Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-08 / 6. szám

6. OLDAL - 2003. JANUÁR 8., SZERDA R I P ŐRT Szorgalommal a hátrány ellen A gyengébb földeken a gépek is jobban kopnak Még javában tart a tél, így mos­tanában kevesebb a munka az agrárágazatban. A mezőgaz­dasági téma viszont jelenleg is nagyon aktuális, annál is in­kább, mert az érintettek most jobban ráérnek ilyesmiről be­szélni. Bucsán lényegesen na­gyobb ráfordítás szükséges ah­hoz, hogy a mezőgazdaságból élők eredményeket érjenek el. A mindössze 19 aranykoronás földek mellett az is komoly hátrányt jelent, hogy itt nehéz, kötött a talaj. A hátrányokat kitartó szorgalommal próbál­ják mérsékelni a bucsaiak. Bucsa- Községünk lakóinak megélheté­sét jelentős részben a mezőgazda- sági termelésből származó jövede­Ezért telephelyemen javítóműhely is van, hiszen a gépek karbantartá­sa ezt igényli. Tárolószínnel is ren­delkezem, így értékesítési gondok esetén van hol tárolnom a termést - mondta Mosek László. Bucsa közigazgatási határa 5584 hektár. Ebből a szántóterület 3231, a legelő 1386, az erdő 329 hektár, belterületi zárkert 244, mű­velésből kivett terület 394 hektár.- A szántókon és a legelőkön való gazdálkodás szerkezete az el­múlt 10 esztendőben lényegesen megváltozott. Az 1992-ben meg­történt szövetkezeti vagyonneve­sítés és kiválás, valamint a kárpót­lási rendelet végrehajtása meg­bontotta a nagyüzemi hegemóni­át. Ma a 3231 hektáros szántóból 1190 hektárt 27 egyéni gazdálko­dó művel, az 1386 hektár legelő­A BUCSAI FÖLDEK MEGOSZLÁSA A község közigazgatási határa: 5584 hektár . művelésből kivett őrület: 394 hektár belterületi zárkert: 244 hektár erdő: 329 hektár lem biztosítja. Ugyanakkor meg kell említenünk azt is, hogy az agrárága­zat jövedelemtermelő képességé­nek és foglalkoztatási igényének csökkenése miatt Bucsáról sokan eljáró munkára kényszerülnek - kezdte a tájékoztatást Mosek László (képünkön) mezőgazdasági vállal­kozó, önkormányzati képviselő. Mosek László gépészmérnöki diplomával rendelkezik, s 1993­Aszályos évet zártak A gyenge talajadottság mellett az elmúlt év­ben az időjárás tovább nehezítette a bucsai gazdálkodók helyzetét.- Sajnos a 2002-es esztendő nagyon aszályos volt. Március végétől június köze­péig szinte semmi eső nem volt Bucsán. Ez a csapadékhiány alaposan tönkretette a termést. Mindezek közrejátszottak abban, hogy a napraforgónál 20 mázsa/hektár, a búzánál 28 mázsa/hektár termésátlagom lett - közölte Mosek László. ig a helyi mezőgazdasági szövet­kezet műszaki ágazatának veze­tőjeként tevékenykedett. Immár tizedik éve agrárvállalkozó: je­lenleg 200 hektáron gazdálkodik. — Folyamatosan építettem fel a gazdaságomat. A szárítást és a tisz­títást kivéve, ma már minden mun­kafolyamatot önállóan megoldok, mert minden eszközt sikerült be­szereznem. A gépparkom viszont elég elöregedett. Az erő- és munka­gépeim átlagéletkora eléri a 15 évet. bői 320 hektáron magánszemélyek jószágai legel­nek - fogalmazott Mosek László. Bucsán a kalászos növények kö­zül főleg búzát és árpát termelnek a helybéliek, a kapás kultúrájúaknái pedig a napraforgó dominál. A kény­szer vetésforgó miatt egyesek repcé­vel, fénymaggal és kukoricával is próbálkoznak. Ez utóbbiból viszont Bucsán nem igen lehet hasznot húzni, mivel jó évben is alig éri el a 60-70 mázsa/hektárt a termésátlag. A rossz talajadott­ságok miatt a község mezőgazdasági gaz­dálkodóit jóval na­gyobb termelési költ­ségek sújtják, mint a más vidékeken ter­mesztőket. Bucsán egy hektár bérnöve­léséhez egész évben 100 liter üzemagyag szükséges, míg ugyanez más településeken alig éri el a 60 litert.