jemben, zenész csapat is lenne hozzá, de ennek a mögöttesét egyedül létrehoz­ni valami rettenetes erőfeszítés, többször neki kell rugaszkodni már a gondolatnak is. No, nem mintha az alkotói szféra könnyű szülés lenne. Ha meg előbbit ki­adod, megnézheted magad... Persze, nem teszek le róla, ahogy az Edda Mű­vek egyik dalában is elhangzik: ,,Ha fel­adod az álmaid, meghalsz! K. Gy.-F. I. A WELDING 300 Fémfeldolgozó Kft. ériesili flintdoiM pólyáiéitól, akiit oi alább meghirdeteti ntonltokörök helÓltésére jeletilkeilekt ó* segédmunkás lakatos CO-hegesztő szerszámkészítő p* NC-CNC gépkezelő hogy a 2003. február 5-ei felvételi elbeszélgetés az időjárás viszontagsága miatt ELMARADT. Szíves elnézésüket kérjük! A felvételi elbeszélgetés 2003. február 20. S^HIHP(csütörtök), 9 óra. Helye: Welding 300 Fémfeldolgozó Kft., 5600 Békéscsaba, Berényi út 134. Sok szeretettel köszönti Bélmegyeren A BfiRTA MIHÁLYNÉT születésnapja alkalmából 3 lánya: Anna, Eszter és Kati, menye: Gabi, vejei: Im­re, Pista és Misi, unokái hozzátarto- : Pisti és Cili, Zsuzsi és Ricsi, Enikő, Ákos, Renáta, Misi és Noémi. UA\<OX)\CZ\<í) \)EN£EL ma 1 éves! Szeretettel köszönti: anya, apa, mama, keresztanya és keresztapa.

Next

/
Thumbnails
Contents