Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-12 / 36. szám

2003. FEBRUÁR 12., SZERDA - 7. OLDAL RIPORT Jogosan ellenőriztek-e duplán? Az iskola félti a gyermekeket (Folytatás az 1. oldalról) Számításaim szerint területü­kön minden tizedik házban, köz­tük még nehezen gazdálkodó is­kolák, óvodák és más közintéz­mények esetében is elvégezték másodjára a gázkémények ellen­őrzését és ismételten beszedték érte a pénzt. (Házaknál gázké­ményenként 852 forintot - a szerk.) Varga János állításaira a Békés Megyei Tüzeléstechnikai Kft. ré­széről Szabó István ügyvezető és Rákóczi József főmérnök vála­szolt.- Nem az anyagi előnyök mi­att volt szükség a tavalyi eszten­dőben mintegy 12 ezer kémény másodszori ellenőrzésére, az is­mételt kéményellenőrzésekből származó összeg a kft. árbevé­telének jelentéktelen, néhány százalékos részét képezi - szö­gezték le elöljáróban. Szerintük a munkálatokat minden esetben egyértelműen az indokolta, hogy a kémények műszaki .álla­pota leromlott. (Csak Békéscsa­bán az elmúlt másfél évben négy olyan haláleset volt, mely­nek okait erre vezették vissza - a szerk.).- A rossz műszaki állapothoz ráadásul hozzájárul az is - mondta Szabó István -, hogy egy német tanulmány szerint 1,5-2 Celsius-fokkal nőtt az átlaghő­mérséklet, ami nagymértékben kedvez a darazsaknak, pókok­nak. Közbevetésképpen jegyezte meg Rákóczi József, hogy az egyik csabai halálesetnél, ahová őt hívták ki szakértőnek, egy sze­métkosárnál nagyobb darázsfész­ket találtak a kéményben. — Egyértelműen nem az az irányvonalunk, hogy a lakosságot terheljük. Németországban a ké­ményseprők foglalkoznak a tüze­lőberendezések, fűtőrendszerek vizsgálatával is, valamint energia­tanácsadással. Kísérletképpen ez utóbbit a tavalyi esztendőben mi is beindítottuk, s igen kedvező volt a visszhangja — mondta Sza­bó István. — Miképpen választják ki azo­kat az ingatlanokat, ahol szüksé­ges a második ellenőrzési — Minden kéményseprőnknek van egy úgynevezett sormunka- könyve, amelyben már az első el­lenőrzéskor feltünteti, hogy mi­kor szükséges ismételten tisztíta­ni az adott kéményt. A legtöbb probléma azokban a régebben épült lakótelepi házakban van, ahol egyesített falú gyűjtőké­ményt építettek be. Ezeknek a ki­vitelezését egyébként már évtize­dekkel ezelőtt leállították. Tisztá­ban vagyunk azzal, hogy egy la­kótömbben ennek az átalakítása akár 6-10 millió forint is lehet, éppen ezért alkalmazzuk komp­romisszumos megoldásként az évi kétszeri ellenőrzést — magya­rázta az ügyvezető, aki arra is ki­tért, hogy a munka előtt minden helyi lapban megjelentetik felhívásu­kat, s írásban is tájékoz­tatják az érintetteket. (Ilyen anyagokat egyéb­ként munkatársunknak is bemutatott az ügyve­zető, bár ezek nem ikta­tott levelek voltak - a szerk.) Szabó István határo­zottan cáfolta Varga Já­nos nyilatkozatának azon részét, miszerint úgy emlékszik, hogy az ő idejében egyetlen olyan eset sem volt, amikor a gázkémények­nél újbóli ellenőrzést kellett végezni. - Varga János igazgatósága alatt is jelentős számban volt ilyen — mondta. — Összegzésképpen annyit mondhatok, hogy tavaly 12 ezer másodszori ellenőrzést tartot­tunk, s mindössze 10-15 panasz érkezett be hozzánk ezek miatt. Úgy gondolom, hogy ez elenyé­sző aránynak tekinthető. Min­denkinek meg kell értenie, hogy nagy a felelősségünk, hiszen ha valahol a tüzelőberendezés miatt bármilyen tragédia történik, ak­kor öt évre visszamenőleg kéri a rendőrség tőlünk is a dokumentá­ciókat. Hiszem, hogy azzal a pár száz forinttal, amibe ez kerül, senkinek nem szabad spórolnia — zárta mondanivalóját Szabó Ist­ván. FRANKÓ MARIANNA—POCSAJI RICHÁRD Mit mond a fogyasztóvédelem? — Tény, hogy a vonatkozó jogszabály alapján a kéményeket seperni kell- mondta az ügy kapcsán lapunknak Sarkadi László, a Békés Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség műszaki felügyelője. Mint fogalmazott, a belügyminisztériumi rendelet arra is kitér, hogy indokolt esetben tűzbiz­tonsági és vagyonvédelmi szempontból gyakrabban kell ellenőrzést tar­tani. Ennek a kérdésnek az eldöntése a szolgáltató feladata, ha egy ké­mény az első alkalommal ,,nem felelt meg” minősítést kap, akkor ez megalapozza a másodszori vagy sokadszori ellenőrzést. A tulajdonos­nak a problémát ki kell javíttatnia, s ha ezt megteszi, akkor a kémény­seprő ismét csak évente keresi fel. Ha valaki másodszorra sem lép a meghibásodás orvoslása érdekében, akkor az önkormányzat vagy a tűz­oltóság intézkedhet. Sarkadi László arra is kitért, hogy az ellenőrzésről minden esetben értesíteni kell az ingatlan tulajdonosát, s ez a rendelet értelmében megtörténhet írásban, vagy helyben szokásos módon (pél­dául plakáton), de ha valakit első alkalommal nem találnak otthon, akkor bedobnak hozzá egy értesítést. Jogorvoslatra a települési jegyzőknél van lehetőség, a tűzoltóság szakhatósági véleménye alapján. Mint Sarkadi Lászlótól megtudtuk, felügyelőségüknél is folyik két ilyen panasz vizsgálata. Baráti társaságban az Európai Unióról A Csorvásiak Baráti Társasága évek óta szervezi a Téli Esték rendezvénysorozatot, aminek keretében, együttműködve a helyi önkormányzattal, február 7-én az új művelődési házban az Európai Unióról, a csatlakozás utáni életről esett szó. __________Csorvás _________- Az európai uniós csatlakozással kapcsolatban az elmúlt tizenöt évben mindig „abban lehettünk biztosak”, hogy a csatlakozás már csak három évre van tőlünk, mára azonban valódi közelségbe kerül­tünk - mondta előadása elején dr. Gulyás Mihály parlamenti szakér­tő. Az előadó vázolta az unió tör­ténetét, majd szólt arról is, hogy Magyarország gazdasági kapcso­lódása már megtörtént az EU-hoz, hiszen a magyar export 80 száza­léka Nyugat-Európába kerül, ami azt jelenti, termékeink megállják helyüket az európai piacon. Dr. Gulyás Mihály hangsúlyozta, a csatlakozás után a mindennapi életünkben nem nagyon érezzük majd a változást, a hangsúly azon lesz, hogy az ország számára ho­gyan alakulnak a továbbfejlődés feltételei. Az előadó számos kérdést is kapott, mely egyike a környezet- védelmi szempontból is kiemel­kedően fontos csatornázáshoz kapcsolódott. A fórum résztvevői kíváncsiak voltak, milyen elő­nyökkel és hátrányokkal jár majd, ha belépünk az európai kö­zösségbe^ _ _ _______KJ. Az egyházak elítélik a lélekromboló valóságshow-kat A toliforgatók, a pszichológusok és a jogászok után a magyarországi történelmi keresztény egyházak vezetői is szót emeltek a lélekrom­boló valóságshow-k ellen. Mennyire befolyá­solják a közönséget, kivált a legfiatalabbakat ezek a műsorok? Miképp ellensúlyozhatja ezt az iskola? — erről kérdeztük Szarvas egyházi fenntartású általános iskolája igazgatóját és néhány diákját. _________________Szarvas_________________ A valóságshow-k és az egyes kereskedelmi csa­tornákon sugárzott beszélgetős műsorok lélek­romboló, a személyiséget erkölcsi értékeiben pusztító voltára hívta fel a figyelmet a közelmúlt­ban közös nyilatkozatában a magyarországi re­formátus, katolikus és evangélikus egyház. Mint írják, ezek a műsorok az erkölcsi jóérzés levetkő­zne és a bűntudat teljes megszüntetése mellett a jó értelemben vett szeméremérzet kiiktatására törekszenek. Mindez rossz irányba alakítja a jövő