Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-07 / 5. szám
10 Vasúti menetrend 2003. JANUÁR 7., KEDD Visszafogott jelzőkkel illették Az Europress által megkérdezett gazdasági érdek-képviseleti vezetők visszafogott jelzőkkel értékelték a kis- és középvállalkozói szféra 2003. évi kilátásait. A szektor megerősítését célzó állami programok tervezésében, előkészítésében lebonyolításában valamennyien szívesen részt vesznek, saját programjaikat pedig már ma is igyekeznek az erőfeszítésekhez igazítani. Budapest A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint a magyar gazdaságpolitika elszalasztottá annak lehetőségét, hogy megerősítse a honi kis- és középvállalkozásokat. E szektor összességében nincs felkészülve az EU-csatlakozásra - mondta az Europressnek Csömör Gábor, a VOSZ ügyvezető igazgatója. A szövetség a 2003. évi adótörvények és a költségvetés ismeretében az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) tekinti az egyetlen olyan lehetőségnek, amelynek előnyeiből a vállalkozások széles köre részesülhet. Az igazgató reméli, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek az eva kedvezőbb adóterhet jelent, az ebből adódó többletjövedelmük minél nagyobb részét visszaforgatják majd a vállalkozásukba, ami hozzásegítheti őket a tényleges megerősödéshez. A költségvetés keretei adottak, de menet közben pótlólagos átcsoportosításokra van még remény, akár a büdzsén kívüli forrásokból is. Tőkeinjekció A VOSZ javaslatot dolgozott ki a magyar vámszervek részére annak érdekében, hogy a távol-keleti dömpingáruk - főképp textil, 'bőr, illatszer és háztartási felszerelési cikkek - reális vámolás útján kerüljenek a hazai kereskedelembe, ami számításaik szerint legalább 200 milliárd forint plusz- bevételt jelentene az állami költségvetésnek. Ha ebből 50 milliárd forintot kamattámogatás formájában visszaforgatnának a vállalkozói szférába, akkor ez éves szinten 1000 milliárd forint többlet- termelést tenne lehetővé. A VOSZ nagyon gyors, hatékony tőkeinjekciót tart szükségesnek a honi kis- és középvállalkozások számára, és az ide kapcsolódó tervek, támogatási rendszerek kidolgozásában, működtetésében szívesen részt vesz a vállalkozások uniós felkészítésével egyetemben - mondta Csömör Gábor. Szövetsége konkrét beszállítói program működtetésével, tőketársaságok létrehozásával, továbbá a vállalatok közötti követelések 3-4 napon belüli rendezésére alkalmas faktorálási rendszer kidolgozásával segítené a honi vállalkozói szektort. Rendszerigazítás Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek- képviseleti Szövetségének (Kisosz) elnöke szerint a következő egy-másfél év az EU- csatlakozásra való felpörgetett ütemű felkészülésről szól majd, mivel a kis- és középvállalkozások zöme még ma sincs tisztában az uniós szabályokkal, illetve az őket érintő EU-folyamatok működésével. Az elnök az adótörvények által nyújtott kedvezmények között említette az evát, az egészségügyi hozzájárulás csökkentését, továbbá a vállalkozásból kivett osztalék adó- és járulékterheinek mérséklését. Az élőmunkát terhelő adók és járulékok terén azonban nincs előrelépés, holott élőmunka nélkül a versenyképesség sem fokozható. Ezért a Kisosz az élőmunka terheinek csökkentését tekinti egyik legfontosabb feladatnak oly módon, hogy az a következő egy-két évben a mai szint kétharmadára mérséklődjön. Azt is meg kellene oldani, hogy a helyi adók legalább egyharmada kerüljön visz- sza a vállalkozásokhoz, azok beruházásait támogatva. A magas költségvetési hiány mindig visz- szahat a vállalkozások életére, mert a pénzszűke a beruházásokat szűkíti - az pedig a vállalkozások részéről piacvesztéshez vezethet. A Kisosz szívesen részt vesz a Nemzeti Fejlesztési Terv forrásainak eljuttatását szolgáló pályázati rendszer kialakításában, a támogatások előkészitésében, illetve a felhasználás ellenőrzésében. Antalffy Gábor szerint a tőke- és versenyhátrányban lévő vállalkozások segítését nem szabad csak hitelből megoldani, mert a kölcsönök révén adósságcsapdába kerülhetnek, ami a későbbi fejlődésüket nemhogy segítené, hanem gátolja. Ezért szükségesnek tekinti, hogy a meghatározott, preferált célokat szolgáló, vissza nem térítendő támogatási formák valamilyen formában a jövőben is fennmaradjanak a vállalkozások versenyképességének hatékony segítése érdekében. Programhitelek Az Iposz a kisvállalkozás-fejlesztés fokozásának segítése érdekében segíteni kívánja a hamarosan megalkotandó kisvállalkozásfejlesztési pályázatok kiírását, és e programoknak működtetésében is részt venne, a vállalkozás- fejlesztési alapokhoz és alapítványokhoz hasonlóan - mondta Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke. Szerinte a befektetéseket az államnak valamilyen formában támogatnia és ösztönöznie kell. Az elnök egyebek mellett a kamattámogatások terén lát elő- relépési lehetőséget oly módon, hogy az állam piaci bankokkal juttasson hiteleket meghatározott célú programokhoz. Mint mondta, az Iposz ereje az országos hálózatában és szakmai tapasztalataiban, illetve kidolgozott törek- .véseiben áll, amelyek elősegíthetik, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv által generált hatások a helyi, kistérségi szintű fejlesztésekben is megjelenhessenek. Az Iposz egy országos informatikai rendszer kiépítésével, és a vállalkozások hozzákapcsolásával is segítené az e-társadalom kialakítását, de az információ mellett valódi árualapokra, szolgáltatásokra és kapcsolattartásra is szükség van - hangsúlyozta az elnök. Sürgetve a beszerző-értékesítő szervezetek létrehozását, ami az EU-ban is elfogadott támogatási forma, és szervezetei - a közvetlen támogatási formával szemben - a belépés után évekig fenntarthatók. DÓCZY LÁSZLÓ Bővülő vállalkozói körök Budapest A kis- és középvállalkozásokról szóló törvény módosítását szorgalmazza a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. A kormány javaslatát 2003 első félévében terjesztenék a parlament elé. A kis- és középvállalkozói törvény rendelkezései az árbevételt évi 4 milliárd forintban, az alkalmazottak számát 250-ben maximálják a kkv-k számára. Az EU- ban azonban 10 milliárd forintnak felel meg az éves árbevétel maximuma, és a szaktárca a honi kkv-k árbevételi határát is ehhez kívánja közelíteni. A támogatásokra vonatkozó uniós szabályok főképp a kis- és középvállalkozások számára engednek magasabb támogatásokat. A magyar törvénymódosítás is bővítheti a támogatotti kört - a lépést szorgalmazó építőipari vállalatok célja is az, hogy beleférjenek a támogatottak körébe. DÓCZY
