Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-11 / 35. szám

EURÓPAI UNIÓ 2003. FEBRUÁR 11., KEDD - 7. OLDAL Támogatás három csatornából A csatlakozással nem verik szét a mezőgazdaságot! Nemcsak nekünk van szüksé­günk az Európai Unióra, ha­nem az uniónak is szüksége van ránk. Ezért nem lehetünk olyan borúlátóak, hogy a csat­lakozással szét akarják verni a magyar mezőgazdaságot. Ha az unión belül valamit szétver­nek, azt újra fel kell építeni, és ez sokkal költségesebb. Mind­ezt dr. Baitner Ferenc, a Föld­művelésügyi és Vidékfejleszté­si Minisztérium európai integ­rációs osztályának munkatár­sa hangoztatta Füzesgyar­maton, a Csatlakozás gazda­szemmel elnevezésű fórumon. Füzesgyarmat- Magyarország nemzeti jövedel­mének mintegy 10-12 százaléka származik a mezőgazdaságból, de az agrárágazatból ennél is ke­vesebben élnek. Amennyiben már a belépéskor minden magyar termelő ugyanazt a támogatást kapná, mint a uniós tagállamban élők, az feszültséget teremtene a társadalomban, mert az egyéb te­rületen dolgozók jövedelmi hely­zete is csak folyamatosan javul. Ez persze a kisebbik gond. Sok­kal nehezebb az unió jelenlegi tagállamaiban megértetni a ter­melővel, hogy a jövőben valami­vel kevesebb támogatás jut neki- fogalmazott dr. Baitner Ferenc. A csatlakozás után az unióban háromféle csatornából számít­hatnak támogatásra a magyar gazdák. A normatív támogatás az állatok darabszáma, valamint a művelt földek nagysága után au­tomatikusan jár. A vidékfejleszté­si támogatáshoz pályázat útján lehet hozzájutni. Ennek elnyeré­séhez saját erővel is rendelkezni kell. A nemzeti támogatást a ma­gyar állam költségvetéséből biz­tosítják majd, s ez azért szüksé­ges, hogy hamarabb utolérjük az EU mai tagállamaiban bevezetett támogatási feltételeket.- Az EU a mezőgazdaságban csak arra ad támogatást, amiben a csatlakozási tárgyalásokkor de­cemberben megegyeztünk. Évente például 3 487 792 hektár a szántóföldi bázisterület, ennyit támogat az unió. Egy hektárra kevesebb támogatás jut, ha töb­bet vetünk. Éves szinten 1 947 280 tonna tejet állíthatunk elő tá­mogatással, ez több a jelenlegi országos fogyasztásnál. A sertés­nél és a baromfinál nincs kvóta. Igaz, e körben támogatást sem kapunk. így a jövőben ezekkel az állatokkal igazán csak azoknak éri meg foglalkozni, akik támoga­tott szántóföldjükön a tartáshoz megtermelik a takarmányt - zár­ta gondolatait dr. Baitner Ferenc. MAGYARI BARNA Donald kacsa nem kell a disznóknak Nem sok újdonságot tartalmaznak az állatvédelmi előírások HEKTÁRONKÉNTI SZÁNTÓFÖLDI TÁMOGATÁSOK MAGYARORSZÁGON A CSATLAKOZÁS UTÁN Evek Az EU által garantál összeg 30 százalék nemzeti forrással kiegészítve 2004-ben 29 000 forint 38 000 forint 2005-ben 32 000 forint 42 000 forint 2006-ban 35 000 forint 46 000 forint 2007-ben 38 000 forint 50 000 forint* Az EU-tagállamokban jelenleg a hektáronkénti támogatás 72114 forintnak felel meg. * megjegyzés: 2007 az új költségvetési időszak első éve. VISSZAVÁGÁS [BOROS BÉLA KARIKATÚRÁJA) — Semmi olyan nem szerepel az uniós normák­nak megfelelő ál­latvédelemről szóló törvény­ben, amelyet egy gondos állattartó eddig ne tartott volna be — fogal­mazott dr. Joó Je­nő, a Békés Me­gyei Állategész­ségügyi és Élel­miszer-ellenőrző Állomás igazga- tó-főállatorvosa. A szakember la­punknak adott nyilatkozatában emellett kitért a házi disznóvágá­sokra, illetve ar­ra, hogy milyen játékszereket kell biztosítani a sertéseknek. Szó sincs arról, hogy az unióban ne lehetne házilag disznót vágni. A januártól 1-jétől életbe lépő rendelet azt írja elő, hogy állatorvossal meg kell vizsgáltatni a sertést. (Archív képünk illusztráció) Békéscsaba- A magas szintű törvényi szabályozást az indo­kolta, hogy az állatok érezni, szenvedni és örül­ni is képesek, így a jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége — idézte az 1998. évi XXXVIII., az állatok védelméről és kí­méletéről szóló törvényt dr. Joó Jenő.- Semmiféle olyan új szabály nincs, amit a magyar állattartók eddig ne tudtak, ne alkalmaz­tak volna. Végképp nem új előírás például, hogy az állattartó a jó gazda gondossága szerint köte­les eljárni. Az életfeltételeket az állat kora, ne­me, élettani igényei szerint biztosítani kell. Úgy kell őket lekötni, hogy az megfelelő mozgást és kényelmes lefekvést engedjen meg, a szabadban tartott egyedeket az időjárástól védeni kell. Mit tilt a törvény? Az állatot nem szabad kínoz­ni — kivéve a szabályszerűen történő tépést —, az emberre, vagy más állatra uszítani. Ti­los továbbá kény- szertakarmányoz- ni, persze a szabá­lyos tömésre most nem gondolva. Kí­méletlenül mozgat­ni, szállítani, illetve állatviadalra kiké­pezni sem szabad. A fájdalommal járó beavatkozásokat lehetőleg kerülni kell. Kikötötte továb­bá a jogalkotó, hogy az állat életét elfogadható ok nél­kül nem szabad ki­oltani. Ilyen elfogadható ok lehet például a sertés­vágás, vagy ha támadás megakadályozásáról van szó, illetőleg fertőzésveszély esetén. Viszont olyan kíméletesen kell elvégezni ezt, hogy a lehe­tő legkevesebb szenvedést okozzunk az állatnak. Ha már a disznóölés szóba került, a szakem­ber ismételten megerősítette lapunknak: szó sincs arról, hogy az unióban ne lehetne házilag disznót vágni. A januártól 1-jétől életbe lépő rendelet azt írja elő, hogy állatorvossal meg kell vizsgáltatni a sertést. Ehhez a témához kapcsolódóan tért ki dr. Joó Jenő azokra az előírásokra, melyek szerint já­tékszert kell biztosítani az ólokban.- Az állatok játékossága különböző mértékű. A húsevők általában játékosabbak, míg a gazdasági haszonállatoknál fajtája válogatja. Ebből a szem­pontból a sertés játékos állat, amely ha unatkozik, egymás farkát és fülét rágja. A gazdák egy része ma is különböző tárgyakat lógat be ennek a meg­akadályozására, csak ezeket az eszközöket nem já­tékszernek neveztük eddig. Szó sincs arról, hogy például egy Donald kacsát kellene tenni a sertések közé. Arról nem is beszélve, hogy mindez a sertés- tartás érdekében történik, hiszen olyan sérülése­ket okozhatnak egymásnak az állatok, hogy a ko­moly vérveszteség következtében kimúlhatnak — magyarázta a me­A ketreces tartás lehet gond- Az EU-s előírásokból igazából egyedül a ketre­ces tartás az, ami komoly anyagi terhet jelent a gazdáknak, mert a ketrecek többsége 1990 előtt létesült és nem érik el a meghatározott normát - emelte ki a szakember. A jogszabály értelmében egy tyúkra 450 négyzetcentiméter helyet kell bizto­sítani, az etetö-itató minimális nagysága 10 cm/tyúk, a ketrec magasságának 65 százalékban negyven centiméteresnek kell lennie, de sehol nem lehet 35 cm alatt, s a lejtés nem lehet 14 szá­zaléknál több - sorolta dr. Joó Jenő, aki ugyanak­kor azt is kiemelte, hogy ezeknek az elvárásoknak a teljesítésére a kormány derogációt (halasztást) kért 2009. december 31-éig. gyei állategészség­ügyi állomás veze­tője.