nemzedék értékrendjét. Az egyházak a műsorké­szítők felelősségére apellálnak, amikor azt kérik, hogy szüntessék meg ezeket az adásokat, vagy legalább annak kártékony voltán változtassanak. A szülőktől és a pedagógusoktól azt kérik, ma­guknak, a gyermekeiknek, illetve a diákjaiknak válasszanak, kínáljanak más programot. Molnár Istvánná, a szarvasi Benka Gyula Evan­gélikus Általános Iskola igazgatója a témával kap­csolatban szíve­sen osztotta meg velünk a Vélemé­nyét. Mint mond­ta, az egyházak nyilatkozatával egyetért, az ab­ban leírtakkal pe­dagógusként ma­ga is szembesült. — Ez a mi isko­lánkban is élő probléma, amit semmiképpen sem hagyhatunk figyelmen kívül. A felső tagozatosok­kal délutánonként rendszeresen ta­lálkozom. Ilyen­kor gyerekszájjal, gyereksziwel őszintén beszélgethetnek az igazgató nénivel. Egyszer azt kérdeztem tőlük, mi tölti el jó érzéssel őket. Kiderült, annak örülnek, amit a tévé közvetít feléjük: drága holminak, külföldi utazás­nak. Az agresszióra is a tévéből hoztak példát. A te­levízió befolyása erős — kezdte Molnár Istvánná, aki az egyik beszélgetés témájául a valóságshow-kat választotta. Hogy meggyőzőbben és pontosabban érvelhessen, néhány adást megnézett:- Az összezártság természetellenes voltára, az ebből fakadó visszásságokra hívtam fel a figyelmet. Arról is beszélgettünk, mennyire méltatlan, az in­tim szférát sértő ez a helyzet. A szereplők napjai céltalanul és dologtalanul telnek. Kiderült, a gyer­mekek másképp gondolják. Szerintük a szereplők mókásak, viccesek és igyekeznek értelmesen elfog­lalni magukat. Arra is példát hoztak, amikor a ka­pott feladattal beteg gyermekeken segítettek - hal­lottuk az igazgatónőtől, aki e beszélgetés tanulsá­gára alapozva fogalmazta meg a feladatokat. Valóságshow: az intim szférát sértő helyzet. (KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ) — Meg nem tilthatjuk a valóságshow-k nézé­sét, ám azt szeretnénk, ha a gyermekek rádöb­bennének ezek értéktelen voltára. Az osztályfő­nökökkel arra jutottunk, hogy igyekszünk minél többet beszélgetni róla, továbbá olyan iskolai és Jobb híján nézik Az iskola néhány nyolcadikos diákja véle­ményét is megkérdeztük. A gyermekek sze­rint kortársaik közül többen azért nézik a va­lóságshow-kat, hogy társaságban a témá­hoz hozzá tudjanak szólni. Sokan jobb híján fanyalodnak ezekre a műsorokra. A vígjá­téknak, családi- vagy természetfilmnek job­ban örülnének, ám, ha nagy néha ilyet tűz­nek a csatornák műsorra, az olyan későn kezdődik, hogy a szülők addigra ágyba pa­rancsolják őket. Hogy mi a valóságshow-k népszerűségének a titka? Az emberek kí­váncsiak és szeretik a botrányt — hangzott a válasz. Egyikük hozzátette, ezek a műso­rok az igazán fontos, országos ügyekről te­relik el a figyelmet. A gyermekek szerint az ottani luxusnak, a történteknek a valóság­hoz semmi köze. A szereplők pedig nem magukat adják, hanem úgy viselkednek, ahogy a nézők látni szeretnék őket. A sze­replést magamutogatásból és a pénzért vál­lalták. Az egyikük megjegyezte, nagyon meglepődött, amikor azt olvasta, hogy egy néző a telefonos szavazáskor ötvenezer fo­rintot áldozott rá, hogy a kedvence játékban maradjon. Azt a pénzt annyi értelmes do­logra elkölthette volna... szabadidős programokat kínálni, ami élménydús és leköti a gyermekek figyelmét. A szülőket arra kértük, óvják ezektől a műsoroktól a gyermeke­ket, az arra szánt időt töltsék el tartalmasabban. A közös programunkra mintát is ajánlunk, van­nak rendezvények, sportprogramok és kirándu­lások, amelyek előkészületébe és a részvételbe a családtagokat is bevonjuk. CSATH RÓZA Káros- A