- A rengeteg bizonytalanság és hátrányos tényező ellenére megál­lapítható, hogy a bucsai gazdálko­dók kitartása és szorgalma töretlen. Ennek köszönhetően az agrárága­zat termelő egységei, vállalkozói nemcsak „talpon vannak”, hanem egy részük erősödő jelleget is mu­tat - hangoztatta Mosek László. MAGYARI BARNA Szabolcs hiányzott az ünnepi asztaltól A család, a barátok reménykednek a fiú gyógyulásában A karácsonyi ünnepek a korábbiakhoz képest másként teltek a gyomaendrődi Szentmiklósi családnál. A népes famíliánál a szokásosnál csendesebb volt a szeretet ünnepe, a gyermek­zsivaj ezúttal elmaradt. Az ünnepi asztaltól is hiányzott vala­ki, a 15 éves Szabolcs. Öt hónapja a békéscsabai kórházban kómában fekszik. Július 29-én baleset érte. Egy ló megrúgta, eszméletét vesztette, súlyos fejsérülésekkel került kórházba. remény, hogy magához térjen, százalékos rostos gyümölcsitalt felépüljön. Mindezt csak erősíti fogyaszthat, bennünk az orvosok és az ápolók - Fizetéskor szoktuk meg­odaadó, lelkiismeretes, olykor venni a gyümölcslé veket, a kü- emberfeletti munkája. Ez ad lönféle vitaminokat, a tisztál- újabb erőt nekünk is - folytatja kodószereket, a felfekvés elleni Szentmiklósi Jánosné, miközben kenőcsöket és a pelenkát... Gyomaendrőd—Békéscsaba — Szabolcs azért nincs itthon, mert beteg - közli a rideg ténye­ket Márk, a család legkisebb tag­ja. A tíz gyerek közül - a legidő­sebb 24 esztendős, a legfiatalabb hétéves — három már felnőtt, önálló családot alapított. A „kicsik” közül egy óvodás, három általános iskolás, kettő középis­kolás, no és Szabolcs... Ha nem szól közbe a sors, akkor most ő is középiskolás lenne. Az édesanyával egy időben érünk otthonukba, a kétszobás, konyhás parasztházba. A téglával burkolt folyosón, a konyha ajtajá­val szemben katonás rendben so­rakoznak a fűtésre előkészített tű­zifahasábok. Az édesanya szaty­rokkal érkezik. Azokat az asztalra teszi, s a kisebbek máris rávetik magukat, kíváncsiskodnak, szin­te egyszerre kérdezik: „Mit hoz­tál, anyu?”- Az ősszel a gyerekek miatt költöztünk be a tanyáról. Minden­től, mindenkitől távol laktunk, a legközelebbi település 7-8 kilomé­terre volt, a madár is csak sóhajta­ni járt arra. A gyerekek iskolába járásának könnyítésére 1,3 millió forintért vettük a belterületen ezt kis házat, amit Szabolcs is látott, de már nem költözhetett ide ve­lünk - magyarázza Szentmiklósi Jánosné. Könnyeivel küszködve meséli, hogy tulajdonképpen mi is történt azon a bizonyos nyári napon. Az események szemmel láthatóan megviselték a kamasz testvéreit is. A nagylánynak hirte­lenjében a konyhában akad dolga, másikuk inkább kávét főz, az egyébként eleven Márk a kiságyá­ba húzódik, az egyik kislány zo­kogva borul anyja ölébe. Mint minden tanyán, így Szentmiklósiék is állattartással foglalkoztak, a gyerekek besegí­tettek a jószágok etetésébe, ellátá­sába, így egészítve ki jövedelmü­ket, könnyítve megélhetésüket. Szabolcs - édesanyja szerint mindegyik közül a legeszesebb - állatszerető lévén, mezőgazdasá­gi szakközépiskolába készült. Imádta a lovakat, a vakációban barátjával eljárogatott a család egyik lótartó ismerőséhez segíte­ni: etette, tisztogatta, jártatta, oly­kor felügyelettel hajtotta is az egyébként szelíd, kezes lovakat. Azon a bizonyos napon szénát hordtak. Délben kifogták a kocsi­ból a lovakat, s szénát dobtak elé­jük. Az ebédidő végén már az ita­táshoz készültek, amikor megtör­tént a baj. Az édesanya védőszárnyai alatt a többi testvér A SZERZŐ FELVÉTELE A fotó a baleset előtti napokban készült A két fiú a folyosón álló motor- kerékpáron lévő bukósisakkal ját­szott, amikor azt valamelyikük el­ejtette, s begurult a két ló közé. Szabolcs máris indult érte, de azt nem vette fel, hanem a betonon húzta, amitől az egyik ló megri­adt, bal hátsó lábával fejen rúgta a gyereket.- Mi fél három előtt tudtuk meg, hogy mi történt. Azonnal ro­hantunk a kórházba. A gyerek kó­mába került, amiből azóta sem tért magához. A műtét után két hónapig az intenzív osztályon ke­zelték, majd átkerült az ápolási osztályra. Azóta mindennap láto­gatja a családból valaki, én heten­te háromszor, négyszer megyek hozzá. Azt mondják: úgynevezett éber kómában fekszik, s van rá előkerülnek Szabolcs fényképei. Köztük ott van az a fotó is, ame­lyiket a baleset előtti napokban, a diákigazolványába készíttetett. Aztán arról beszél a főállású édesanya, hogy megnövekedtek a család kiadásai, férje, a családfő - egy állattenyésztési telepen dol­gozik — szabadnapjain is vállal munkát, ugyanis a 11 éves Aliz és a 8 esztendős Csenge is súlyos be­teg. Az előbbinek a tüdejét kellett megoperálni, az utóbbinak a has­nyálmirigye nem működik. Mind­két kislány rendszeresen szedi a különféle gyógyszereket, s mind­egyikkel havonta kell a szegedi klinikára menniük. Beteg fiuk lá­togatása is sokba kerül: csak az útiköltség személyenként közel 900 forint, az egyéb kiadások is tetemesek. A napi 400 forintos ápolási költséget a kórház átvál­lalta. Szabolcsot pelenkázni kell, mesterségesen táplálják, fűszer­mentes, üres húslevest és száz­Rendszeresen látogatják barátai, a család ismerősei, velük együtt reménykedünk abban, hogy mi­hamarabb hazajöhet - magya­rázza Szentmiklósiné. Majd ar­ról beszél, hogy a békéscsabai dr. Botyánszki András állatorvos által létrehozott Élet a Holnapért Alapítvány karácsony előtt egy­két nappal értesítette őket: 300 ezer forint támogatást nyújt a beteg fiúnak.- Karácsonykor vittem a kór­házba Szabolcsnak egy kis kará­csonyfát, s amikor mondtam ne­ki, hogy ki vagyok és mit hoztam neki, kicsordult a könny a szemé­ből - meséli nővére, Szabina. Folytatni már nem tudja, mert ő is könnyeivel küszködik.- Bízunk benne, hogy felépül a fiunk. Amikor megfogom a ke­zét és beszélek hozzá, próbálja szorítani az enyémet. Érzem, meg fog gyógyulni! Rendszere­sen jár hozzá pszichológus, s amikor a lovakról beszél neki, akkor szemmel láthatóan izga­tott lesz, másként reagál min­denre. Az arcán a műtét helye teljesen begyógyult, annak már semmi nyoma sincs - folytatja az édesanya. Szabolcs a jövő hé­ten egy újabb vizsgálatsoron esik keresztül, amennyiben az eredmények kedvezőek lesznek, akkor a főváros egyik kórházába szállítják, s ott kezelik majd to­vább, ott próbálják meggyógyí­tani. Addig is marad a remény. SZEKERES ANDRÁS Élet a Holnapért Alapítvány- Az alapítványt '96-ban, a kisállatkórház ötödik születésnap­jára hoztam létre azzal a céllal, hogy az állatoktól közvetve vagy közvetlenül megbetegedett gyermekek gyógyíttatását, taníttatását segítse. Szabolcs balesetéről egy ismerősöm ré­vén szereztem tudomást — magyarázza dr. Botyánszki András állatorvos. Mint mondja, az alapítvány minden évben egy-két esetben tud komolyabb támogatást nyújtani a rászorultaknak saját forrásából és azokból az egy százalékokból, melyeket a személyi jövedelemadóból fizetnek be számlájukra. Az alapít­vány tavaly annak a felsőpakonyi kisfiúnak nyújtott félmillió fo­rint segítséget, akit a kutyák „megskalpoltak”, s külföldi mű­tétjéhez kellett a pénz. Anyukák az SOS-gyermekfalvakban Már 131 országban több százezer fiatalról gondoskodnak Magyarországon — az 1949-ben lefektetett gmeineri pedagógi­ai alapelvek nyomán — 1986 óta folyik a családjukat elhagyni kényszerülő, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű gondozása az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Egyesü­lete intézményeiben. Az egyesület továbbra is várja azok je­lentkezését, akik az SOS-gyermekfalvakban családjukból ki­került gyermekeket nevelnének. Az új doktornő Sopronból Békés megye A hazánkban működő három SOS-gyermekfaluban - Battonya, Kecskemét, Kőszeg - és az ifjúsá­gi házakban - Békéscsaba, Sze­ged, Lajosmizse, Sé - hivatásos nevelőszülők, pedagógiai munka­társak, pszichológusok segítik a gyermekek szellemi, fizikai, lelki fejlődését. A falvak fokozott fi­gyelmet fordítanak kulturális, képzőművészeti, jótékonysági és sportesemények szervezésére is, melyekben neves közéleti szemé­lyiségek segítettek az elmúlt évek­ben. A gyorsan változó világban sok kisgyermek kénytelen nélkü­lözni a védelmet nyújtó, biztonsá­gos, vér szerinti családot. Az SOS Gyermekfalvak Nemzetközi Szer­vezete világszerte ezeknek a gyer­mekeknek szeretne segíteni. Ma már 131 országban, 461 gyermek­faluban, 1100 ifjúsági és más léte­sítményben több százezer gyer­mekről, fiatalról gondoskodnak. Az SOS-anyák hivatásos gyer­meknevelő szakemberek, akik kö­rültekintő egészségügyi és pszicho­lógiai vizsgálatok után a gyermek­védelmi törvény előírásai szerinti szakképzésben részesülnek. Mun­kájukat faluvezető, pedagógusok, fejlesztő pedagógusok, pszicholó­gusok segítik. Pihenésük, feltöltő- désük érdekében tréningeket szer­veznek nekik, szabadságot és sza­badnapokat biztosítanak. Az egye­sület legutóbbi anyakereső felhívá­sára több százan jelentkeztek. Az érdeklődő nők csaknem egynegye­de írásban is bemutatkozó anyagot küldött, folyamatosan zajlanak a meghallgatások, elbeszélgetések. A jelentkezők választ kapnak kérdé­seikre, megismerkednek az SOS- anyaság körülményeivel. A gyer­mekfalvakban a kis lakókra szabot­tan 10-12 családi ház áll. Az ottho­nosan berendezett környezetben 6-8 gyermeket nevel egy SOS- anyuka. A vér szerinti testvérek együtt nevelkedhetnek. sz.m. Eredményesen zárult az ön- kormányzat által kiírt pályáz­tat, így február elsejétől ismét saját gyermekorvosa lesz Füzesgyarmatnak. A gyarmati gyermekorvosi álláshely ta­valy tavasszal azért üresedett meg, mert az akkori doktornő autóbalesetben elhunyt. Füzesgyarmat Mint lapunkban annak idején megírtuk, 2002. április 11-én Bucsa és Karcag között, de még a Jász- Nagykun-Szolnok megyei terüle­ten halálos autóbaleset áldozata lett a füzesgyarmati gyermekor­vosnő. A doktornő halála óta a füzesgyarmati gyermekorvosi ellá­tást Dévaványáról történő helyette­sítéssel oldották meg. A gyermek- orvosi munkakör betöltésére pedig pályázatot írt ki az önkormányzat.- A gyermekorvosi álláshelyre beérkezett egyetlen pályázatot hétfő esti rendkívüli ülésén tár­gyalta a képviselő-testület — tájé­koztatott Sándor Gyuláné, a füzesgyarmati önkormányzat sajtóreferense. A körösladányi származású, de jelenleg még a soproni kór­házban dolgozó dr. Rudner Ber­nadett pályázatát minden tekin­tetben jónak találták a körös-sár­réti város vezetői. Ezért a képvi­selő-testület egyhangúlag úgy döntött, hogy dr. Rudner Berna­dett legyen Füzesgyarmat új gyermekorvosa. Sándor Gyuláné elmondta: dr. Rudner Bernadett várhatóan feb­ruár elsején áll majd munkába Füzesgyarmaton. (Addig tovább­ra is Dévaványáról történik a he­lyettesítés.) Az új gyermekorvos az első két hónapban közalkal­mazottként dolgozik majd, azt követően pedig vállalkozásban látja el a feladatot. _________m. b. Po zitív életszemlélet A magyarországi SOS-mozgalom csaknem húszéves fennállása alatt mindig voltak olyan pozitív életszemléletű, biztonságot nyújta­ni kívánó és tudó nők, akik a gyermekvédelmi munka egy alterna­tív formájában, az SOS-gyermekfalvak családközeli nevelési mo­delljének keretei között újabb, s újabb családjukból kikerült gyer­mekeknek jelenthetnek életre szóló támogatást. Az érdeklődők dr. Juhászné Czeglédy Ibolyánál jelentkezhetnek a 06/1/325- 9412-es vagy a 06/1/325-9316-os telefonszámokon. I i

Next

/
Thumbnails
Contents