- Hogy mi van Nyugat-Európában, az számunkra nem hivatkozási alap - zárta nyilatkozatát dr. Joó Jenő, reagál­va ezzel a lapunk­ban is megjelent egyes vélemények­re, amelyek értelé­ben ott sem tarta­nak be minden elő­írást, sőt... A szak­ember szerint pél­dákat és ellenpéldá­kat hosszasan lehetne sorolni, de nekünk, mint újonnan belépő országnak, ez nem lehet szempont. Megyénk főállatorvosa a fentiekhez még hoz­zátette, hogy bármilyen, szakterületükhöz tarto­zó témában szívesen adnak tájékoztatást, az ön- kormányzatok rendelkezésére állnak, kollégáik igény szerint kimennek egy-egy településre. POCSAJI RICHARD dlÉ fcr Az EU-oldal a Külügyminisz­térium támogatásával ké­szült. ________Nézőpont________ Ki csit fáj, de jobb lesz! Magyaror­szág 2004 májusában — más álla­mokkal együtt — be­lép az Euró­pai Unióba. Állandó ro­vatunkban ismert, neves személyisége­ket kérdezünk a témáról. Ez­úttal dr. Eleki Jánost (ké­pünkön), a Mezőhegyesi Ál­lami Ménesbirtok Rt. igazga­tóságának elnökét kerestük fel kérdéseinkkel.- Az EU-csatlakozással mér­földkőhöz érünk. Évszázadok kellenek ahhoz, hogy ilyen jelen­tőségű esemény történjék egy or­szág életében. Szent István óta talán nem is volt rá példa. Ha­zánk ismét szerves része lesz Eu­rópának, ezért mindenféle ellen­propagandát félre kell söpör­nünk. Bűn lenne elszalaszta­nunk ezt a történelmi pillanatot- szögezte le határozottan. ­Más kérdés, hogy az 1980-as évek mezőgazdasági teljesítmé­nyével sokkal jobban jártunk volna. Az ágazat produktuma, a belső fogyasztás és az export egyaránt visszaesett, s ez rontot­ta a pozícióinkat. Mennyivel jobb lett volna ugyanolyan felté­telekkel csatlakoznunk, mint az előttünk felvett országok! De ne feledjük azt sem, hogy most egy­szerre sok ország csatlakozik! Áz EU anyagi lehetőségei végesek, amit valamelyest nekünk kell megszenvednünk. Olyan ez, mint a fogorvosi kezelés: kicsit fáj, de utána sokkal jobb lesz! Az idő sürget: éppen ezért a kor­mányzatnak világosan meg kel­lene mondania, hogy mire ké­szüljünk. Legyenek félig kész pá­lyázataink, mert csak így jutha­tunk hozzá a támogatásokhoz, a megnyíló piacokhoz. Békés me­gye szülötteként szeretném hangsúlyozni: nekünk, sereghaj­tóknak mindenki másnál na­gyobb érdekünk fűződik a csatla­kozáshoz. MÉNESI GYÖRGY Fogalmak, kérdések, vélemények Többet ér egy szónál Európa uniós sorozatunkban - mint olvasóink is tapasztalják — ezúttal a mezőgazdasággal, külö­nösen pedig az állattartással fog­lalkozunk. A téma rendkívül szer­teágazó, ezért egy hét múlva ugyancsak agrárkérdésekben igyekszünk tájékoztatást nyújta­ni. Terveink szerint interjú olvas­ható majd Vajda Lászlóval, az FVM Európai Integrációs Főosztá­lyának vezetőjével, aki szerint az unióban minden ágazat sikeres le­het. Ugyancsak részletesen kívá­nunk foglalkozni a zöldségtermé­kekkel szemben támasztott minő­ségi előírásokkal, a piacszabályo­zással. Várjuk olvasóink kérdéseit, véleményeit e témakörökkel, illet­ve általában az uniós csatlakozás­sal kapcsolatban. .Címeink: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4., e- mail: szerk.bekes@axels.hu. Kér­jük, a küldeményre írják rá: Euró­pa Unió. ______ (E) Az európai uniós csatlakozás­nak a magyar mezőgazdaság­ra gyakorolt hatásáról sokféle vélemény, elképzelés hang­zott már el. A következőkben az eddig gyakran megfogal­mazott kérdéseket és az azok­ra adott válaszokat tesszük közzé. További leépülés várható? A hazai közvélemény többször megfogalmazta már aggodalmát: a csatlakozás a magyar mezőgaz­daság további leépülését jelenti majd. Megfelelő támogatásokkal és okosan végrehajtott reformokkal az agrárágazat a jövőben is fon­tos szerepet játszhat majd a ma­gyar exportban. Magyarország a mezőgazdasági termékeinek több mint 55 százalékát már most is az Európai Unióba expor­tálja, és ezzel az egyetlen tagje­lölt ország, amely nettó exportőr Mi vár a mezőgazdaságra? az agrártermékek tekintetében. Az uniónak nem érdeke, hogy gyengüljön a magyar agrárium, hiszen akkor a regionális alapok­ból többet kellene költenie a vi­dék felzárkóztatására, megfosz­taná az európai fogyasztókat a kiváló magyar termékektől, és romlana a saját tárgyalási pozíci­ója a Világkereskedelmi Szerve­zet (WTO) agrártárgyalásain. Az unióba irányuló jelenlegi magyar agrárexport azt bizonyítja, hogy az ágazat versenyképes, és van kereslet a kiváló minőségű ma­gyar termékekre. A kistermelők jövőjéről Sokan kérnek tájékoztatást arról is, milyen jövő vár a kistermelőkre az unióban? Nos, az Európai Uni­óban nincs szabványos birtokmé­ret. Bizonyos esetekben még a mellékállású gazdálkodók által művelt birtokok is jogosultak tá­mogatásra. Általában 0,3 hektár és két állat a minimum határ, ami fe­lett támogatásra jogosult egy gaz­da. Évi 2500 euró (kb. 575 ezer fo­rint) támogatás alatt az EU nem követel túlzott papírmunkát a kis­termelőktől. A vidéki térségek szá­mára számos olyan közvetett tá­mogatási forma létezik, amely nem közvetlenül a termeléshez kapcsolódik, és több módja is van annak, hogy a kisbirtokok életké­pessé váljanak a közös piaci szer­vezetek segítségével. Az unióban nem a kisbirtokok, hanem a köze­pes méretű családi gazdaságok jel­lemzőek. Ez egy harminc éve tar­tó racionalizálási folyamat ered­ménye. Magyarországnak ezen a téren még szüksége van néhány évre ahhoz, hogy behozza a lema­radását. Az EU javaslata szerint a mikro- és kisgazdaságok átalány­támogatásban részesülnének, hogy felzárkózhassanak a nagy mezőgazdasági termelőkhöz. A vegyszerek használatáról Ugyancsak gyakorta felvetődik: ho­gyan tudják a magyar gazdák meg­fizetni azokat a drága agrokemikáliákat, melyeket az uni­ós társaik természetesnek vesznek. Mint ismert, az 1980-as évek­ben a magyar mezőgazdaságban felhasznált gyomirtó, rovarirtó szerek műtrágya- és hormon­mennyisége majdnem elérte az unió átlagát. Az elmúlt évtized­ben a tőkehiány miatt csökkent ezeknek az anyagoknak a felhasz­nálása, de ez tulajdonképpen búj­tatott előnyt jelent. Az EU ugyan­is fogyasztóorientált, az európai fogyasztók pedig nem szívesen fogyasztanak olyan élelmiszert, amelyben sok a vegyszer. Tehát a magyar agrártermékek nemcsak olcsóbbak, hanem kedveltebbek is. Jelenleg a magyar agrárvállal­kozók nem használják ki teljes mértékben az ebben rejlő lehető­ségeket, iiiszen az általuk megter­melt élelmiszereket gyakran át­címkézik, és egy holland vagy francia márkanév alatt kerülnek forgalomba egészséges, alacsony vegyszertartalmú termékként. Azonban, ahogy a magyar mező- gazdaság egyre inkább kihasznál­ja a csomagolás és marketing kí­nálta előnyöket, és bekapcsolódik a forgalmazásba, nagyobb mér­tékben élvezi majd az adott hely­zet előnyét. A magyar gazdák az uniós támogatások segítségével szükség esetén meg tudják növel­ni a felhasznált növényvédő sze­rek és műtrágyák mennyiségét. (FORRÁS: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG MAGYARORSZÁGI DELEGÁCIÓJÁNAK KIADVÁNYA)

Next

/
Thumbnails
Contents