családok, így a gyermekek is nézik a valóságshow-kat - mondotta az igazgató­nő. — Előfordul, hogy a szülök a programjukat és a munkából való ha­zaérkezésüket is a mű­sorhoz igazítják. A gyer­mekek pontosan isme­rik a szereplőket, a tör­ténéseket. Az aktív szó­kincsükben megjelen­nek az adásban hallott kifejezések. A műsorok­ból nem az életkoruk­nak megfelelő élmény­anyagot kapják, ami a fantáziavilágukba be­épül és károsan hat a személyiségükre. Juliska szamármama és az ikercsacsik már most Szatmári Gábor gazdaságának díszei D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A szamár a szegény ember lova Az ikerpár, Piroska és Kati kedvence a cukros zab Juliska anyu mellett az ikercsemete, Piroska és Kati szaladgál a körösladányi Szatmári Gábor portáján. Szamarakat rejt a három női név, az eset pedig azért rendhagyó, mert nagyon ritkán fordul elő, hogy egy vemhes szamár egyszerre több csa­csinak adjon életet. A háromhetes ladányi ikercsacsik pajko­sak és egészségesek, sőt már önállóan táplálkozni is tudnak. mellé jó lenne egy szamár is. Ek­kor kaptam csereüzlet során Füzesgyarmatról egy szamarat, JCÖRÖSLADÁNY Szatmári Gábor mezőgazdasági nagyvállalkozó, 299 hektár szán­tóföldön és 35 hektár legelőn gaz­dálkodik.- Az a jó, ha a takarmányt bőr­ben adom át. Ezért minden évben jelentős mennyiségű hízómarhát nevelek. így a földemen megter­mett termések (kukorica, napra­forgó, egyebek) jelentős részét összedarálva a marhákkal etetem meg. Most is 44 hízómarhám van, de hamarosan újabb borjakat ka­pok. Mivel jelentős legelővel is rendelkezem, húsz lovam is van, amelyeket főleg hobbiból tartok. Két éve vetődött fel, hogy a lovak Juliska jelenleg hároméves. Ez a mostani volt az első ellése, amely az ikercsacsik miatt „hangzatosra” sikeredett.- A vemhesség alatt rettentő­en nőt a szamaram hasa, ezért már sejtettük, hogy vagy egy ha­talmas csacsit hoz a világra vagy kettőt ellik. Ultrahanggal - mint Megtartják mindkettőt Arra a kérdésünkre, hogy mi lesz az ikercsacsik sorsa, Szat­mári Gábor elmondta: bár már most lenne rájuk vevő, meg­tartják mindkettőt. A legelőjén bőven terem fű, a földjén pedig takarmány Piroska és Kati számára is. A két kis figura már most a gazdaság dísze, sokan megcsodálják a szép csacsi­kat. A régi mondás szerint a szamár a szegény ember lova. Ezáltal a szamártartásnak egyfajta üzenete is van: azt jelzi, hogy a mezőgazdaságból élők ma nem dúskálnak az anyagi javakban. amely a Juliska névre hallgat - közölte lapunkkal Szatmári Gá­bor. azt a lovaknál szoktuk - nem vizsgáltattuk meg. Sőt, az állator­vos is azt mondta: felesleges. Hi­szen a szamaraknál különösen ritka az egyszerre kettőt ellés. Juliska teljesen egyedül, úgy hozta a világra két csacsiját, hogy észre sem vettük. Este 8 órakor még kimentem az istálló­ba megnézni, hogy mi a helyzet, de semmit sem érzékeltem. Az­tán 40 perc múlva, amikor újra kimentem, már ott volt mellette mind a két kis csacsi - mesélte Szatmári Gábor. A két kis csacsit a Piroska és a Kati névre „keresztelték”. Az egyik azért kapta a Piroska nevet, mert a „lányok” Piroska nap kö­zelében születtek, a másik pedig azért lett Kati, mert így hívják az asszonyt, aki majd vigyáz rájuk kint a tanyán, hiszen Juliskát csak a szülés és a megerősödés idejére szállították be Szatmári Gábor körösladányi portájára. A szamárcsalád otthona hamarosan a kinti tanya lesz. — Piroska és Kati a szopás mel­lett már önállóan táplálkozik is. Főleg lucernát, réti szénát és cuk­ros zabot esznek - zárta beszá­molóját Szatmári Gábor. MAGYARI BARNA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents